Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
V. oldal KELET-MAGYARORSZA« 1971. augusztus 96. Korunk mezőgazdasága Vezet a Bezosztaja é Uj búzafajtákkal is kísérleteznek megyénkben ’ Szerte a megyében megkezdték az őszi vetések talajelőkészítését. Milyen a vetőmagellátás? Erre a Vető- magtermeltétő és Ellátó Vállalat nyírségi központjától kértünk tájékoztatást. Az eddig beérkezett megrendelések megfelelnek a vetési idénysorrendnek. 46 vagon ősziárpa-vetőmagot már kiszállítottak a termelő gazdaságokba. Pótigényre 8 vagon árpavetőmagot tartalékol a vállalat, ami bőven elegendőnek látszik. Megtörtént a rozsvetőmag fémzárolása és kezdetét vette folyamatos kiszállítása. Az augusztus 24-ig beérkezett megyei igények 68 vagont tesznek ki. Minden jelentkező igényt ki tudnak elégíteni. Megkezdődött az e tájon még nemrég ismeretlen triti- cale fémzárolása. Az idei jó termés alapján további több olyan tsz is rendelt triticale vetőmagot, melyek korábban nem foglalkoztak a termelésével. Máris 20 vagon meny- nyiségű ilyen vetőmagra érkezett rendelés, s még várható mintegy öt vagonnyira. Augusztus harmadik hetéig 415 vagon búzára futott be igény. A vállalatnál természetesen, még számítanak búzavetőmag-rendelésre. Mint közölték, még változatlanul a Bezosztaja 1-es viszi a vezető szerepet. Emellett ezúttal is több újfajta búza vetésével is próbálkoznak a termelőszövetkezetek. Komoly meny. nyiségben kerül kiszállításra — vetés céljára — Kiszom- bori 1-es, Rannaja 12-es, Marinovszkaja 808-as és Fer- tődi 293-as fajta. Ezejt mellett takarmánybúza-fajták ls előtérbe kerülnek. Ebben a vezető szerepet a Libellula viszi, de nem sokban marad el a Moisson fajta iránt várható igény, összesen a megyében 22—25 vagon takarmánybúza vetőmagigényre lehet számítani (ami jóval több az eddiginél). Összességében minőségi kalászos vetőmagvakból minden jelentkező igényt korlátlanul kielégítenek. Pillangós és egyéb takarmánymagvakból is, lucerna kivételével, hasonlóan jó a helyzet (ab) Védekezés a káposztafélék hernyókártevöi ellen Káposztaféléket a zöldségfélék területének 10—15 százalékán termesztünk. Szabolcs-Szatmár megye a hagyományosan káposztát termesztő területek közé tartozik. Ennek ellenére, a káposzta- félék növényvédelmét, illetve a hemyókárbevők elleni védekezést egyes termesztők mostoha gyermekként kezelték — meg is lett az eredménye, pusztuló káposztatöveket ■) | lehet látni a hernyók rágása 1 nyomán. f A káposztaféléknek két i fontosabb hemyókártevője t van: I. a káposztalepke hernyója (Piefis brassicae) és II. ' a káposztabagoly-lepke hernyója (Mamestra brassicae). I I. A káposztalepke hernyójának kártétele a levelek há- mozgatásában, majd átrágásá- ban nyilvánul meg. Táplálkozására a szabálytalan rágás j jellemző. Tömeges fellépés esetén a leveleket annyira le- kopasztja, hogy csak a torzsa és a vastagabb erek maradnak vissza. * A nőstény lepke 250—50C tojást rak. A lárvák kezdetben együtt élnek, később kisebb Csoportokba verődnek. A hefnyó 4—4,5 cm hosszú, feje fekete, először sárgás, majd zölden át kékeszöldig változó színű a teste. Hátát és oldalait egy-egy hosszanti sárga ésík és fekete szőrözött szemölcsök díszítik. Báb alakban telel. Évente két nemzedéke van. | Az első nemzedék lepkéi áprilisban, a második nemzedék lepkéi augusztusban rajzanak. (Gazdasági szempontból a második nemzedék lárvái Okoznak nagyobb kárt.) II. A káposztabagoly-lépke hernyóinak kártétele nemzedékenként különválasztható. Az első nemzedék lárvái a leveleken az érek között kisebb- nagyobb lyukakat rágnak. A második nemzedék hernyói viszont a káposztafejet turkálják át. A fúrt lyukakban található üfülékszemcsék jelzik a kártevőt. A járatokba bejutó Víz és á kórokozó szervezetek hatására a káposztáié) rothadó, bűzi» tömeggé Változik, A nőstény lepke tojásait csomókba rakja le. A hernyó 4—5 cm hosszú, hátoldala sötétszürke, vagy barna színű, hasoldala világosszürke, oldalán sárga csík húzódik végig. (Nyugalmi helyzetben csigaszerűen összekunkoro- dik.) Hernyó alakban telel. Évente két nemzedéke van. Az első nemzedék lepkéi májusban, a második nemzedék lepkéi augusztusban rajzanak. (Ez a nemzedék veszélyesebb és rajzása egybeesik a káposztalepke második nemzedékének megjelenésével.) Védekezéstechnológiai ajánlás: A védekezést a fiatal hernyók megjelenésekor szükség szerint ismételve kell végezni. (A védekezés indokolt, ha növényenként két lárva található.) Az alábbi növényvédő sze reket alkalmazhatjuk a hernyók ellen: NAGYÜZEMI ZÖLDSÉGESEKBEN: Phosdrin 01—0,2 %, Gusathión 25 WP 0,3 %, Metil Cotnion 25 WP 0,3 %, Metilparathion WP 0,3—0,4 %, Wofatox SP 30 0,3—0,4 %, Dimecron 50 0,05—0,1 %. HAZIKERTI ZÖLDSÉGESEKBEN: DDVP 50 EC 0,1 %, Unifosz 50 EC 0,1 %, Nogos 50 EC 0,1 %, Vapona 48 EC 0,1 %, Anthió 40 EC 0,1—0,15 %, Satox P 50 0,2 %, Ditrifon 50 WP 0,2%, Ditrifon 5 porozószer 20—26 kg/ha (12—15 kg/kh), 0,2—0,26 kg/100 m3 azaz 20—26 dkg/100 m3. A növényvédelmi munkák végzésénél maradéktalanul tartsuk be az engedélyezett növényvédő szerek jegyzékében előírt munka- és baleset- védelmi előírásokat, illetve a várakozási időket! (Élelmezés- egészségügyi várakozási idő és munkaegészségügyi várakozási idő.) Széles Csaba docens, felsőfokú mezőgazdáság: technikum Talajelikészítés szántás nélkül Az őszi növények alá való talajelőkészítést lehet szántással és szántás nélkül végezni. Száraz időjárás és tö- mődöttebb talaj esetén szántás nélküli talajelőkészités- sel, nedves időjárás esetén szántásós talajelőkészítéssel érhetjük el a talaj kívánatos érettségét. A szántás nélküli talajelőkészítésnek a termesztéstechnikai előnyökön kívül jelentős üzemi előnyei is vannak, ezek főleg a kisebb vonóerőből eredő nagyobb területteljesítménybői adódnak. Szántás nélküli talaj előkészítésre akkor kerül sor, ha a talaj ülépedettsége és a száraz időjárás miatt nem remélhetjük, hogy a szántással a vetés idejéig kedvezően morzsás, beérett talajt tudunk előállítani. Nem szabad szántás nélküli talajelőkészítést végezni még az említett viszonyok között sem, évelő gyomokkal erősen fertőzött területeken, mivel az évelő gyomok hatásos irtása csak a szántástól várható. Az első műveiét a szántás nélküli talajelőkészítésnél is az egyirányú tárcsával végzett tarlóhántás. Még kedvezőbb eredményt kapunk azonban, ha egyirányú tárcsa helyett nehéztárcsás boronát alkalmazunk. Az XTN nehéztárcsás boronának ugyan kisebb munkaszélessége és nagyobb vonóerőigénye miatt területteljesítménye kisebb, de mivel tárcsaleveleinek átmérője azonos az egyirányú tárcsáéval, a tárcsatagok pedig két sorban, X elrendezésben helyezkednek el, munkája sokkal hatásosabb, így segítségével a tarlóhántást követő egy műveletét megtakaríthatunk. Leghelyesebb, ha a tárcsa után rögtörő hengert is kapcsolunk, ezzel ugyanis a tárcsa által feltépett száraz rögöket a talajba — nedvesebb körülmények közé — kényszerítjük. A száraz rögök nedvesebb' talaj részekkel érintkezve beérednek és ezáltal a következő műveléskor már könnyen szétom- lanak. A DT—75 és D4K—B jelű traktorokhoz kialakított XTN nehéztárcsás boronán kívül az 50 LE traktorokhoz ugyancsak készül nehéztárcsás borona. Szántás nélküli talajelőkészítésnél az első tárcsázási és hengerezési műveletet kedvező esetben már a kisebb vonóerejű és nagyobb területteljesítményű FTM— Kombi üzemeltetése követheti. Kedvezőtlen időjárás, túlzott szárazság esetén az -első tárcsázást újabb tárcsázásnak éR hengerezésnek, vagy lengőborona-hengerborona kombinációval történő művelésnek kell követnie. A leírt módon végzett szántás nélküli talajelőkészítéssel — száraz időjárás esetén — sokkal kevesebb munkamenettel és kisebb költséggel lehet talaj előkészítést végezni, mintha az ekével felhozott kiszáradt, nagy hantokat kellene számos menetben elmunkálni. Legkedvezőbb ez a módszer a talaj szerkezetére nézve is, és lehetővé teszi a munka-, valamint erőgépek megkímélését. (Dr. Fülöp Gábor cikke nyomán a Magyar Me-\ zőgazd\pjsá*}ból.) Szabolcs aranya a mérlegen: Mit ér a téli megyénknek? Alpesi búza A búzatermesztés lehetőségét ma még bizonyos klimatikus feltételek szabják meg, de remélhetőleg már nem sokáig. A Kirgiz Mezőgazda- sági Kutató Intézet munkatársai azon fáradoznak, hogy öntözéses gazdálkodással alpesi viszonyok között is termelhető törpe búzafajt nemesítsenek ki. Szovjet, francia, indiai és mexikói törpe fajták keresztezésével máris jelentős eredményeket értek el. Munkájuk gyümölcse egy olyan fajta, amely hektáronkénti 100 mázsás termést ígér, a betegségekkel, kórokozókkal szemben sokkal el- lenállóbb, mint az eddig ismert fajták, s nem dől meg. A nemesítők a munka meggyorsítása érdekében nemcsak a szabad ég alatt folytatják kísérleteiket, hanem üvegházban is. A hatvanas évek nagy gyümölcste'lepítései alapjaiban változtatták meg Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági termelésének szerkezetét. Mialatt országunk friss gyümölcsexportjából az almaértékesítés részaránya elérte a 83,5 százalékot, és ebből a nagy termésű 1969-eS évben (melynél még nagyobb termés is lesz a következő években) a HUNGARÓ- FRUCT Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat adatai szerint a népgazdasági árbevétel meghaladta az 580 millió devizaforintot, ugyanebben az évben (1969- ben) az országos 31230 vagon exportalmának több mint 63 százalékát, pontosan 20 202 vagont Szabolcs-Szatmár megye almatermesztő gazdaságai adták. A megye 60 ezer holdra nőtt almáskertjeinek java része a következő években fordul termőre. Évente átlagosan több, mint 50 ezer vagon szabolcsi téli— almatermésre lehet számítani a következő években, de lehet, hogy már jövőre, 1972-ben — jó időjárás esetén ezt megközelítő 40 ezer vagonnyira. Az említett 50 ezer vagonnak jelentős hányada, — szakértők Vitatott nézeteinek egyeztetése után is körülbelül 30 ezer va- gonnyi — exportra megy. Belföldön lehetetlen volna eladni ezt az évenként növekvő mennyiséget. A •tőkésországok piaca bizonytalan, mivel Franciaországban, Olaszországban, Nyugat-Németországban, az északi államokban — vagyis mindenütt, ..ahol a .lakosság sk'érét álmát 'fogyasztani — hatalmas almáskerteket telepítettek, a szabolcsi telepítésekkel egyidőben. Bár nem mindegyik sikerült egyformán a nyugatnémet almáskertek például korszerűtlenek, kevés hozamúak, a franciaországi almáskertekben pedig 1974-ig valami kis megtorpanás van — azért a mi kis országunkhoz képest hatalmas versenytársak. Ha nem lenne a Szovjetunió nagy vevője a szabolcsi almának, akkor bizony nagyon nehéz lenne értékesíteni „Szabolcs aranyát.* De államközi szerződések szerint a Szovjetunió idén már átvesz tőlünk 18 ezer vagont és a későbbi évékben egyre többet. Mint minden vevő. természetesen számot tart a jó minőségre, az átadás-át- vevés gyors és jó bonyolítására. Ez nem kis problémát okoz Szabolcs-Szatmár almatermesztő mezőgazdasági nagyüzemeinek. Hogy a probléma súlyát teljesen megértsük, nem árt néhány statisztikai adattal megerősíteni Szabolcs és az almatermesztés kapcsolatának népgazdasági fontosságát. Az ország állami gazdaságai gyümölcsöseikből töibb mint minden negyedik holdon — 28 százalékban — Szabolcsban termesztenek almát. (8622 hold). A magyarországi termelőszövetkezetek gyümölcsöseinek 54 százaléka, tehát több. mint minden második hold — szabolcsi közös gazdaságok birtokában van. Szakemberek becslése szerint ezenkívül 8500 hold almáskert van a háztáji gazdaságokban is megyénkben. Szabolcs-Szatmár 253 termelőszövetkezetéből mindössze 9 nem rendelkezik gyümölcsössel. A termelőszövetkezetek nyolcvan százalékában a gyümölcsösterületek terjedelme meghaladja az 50 holdat. A mezőgazdasági bruttó termelés 17,6 százalékát, a növénytermesztésből elért eredménynek pedig bruttó 30 százalékát megyénkben az almatermesztés adja. Már 1969-ben is másfél—két hónapon át tizenkétezer dolgozó foglalkozott a szedéssel, a feldolgozás pedig további 8 ezer főnek adott 3—4 hónapi munkaalkalmat. Érthető tehát, hogy ha Szabolcsban az almáról esik szó, mindenki felemeli a fejét és odafigyel. Szinte nincs megyénknek olyan lakosa, aki így vagy úgy. személyesen is ne legyen érdekelt az almatermesztés — és értékesítés —, sikerében. Mint minden bonyolult s összetett problémahalmaznál, itt is számtalan kérdést tesz fel a mindennapi gazdasági élet e nagyszámú érdekeltnek. A következőkben — hetenként — e kérdések megvilágítására szenteljük eteket a hasábokat, méghozzá úgy, ahogyan az 1971. június 25-én a Magyar Köz- gazdasági Társaság Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének rendezésében van.. OKOSAN SZERKESZTETT GÉP segítségével vizsgálják az aprómagvak között fellelhető arankaszennyezettséget. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat laborjában Hortobágyi Istvánná kezeli a gépet, amely a vaspórral kevert magmintákból mágnese.* módon szétválasztja az aranka magját a kultúrnövény magjától. (Hammel József felvétele). Vadgazdálkodás és vadászat öt kiadást ért meg Bertóti István népszerű munkája. Ritka az ilyen nagyszerű könyvsiker, de ezzel a könyvvel szerzője méltán dicsekedhet. Az első kiadás óta eltelt 13 év alatt valóságos kézikönyvévé vált a vadászoknak, legyenek akár hivatásosak, akár vasárnapi szórakozást, testedző sportot keresők. Közülük bizonyára sokaknak ótt is van már könyvespolcán valamelyik előző kiadás. Úgy véljük azonban, hogy e téma iránt újabban érdeklődőkön kívül nekik is érdemes az új kiadást is megvenni! Miért? Mert a szerző sok fejezetet bővített, modernizált, több új képet is közölt. A hivatásos vadgazdák pedig bizonyára örömmel fedezik majd föl a zárttéri fácán- és fogolytenyésztésről szóló teljesen új fejezetet, hiszen eddig, támpont híján, vontatott volt ennék a kitűnő módszernek hazai elterjedése. Jó szórakozást, jó munkát kívánunk minden kedves van dászolvasónknak.
