Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
Í9T1. auguszfus SÍ. TLET-MÄG?AflO'RSZÄÄ 3. étm Az elveszett felelősség A DEMECSERI GIMNÁZIUM 27 MÉTER MAGAS KÉMÉNYÉNEK BEFEJEZŐ SZAKASZÁN DOLGOZIK A MAGASBAN: CSAJBÓK GYÖRGY, KANTÁR ANDRÁS ÉS VIRÁG LÁSZLÓ. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) Közlekedésünk 1975-ig Fejlesztések a vasulou és az utakon — Hol épül a „négyes“? AZT, HOGY AZ IDŐ PÉNZ, már tübbé-kevésbé megtanultuk az ősi közmondásból. Most az volna soron, hogy megtanuljuk ezt a régi igazságot érvényesíteni akkor is, ha nemcsak egy munkás teljesítményéről, nemcsak egy üzem termelékenységéről van szó, hanem azokról a dolgokról, melyek a legtöbbe kerülnek, amikre — legalábbis egy ősz- szegben — a legnagyobb ősz- szegeket adjuk ki. Uj létesítményeink „felállásáról”, beruházásaink megvalósulásának gyorsaságáról van szó. A Beruházási Bank ez év első feléről készített Szabolcs-Szatmár megyei jelentése — melyet lapunk augusztus ll-i számában ismertettünk — beszámol arról is, hogy nőtt nagy beruházásaink megvalósításának , „séta essége”, gyorsabban hárítják el a megvalósításért felelősek az akadályokat. De azt is észre lehet venni a jelentésből, hogy ilyen, vagy olyan okok miatt valamennyi beruházásunk késik. Az érdekeltek nem tudják betartani a határidőket. Es van egy másik észrevétel is: a szükséges anyagok, gépek beszerzési költségeinek drágulása és az általános építési költségek emelkedése miatt legtöbbször túllépik a beruházók az előírt pénzügyi kereteket. Elegendő, ha csak két, már említett péidára hivatkozunk ezúttal. Az egyik a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár bővítésének első üteme, ez a 730 milliós nagy egyedi beruházás, melynek már régen dolgoznia kellene az eredeti — 1962-es — elhatározás szerint és most már örömmel reméljük, hogy talán ez év végére befejeződik. Másik nagy egyedi beruházásunk, a Vásárosnaményi Huzalos Fa forgácslap Ládagyár „csali másfél évet késik. Aztán itt van a Nyíregyházi Hullámdo- boz- és Zsákgyár esete, melynek építési költségei az időközben megváltozott igények miatt 143 millióval emelkedtek. ,ÍÍ7 A KÉSÉS ÉS A BERUHÁZÁS DRÁGULÁSA legtöbbször összefügg. Ugyanis, ha később kezdődik meg a gyártás egy üzemben, akkor — más feltételek között — más piaci igények teljesítőére kell átállni, mint amire az eredeti elhatározás vonatkozott. Ez pedig áttervezéssel, a meglévő részek módosításával, nem ritkán átépítéssel is jár és minden esetben mégváltoztatja a költségeket is — kivétel nélkül felfelé. így van ez az említett példák esetében és a nem említetteknél is. Hivatkozás persze mindig akad. Nem vált be a külföldi konstrukció a namé- nyi gyár esetében. Akadályközlést jelentett valamelyik alvállalkozó. Drágult a tégla ára. Mind, mind hivatkozási alap arra. hogy az összes felelősök a vállukat vonogassák: sajnos, ez történt, ez van. A hangsúly a többes számon van. Felelősök, mondtuk és véleményünk szerint már meg is találtuk a hiba gyökerét. Hát nincs egy felelős? Sajnos, az esetek többségében nincs. A fő- és alvállalkozók fonadékában gyakorlatilag mindenki felelős. Vagyis senki sem. Drágult a tégla? Akkor értekezleteket tartunk, ki fizesse. Az ember arra gondol, hogy ha mondjuk én egy igen egyszerű dolgot elvállalok, mondjuk augusztus húszig elvégezni enynyiért meg ennyiért, akkor két eset van. Vagy elvégzem a kitűzött határidőre kifogástalanul és akkor megkapom a kialkudott béremet, vagy nem végzem el és akkor ne is számítsak rá, hogy megkapom teljesen. Ezt nem is kell szerződésbe foglalni, magától értetődik. Szaknyelven osztatlan szállítói felelősségnek nevezik a szerződéskötésnek ezt a formáját, amely megfelel a legegyszerűbb, „paraszti” észjárás igazságérzetének is. Ugyanis, ha nem küzdők én, az egész elvégzésére némi nyereséggel vállalkozó az akadályok elhárításáért, akkor tulajdonképpen miért vagyok „vállalkozó”? Mi a dolgom? A KÉRDÉS JOGOSSÁGA ELLENÉRE meg kell mondani, hogy a mi szabolcsi beruházásaink esetében az egész világon terjedő osztatlan szállítói kötelezettségnek éppen az ellenkezőjével találkozunk lépten-nyomon. A beruházó néha több tucat viszont- szállítóval szerződik. És minden szállító csak a részekért felelős, az egészért gyakorlatilag senki. Sőt, még „ellenérdekeltséget” is felfedezhetünk abban a tényben, hogy a késés drágulást okoz, a drágulás pedig közvetve, vagy közvetlenül emeli a beruházó hasznát is. Milyen szerződés az, amely megjutalmazza azt, aki drágábban és később végzi el a dolgát? Természetesen, bizonyos kockázati alapot bele kellene iktatni a szerződésekbe. Nehézség mindig lesz. Legyen a beruházónak az az anyagi érdeke is, hogy elhárítsa idejében és ezen keressen. Néha egyévi késés és egyévi terméskiesés többe kerül, mint ez az akármilyen vastag ceruzával megfogalmazott kockázati alap. Kinek hasznos például az, hogy a nyíregyházi Szabolcs-szálló már egy évet késik? A vendéglátóipari vállalatnak semmi esetre sem, hiszen egy egész évi terve hiányzik belőle. Nekünk, vendégeknek sem, mert csak egy évvel később ülhetünk kellemes pálmakertjében. És az építőnek? Furcsa, de így van: kára nem származik a késésből. Átépítés, módosítás, drágulás, jelenti, hárítja, vitatja, megnyeri... VAN PERSZE POZITÍVUM IS a Beruházási Bank féléves jelentésében. Például, hogy már majd kétszer annyit költünk gépekre, mint „falak”-ra. De ez is sürgeti egészséges szabolcsi türelmetlenségünket beruházásaink meggyorsítására, mivel ezek a drága gépek is itt állnak kihasználatlanul. És problémáink megoldása, melyek zömét iparosításunktól várjuk, is késik vele. G. N. Z. Mindenki közlekedik — fogalmazták meg már igen régen. Öt év múlva viszont mindenki többet közlekedik. A ma embere a munkába járáshoz, a bevásárláshoz, az ügyes-bajos dolgok elintézéséhez, de még a szórakozáshoz, pihenéshez is egyre jobban igénybe veszi a különböző járműveket. Ezzel a növekvő igénnyel számoltak megyénkben a közlekedési szakemberek, akik a jövő terveit készítik Szabolcs-Szatmár közlekedési helyzete nem jobb, de nem is sokkal rosszab az országos átlagnál. Ám ha az egyes települések, vidékek helyzetét nézzük, akkor már több hiányosságot találunk. több javítanivaló akad. hogy a mindennapi közlekedési bosszúságokat elkerüljük. Korszerű vasúti fővonal Megyénkben a vasúti közlekedés javult a legtöbbet az elmúlt években. A villamosító Lt vasúti fővonalak nemcsak gyorsították a forgalmat. — s ezáltal közelebb hozták a legtávolabbi megyét az ország központjához — hanem az utazás kulturáltságán is javítottak. A IV. ötéves tervben a fővonalakon csak néhány ..apróság”, a Debrecen és Nyíregyháza közötti kettős vágány, a Fényesükké és Záhony közötti második vágánypár megépítése hiányzik, valamint a biztosítóberendezések további korszerűsítésére kerül sor. A mellékvonalakon a közlekedés kulturáltságán javít sokat a vasút. Már jövőre megjelennek megyénkben — elsősorban a szatmári részen — a hat kocsiból álló. piros színű, modern Diesel-vonatok, felváltva a zötykölődő. füstös gőzmozdonyokat. Százmilliókban mérhető, amit az utak korszerűsítésére költenek megyénkben 1973-ig. Sürgető a korszerűsítés. hiszen gyarapszik a gépkocsipark, a rövfid távolságokra való szállítást egyre jobban átveszi a teherautó a vasúttól, a községek kozott pedig nő az autóbuszforgalom. A személygépkocsik száma is növekszik, a jelenlegi, mintegv 6 ezer autó helvett legalább 12 ezer lesz 5 év múlva. Új hidak Az útépítések közül légion tosabb a 4. számú fő közlekedési út korszerűsítése. Az új út tervei már az egész szabolcsi. 100 kilométeres szakaszra elkészültek, egyedül a Nyíregyházán átvezető szakasz nem tisztázott a magas szanálási költségek miatt. Kisvárda környékén már végzik a földmunkát a várost elkerülő szakasz építésénél. U.j burkolatot kap a Nyíregyháza —Vásárosnamény közötti út, valamint egy új Kraszna- hid is épül. A Nyíregyháza —Tokaj közötti útkorszerűsítésnél lényeges a raka- mazi ártéri hidak átépítése. amelyek lehetővé teszik a nagyobb terhelésű teherautók, kamionok közlekedését. A szatmár-beregi részén folytatódik az árvízi helyreállítás, s ezzel egy - időiben a 3 méter széles, bogárhátú” utak szélesítése. U.j autóbuszok beszei-zésévé 1 tovább javul a községek közötti összeköttetés. A közlekedéspolitikai elgondolásoknak megfelelően nemcsak minden községet bekötnek az autóbuszforgalomba. hanem azok a 200 lakosnál nagyobb tanyák is rendszeres buszjáratot kapnak, amelyek kövezett úton megközelíthetők. A három város (•ondjai A közlekedési tervekben kiemelt szerep jut megyénk három városának. A megyei tanács felkérésére a Közlekedéstudományi Egyesület megyei csoportja rövidesen befejezi egy tanulmányterv kidolgozását, amelyik Nyíregyháza. Kisvárda és Mátészalka közlekedésének alakulását elemzi, Mivel nagyarányú iparosításra kerül sor ezekben & koraetekbea, a ta&ts- , mánvterv 10 ezer új dolgozó munkába állításával számol. Ehhez igazítja a helyiközlekedés kialakításának lehetőségét, valamint a környékből a naponta munkába járók igényeinek kielégítését. Kisvárda — ahol ma is több. mint 700 a naponta bejáró munkás — a közvetlen vonzáskörzetbe tartozó 12 községből jelenleg is megközelíthető 30 percen belül vasúton vagy autóbuszon. A munkások számának növekedésével és a három műszakos termelés térhódításával a munkakezdéshez való .jobb igazodást kell megteremteni a vasúti es autóbuszközlekedésnél. Lényeges változás lesz a város megközelítésénél. hogy a Baktalóráptháza—K is-vá r- da közötti vasútvonal 1973- ra megszűnik. Helyette 7 darab Ikarus 66-os autóbusszal bonyolítják le a forgalmat a kiszélesített közúton. Jó megközelítési lehetőséget nyújt Mátészalka a környező községekből. Itt a közeljövőben napirendre kerül az a kettősség, hogy mind vasúton, mind autóbusszal meg lehet közelíteni a varost. A naponta munkába járók egyre jobban az autóbuszt részesítik előnyben a két jármű közül. A város régi vágya is teljesül: már a jövő évi vasúti menetrend készítésénél ‘kidolgozzák a közvetlen budapesti gyorsvonat menetrendjét. Széthúzni a közlekedési csúcsot A megyeszékhely hely* közlekedése pillanatnyilag megoldottnak mondható az országos viszonyokat figyelembe véve. Az ipartelepítés fokozódása viszont azt jelenti, hogy növekszik a reggeli és délutáni közlekedési csúcsban a zsúfoltság. Uj autóbuszok beállításával csak részben — s a nap más szakaiban lévő kihasználatlanság miatt kevésbé gazdaságosan — lehet csökkenteni a zsúfoltságot. A másik, kézenfekvő megoldás a munkaidőkezdések széthúzása, ami egyben a közlekedési csúcs széthúzását is eredményezi. Nyíregyházán a tanácsi kezelésű utak felújítására, korszerűsítésére 1975-ig közel 60 millió forintot fordítanak. Ezt indokolja a sok magángépkocsi is, A magánautósok másik gondja, a garázshiány előreláthatólag csak a többszintes garázsok építésével oldható meg. a közlekedési szakemberek az utcákon parkírozó gépkocsik számának gyarapodására számítanak. Lass» Bntasd KORSZERŰ ÜZEMHÁZAT ÉPÍT TISZALÖKÖN A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI DIVAT-KÖTÖTTÁRUGYÁR. (HÓDIKÖT). AZ UJ ÜZEMBEN 400 FŐT FOGLALKOZTATNAK MAJD. Végre elrendeződünk, kialakulnak az útirányok, s elindulunk Szatmárba. Felhő sehol, túz a nap. olyan a kocsi belseje, mint a dunsz- tosúveg, tele párával. Forró mezők vonulnak el mellettünk, ég a kukorica, a diny- nvecsösz meghúzza a vizeskorsót, mellette a puli szomjasan ölti ki nyelvét. Esőt kíván a föld és az ember. S mi mint a méhecskék körútra megyünk fel Szatmárba. Gyűjtögetni gondokat, panaszokat, örömöket, s osztozni ezekben és a munkában emberekkel, hogy aztán hazahozzuk, vérünkké váljanak, beivódjanak idegeinkbe. hogy reagálni legyünk rá képesek, s aztán elosszuk az emberek között. Elosszuk a morzsákat a gondokból is, hogy részvétet keltsünk és segítségre szólítsunk porciózni az örömökből is, hogy másutt is örülhessenek, mert csak így épülhet e világ. Utunk sietős, mint a méheké. Lassan delelőn a nap, gondolkozunk, megálljunk-e, s a csősztől kérjünk jó hűtött dinnyét szomjunkat oltani.de mégis ügy döntünk, tovább Riportúton megyünk. Ellesni pillanatokat, s visszaadni az olvasónak, hogy részeseivé váljanak. elgondolkozzanak, egy ü ttérezzenek. Villanások, megfigyelések, hiszen ezekből állnak össze a percek, órák, napok. S töltésük a munka. Mátészalkán bemegyünk a városi tanácsra. Hogy megváltozott belül! Piros szőnyeg fut az emeleti feljárón, virágok a szobákban és lenn a parkban. A fejlesztés gondjai foglalkoztatják az elnökhelyettest és a titkárt. Városközpont-alakítás. Mérnököket, műszakiakat, várossze- retö tanácstagokat, idős tanárokat hívnak össze, hogy együttesen, a kollektív bölcsesség elvét követve alakítsák ki Szatmár fővárosának jövőbeli képét. Távlatokban gondolkoznak. Lehet, hogy ők akkor már nyugdíjasok, sétapálcával a kezükben ülnek majd a pa£g kokban s gyönyörködnek megvalósult álmukban. Öröm lesz az. ami most gond. S hirtelenében arról kezd beszélni a titkár, hogy faluváros Szalka. Amolyan mezőgazdasági es ipari arculatú egyszerre. Épülnek a kertek, de ugyanakkor még hajt a csordás, s amit a szépet szerető ifjú város lakói egyik nap építettek, másnap a tehenek letapossák. Mit is tegyenek? Kitiltsák az állatokat? Húsra szükség van. De kertre is. Ez már a kecske és a káposzta meséje. Ököritófülpösön a pártház még mindig lobogódíszben. Elfelejtették leszedni. Pedig már elmúlt az ünnep. A párttitkár a kicsiny irodában gép előtt ül. Taggyűlésre készül. A falunak és a tsz-nek közös pártszervezete van. A titkár nem ide való. Karikázik télen, nyáron. Él két falu között. Húsz kilométerre a kis család, itt a nagyobb, a csaknem nyolcvan tagot számláló pártszervezet és a tsz tagsága. Panaszkodik egyes vezetők fegyelmezetlenségére. Né- hányan éppen azok nem mutatnak jó példát, akiktől elvárnák az egyszerűbb emberek, párttagok. Csendesen bosszankodik. Szóba kerül a tsz-fiatalok helyzete. Tárgyalták a határozatot. De csak úgy általában. Tenni kellene konkrétabban is, helyben. Még nem oldották meg a havi pénzdíjazást. Ezt várnák a fiatalok. Taggyűlésen még nem került terítékre ez a probléma sem. Hajnalban kel. Jön Ököri- tora, este megy haza a családjához. S mi minden történik napfelkelte és pihenőre térése között. Este a fiatalok hívták meg. Készülnek a KISZ-kongresszusra. Most itt marad. Segíteni akar. Őt is segíteni kellene. Jobban, alaposabban és rendszeresebben. Lassan alkonyul. Esőfelhők. Zuhog. Nyeljük a friss, földszagú levegői. Fai&as íkátiaag
