Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

Vati szeptember S.

kelet-masyarorszAg

3. t/m

Mindenkinek nyereség

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK építkeznek. Sok esetben csak kisebb munkák elvégzéséről van szó, de nemegyszer szakosított tehenészeti vagy sertéstelepek, új épületek kivitelezésére keresnek vállalkozót. Az építési igény indokolta az egyes tsz-ek összefogását, önálló építőipari közös vállalkozások létrehozását.

Megyénkben hat TÖVÁLL működik, több mint 1400 dolgozóval. A megye építőiparából kiveszik részüket; a múlt évben 177 millió forint értékben építettek, az idén viszont már jóval 200 millió forint fölötti építési értéket terveztek. Az építkezések nagyobb része az alapító tsz- ekben történik. Az alapítók ugyanis előnyben részesülnek a kivitelezési sorrend elbírálásánál, emellett a vállalkozások az őket létrehozó, az indulást finanszírozó gazdaságok építési feladatainak ellátásánál adókedvezményt is kapnak.

Az elmúlt évek igazolták, hogy érdemes volt létrehozni az építőipari vállalkozásokat. Bár sokszor a kevés tapasztalat, a jó szervezés hiánya miatt döcögve ment az építés, s az irányítás is. Többek között ennek tudható be, hogy megyénkben egy TÖVÁLL-t. a baktalóránthá- zit fel kellett számolni. A pénzügyi feltételek sem voltak a legkedvezőbbek a vállalkozásoknál. Általában ritkán, s igen rövid lejáratra kapnak bankhitelt. Mivel kevés forgóalappal rendelkeznek, így nem tudnak elég anyagot beszerezni, tárolni, miközben a viszonylag nagy átfutási idő miatt — ami az építkezés kezdete és befejezése között van — igen sok értéket beépítettek.

sok munkát befektettek egy- egy építkezésbe.

A IV. ÖTÉVES TERVBEN a vállalkozások több új gép beszerzésével, s újabb dolgozók alkalmazásával kívánják termelésüket növelni. A Kraszna menti kútfúró és vízellátó vállalkozás pedig a nevében szereplő profilnak megfelelően akar a közös gazdaságok segítségére sietni. A gépvásárlásoknál például az 1971. évi 5 földmunkagép helyett 1975- re 36-taI számolnak, a különböző gépjárművek, teherautók, vontatók beszerzésénél pedig az idei 39 helyett öt év múlva 178-at mondhatnak magukénak a vállalkozások.

A tervek megvalósítását javarészt saját erőből oldják meg, viszont a nyíregyházi vállalkozás a megyei tanácstól kapott kapacitásának bővítésére mintegy 5 milliós támogatást.

A felmérések szerint a tsz- ek építési igényeit ha nem is teljes mértékben, de mind jobban kielégítik a vállalkozások.

Három vállalkozás és a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet építőbri- gádja pedig bekötő utak építésére és fenntartására kíván szakosodni. Ugyancsak a helyi igények kielégítésére törekszik a Nyírbátori TÖ- VÁLL, amelyik a családi házak építésében is kiveszi részét.

A VÁLLALKOZÁSOK létrehozása nyereséget hoz az alapító gazdaságoknak is. Az idén a vállalkozások 21 'milliós nyereségre számítanak, 1975-re 36 milliót terveztek, s öt év alatt az alapítók közel 20 milliót kapnak visz- sza a befizetett tőkéjükből.

L. B.

JEGYZET

Adni is

Sok nőtag van a termelőszövetkezetekben. A read-« szeresen dolgozó tagoknak majdnem a fele nő. A nyírségi tsz-szövetség taggazdaságaiban 47,1 százalék a nők aránya. Hasonló a helyzet a megye másik két területi szövetségénél is.

A nők közös munkában való részvételének azonban sok kötöttsége van. Részben a család iránti kötelezettségek, részben a hagyományok. szokások hatnak gátiban. Az anyára hárul a gyerekek nevelésének legtöbb gondja, rá vár — régi hagyomány szerint — a család étkeztetésének feladata.

Az utóbbi időben mind több közös gazdaság igyekszik megkönnyíteni a nők otthoni helyzetét, hogy minél szabadabban vehessenek részt a termelőmunkában. A tiszaberceli Bessenyei Tsz- ben megoldották a napi egyszeri üzemi étkeztetést. (A tagok 6 forintot fizetnek az ebédért, s a tsz 2.50 forint

kiegészítéssel járul hozzá.) A nyíiibpgdányi Kosauth . Tsz

TOÖ ezer forintot ad a községi tanácsnak óvodabővítésre. A pátrohai Zöld Mező 30. a tiszateleki Béke Tsz 25 fős óvodabővítést segített megoldani. A nyíregyházi tsz-ek is komoly összeget ajánlottak fel óvodai célra, s több közös gazdaság járult hozzá eddig a megyében idénynapközi otthonok fenntartásához vagy létesítéséhez. Számos hasonló esetet lehetne még sorolni.

Persze, korántsem lehet azt mondani, hogy megoldott a falusi, tsz-ben dolgozó családos nők helyzete. De az ennek érdekében történt, vagy történő minden cselekvést csak helyeselni lehet. Az. ha a tsz-ek terveznek a nőtagságra. elvárják hasznos munkájukat. ma már csak azzal együtt lehetséges, ha konkrétan tesznek is helyzetük javításáért.

A. B.

vágj* az Ezerjóban, eppen oá!i ahol a munkánk van. s ame» Ívik közelebb van. Csak az A ranyszarvasban nem. me rí az szövetkezeti étterem.'

Damfcó: ,.Egy fiatalnak mf a fontos? Legyen munkája, szórakozási és kulturálódási lehetősége. És ez itt megvan. Jó a KISZ-szervezet. Klubesteket rendezünk. Kirándulásokra megyünk. Jegyeket biztosit a vállalat a koncertekre. színházba. Nem kell sorba állni érte a melózó fiataloknak.”

Egyikük a szabad szombatot is említi. Ez is jól jön a fiataloknak. És házhoz szállítják az embert. Van gépjárműve a vállalatnak.

Kiss: ..Erezzük törődnek velünk, s becsülik a fiatalokat.”

De mi a céljuk, az elhatározásuk? Erre a többiek nevében is a legidősebb válaszol ;

Kisgyöri: ..Úgy látjuk ennek a vállalatnak van jövője, 6 ezzel nekünk is. Jó szakemberekké szeretnénk válni, itt maradni, meggyökerezni. Egyedül közülünk Tóth Bandi tanul most tovább, ő elmegy.

Tóth; „Ha felvesznek a* egyetemre. Ha nem. maradok. Akkor meg munka mellett fogok később tovább tanulni ”

Végezetül azt kérdezem tőlük, mit tanácsolnak a most tanuló, s az életbe kikerülő fiataloknak. Bölcs válaszokat kapok.

„Odafigyelni mindenre, amit a tanárok tanítanak. Túlzott reményeket ne táo- láljanak, nehogy csalódás érje őket az életben." Egyikük a tanároknak ajánlja: „Tartsanak lépést ők is a fejlődéssel, a legkorszerűbb ismeretekre tanítsák meg a végzősöket. Több gyakorlati oktatást, készítsék fel jobban az életre a fiatalokat.” Egy javaslat: „A nyári gyakorlatokat helyesebb lenne, ha egy-egy üzemben tartanák. Korábban megismerkednének a valósággal.”

Farkas Kálmán

„Klassz, izgalmas munka”

PÁLYAKEZDŐK

Az első boríték

Tóth: „Van egy sztorim. Megkérdezte az igazgató, beszéltem-e a többi fiatallal? Igen. — válaszoltam. — MégJÁNKMAJTIS—KISNAMÉNY—CSAHOLC KÖZÖTT ÉPÜL AZ ŰJ ÜT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE)

Lépést lartaui az élettel, közelebb a gyakorlathoz — vallják a KEMÉV üalaljai

öten üljük körül az asztalt. Pályakezdő fiatalok. Átestek az első vizsgán az életben is. Az egyedüli huszonéves Kis- győri Péter. 23 éves. Nyíregyházi fiú. Debrecenben az épületgépészeti technikum felső fokán végzett. Szaktechnikus, s már körzeti fögépész a 6-os föépítésvezetöségnél. Hárman osztálytársak voltak. Együtt értek a Nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskolában. Tizenévesek. Kiss Mihály gyakorlótechnikusnak és a címre büszke geodéta Tóth Andrásnak ujján ott van a ballagásra kapott arany pecsétgyűrű, s a másik geodéta gyakornok Dankó Zoltán.

Zoli magnóra gyűjt

Életvidámak és modern öl- tözetűek. Kisgyöri és Tóth Bandi augusztus elsején kerültek a KEMÉV-hez. Várják az első borítékot. Kisgyöri havi 2 ezret kap, plusz 10 százalék munkahelyi pótlékot, így jön ki a 2200 forint. Tóth Bandi besorolása 1400 és a kiküldetési pénz. Dankó Zoli ugyanennyit kap. Kiss Mihálynak 1300 az alap. s erre jön a 10 százalék munkahelyi pótlék.

Első kérdés; Ketten már felvették az első fizetést. Vajon mire költötték?

Dankó Zoli: „Gyűjtök egy magnóra.”

Kiss Mihály: „Én egy kerékpárt vettem. Rengeteget kell mászkálni a munkahelyen, ez majd segít. Szükséges a munkámhoz. S pont erre az időre esett édesanyám és, a nővérem neve napja, s a kislány születésnapja is, akivel járok. Sálát keresetemből ez volt az élsp'ajándék, amit vettem. *

Huncutkodva közbekérdeznek, a kislánynak mit vett? Nem akarja elárulni, mert Margó még nem tudja. Órával lepi meg.

Kisgyöri Péter gyűjtöget. Tartalékol arra az időre, amikor bevonul katonának, no meg a szülők bútorát is ki szeretné újra cserélni. Tóth Bandi szüleit segíti, s félre is rak, mert jövőre egyetemre szeretne jelentkezni. így aztán az első fizetéseknek má megvan a helye. Csaknem 3 fiatal kezdte idén a pólyát vállalatnál. Hogyan fogadta/ őket? Erről beszélgettük ezekkel a fiatalokkal.

is ide akar jönni? Éppen ezért.

Hogy kik voltak a többiek? Elsősorban Dankó és a Kiss, akikkel végzett. Dankó Zoli a suliban nagyon megszerette a földmértant. Ez volt az álma. Most teljesült. A fogadtatás? Nagyon elégedett.

Dankó: „Van egy rangidős geodéta, a Panpuch István, ö a vezetőnk. Öröm mellette dolgozni. Most egy mátészalkai tereprendezés mérési eredményeit dolgozzak fel. Ahová a bútorgyár épül. Klassz, nagyméretű munka. Ilyennel az iskolában nem találkoztunk. Érdekes, izgalmas.”

Tóth: „Én ajánlásra jöttem. ' Kérésemre kerültem a geodétákhoz. pedig már nem volt hely. Örülök nagyon, hogy sikerült. Az új Tünde utcai KEMÉV-telep geodéziai munkáiban segítek.” Először úgy érezte, hogy felesleges. De a jó tanítómester gondoskodott róla, hogy legyen munkája. Kiss Mihálynak is az egyik tanára ajánlotta ezt a munkahelyet.

Kiss: „Bandival és Zolival ellentétben én a kivitelezéshez szerettem volna kerülni. Ez sikerült is. Most az I 2-es ép í tésve ze tőségen' dolgozom. Nagy előny úgy érzem, hogy fiatal az építésvezető is, Túri Nagy Lajos. Azon volt, hogy mielőbb megismerjem a munkahelyet, az embereket, ahol dolgozni fogok. Elvitt a különböző építkezésekre.

Igazán kellemesen csalódtam. nem hagyják magára a kezdőket, hanem segítik. Es az az érdekes hogy ilyen nagy munkába milyen gyorsan belejön az ember.

Szerelni kell a munkál

Kisgyőj-i Péternek 2 hónap a próbaidő.

Kisgyöri: „Meglátjuk meg- felelünk-e egymásnak. Úgy érzem igen.” Most a Tünde és a Vörösmarty utcai építkezések között „ingázik.” Itt van 20 gépe. emberei, akiket irányit. Újságolja, hogy szeretni kell gyalogolni és szokni a munkát, ismerkedni az emberekkel, megtalálni a megfelelő hangnemet, s még a megszólítást is az idősebbekkel. Meg ne sértődjenek, s amit a fiatal főgépész mond, azt .meg is csinálják becsületesen. Segítik a beilleszkedést az építésvezetők, művezetők.

Kiss Mihály a szakmai segítségről szól. Sokat tanult máris. Újságolja, hogy Túri elmagyarázta neki a hőtávvezeték építési folyamatai, milyen munkán hogyan következnek. O erre a figyelmességre nem is gondolt. Kisgyöri a tanultaknak a gyakorlatba való átültetésének a fontosságát említi. Ebben kapnak sok segítséget.

És a kaja? Ebédhozzájárulást kapnak. S az ebédjegy gyei bárhol étkezhetnek.

Tóth: „Akár a Szabolcsban

Délidőben

L

Az augusztus végi nap megbágyasztotta a tornácokra futtatott szőlőt. Kókadtan, portól szürkén fonnya- doznak, mintha kiszállt volna belőlük az élet. Mozgás különben sincs a faluban, a déli forróság hűvösebb helyre kényszerít, vagy kint a határban görnyedeznelc iz- .zadtan. A főutcán egy teherautó halad végig. Hatalmas porfelhő utána.

A tsz-irodába lassan szállingóznak az emberek. Egy óra múlt néhány perccel. A szokásos, napi megbeszélésre gyűlnek össze a brigádvezetők.

— A gyarmati piacra kellene küldeni egy rakomány krumplit — mondja az elnök.

— Zsákba tegyük?

— Persze. Kell oda vagy hetven, de felfér száz is.

— Majd az asszonyok megszedik délután.

— Én is tudok adni vagy öt asszonyt — így az egyik „brigadéros”.

— Tőlem is mennek — te.

pä hozza a ©asafe

2.

Ház a falu szélén. A konyha ajtaja nyitva, sehol senki. A szobába is be lehet menni. Üres. Az udvaron csirkék ka- pirgálnak, az istállóban egy bika csörgeti a láncot.

— Margit néném! — hallatszik messzire a kiáltás.

— Itt vagyunk — jön a távoli válasz az almáskert közepe tájáról.

A háziasszony. Asztalos Já- nosné a menyével együtt a drótkerítésre felfuttatott babot szedi. Fenn. az udvaron már van egy nagy halom száraz babszalma. Villával verték ki belőle a „xarka paszulyt”.

A házon alig látszik, hogy az árvíz megviselte.

— Dehogynem — bizonygatja a háziasszony. — A verandán mind fel kellett szedni a mozaiklapot. Úgy behajlatt* mint agy teknő.

Kívülről, a ház falánál, a hozzáépített istálló köveinél látszik a víz mosása. Ott mind lepergett a vakolat.

— Nekünk csak tatarozni kellett, de amott, a Béke utca tiszta új ház — int ki egy új utcasorra.

3.

Szamosszegen már csak az öregek emlékezete riasztott a tavaszi áradások idején. Az élelmesebb emberek is jobbadán azért mentek a töltéshez, hogy a hömpölygő, piszkos áradatból hosszú csáklyúkkal kiszedjék az úszkáló farönköket. összegyűlt egy-két szekérre való.

Tavaly májusban viszont senki sem aludt a gátak mellett. Az ötsoros homokzsákmagasításon is át-átcsapott a víz.

— Ha nem szakad ki Pa- nyolánál. akkor itt nem marad ház — meditál a tanácstitkár. — Utána meg az

embereket alig lehetett kitelepíteni. „A töltés alatt van már a viz, minek” — mondták. Pedig akkor már nem onnan, hanem a holt Kraszna felöl jött a víz.

összesen 112 házat kellett •újjáépíteni, 44-et tatarozni. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat adta a szakmunkásokat, a segédmunkái az építkezők.

— Kalákában jártak segíteni az emberek — emlékezik az egyik falubeli. — Gyorsan ment a falhúzás, fogyott a pálinka. Harminc, negyven liter is egy háznál.

Október közepére már

minden ház elkészült.

4.

A tsz-irodában a brigád- vezetők kisorsolták, hogy a szilvásból melyik brigád

melyik részt kapja.

— Mindenki annyit vehet, amennyit akar — mondja ki a szentenciát az elnök, Dienes Lajos.

— Azért szedi mindenki.

hogy cefrének legyen — teszik hozzá.

— A szilt asaedes idején.

halkítunk az egyéb munkán — szól a következő elnöki utasítás.

— Hogy zárták az évet?

— Tavaly se voltunk mérleghiányosak. Csak a kulturális alapra nem jutott 600 ezer forint. Azt az idén úgy kell „kigazdálkodni”. Most 31 ezer mázsa gabonánk termett, almából is lesz 100— 120 vagon, ötmilliós bevételt terveztünk álmából.

— A munkaerő?

— Van elég Az uborka- szedés idején csak ott volt 120 asszony. A jövőben a gépesítés szintre hozása a legfontosabb. A tehenészeti telep — 300 férőhelyes — elkészül az év végére.

— így., ezekkel gyarapodunk.

5.

Dózsa utca 10. szám, Var- gáék portája. Az asszony a határban dolgozik, az ember van otthon. Állattenyésztő. A munkával, keresettel elégedett.

— A fiam is a tsz-ben van

Traktoros, Éppen must ment

el az utcán, megismerem a hangját. Ö a múlt hónapban 4800-at keresett — büszkélkedik vele.

A gazda egy kosár krumplit hozott fel a kertből, amikor bezörgettünk.

— Bekészítem, hogy legyen a jószágnak — mondja. — Délután én is megyek dolgozni.

Jószág pedig minden udvarban van. Nem egy-kettő, hanem öt-hat szarvasmarha kérődzik a jászol mellett.

— Oázis a sivatagban — halljuk a találó hasonlatot az országos helyzettel összehasonlítva. Szamosszegen ezren felül van a háztáji állatállomány.

6.

Az utcán apró gomolvok- ban fut a szél egy-egy por- felleggel. Az ég alján más fellegek gyülekeznek. A távolból enyhe moraj hallatszik.

— Egy kis esőt — szakad ki önkéntelenül a szó.

Útközben elkapott a zápor.

táa*i Bo!on4