Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

5. oldal teRTET-MA’SYAfcORSZJre 1971". s2ép!emSer 36: Gandhi asiszonj' befejezte moszkvai látogatását Indira Gandhi asszony, In­dia miniszterelnöke szerdán Moszkvában befejezte hiva­talos látogatását és hazauta­zott Delhibe. A repülőtéren Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök és más hivatalos személyiségek búcsúztatták Indira Gandhit. Szovjet—indiai közös nyi­latkozatot adtak ki abból az alkalomból, hogy Indira Gandhi indiai miniszterelnök szeptember 27-től 29-ig hi­vatalos látogatást tett a Szovjetunióban, tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott Kádárlános látogatása (Folytatás az 1. oldalról) zal jár, hogy jobban, kultu­ráltabban él a tagság, széle­sedett látóköre. Ezt követően a vendégek megtekintették a termelőszö­vetkezet szarvasmarha- és sertéstenyészetét. Közben Kádár János elbeszélgetett Nász Elemér tehenésszel, a Petőfi szocialista brigád ve­zetőjével, Balogh Józseffel és Viola Józseffel, a brigád tagjaival. A brigád 1964-ben alakult, s már a következő évben elnyerte a szocialista brigád címet. A brigád nevé­ben hangsúlyozták: a jövő­ben is méltóak lesznek a megtisztelő cím viselésére. Kádár János emléksorokat írt a brigád naplójába: gra­tulált eddigi eredményeihez, a megtisztelő címhez, to­vábbi munkasikereket, jó egészséget, boldogulást kí­vánt tagjainak. A telepről távozóban, ked­ves invitálásra Kádár János betért ifi- Rückersz Henrik termelőszövetkezeti tag ott­honába, s szívélyesen elbe­szélgetett családja tagjaival. A párt első titkára a láto­gatás során találkozott a ter­melőszövetkezeti mozgalom több veteránjával: Mészöly Józseffel, id. Rückersz Hen­rikkel és Szabó Jánossal. A községi úttörők küldöttei is felkeresték és köszöntötték Kádár Jánost, aki emlékso­rokat írt az úttörőcsapat nap­lójába is. Kádár János este a mű­velődési házban falugyűlésen találkozott Pálfa lakóival. A gyűlést Ehl Henrik, a községi tanács elnöke nyitotta meg, ezután Lakos József, a termelőszövetkezet tevékeny­ségéről, a község életéről, K. Papp József a megye hely­zetéről és feladatairól be­szélt, majd Kádár János szólt az egybegyűltekhez. (MTI) Leonyid Brezsnyewel, Nyi- kolaj Podgomijjal és Alek­szej Koszi ginnal. Mint a nyilatkozat hang­súlyozza, a szovjet vezetők­nek és Indira Gandhinak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytatott eszmecseré­je „megmutatta, hogy meg­egyezik, vagy közel áll egy­máshoz a Szovjetunió és In­dia álláspontja”. A felek véleménye szerint nagy jelentőségű lenne a leszerelési világkonferencia összehívása minden ország részvételével. A felek teljes mértékben egyetértenek ab­A dél-vietnami népi fel­szabadító fegyveres erők el­foglalták a kambodzsai—dél­vietnami határ mentén húzó­dó, Saigonba vezető országút 50 kilométeres szakaszát és elfoglalással fenyegetik a kormánycsapatoknak, illetve az amerikaiaknak a környé­ken lévő vagy féltucatnyi ál­lását. Egyidejűleg fokozódó nyomást gyakorolnak Tay Ninh városára, a hasonló ne­vű tartomány székhelyén is — jelenti az AP amerikai hírügynökség. A dél-vietnami harmadik katonai körzet egész területén rajtaütéssze­rű támadásokat hajtottak végre a népi erők. A harma­dik katonai körzet Saigont és 11 vele szomszédos tarto­mányt foglal magában, kö­zöttük a fenyegetett Tay Ninh tartományt is. Tekintettel a helyzet sú­lyosságára, a határ közelé­ben lévő egyik amerikai tü­zérségi támaszponton rend­„Nem engedhetjük meg, hogy jelenlegi helyzetünk be­fejezett ténnyé változzék. Hosszú és gondos tanulmá­nyozás után jutottam el ah­hoz a kijelentéshez, hogy 1971 döntő év lesz a béke vagy a háború szempontjá­ból —, mondotta Szadat egyiptomi elnök az Arab Szocialista Unió Központi Bi­zottságának keddi ülésén, miután hosszasan méltatta Gamal Abdel Nasszer élet­útját, kiemelkedő történelmi szerepét halálának első év­fordulóján. — Mindent meg­tettünk, ami tőlünk tellett — folytatta — olyannyira, hogy Amerika maga is elismerte, nem kérhet tőlünk többet. Ezt mondják ma is.” Szadat azt a következte­tést vonta le a helyzetelem­zés végén, hogy Egyiptom­ban, hogy a szovjet—indiai szerződés megkötése még szi­lárdabbá teszi a Szovjetunió és India között meglévő őszinte barátságot, tisztele­tet, kölcsönös bizalmat és jószomszédi együttműködést. A két fél megállapodott abban, hogy gazdasági és tudományos-műszaki kor­mányközi együttműködési bi­zottságot hoznak létre. Az indiai miniszterelnök meghívta Leonyid Brezsnye- vet és Alekszej Koszigint In­diába. A meghívást elfogad­ták. kívüli megbeszélést tartot­tak négy amerikai és négy saigoni tábornok részvételé­vel. Feltehetőleg a „röpérte- kezlet” eredményeként indí­tották meg szerdán a dél­vietnami kormánycsapatok és az amerikai alakulatok több ezer katonájának részvéte­lével közös ellentámadásukat. Támadást indítottak amerikai nehézbombázók és vadász­bombázók támogatásával. A hadműveletben amerkai helikopterek is szerepet kap­tak. Az amerikai szárazföldi alakulatok több hónap óta először vállalnak közvetlen harci szerepet a népi erők ellen indított offenzívábao, s ezzel néhány nappal a sai­goni elnökválasztások előtt ismét a háború vietnamizálá- sának csődjét bizonyították. Phnom Penhből érkező je­lentések szerint a kambodzsai népi erők is támadásokat in­dítottak az ország egész te­rületén. nak harcba kell bocsátkoz­nia bármilyen következmé­nyekkel is járjon az. Szadat a gazai övezet la­kosságához intézett üzeneté­ben hangsúlyozta: legyetek türelemmel, s ne feledjétek el, hogy 1971 döntő esztendő lesz. Ugyanezt a gondolatot fej­tette ki Mahmud Riad mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter az amerikai Columbia tv-állomásnak adott nyilatkozatában. Riad pozitívnak minősítet­te Jarringnak azt a lépését, hogy ez év februárjában mind Egyiptomot, mind Iz­raelt felszólította: vállalja­nak kötelezettséget a Bizton­sági Tanács határozatának végrehajtására, amely a megszállt arab területek ki­ürítésére kötelezi Izraelt.------------iv .......... D brit kommunisták nagygyűlése John Gollan, Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának főtitkára kedd este a párt ál­tal szervezett londoni gyűlé­sen, amelyen a brit dolgozók tiltakozásukat fejezték ki Nagy-Britannia közös piaci belépése ellen, elítélte a Heath-kormány reakciós po­litikáját. A gyűlésen, részt vettek az NSZK, Dánia, Franciaország, Írország, Olaszország és Hollandia kommunista pártjainak kép­viselői, s így az a monopol­tőke ellen harcoló nyugat­európai forradalmi munkás- mozgalom szolidaritásának demonstrációjává vált. Gollan kijelentette: itt az ideje annak, hogy az euró­pai biztonság megteremtésé­re irányuló fáradozások el- szabotálóit olyan erőkkel helyettesítsék, amelyek haj­landók a béke, az enyhülés és az államok közti gazdasági együttműködés politikáját végrehajtani. Figyelmeztetett arra, hogy Nagy-Britannia csatlakozása az EGK-hoz együtt járna a munkanélküli­ség növekedésével, a dolgozók életszínvonalának süllyedé­sével. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a gyűlé­sen hangsúlyozta, hogy az FKP támogatja a brit mun­kásosztály harcát Anglia kö­zös piaci csatlakozása ellen. Európa többi kommunista pártjával együtt az FKP az igazi együttműködésért küzd, amelybe beletartoznak e kon­tinens összes országai, füg­getlenül társadalmi rendsze­rüktől. Hasonló értelemben szólalt fel a londoni gyűlésen Fritz Rische, a Német Kommunis­ta Párt gazdasági bizottságá­nak elnöke, valamint Michael O’Riordan, Írország Kom­munista Pártjának titkára is. „Mi ugyanabban a hónapban pozitív választ adtunk — mondotta —, míg Izrael ka­tegorikusan elutasította a felhívást, kijelentvén, hogy nem hajlandó visszavonulni a június 4-i határokra”. Egyiptom számot vetett azzal, hogy Izrael nem akar állandó békét, hanem in­kább terjeszkedni kíván, el­tökélte, hogy annektálja te­rületeinket. Megértjük Iz­rael magatartását, de egyál­talán nem értjük meg Ame­rikáét a helyzet fejleményeit illetően. Meglepetéssel hal­lottuk Rogerstől, hogy tár­gyalások folynak a Szuezi- csatornával kapcsolatos ideig­lenes rendezésről. Az utóbbi 70 nap folyamán senki sem lépett velünk érintkezésbe — mondotta Riad. mögötti városkában. Másfelől viszont a jelszó elhangzott, s neki reagálni kell. Most iga­zán világossá vált előtte, mit érezhetnek azok az emberek, akiket ő, Hans Kloss keres fel a megbeszélt jelszóval és nem tájékoztatták őket előre uniformisáról. Rettegést, elké­pedést? Lehet, de még sosem fordult elő, hogy valaki adós maradt volna a megfelelő vá­lasszal. Kloss nem ringathat­ja magát abban a hitben, hogy ő a föld alatti hadsereg­nek egyetlen olyan tagja, aki Wehrmacht-tiszti egyenruhát visel. Rajta kívül mások is vannak! Von Vormann egyi­ke lehet ezeknek! A leutnant levette mo­nokliját és idegesen forgatta sovány ujjai közt. Klossnak az ajkát leste, akárha ítélet- hirdetésre várna. A habozás rém tarthatott tovább néhány másodpercnél. — Zuzanna csak ősszel sze­reli — mondta Kloss nyugod­tan rá sem nézve von Vor- manhra. Akaratának teljes erejét latba vetette, hogy el­nyomja belső remegését. Várt a jelszó harmadik tagjára. (Folytatjuk) Andrzej Zbych: kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 37. — Igyunk egyet — ajánlot­ta a győztes. — Von Vormann a nevem. Erik von Vormann. — Nagyon örülök, Ober­leutnant Hans Kloss. Megen­gedi von Vormann hadnagy úr, hogy én hívjam meg, mint vesztes! — Először látom itt, főhad­nagy úr — mondta von Vor­mann, amikor leültek az ön­töttvas lábakon nyugvó, már­ványlapos asztalkához. — Ebben nincs semmi kü­lönös — felelte Kloss, — két órával ezelőtt érkeztem. Még a felettesemnél sem tudtam lejelentkezni. — Tehát nemrég érkezett! — örvendezett von Vormann egészen őszintén. — Ha ne­tán Elért ezredesnél szándé­kozik jelentkezni, akkor kol­légák vagyunk. — És Kloss helyeslő bólintására hozzá­tette: — Kellemes tudni, hogy végre méltó biliárdpartnert kapok. — Amint látja, nem va­gyok valami nagy játékos, hisz vesztettem. — Ezen nincs mit csodál­nia, én nagyszerű játékos va­gyok — mondta, s ajkát is biggyesztette hozzá- — Az unalom megölné az embert, ha nem volna itt ez a bútor­darab... — mutatott a rex- asztalra. — Persze marad még az alkohol. Honnan jött, fő­hadnagy úr? — tudakolta. — A kórházból — közölte Kloss. — Wiesbadenből. — Mesélt von Vormann-nak a vonat bombázásáról, amellyel három héttel ezelőtt kellett volna megérkeznie Saint Gil- les-be. Von Vormann sem maradt adósa, s viszonzásul beszámolt őrzőangyaláról, aki megparancsolta neki, hogy hagyja el a vonatot és men­jen egy korsó sörre, bár ő, von Vormann, sosem kedvelte kü­lönösebben a sört. — Akkor hát, lábadozó — állapította meg von Vormann. — Irigylem magát. Biztosan kapott szabadságot és alapo­san kiszórakozta magát. Minthogy Kloss nem he­lyesbített, Erik folytatta: — Fogadni mernék, hogy Párizsban töltötte szabadsá­gát. Nekünk, németeknek ez a város pokol és mennyország egyszerre. — Egészen jól fogalmaz — mosolygott Kloss. — Párizs, Párizs, édes Pá­rizs... — sóhajtott fel von Vormann és Klosshoz hajol­va önkénytelenül is halkabb ra fogta szavát. — Párizsban a legjobb gesztenyét a place Pigalle-on lehet kapni... Kloss kővé meredt. Annyi­ra váratlanul érte a kijelen­tés, hogy egy pillanatra még a lélegzete is elállt. Az egy­szerűen lehetetlen — kerget­ték egymást a gondolatok agyában, hogy a központnak két Abwehr-egyenruhás ügy­nöke működjék itt Saint Gil- les-ben, ebben as isten háta Heves harcok a kambodzsai határ mentén „Mindent megtettünk ami tőlünk tellett“ Egyiptomi vezetők a közel-keleti helyzetről Koszorúzás a fegyveres A fegyveres erők napja al­kalmából szerdán délelőtt ko- szorúzási ünnepség volt a Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz hangjai után a magyar fegy­veres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Papp Árpád, vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka és Rácz Sándor rendőr vezérőr­nagy, a belügyminiszter első hejyettgse helyezte el az első koszorút. A KISZ Köz­ponti Bizottságának képvise­letében lllisz László, a Köz­ponti Bizottság titkára és Demeter Piroska, a Központi Bizottság intéző bizottságá­nak tagja koszorúzott. A Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék koszorúját Emílián Birlea ez­redes, a Román Szocialista Köztársaság katonai és lég­ügyi attaséja, Franz Rudolf vezérőrnagy, az Osztrák Köztársaság katonai és lég­ügyi attaséja, valamint Han Csői főezredes, a Koreai De­mokratikus Köztársaság ka­tonai, tengerészeti és lég­ügyi attaséja helyezte él. A szovjet déli hadsereg­csoport parancsnokságának nevében B. P. Ivanov vezér- ezredes, P. M. Petrenko altá­bornagy és Sz. V. Golubjev vezérőrnagy koszorúzott. A Magyar Partizán Szövet­ség képviseletében Úszta Gyula altábornagy, a szövet­ség főttikára és Padányi Mi­hály, építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes, a szövetség országos választ­mányának tagja; a Magyar Honvédelmi Szövetség nevé­ben Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára, _dr. Csonka Tibor ezredes, főtit­kárhelyettes és Kelemen Győző, az MHSZ budapesti titkára koszorúzta meg az emlékművet. A koszorúzási ünnepség, — amelyen Ali Ahmed Nasser Anter alezredes, a honvédel­mi, miniszter első helyettesé­nek vezetésével részt vett a Jemeni Népi Demokratikus és fogadás erők napján Köztársaság hazánkban tar-' tózkodó katonai küldöttsége is — az Intemacionalé hang­jaival ért véget. ★ Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter — a fegyveres erők napja alkal­mából — szerdán délben fo­gadást adott a Magyar Nép­hadsereg Központi Klubjá­nak nyári helyiségében. Meg­jelent a fogadáson Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos, a kormány elnökhe­lyettese — az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a bel­ügyminiszter első helyettese, lllisz László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. Részt vett a fogadáson nép­hadseregünk tábornoki es pa­rancsnoki karának sok tagja, ott voltak a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Honvé­delmi Szövetség vezetői, to­vábbá a Honvédelmi Minisz­térium, a Belügyminisztéri­um, a Külügyminisztérium, valamint a munkásőrség or­szágos parancsnokságának vezető beosztású munkatár­sai. Megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek ka­tonai és légügyi attaséi, to­vábbá — B. P. Ivanov ve­zérezredessel az élen — a szovjet déli hadseregcsoport párán esn okságán ak magas rangú képviselői is. Ugyancsak részt vett a fogadáson a jemeni katonai küldöttség,-amely Ali Ahmed Nasser Anter alezredesnek, a honvédelmi miniszter első helyettesén de vezetésével tar­tózkodik hazánkban. kommentár H rövidtávfutó magányossága Csütörtök, péntek, szom­bat .. Meglehet, Nguyen Van Thieu, a saigoni rezsim el­nöke is nyugtalanul számol­gatja, mint a gyermekek, há­nyat kell még aludnia, amíg újra választások lesznek? Van is ebben valami gyer­mekes, legalábbis első pil­lantásra. A másodikra már korántsem az: akkorra már átlátni az egész játék ciniz­musát. Csütörtök, péntek, szom­bat... Még hármat kell alud­ni és vasárnap, október 3-án elnökválasztás lesz Dél-Viet- namban. A régi elnök írta ki a választásokat, a régi, akit Thieu-nak hívnak. Egyébként ugyanígy hívják az új elnö­köt is. Honnan tudjuk? Egy­szerű. A biztonság kedvéért gondoskodott ő arról, hogy egyedüli jelölt legyen. Más­ra nem is lehet szavazni. Csak Thieu-ra. örülhet Thieu: vasárnap reggel még elnök­ként ébred — és este már is­mét elnökként felehet le. Ettől eltekintve azonban nincs sok oka az örömre. Szaporodnak a rezsim politi­kai válságának elmélyülésére valló jelek. Politikai — és katonai a válság. Nézzük csak: 1. Ismét beszélt Minh tá­bornok, aki eredetileg indul­ni akart az október 3-i vá­lasztásokon, de „rábírták” őt, hogy mondjon le szándéká­ról. Most kijelentette: „A Thieu-rezsim nem képes lét­rehozni a békét és csak ide­gen hatalom támogatásával tudja létét fenntartani. Az október 3-i választás még at­tól a kevés hitelétől is meg­fosztja a saigoni rezsimet, amelyet eddig esetleg élve­zett a külvilág előtt.” 2. A diktatúra ellen fellé­pő népi erők koordinációs bizottsága nevű szervezet szóvivője kijelentette: Thieu elszigetelődött a néptől, s a bizottság politikai harcot fog vívni ellene. 3. Bomba robbant az egyik saigoni előváros katonák és rendőrök által látogatott ét­termében. Ezzel egyidőben kormányellenes tüntetések zajlottak le. Riadókészültség­be rendelték az országban állomásozó amerikai fegyve­res erőket és a saigoni re­zsim különösen jól felfegy­verzett rendőrségét. 4. Súlyosra, csaknem vál­ságosra fordult a katonai helyzet Saigon körzetében. A kambodzsai és a dél-vietna­mi népi felszabadító erők el­foglalták a Saigonba vezető országút 50 kilométeres sza­kaszát és súlyos vesztesége­ket okozó sikeres támadáso­kat intéztek Thieu-ék hadse­rege ellen. Csak néhány jelzés a vál­ság mélyüléséről. Mind ma­gányosabbá válik tehát a saigoni rezsim, s az élen Thieu elnök. Ez azonban már — a rövidtávfutó magá­nyossága. Mert túl hosszú időt ennek az amerikai szuronyok hegyén ülő Thieu-rendszer- nek még a legoptimistább washingtoni jósok sem jö­vendölnek.

Next

/
Thumbnails
Contents