Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

VllÄß proiitÍrjauísyísűüitiici 'XXVIU. ÉVFOLYAM 197. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. AUGUSZTUS 33. HÉTFŐ AZ ALKOTMÁNYT ÜNNEPELTE AZ ORSZÁG AZ ÜNNEPSÉGEN DR. ORBÁN LÁSZLÓNAK SZŰCS GYULÁNÉ. A FEHÉRGYAR. MATI GYŐZHETETLEN BRIGÁD TSZ NÓBIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE NYÚJTOTTA AT AZ UJ BÚZÁBÓL SÜTÖTT KENYERET. A KÉP JOBB OLDALÁN DR. TAR IMRE. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA ÉS GULÁCSI SÁNDOR, A FEHÉRGYARMATI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA. Na utazik Finnországba Losonczi Pál Losonczi Pál, a Magyar vására — hétfőn hivatalos Iá* Népköztársaság Elnöki Tana­csának elnöke és felesége - togat^ra Finnországba uta- Urho Kekkonen elnök meghi- zik. Aczél György fogadta a Portugál Kommunista Párt főtitkárát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására Budapesten tartóz­kodott. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztá­lyának vezetője. A találkozón eszmecserére került sor a nemzetközi politika, valamint a két párt közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Szabolcsi delegáció utazott a Román Szocialista Köztársaságba A Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizottságá­nak meghívására szombaton Szabolcs-Szatmár megyei de­legáció utazott a Román Szo­cialista Köztársaságba, a fel- szabadulás augusztus 23-1 ün­nepségeire. A delegációt Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára vezeti. Tagjai: Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára és dr. Szabó Jó­zsef, a megyei tanács máté­szalkai járási hivatalának el­nöke. A delegációt a határra elkí­sérte dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára és Danes József, a mátészalkai járási pártbizottság első titkár EIső helyen megyénk IIjű Gárda-szakasza Az alkotmánynapi rendez­vények legrangosabb esemé­nyére megyénkben Fehér- gyarmaton, a tavalyi Sza­mos—Tisza közi árvíz sújtotta terület központjában került sor, ahol ünnepi nagygyűlé­sen emlékeztek meg az alkot­mány 22. évfordulójáról. A községben már kora reggeltől ünnepi hangulat volt, a la­kosságot zenével ébresztet­ték. A dolgozók csoportosan igyekeztek a szépen feldíszí­tett sportpályára, az ünnepség színhelyére. A járás községei­ből fellobogózolt autókkal, motorokkal érkeztek a népes csoportok. A nagygyűlés díszelnöksé­gében ott volt dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese, dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság titkára, Gu­lyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Gu­ides! Sándor, a fehérgyarma­ti járási pártbizottság első titkára, Széles Lajos, a járási tanácsi hivatal elnöke, Szigeti Béla, a fehérgyarmati nagy­községi pártbizottság titkára, Németh Sándor, a nagyközsé­gi tanács elnöke. Ott voltak a társadalmi szervek, a gyűlé­sen közreműködő lengyel mű­vészegyüttes képviselői. A nagygyűlést Szkokán Já­nos, a Hazafias Népfront fe­hérgyarmati járási titkára nyitotta meg, majd dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese mon­dott ünnepi beszédet. Tisztelt nagygyűlés, kedves elvtársak! Ma szerte az országban al­kotmányunk, új életünk alap­törvénye születésének évfor­dulóját ünnepeljük. Az új kenyérnek is ünnepe ez, melynek illata, melege az aratás és betakarítás nehéz, fáradságos napjai után oly jólesően árad szét minden házban és lakásban. Hirdeti az életet, hiszen a gabona ősi neve nyelvünkben élet, de hirdeti az új életet, mert ép­pen az alkotmányban szente­sített jogaink, a néphatalom eredményeként most már mindenkinek nagyobb karéj jut belőle. Az országépítő munka je­gyében ünnepiünk. Uj épüle­teket, létesítményeket adnak át rendeltetésüknek. Uj gyá­rak, lakások, óvodák, könyv­tárak, szociális és egészség- ügyi intézmények avatása ta­núsítja és jelzi, hogy az al­kotmány, a dolgozó emberek jogad és az építőmunka, az em­berek életének szebbé, jobbá tétele hazánkban szétválaszt- hataitlanul összetartozik. E napon ünnepeljük István király születése napját, kegyelettel és tisztelettel em­lékezünk államalapító tevé­kenységére. Az augusztus 20-i ünnepségeken méltán helye van az első királyunkra való emlékezésnek. Áz ő nevéhez fűződik az első sorsdöntő tár­sadalmi változás népünk éle­tében. Felismerte, hogy csu­pán a társadalmi berendezke­dés teljes átalakítása biztosít­hatja a magyar nép további lé­tét. Vas következetességgel, kemény törvényekkel államot formált, rendet teremtett és rendet tartott. Éppen a törté­nelmi helyzetnek helyes felis­merése. a változtatni tudás, az új melletti elszánt -kiállás az. ami István király történelmi érdeme, ami életművéből pél­daként. szolgálhat. István királyra emlékezve jóleső érzéssel, a nemzeti büszkeség tudatával ünne­pelhetünk. Az államot, amit ő alapított, az elmúlt 25 év so­rán erőssé tettük. Erőssé, min­denekelőtt azzal, hogy a nép állama lett, végre azé a népé, amely ezer éven át fenntar­totta, minden terhét viselte és védte. Évszázad okon át né­pünk sokat szenvedett. Ha­zánknak a Szovjetunió által történt felszabadítása, majd a dolgozók azt követő győzel­mes harcai nyomán népünk sorsa egy negyedszázada meg­fordult. Most végre nem puszta létért küzd. Gondunk, nehézségünk akad ma is még bőven, mégis népünk, szocia­lista társadalmi rendülik a néphatalom jóvoltából ereje javát végre élete szebbé téte­lére, hazánk felvirágoztatá­sára fordíthatja. A maga hasznára, a haza javára dol­gozik, munkája gyümölcsét EGY ARC A SOK EZER HALLGATÓ KÖZÜL. végre nem kizsákmányolok, hanem ő maga aratja le és él­vezi. Tisztelt nagygyűlés: Alkotmányunk jeleni őségét az adja, hogy mindörökre és visszavonhatatlanul törvény­be iktatta a munkásosztály, a dolgozó nép kizsákmányolok és elnyomók ellen vívott hosz- szú harcának legnagyobb győ­zelmét: a mi hazánkban min­den hatalom a dolgozó népéi Ez, a munkásosztály vezette nép hatalma minden további sikerünk alapja és forrása. Amikor az alkotmányról be­szélünk, nem paragrafusokra és jogi formulákra, hanem népünkre, a dolgozó embe­rekre gondolunk, akiknek harca, munkája hozta létre azt, ami az alkotmány mögött van, s amin az alapul és akiknek szebb, jobb életét hi­vatott szolgálni. Alkotmányunk jelentőségét adja az is, hogy alaptörvé­nyünkbe iktatta és szentesí­tette a dolgozók jogait és kö­telességeit. A jogok, amelyek nem maradtak papíron, mint a burzsoá demokráciában, mert a néphatalom biztosítja mind teljesebb érvényesülésü­ket. A mi hazánkban a hata­lom birtokosai és az állam­polgári jogok gyakorlói nem idegenek egymástól, hanem ugyanazok: azoiké a hatalom, akiknek jogait az alkotmány szentesítette. Ez nem jelenti azt, hogy az állampolgári jo­gok maradéktalan és teljes ér­vényesülése automatikusan végbemegy. A jogok biztosítva vannak, megvan a lehetőség, hogy a dolgozó emberek élje­nek velük. De a lehetőség nem jelenti a valóságot is. Gazdasági és kulturális éle­tünk, a szocialista közgondol­kodás, tudat további fejlődé­sét, harcot, munkát, nevelő­munkát is igényel az, hogy e jogok az életben mind telje­sebben érvényesüljenek és hogy az emberek mind rnara- déktalanabbül gyakorolhas­sák azokat és megtanuljanak élni velük. Alkotmányunk nemcsak jo. gokat, hanem kötelességeket is rögzít. Hangoztatnunk kell ezt azért is, mert akadpak, akik erről megfeledkeznek. Akadnak, akik — ha jogokról van szó — ha kapni kell, odatartják kezüket, de a kö­telesség teljesítésénél, amikor adni kell, tenni kell, mindkét kezüket zsebre teszik. Ám a jogok és kötelességek a mi társadalmunkban szétválaszt- hatatlanul összetartoznak Tegyünk többet azért, hogy jogok és kötelességek együtt érvényesüljenek mind telje­sebben. Annál inkább, mert a kötelességek teljesítése nem idegen ügyet, hanem a dolgo­zó embernek, a nép ügyének szolgálatát jelentik. Fejlődött állami és társadal­mi rendünk, korszerűsödött államszervezetünk és köz- igazgatásunk. Ezeket a válto­zásokat az alkotmányban is tükrözni kell.' Nine« szükség azonban új alkotmányra, mert jelenlegi alkotmányunk alapelvei: a néphatalom, a szocializmus megvalósításá­nak célja nem változnak és nemcsak ma, hanem a jövő­ben is érvényben lesznek. Szükség van azonban az alkotmány bizonyos módosí­tására, hogy az elmúlt két évtized nagy vívmányait alaptörvényünkben is rögzít­sük. És szükség van arra is, hogy építve az elért eredmé­nyekre az alkotmányban is megfogalmazzuk a szocializ­mus teljes felépítésének fel­adatait. és jelezzük további előrehaladásunk távlatait. Az így szükségessé vált alkot­mánymódosítás előkészítésé­re az országgyűlés bizottságot választott, amely kidolgozza és majd az országgyűlés elé terjeszti javaslatait. Számadást készítve az ün­nepen megállapíthatjuk: tár­sadalmunk fejlődése töretlen és kiegyensúlyozott. A nép­hatalom szilárd és biztos alapot ad a további előreha­ladáshoz. Az emberek nyu­godtan dolgoznak, a béke és a törvényes rend biztosítja nyugodt életüket, munkáju­kat. A holnaptól, jövőtől, lét­bizonytalanságtól nem kell félniük. Az életkörülményük javulnak, az emberek élete mindjobban kiteljesedik, mind szebbé, gazdagabbá válik. És még akik nehezeb­ben élnek — és tudjuk, ilye­nek is vannak — azok is bi­zakodva tekintenek a jövő elé. Tudják, pártunk szem előtt tartja nagy célunkat és következetesen halad e felé, de számításba veszi a napi gondokat, érdekeket, és min­dent elkövet, hogy mind ke­vesebb legyen a gond és mind több az öröm az egy­szerű emberek életében. A párt politikáját a néppel folytatott állandó párbeszé­dek útján alakítja, igényli és hasznosítja, számba veszi az emberek véleményét, a köz­’ (Folytatás a 2. oldalon) Kecskeméten szombaton befejeződött a második orszá­gos Ifjú Gárda-szemle, amelyet a KISZ VIII. kongresszusára való készülődés jegyében ren­deztek meg. A fiatalok helyismeretből, politikai és honvédelmi témáikból, alaki kiképzésből, tereptani isme­retekből és lövészetből vizs­gáztak. Az egyéni versenyeken két harmadik, helyezést szereztek a szabolcsi fiatalok, a szaka-í szak közötti összetett . ver­senyben azonban már a leg- jobbbpfc bizonyultak: a II.’ országos Ifjú Gárda-szemle 1. helyezettje Szabolcs-Szatmár megye szakasza. Az országos sikert elért fiatalok az Ifjú Gárda nyírbátori tagjai, akik: a megyei szemle első helye­zettjeként képviselhették me­gyénk ifjúgáreüstáit az orszá­gos szemlén. Virággal, zászlódiszben, jó hangulatban MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mű- ürmepelte alkotmányunkat augusztus 19-én és velődésügyi miniszter első helyettese. Jakab 20-án az ország. .Alkotmányunk és az új ke- Sándor, a KB osztályvezetője Gyöngyösön és myér ünnepén hazánk több helyén rendeztek Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára nagygyűlést, munkás-paraszt találkozót. Ezek Veszprémben mondott ünnepi beszédet. Czive- közül kiemelkedett a budapesti hagyományos ge Lajos honvédelmi miniszter a tisztavatáson tisztavatás és íogadalomtétel, az állami zász- méltatta alkotmányunk születésnapját. Me­lónál a zenés őrségváltás, a dunai viza- és légi- gyénkben is szinte valamennyi városban, köz­parádé, a gellérthegyi tűzijáték. ségben megemlékeztek az ünnepről, rendeztek Pénteken folytatódtak az ünnepi nagygyű- vidám népünnepélyeket. Az alábbiakban rész­lések is. Fehérgyarmaton a sportpályán több letesen beszámolunk az országos és megyei ezer résztvevő előtt dr. Orbán László, az eseményekről. II néphatalom a tömegek egyetértésére és aktív közreműködésére támaszkodik Dr. Orbán László ünnepi beszéde Fehérgyarmaton t-AFTTNK TARTALMÁBA’ A labdarúgópályákról jelentjük 16—7. oldal) Mit fizet a lottó? fS, oldal)" Tizenöt gépkocsit nyertek Szabolcsban (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents