Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

tVn. augusztus 24. KELET-MAGYARORSZAG 8. oldal Az új tanév előtt Kiállítás, t óvodapótlók Szülőknek és gyermekek­nek egyaránt gond a szep­temberi új tanévkezdés. A gyerekek sajnálják a vakáció gondtalanságát, a szülők pe­dig a családi költségvetések­be beütemezik az új tan­könyvek, tanszerek, iskolai köpenyek vásárlását. Nemrég a nyíregyházi út­törőházban nyílt kiállítás tan­szerekből, iskolai ruházati cikkekből és hangszerekből. A szülőknek nyújtanak segít­séget azzal a „divatbemuta­tóval", amelyen gyermek- manekenek mutatják be az általános és középiskolások iskolaköpeny-modelljeit. A tanszerek árusításával foglalkozó boltoknak és szak­embereknek augusztus máso­dik felében van a főszezon. A nyíregyházi papír nagyker- től a nyár elején megkezdték a szállítást a megye szaküz­leteibe, valamint a községi vegyesboltokba. Augusztus első napjaitól minden község­ben meg lehetett vásárolni az új tanév „kellékeit”. Újdonság a lemosható mű­anyag betűkészlet a legkiseb­beknek; a betűvel ismerkedő elsősöknek. „Mutasd a táská­dat — megmondom, ki vagy!” — sok tanító néninek és bá­csinak lehetne ez a jelszava, hiszen a gondosan csomagolt füzetek sokat elárulnak gaz­dájukról. A füzetek csomago­lására a hagyományos kék papír mellett a lemosható, műanyag borító modern és hi­giénikus. A kulturáltabb vásárlás, a boltok tehermentesítése ér­dekében jó gyakorlatot veze­tett be néhány iskola; a ki­csomagolt füzeteket a könyv- vásárlással egyidőben, az osz­tályban kapják meg a gyere­kek. Nyíregyházán, a Zrínyi Hona utcai volt gyermekruhá­zati bolt helyén nyitottak ideiglenesen tanszerboltot. A december 31-ig nyitva tartó üzlet a papírboltok zsúfolt­ságát enyhíti. Fontos volt az oktatás szín­vonalának emeléséhez az is­kolaérettség megállapítása. Azok a gyerekek, akik nem jártak óvodába, egy lépéssel le vannak maradva az óvodá­soktól. Ezt a különbséget az iskola-előkészítő tanfolyamok­kal ellensúlyozzák. Főleg a tanyákon nevelkedő gyerekek számára indítanak előkészí­tőket a megye különböző he­lyein. Nyíregyházán szeptem­ber elseje előtt tartanak „óvo­dapótló” foglalkozásokat az első osztályba kerülő gyere­keknek. (be) Ifjúságunk élete képekben fotópályázat a megyei fiataloknak Országos fotópályázatot hirdetett a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a. Népműve­lési Intézet. A pályázóhoz kapcsolódva a KISZ me­gyei és nyíregyházi^-'vá­rosi bizottsága megyénkben is meghirdette a 26 éven aluli fiatalok részére a Szabolcs-Szatmár megyei ifjúsági fotópályázatot. Sok a fényképezni szere­tő fiatal; a fotózást sokan hobbyból űzik. a KlSZ-szer- vezetekben, ifjúsági klu­bokban már igen sok helyen alakult fotószakkör. Éppen ezért az egyéni munkák mellett a fotószakkörök ré­szére is hasznos egy KISZ- pályázaton összemérni tu­dásukat. A fotópályázatnak az a célja, hogy a fiatalok képekkel ábrázolják ifjú­ságunk mai életét, a KISZ tevékenységét- Az október 1-ig beküldhető képek kö­zött önálló ‘fotókkal. ' vagy 6 darabos sorozattal szere­pelhetnek a pályázok- A legjobb, zsűrizett képekből október 10—25 között a nyíregyházi úttörőházban kiállítást rendeznék. A leg­jobb fotók díjazására 6 ezer forintot használnak fel riportfotó, emberábrázo­lás, sport, táj- és városkép, valamint fotóplakát kate­góriában. A legjobb képeket az or­szágos pályázatra továb­bítják. amelynek kiállításá­ra december 4—20 között Budapesten kerül sor. 1400-an dolgoztak Befejeződött a munka az építőtáborokban Bezárták kapuikat az építőtáborok- Az augusztus 21-i ünnepélyes eredmény- hirdetések után az utolsó turnus diákjai is hazaérkez­tek megyénkbe- 1400 Sza­bolcs-Szatmár megyei kö­zépiskolás és főiskolai hall­gató vett részt ezen a /vá­ron a mezőgazdasági mun­kákban. A középiskolások a Ba- •latonboglári Állami Gazda­ságban gyümölcsöt szedtek. A tanárképző főiskola hall­gatói Balatonaligán dolgoz­tak. A fiatalok körében to­vábbra is igen népszerű a 2 hetes építőtábori munka annak ellenére, hogy az egyes turnusokban a gyü­mölcsszedés helyett más nö­vényápolási munkákat kel­lett elvégezni. Kapáltak, bort palackoztak és címkéz­tek. A Szabolcs-Szatmár megyei diákok minden tur­nusban eredményesen sze­repeltek, a napi 6 órai 30 forintos átlagkeresettel szemben 36—41 forint ér­tékű munkát teljesítettek. Megújul a városközpont Az idén már bontanak — Központi (ülés az új lakásokban {Nagyáruházak, szolgáltatóház épül Mátészalkán Két éve avatták várossá Mátészalkát. Az első év gya- korlatailag a tárgyalásoké, tervezéseké volt. Az idén már kezdődnek azok az építkezé­sek, amelyek újabb egy-két év múlva már meghatároz­zák a város arculatát. A városközpontban három nagy bontás okozott sok gon­dot, a megoldást minden eset­ben megtalálták: az építő-és szerelő vállalat telepének helyére lakásokat építenek, a TÜZÉP és a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat helyére pedig egy középiskola és egy kollégiumrendszer kerül. Bevásárló központ Változatlanul megoldatlan viszont a malomipar és a vá­ros között két éve tartó bon­tásügy: 60 milliót kér a vál­lalat, de ha a tanácsnak volna ennyi, akkor is másra használná. így a malomüzem egyelőre marad, csupán az iparvágányok bonyolítják a helyzetet. A szomszédos vál­lalat már kitelepül, helyén, s egyúttal az iparvágány he­lyén építkezések kezdődnek. A megoldás sürgető volna. A megvalósulás előtt áll Mátészalka bevásárló köz­pontja. Sokrétű tárgyaláso­kon dőlt el: nem külön szak­üzleteket, hanem nagyáruhá­zakat építenek még közös üzemeltetők, beruházók szer­vezése árán is. A tanács or­szágosan is ritka ajánlattal toldotta meg a bevásárló központ terveit: kialakítják Mátészalka sétálóutcáját, amelyből nemcsak a gépko­csikat, hanem valamennyi járművet elterelnek. Az idén, vagy legkésőbb jövőre induló építkezések: kétezer négyzetméter alapte­rületű áruház. Fele az ÁFÉSZ-é, itt iparcikkeket árusítanak majd, a másik fele a kiskereskedelmi vállalaté, vegyes profillal. Hatszáz négyzetméteres új ruházati szaküzlet kivitelezéséhez is hozzálátnak. A Bajcsy-Zsi- linszky utcán megkezdik egy élelmiszer-csemege áruház építését. Ennek egyik részé­ben a Mátészalkai Állami Gazdaság termékeit árusítják majd: húst, tejet, gyümölcsöt, az ÁGKER révén pedig szin­tén állami gazdasági italokat hoznak forgalomba. A másik részben a szokásos élelmiszer­áruház üzemel. Uj ABC-áru- házat építenek a régi vásár­tér helyén emelt új lakótele­pen is. Tervben: a kultúrház A Lenin téren építik fel az 1400 négyzetméter alapterü­letű nagy szolgáltatóházat, amelyben csaknem minden szolgáltatást megrendelhet­nek a Mátészalkán és kör­nyékén lakók: GELK A, ÁFÉSZ, Patyolat, méretes szalon lesz, de társultak az ipari szövetkezetek is. A szolgáltatóház fölött lakások épülnek. Elkészültek a tervek a bon­tásokra is: az idén költöznek a lakók és közületek, az év végén bontanak, s mindjárt utána kezdődnek az alapozási munkák is. Az építkezéseket úgy szervezték, hogy időköz­ben még árusítanak a kis üzletek, de a költözést követő napokban már ott Is megkez­dik a bontást, s rövid idő alatt teljesen megváltozik a városközpont képe. Amivel még várni kell: nincs elég pénz a kultúrház- ra. Ettől függetlenül az első ütem előkészítését megkez­dik, de amennyiben a város feltételes tervei nem válnak valóra, a befejezés a követ­kező ötéves tervre húzódik át. A város pluszbevételei­ből azonban ezt is előbbre kívánják hozni. 200 lakás idén A lakásépítkezések jó ütemben haladnak: az idén összesen 200 OTP, illetve ál­lami beruházású lakást ad­nak át, s az idén először a korszerű alagútzsalus rend­szerű gyors építkezéssel is nyolcvan lakáshoz kezdenek. Nem lesz gond a központi fű­téssel sem: már szeptember­ben megkapják a Dániából rendelt két konténeres ka­zánt, amely hatszáz lakás fű­tésére alkalmas olaj-, vagy gáztüzeléssel. A városrendezési tervek megvalósítása a sok problé­ma ellenére jó ütemben ha­lad, s ami különösen fontos, a legnehezebb helyen, a vá­rosközpont rekonstrukciójá­nál érték el a legjobb ered­ményeket. M. S. Lapszélen: Szakmunkást képezni A Nyíregyházi Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatnál az év végére elkészül az új 23 vagonos hűtőház. Az utóbbi években a mun­kakörülményeken is sokat ja­vítottak. A vér és mellékter­mékek pneumatikus elszállí­tása, az ipari vízellátás bőví­tése, új zsírhűtő berendezé­sek mind-mind e célt szolgál­ták. Változatlanul gondot okoz viszont: kevés a szak­munkás. Az eddigi 30—40 szá­zalékos szakmunkásarány nagyon alacsony. 1970-ig a vállalatnak csupán 5—6 dol­gozója szerzett szakmunkás­bizonyítványt, azokat is Deb­recenben képezték. Egy éve a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet vállalta Nyír­egyházán, hogy évente 40 ipari tanulót képeznek. Szep­temberre már 30-at beisko­láztak. Három év után hús­ipari szakmunkások válnak tanulóinkból. Úgy látszik, egy egészséges kezdeményezés során lezárul a legnagyobb probléma a nyíregyházi húsiparnál. És éppen ez a kezdeményezés hívja fel a figyelmet egy me­gyei problémára is. A gazdaságirányítás mai rendszere lehetőséget adott az állami gazdaságoknak, terme­lőszövetkezeteknek saját vá­góhíd felállítására. Egyre több állami gazdaság és ter­melőszövetkezet ki is hasz­nálja e lehetőséget. Szakem­berellátásuk, azok képzése vi­szont egyáltalán nincs meg­oldva. A húsipari vállalat kezde­ményezése révén a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok ipari tanulóinak is he­lye volna, de egyelőre még nem gondolnak rá. Pedig a lehetőségek most már adot­tak. Lucza János Sok helyen döcög a munka Gyorsítani kell az egészségügyi beruházásokat Az építők látszólag úgy vélekednek: az egészségügyi intézmények nem termelnek, így kivitelezésük nem is olyan sürgős. Sajnos, a téves szemlélet eredménye az, hogy Szabolcs-Szatmárban több helyen igen lassan folyik fon­tos intézmények építése. Ezek között elsőnek talán a kisvárdai kórház ügyét lehet említeni, amely annak elle­nére, hogy pénzfedezet, terv egyaránt rendelkezésre áll, végtelen lassan készül. Igaz, a 460 ágyas intézmény átadá­si határideje 1974, az idő így is sürget. Hasonló módon csak épül- get a közel 12 milliós KÖ- JÁL-székház Nyíregyházán. A Széna teret lezáró épületen kevés ember dolgozik, és a falak még alig emelkedtek ki a földből. Itt az átadás ideje 1972 lenne, ami a jelen tem­pót nézve ugyancsak valószí­nűtlennek hat. Az igazsághoz tartozik, hogy néhány intézmény ki­vitelezése ugyanakkor kielé­gítő tempóban folyik. így jól haladnak a mátészalkai kórház korszerűsítésével, ahol a 65 ágyas pavilon építészeti­leg hamarosan befejeződik. Itt helyezik majd el a sze­mészetet, a gégészetet, a bőr- gyógyászatot. Az ígéretek szerint december 31-re befe­jeződik a nyíregyházi megyei kórház új, 172 ágyas belgyó­gyászati pavilonjának építése is. A következő gond itt az 1,1 millió forint értékű belső berendezés beépítése lesz. Megyénk egészségügyi há­lózatának gazdagodását bizo­nyítja a jó ütemben épülő rendelőintézet Tiszalökön. Ennek átadására 1972-ben kerül sor. Ibrányban befe­jezés előtt áll az egymilliós költséggel épült orvosi lakás, rendelő és váró épületegyüt­tes, amely várja az új orvost. Hasonló készenléti fokon van a Nyírtelek-Belegrád terüle­tén épült, szintén egymilliós egészségügyi kombinát. Gá- ván is hamarosan befejezik a belvíz miatt tönkrement orvosi lakás helyett épült új komplett épületet. A megye területén — a me­gyei kórház nagyszabású re­konstrukciójával együtt — látható, egyre-másra készül­nek az olyan létesítmények, amelyek egy-egy terület sok­kal jobb orvosi ellátásának teremtik meg az alapjait. Bélyegcentenárium A black pennytől a kétkrajcárosig A bélyeg, amit a levele­inkre ragasztunk, annyira megszokott, mindennapi do­log, hogy átérezni is nehéz a centenárium jelentősé­gét, amelynek alkalmából szeptember 4-e és 12-e kö­zött nemzetközi bélyegki­állításnak ad otthont a bu­dapesti Szépművészeti Mú­zeum. Bizony átérezné-nk a bé­lyeg fontosságát, ha nem volna! Mert volt ilyen idő­szak is, például a második világháború végén, a felsza­badulást követő első hetek­ben, hónapokban, amikor még nem állt helyre a köz­ponti bélyegkibocsátás, s nem egy postahivatalban kézzel írták a borítékra, hogy a levelet feladója kész­pénzzel bérmentesítette. Valamikor azonban min­den levelet készpénzért to­vábbítottak. Bonyolult és hosszadalmas volt így a fel­adás és a levél kiváltása. Érthető, hogy hamar elter­jedt a világon Rowland Hill angol tanító elgondolá­sa, aki 1837-ben adta köizre postai reformtervét. Az an­gol parlament 3 év múlva elfogadta a javaslatot, amely a levelek súly szerinti, bo­nyolult tarifájú díjazása Fiú lett volna... Nemcsak a falak fehérek, hanem az arcok is. Fülledt meleg és némaság szállta meg a várószobát. Lehetnek vagy húszán. Komoran ülnek a padokon és hallgatnak. Nem hallik panasz, mint más várótermekben. Csönd van. Csak a régi pad nyikorog fáj­dalmasan, ha megmozdul va­laki,.. A rendelőben viszont min­dönki beszél. Akkor is, ha már nem kellene. „Megértjük a panaszát, de nem tehetünk semmit. Kérem a követke­zőt!” — mondja a bizottság elnöke. Harminc körüli asszony következik. Határozott léptek­kel siet a székhez és tétová­zás nélkül leül. Látszik, nem most járt itt először. Erélyes hangon kezdi: — Kérem értsék meg: nem akarom a harmadikat. Elég ezt a kettőt is bölcsődébe rán- cigálni kora reggel. Aztán ro­hanjak a munkahelyre, ahol blokkolni kell. Délután visz- sza a gyermekekért, majd fő­zés, mosás, takarítás. Őrület, nem bírom tovább! — Nyugodjék meg. Tudjuk, hogy férje nem segít a gyer­mekek nevelésében. Megpró­báljuk elvonókúrára javasol­ni, és ha nem megy, majd te­szünk valamit... A következő páciens sütto- góra fogja hangját: — Főorvos úr kérem, nem leszünk hálátlanok. Most jött meg az új kocsink és jövő nyáron szeretnénk vele bejár­ni Európát. De kire hagy­nánk? Szüleimmel összevesz­tünk vacak 20 ezer forint mi­att. Pedig van a takarékban... Nem tudja befejezni mono­lógját, mert kivezetik. Pityergő lány lép a rendelő­be. — Akkor azt ígérte, hogy elvesz, ha baj lesz. Most meg hallani sem akar az egészről. Megvert és letagadott min­dent. Azt is, hogy ismer... Nincs más választásom. Csinos, modemül öltözött fiatalasszony lép be. Moso­lyogva köszön, majd kitör magából. — Azt mondják 1975-ig eb­ben a megyében majdnem minden lakásigényt kielégíte­nek. De addig hol neveljem? — És mi lenne, ha össze­fognának férjével és építené­nek maguknak? Úgy tudom, ketten négyezren felül keres­nek. Talán többet kellene ta­karékoskodniuk. Talán gyenge az idegem, azért nem bírom végighall­gatni, mind a húszat. Kijö­vök, de még az udvaron is hallak egy elcsukló hangot. — Nekem sikerült. Fiú lett volna? Meglehet. Férjem fiút akar, de csak öt év múlva. Hazaindulok. Utam egy parkon vezet keresztül, ahol gyermekek játszanak. Vidá­mak, gondtalanok. Édesen cseng hangjuk. Egy kisfiú büszkén közli a többiekkel: — Már csak tizennégyet al­szunk, és megyek iskolába... Nábrádi Lajos helyett bevezette az 1 pen­ny s bélyeget, a black pen­nyt, amellyel fél uneia sú­lyig minden levelet továbbí­tottak. A reformernek még 20 ezer font nemzeti1 jutal­mat is megszavazott a par­lament. Ausztria 1850-ben bocsá­totta ki az első bélyeget, s mondhatjuk: a magyar sza­badságharc bukásán múlott, hogy nem egyidejűleg vagy azt megelőzve született meg a magyar postabélyeg. Fi- latelistáink kutatómunká­jának eredményeként elő­került ugyanis az a terv, amelyet Than Mór — Bara­bás Miklósnak, a kor híres festőjének tanítványa — készített 1848. júliusában. Ez az „egy krajczár”-os • bélyeg lett volna a „Magyar álladalmi posta” első le-: vélbélyege. Ehelyett azon­ban — drágult közben az élet is — első forgalomba került hazai bélyegünk leg­kisebb címlete 2 krajcáros lett,1 de addig is rögös volt az út. A szabadságharc bukása után hosszú ideig szóba sem kerülhetett a magyar bé­lyegkiadás ügye.­Csak az 1867. évi kiegye­zéssel fogalmazták meg is­mét ézt az igényt. Majd több mint 3 évi alkudozás után sikerült ebben az ügy­ben megállapodásra jutni. A bélyeg ilyenformán tör­ténelem is. De nemcsak tör­ténelem. Emlékszem tanyai tanítókra, akik bélyegek ké­peivel szemléltették vára­inkat, városaink neveze­tességeit, a növényeket és az állatokat az iskolában. Erre is alkalmas a bélyeg. S nem véletlenül a Szép- művészeti Múzeum adott a kiállításnak otthont: a bé­lyeg műalkotás is. Sajátos kisgrafika, amelynek meg­voltak minden korban az igényes művészei. Az igé­nyességből ma sem szabad engednünk, hiszen túlzás nélkül milliók ízlését fino­míthatja vagy zavarhatja ez a kicsi, de nagy példány- számú műalkotás, (n. f.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents