Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

I tíűé SlfLET-MAGYARORSZAö IM. aügüszte ft Elet a Holt-Tisza ölelésében „Minél többen lássák Tiszadobot“ TAVIRÓZSÁK A HOLT-TISZAN. nagy ajánl. Bürget Lajos elektronmikroszkópban a lakbérbeszámítást kérvényezni ken Határidő 1972. szeptember 15. A kedvezményezettek a régi lakbért fizetik Kérvényezni kell a lakbér- beszámítást, amellyel, a la­kásrendelet értelmében, meg­térítik a költségeit azoknak a bérlőknek, akik lakásukat ko­rábban átalakították, korsze­rűsítették. A vonatkozó jog­szabály — aj 3/b 1971. (II. 8.) számú kormányrendelet — az ilyen igény érvényesítésének határidejeként 1971. szeptem­ber 15-ét írja elő, de mivel jogvesztést nem fűz hozzá, gyakorlatilag még további egy évig, tehát 1972. szeptem­ber 15-ig benyújthatók a bérbeszámítási kérvények. A sokakat érintő téma gya­korlati részleteiről adott tá­jékoztatást az ingatlankezelé­si főigazgatóságnál dr. Kovács Ilona, az igazgatási osztály vezetője. Elmondta, hogy csak azok jogosultak a szóban for­gó költségeik megtérítésére, akik az átalakítási, korszerű­sítési munka elvégzésekor és a beszámítás igénylésekor ugyanannak a lakásnak a bér­lői, ide értve a lakásbérleti jogviszony folytatására jogo­Legfelsőbb Bíróság Döntött a Tsz-nyugdíj vagy öregségi járulék? A termelőszövetkezetek tagjainak nyugdíjfolyósításá­val kapcsolatos joggyakorlat most alakul ki. Ezért igen je­lentős a Legfelsőbb Bíróság­nak az a döntése, amely egy ilyen ügyben hangzott el. Egy tsz-tag részére a társa­dalombiztosítási igazgatóság, a múlt év augusztus elsejei hatállyal, termelőszövetkeze­ti öregségi járadékot állapí­tott meg. A nyugdí­jas azonban arra hi­vatkozott, hogy igényét a szö­vetkezetnél már 1970. június 1-én bejelentette, ezért a já­radék ettől az időponttól kezd­ve illeti meg. Felszólalását mind a társadalombiztosítási- hizottság, mind az igazgatóság elutasította, ezért az utóbbi ellen pert indított. A járás- és a megyei bíróság ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság kimondta: — Mindkét fokú bíróság té­vedett, amikor olyan igény tárgyalásában hozott érdemi határozatot, amelynek elbírá­lása nem tartozik bírósági hatáskörbe. Ugyanis a tsz-ta- gok öregségi, munkaképtelen­ségi, valamint özvegyi jára­dékigényével kapcsolatos má­sodfokú társadalombiztosítá­si határozatok ellen nem le­het a bírósághoz fordulni. Eb­ből következik, hogy a járás­bíróságnak a keresetet — idé­zés kibocsátása nélkül — el kellett volna utasítania. Ezt pótolta a Legfelsőbb Bíróság, Általában nem krimiszerű- en izgalmas olvasmány egy- egy tanács működési sza­bályzata. Hogy mégis rábuk­kantam egy ilyenre, az a vé­letlen műve. Porkoláb Efra- im, a tiszadobi tanács titká­ra tette elém. A működési szabályzat első két oldala: talutörténelem. A keltáktól a tsz-ig A krónikából kiderül, hogy Tiszadob környékén már az i. e. 400 évben kelták laktak. Később, úgy száz körül már a szlávok hagytak itt emlé­keket, földvárakat, sírokat. Aztán jönnek a bizonyíté­kok a honfoglalás koráról, és ehhez az antropológusok vitát kizáró megállapításai: a falut ma is olyanok lakják, akik a honfoglalás kori tör­zsek leszármazottai. Volt a falu hajdúváros, lakói részt vettek a szabadsághar­cokban. Szenvedtek hatalmas árvizektől, törökdúlásoktól, támogattak emberrel és pénz­zel egy zászlóaljat 1848-ban, végigszenvedték 1919-ben a Szentgáli-különítmény bru­tális terrorját. Beszélnek a lapok nagy természet-átalakításokról. Itt végezte az első kapavágást a Tisza-szabályozáson Széche­nyi, itt működött a magyar folyamszabályozás nagy em­bere, Vásárhelyi PáL Nem kell nagyobb képzelő­erő ahhoz, hogy magunk előtt lássuk Tiszadob múlt­ját. A múltat, amelyet ma az egy tsz-be, a Táncsicsba tö­mörült lakosság büszkén vál­tál. Halászfalu A tanács titkára így beszél: — A múltat nem lehet és nem szabad megtagadni. Ál­tala érthető a ma. Ezért is került a munkát, szabályozó okmány elejére. Tiszadob ré­gen halászfalu volt. Ma a régi, nehéz mesterséget csu­pán néhány család űzi. Az öreg Muzsik Mihály, Zs. Kiss József nyugdíjasok, Rácz Bé­ni még járja a vizet. Megya- szai Zoltán is. De hát ők már utolsó mohikánok. Vál­tozott az életforma. Rosszabb a fogás, és mindenfelé meg­jelennek a tógazdaságok. Ök, akik 48 táján az első halá­szati szövetkezet megalakítói voltak — kiöregszenek. A fiatalja megy a tsz-be, megy a velünk határos Leninváros- ba dolgozni. A múlt ez emlé­ke a Tubustoronyba terve­zett helyi múzeumba költö- | zik. — összevissza épültek a | kis cselédházak a kastély kö­rül. Ma itt áll előttünk a falurendezés szinte megold­hatatlan problémája. Uj utcák kellenek, törpe vízmű, egy sor kommunális és szo­ciális intézmény. És milyen meghökkentő: a megoldás a ma nagybirtokában, a ter­melőszövetkezetben rejlik. A szövetkezet vezetői is megértették: nincs külön falu, külön szövetkezet. Ösz- szeadják hát elképzeléseiket, anyagi erőiket. , || fr I n 1 f • Művelődési központ Egy pillantás elég a ter­vekre, és máris látszik mire gondol Porkoláb Efraim. Ter­vezték a művelődési közpon­tot. A falu pénze kevés hoz­zá, 2 millió. Jött a tsz: adunk pénzt, építsünk egy közös kombinátot. Kap benne he­lyet a tsz irodája, legyen ott helyük a szórakozni akarók­nak. És az így összejött nyolcmillióból 1972-ben épül a közös alkotás. — így tudjuk majd megol­dani a vízproblémát, a falu­fejlesztést. Az ötvenes évek­ben a villany volt a fő gond. Most az, hogy az akkor meg­épült vezeték nem bírja a terhelést. Rádió, tévé, daráló, vasaló, mosógép mindenütt. Hol van már a régi 25-ös égő? Az, hogy ez így van, a szövetkezetnek köszönhető. Faluszeretet Bárkivel is váltson szót az ember a faluban, az mind lelkes lokálpatrióta. Végtele­nül, de okosan büszkék a fa­lura. Nem véletlen ez, hiszen Kuki Lajos, aki már 41 éve tanít itt és most igazgató, mindig ébren tartotta ben­nük a faluszerétetet. Valahogy így sikerült nekik a felszabadulás után 10 év alatt egy új, háromszázházas falut építeni a faluban. így tették csodásán termővé a földet, melyet két kezükkel ragadtak el őseik a Tiszától. Fagylalt az A tejnek és a különböző tejtermékeknek kiemelkedő jelentőségük van táplálkozá­sunkban. A tejben levő fehér­jék, nitrogéntartalmú anya­gok, zsír, szervetlen sók, kü­lönböző enzimek, vitaminok, hormonok biológiailag nagyon értékes, fontos anyagok. A hagyományos fénymikrosz­kópok néhány tized mikro­nos felbontóképessége azon­ban nem sokat árul el a tej és a tejtermékek fizikai szer­kezetéről, mert alkotórészeik sok részlete lényegesen kisebb ennél. Pedig ezeknek az össze­tevőknek fontos szerepük van a tej számos fizikai változásé-' ban, például az alvadásban, a tejszín kiválásában stb., így tanulmányozásuk hozzásegít­hetne tejfeldolgozó eljárása­ink továbbfejlesztéséhez, tö­kéletesítéséhez is. Az egyre nagyobb teijesít­És így akarják kitárni min­denki előtt azt, ami Tiszado- bon szép és érték, látványos­ság és hétköznapi hősiesség. — A Holt-Tisza mellett cso­dás erdeink vannak. Fenyők­kel, ritka fákkal. A gyermek- város parkjában őstölgyeink vannak. A Rákóczi-fák. Ök ültették. És ezek a névadó fáink. Dub — szláv nyelve­ken tölgy. Az 1336-os Zichy- okmányokban még így szere­pel falunk. A táj — folytatja a titkár — mesebelien szép. Vizeink minden vízisportra alkalmasak, a Tisza kínálja a halat, a lágy vizet a fürdő- zőknek. Érthető, hogy úgy akarunk fejlődni: minél töb­ben lássák Tiszadobot. A jövő számára Szerény költségvetés, sze­rény saját bevétel: ez, amit a tanács tesz a tervek mellé. Növekvő bevétel, fejlődő pénzpolitika — ez amit a község lakossága kíván hoz­zá. Jobb gazdálkodás, több pénz: ez. amit a termelőszö­vetkezet ígér. Kétkezi munka — ez a plusz, amit kicsi és ményű elektronmikroszkópok az elmúlt évtizedekben mind szélesebbre tárták az ablakot a mikrovilág rejtélyeit für­késző kutatók előtt. Kínál­kozott a gondolat, hogy elektronmikroszkópok segít­ségével szerezzenek új isme­reteket a tej alkotórészeinek szubmikroszkópos szerkezeté­ről is. Csakhogy a tejhez ha­sonló, a hőre és a vákuum­ra nagyon érzékeny szerves objektumok nem vizsgálhatók természetes állapotukban az elektronmikroszkópokban. Egy újfajta preparációs módszer, a fagyasztásos ma­ratás nyitotta meg az utat a tej és a tejtermékek elektron­mikroszkópos vizsgálata előtt. A vizsgált mintát elő­ször is mélyhűtik, majd vá­kuumban, ugyancsak mélyhű­tött mikrokéssel, ún. mik- rotommal lemetszenek egy szeletkét belőle. A törésfelü­letre rendkívül vékony nehéz­fémréteget (platinát) és sze­net gőzölnek. A készítmény lassú felmelegítésével a meg­fagyasztott tej, tejtermék fel­olvad és visszamarad a stabil lenyomathártya — ezt vizs­gálják az elektronmikrosz­kópban. így vált az elektronmikrosz­kópos vizsgálat tárgyává a kedvelt nyári csemege, a fagylalt is. A több tízezres nagyítású felvételek hiteles képet adnak az egyes alkotó­részek: a jégkristályok, a zsírgömböcskék, kazeinré­szecskék eloszlásáról és ezzel lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a fagylalt esetleges hi­bás fizikai szerkezetének oka­it is felismerjék. (A Delta I augusztusi számából) 1 sült személyeket is (tehát előző bérlő által finanszírozott munkáért senki sem részesül­het kedvezményben!) A bérlő mindenekelőtt a számlával igazolt, ténylegesen felmerült, műszakilag szüksé­ges átalakítási, korszerűsíté­si költségedre tarthat igényt, azonban csak akkor, ha ez az összeg nagyobb a lakás egyévi korábbi lakbéré­nél. Ugyanakkor a beszámít­ható költségek nem haladhat­ják meg a lakás 10 évi ko­rábbi lakbérének összeget. Ha a bérlő számlával nem tudja igazolni költségeit, a bérbeadó a felmerült és mű­szakilag szükséges költsége­ket becsléssel állapítja meg. „Műszakilag szükséges” fo­galmába minden beletartozik, ami indokolt, de semmi sem, ami luxusnak számít. Visszamenőleg érvényesít­hető a bérbeszámítási igény mindazon lakás-átalakításo­kért és korszerűsítésekért, amelyeket a bérlő az állami tulajdon fennállása (az álla­amikor határozatában az el­sőfokú bíróságok ítéletét ha­tályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Kinél legyen a gyermek ? Egy háromgyermekes vidé­ki házaspár 10 éves kislányát születése óta nagyanyja ne­velte és a szülők hozzájárul­tak, hogy a gyerek az általá­nos iskola elvégzéséig nála legyen. Később azonban visz- sza akarták vinni kislányu­kat, de a nagymama ezt nem engedte, mire a szülők a gyermek kiadásáért pert in­dítottak ellene. Ebben többek között arra is hivatkoztak, hogy az idős asszony a gyere­ket ellenük neveli. A nagy­anya viszantkeresetet tá­masztott, amelyben kérte a bíróságot: a kislányt nála helyezze el. Az alsófokú bí­róságok ezúttal is ellentétes álláspontra helyezkedtek és az ügyet a Legfelsőbb Bíróság a következők kimondásával döntötte el: — Ha a gyermek elhelye­zése felől a szülök nem tud­nak megegyezni, a, bíróság dönt és a gyermeket harma­dik személynél is elhelyezhe­tik. Ebben az esetben a nagymamával történt megál­lapodással a szülők a gyer­mek gondozásával, felügye­letével kapcsolatos jogkörü­ket nem ruházták át Nem mondtak le szülői felügyeleti jogukról, tehát intézkedésü­ket bármikor visszavonhatják, különösen, ha azt tapasztal­ják, hogy a gyermeket nem megfelelően nevelik, vagy ép­pen ellenük hangolják. A nagyanya szülői felügyeletre nem jogosult személy, nála a gyermeket a bíróság nem he­lyezte el, ezért nem hivatkoz­hat arra, hogy a kislányt jo­gosan tartja magánál. A szü­lők a gyerek nevelésére al­kalmasak. Másik két gyerme­küket megfelelően gondozzák. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság kötelezte a nagyanyát, hogy a kislányt — személyes ingóságaival együtt — meghatározott időn belül a szülőknek adja át. Az autós kártérítési pere Egy autótulajdonos a kocsi­ját személyesen vezetve a fő­város egyik forgalmas útvo­nalán a jeges úttesten meg­csúszott, s előbb a támfalnak, majd egy autónak ütközött. A karambol következtében az mosdás) óta végzett, vagy vé­geztetett el saját költségén, bérbeszámítás igénylése nél­kül. Mi számít átalakításnak és mi a korszerűsítés a lakások­nál? Átalakítás: a lakás mű­szaki megosztása, azaz a la­kásleválasztás, továbbá a la­kás bővítése, vagy korszerűsí­tése elsősorban az egyedi gáz-, vagy elektromos fűtés­re való áttérés, gázkonvektor, cserépkályhába gázégő besze­relése, valamint melegvíz­szolgáltató berendezések (vil­lany-, gázboyler) alkalmazá­sa. Ami a bérbeszámítás gya­korlatát illeti: a kérvényezés után a IKV által megállapí­tott és a bérlővel közölt ösz- szeget a régi és az új lakbér közötti különbözetnek megfe­lelő tételekben lehet „lelak­ni”, tehát a kedvezményezet­tek mindaddig a régi lakbért fizetik, ameddig ilyenformán vissza nem térülnek átalakí­tási, korszerűsítési kiadásaik. illető súlyosan megsérült, hosszú ideig munkaképtelen volt, de felgyógyulása után is csökkent munkaképességűvé vált. Ezek után a fővárosi ta­nács vb közmű- és mélyépíté­si főigazgatósága ellen kárté­rítési pert indított. Arra hi­vatkozott, hogy a főigazgató­ság az útkarbantartást elmu­lasztotta és ez okozta a súlyos balesetet. A főigazgatóság az­zal védekezett, hogy az útfe­lület sikosságmentesítése a fővárosi köztisztasági hivatal feladata, tehát a balesetért nem felelős. A Legfelsőbb Bíróság meg­állapította, hogy a baleset oka a támfalból folyó vízszivár­gás, illetve annak az úttesten történt eljegesedése volt. A jégréteg színe megegyezett az úttestével, ezért a vezető nem vehette észre, tehát vétkesség nem terheli. A vízszdvárgás már régóta fennállott, a bal­eset helyén korábban több kocsi megcsúszott, de a fő- igazgatóság, mint az út fenn­tartója, sem a hiba megszün­tetéséről, sem az úttest részé­nek veszélyességére figyel­meztető táblák elhelyezéséről nem gondoskodott, holott igen forgalmas útról van szó. Ezért a balesetből eredő kárt teljes egészében viselni köte­les. Törvényességi óvás lakásügvben Egy vidéki családi ház tu­lajdonosa — cserelakás fel­ajánlása mellett —• felmon­dott bérlőjének. A perben ki­derült, hogy másfél évvel ko­rábban már volt közöttük ilyen per és akkor a háztu­lajdonost jogerősen elutasí­tották. Ezek után vita kelet­kezett, hogy a háztulajdonos ugyanilyen címen mikor in­díthat újabb pert bérlője el­len. Törvényességi óvásra — az igen gyakori kérdést — a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőképpen döntötte el: — Olyan esetben, ha sze­mélyi tulajdonban álló lakás tulajdonosának a felmondás­érvényesség megállapítására irányuló keresetét elutasítot­ták, az ítélet jogerőre emel­kedésének napját követő két éven belül — ugyanazzal a bérlővel szemben — azon a címen, hogy a lakásra a ma­ga, vagy egyeneságbeli roko­na részére igényt tart, újabb felmondással nem lehet élni. A kétéves határidőt az ítélet jogerőre emelkedését követő naptól kell számítani. Hajdú Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents