Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

KEkET-M AG Y ARORSZ Afl Gáspár Sándor beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tervidőszakban azoknak is könnyebbé váljon az élete, akik ma még mindennapos gondokkal küzdenek. Hely­zetük javítására emeljük majd a családi pótlékot, az alacsony nyugdíjakat. az alacsony kereseteket. Gon­doskodunk arról is, hogy az árnövekedések ne haladja­nak túl egy bizonyos mérté­ken és semmiképpen se csökkentsék egyetlen réteg, — különösen az alacsony jö­vedelemből élők — életszín­vonalát sem. Kormányzatunk a szakszervezetekkel együtt tudja, hogy — társadalmi méretekben — a nagyobb áremelkedéseket bérekkel kell ellensúlyozni. De nem akarjuk az árak és a bérek versenyét Éppen ezért az eddiginél is jobban figye­lemmel kísérjük az árak alakulását, annak hatását az egyes rétegek és az egész társadalom életszínvonalá­ra. Az árak mozgásán belül akadnak spekulációk, káros egyedi és vállalati törekvé­sek is. Az egészségtelen tö­rekvések felszámolása na­gyobb társadalmi és állami ellenőrzést illetve felelős- ségrevonást kíván. Az életszínvonal alakulá­sának szempontjából nagy jelentőségű, hogy ebben az esztendőben jó közepes ter­mésre számíthatunk. s ugyanakkor előrehaladás mutatkozik az állattenyész­tésben is. Különösen örven­detes a sertéstenyésztés gyors ütemű növekedése. A mezőgazdasági termelésben elért sikerek az állami gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek fáradságos munkájá­nak gyümölcsei. Elismerés és köszönet érte a mezőgaz­daság munkásainak, dolgozó parasztságunknak. A szónok ezután a falvak­ban végbemenő nagyarányú változások főbb vonásaival, jellemzőivel, majd a jövedel­mek alakulásának néhány •kérdésével foglalkozott. Rá­mutatott: a jövedelmek ala­kulásával nem vagyunk megelégedve. A kirívó arány­talanságokat megszüntettük ugyan, azt aaonban mégnem mondhatjuk, hogy a „min­denkinek munkája szerint”-i elvet teljesen érvényesítjük. Ennek a mai helyzetünkre jellemző ténynek az a leg­döntőbb oka, hogy több a munkahely, mint a munka- vállaló. Jövedelempoliti­kánkat, bérrendszerünket úgy kell javítanunk, hogy aki dolgozik, az keressen, aki pedig csak „dolgozgat”, az csak „keresgessen.” Min­denkinek meg kell értenie, hogy a nagyobb jövedelmet nem taktikával, munkahely- cserével, hanem csak jobb és több munkával lehet el­érni. Meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet, javítanunk kell a termékek és a szol­gáltatások minőségét. Min­den dolgozónak és társadal­mi szervezetnek fel kell lép­nie az olyan felfogás ellen, amely „kevésért sokat”, vagy éppen „semmiért mindent” óhajt. Harcolnunk kell az önzés és az anyagiasság ellen, bárkiről is legyen szó. A törvény erejével kell fellép­nünk a köztulajdon megká­rosítói ellen. Ezt követeli tőlünk az alkotmány betűje és szelleme is. Előbbre kell lépnünk a téren is, hogy a központi elképzelések és ren­delkezések minden szinten a legteljesebb mértékben meg­valósuljanak. Növelni kell a tervezés és a végrehajtás fe­gyelmét. Olyan közszellemet, közéleti szemléletet kell az államapparátusban kialakíta­ni, amely nem tűri meg a bürokratizmust, a lélektelen ügyintézést és biztosítja a dolgozó emberek szolgálatát. A szocializmus, s mi erre büszkék vagyunk, nemcsak növekvő anyagi jólétet je­lent, hanem olyasmit is, amit a kapitalista rendszer uralkodó körei nem tudnak és nem is akarnak biztosí­tani a népnek. Ez pedig a valódi demokrácia, a dolgo­zók tényleges részvétele a közügyekben. Az üzemi de­mokrácia érvényre juttatása nálunk társadalmi igény, nem Győrben más, mint a munkáspolitika megvalósítása a munkahe­lyen. Ez a fő tényezője a dol­gozók megelégedettségének, jó hangulatának, alkotó rész­vételének a termelésben. A szocializmus építését a munkásosztály a saját érde­kében vezeti, de nem önző érdekből: a munkásosztály érdekei kifejezik az egyete­mes haladás, az egész dolgo­zó nép érdekeit. Alkotmá­nyunk egyik alaptétele, hogy államunkban a munkásosz­tály vezetésével megvalósul a munkásság és a dolgozó pa­rasztság szövetsége. E nehéz években kovácsolódott szö­vetség szocialista társadal­munk alapja. Ez az osztály­szövetség a két szocialista osztály szövetsége a közös célért, a szocializmus teljes felépítéséért. E szövetség, a közöc célú munka szilárd alapján együtt fejlődik, szé­pül a város és a falu, együtt nő a munkásság és a paraszt­ság életszínvonala. Gáspár Sándor végűi rá­mutatott: — Terveink megalapozot­tak, egyaránt szolgálják az egyének és a társadalom ál­landó gyarapodását. Alkot­mányunk ünnepén eredmé­nyeink sziklaszilárd alapjára építve nyugodt magabizton­sággal tekinthetünk előre, s szólíthatjuk az ország to­vábbi felvirágzását szolgáló termek megvalósítására mun­kásosztályunkat és egész dolgozó népünket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az elnökség tag­jai levonultak a dísztribünről, majd Gáspár Sándor felavatta a tér északnyugati részén fel­állított 700 éves emlékművet, a Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész által alkotott domborművet, amely Győr város történelmének kiemel­kedő eseményeit ábrázolja. Az ünnepség uián került sor az új városközpont felavatá­sára, ahol a megyei tanács és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kapott otthont a 100 millió forint költséggel lé­tesített . 10 emeletes épület- komplexumban. 0 Óvári Miklós beszéde Komlón (Folytatás az 1. oldalról) tős. Úgy véljük, ennek a ta­nácskozásnak a feltételei egyre jobban érlelődnek és bízunk abban, hogy a szo­cialista országok békepoliti- káia és más békeszerető erők akarata meg tudja szá­munkra őrizni a haladó erők nagy vívmányát, Európa bé­kéiét. Óvári Miklós hangoztatta: alkotmányunk ünnepének békés hangulata nem feled­tetheti velünk azt. hogy a világ egyes térségeiben a helyzet feszült, sőt háború­tól terhes. Vietnamban to­vább tart a háború. bár egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok katonai győzelmet nem tud elérni, politikailag pedig máris vesztett. Mondhatná valaki, Vietnam tőlünk messze van, a bombák rob­banása nem hallatszik idáig, a háború tüze a mi egünket nem festi pirosra. Vietnam harca azonban a mi harcunk is — hangsúlyozta a Köz­ponti Rizottság titkára. Ezt a véleményt nemcsak a szenvedők iránti kötelező emberi szolidaritás diktálja, Vietnam testvéri szocialista ország, s az interkontinen­tális rakéták, a tömegpusztí­tó fegyverek korában a bé­ke egy és oszthatatlan. Vietnam értünk is, a mi bé­kénkért is harcol. Az impe­rializmus minden nép közös ellensége, s minden győze­lem, amit a hős vietnami nép arat, a közös ellenséget, az imperializmust gyengíti. Ebben a háborúban — külö­nösen annak jelenlegi szaka­szában — a vietnami nép hősiességén túl nagy jelen­tősége van a Vietnam mel­letti növekvő nemzetközi szolidaritásnak. Szolidárisak vagyunk mi is Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeivel, támogatjuk hősies harcukat politikailag, erkölcsileg és a szükséges mértékben anya­giakkal is — egészen a vég­ső győzelmükig. Indokínai testvéreinkkel együtt vall­juk, hogy egyedül Indokína népei jogosultak arra. hogy a saját sorsukat intézzék. Ezért is támogatjuk a dél­vietnami ideiglenes kormány hétpontos javaslatát, amely minden érdekelt fél számá­ra méltányos megoldást kí­nál, alkalmas a béke és a biztonság helyreállítására Délkelet-Ázsiában. A szónok ezután az izraeli agresszió miaít háborús fe­szültségekkel terhes közel- keleti helyzetről beszélt. Mint mindenütt a világon — hangsúlyozta — ott is a füg­getlenségért. a népek sza­badságáért, a társadalmai ha­ladásért harcoló erőket se­gítjük. Támogatjuk az arab népek igazságos harcát az izraeli agresszió ellen. Tisz­ta szívből kívánjuk az e tér­ségben harcoló antiimperi- alista erőknek, hogy sike­rüljön egyesíteniök erőfeszí­téseiket, s érjenek el sike­reket a függetlenségért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Beszéde összegezéseként a szónok rámutatott: alkot­mányunk ünnepén számve­tést készítve joggal állapít hatjuk meg. hogy a magyar —szovjet barátság erősíté­sét, a szocialista országok egységének fejlesztését. a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért harco­ló erők támogatását, a kü lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymsr mellett élését, a béke védel­mét szolgáló külpolitikánk az elmúlt’ években jelentős eredményeket ért el. Sike­rült biztosítani népünk szá­mára a békés építőmunka nemzetközi feltételeit, bará­taink vannak szerte a vilá­gon, nőtt hazánk tekintélye a nemzetközi élet porond­ján. Mindezt őszintén és kö­vetkezetesen internaciona­lista politikánknak köszön­hetjük. s annak, hogy ezt a politikát egész népünk ma­gáénak valija, tetteivel, ál­lásfoglalásaival támogatja. Losonczi Pál fogadta az iraki külügyminisztert Elutazott hazánkból Karim al-Sheikly Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön dél­előtt a Parlamentben fogadta Abdul Karim .al-Sheikly iraki külügyminisztert. A szívélyes légkörben lezajlott látogatás­nál jelen volt Péter János kül­ügyminiszter, Ferro József, hazánk bagdadi nagykövete, továbbá Jqmal J. Abdulla, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és az iraki külügy­miniszter kíséretében levő Medhet Juma nagykövet. Abdul Karim al-Shcikly a látogatás alkalmával átadta Losonczi Pálnak Hasszán al- Bakr iraki állam- és kormány­fő szepiélyes üdvözletét, ame­lyet az Elnöki Tapács elnöke meleg szavakkal viszonzott. Csütörtökön délelőtt a Kül­ügyminisztériumban befeje­ződtek a Péter János és Ab­dul Karim al-Sheikly vezette magyar—iraki külügyminisz­teri tárgyalások, amelyről kö­zös közleményt adtak ki. Ira­ki vendégünk csütörtökön a délutáni órákban elutazott ha­zánkból. Kekkonen-fnterfű a magyar—ffnrt kapcsolatok róí (Folytatás as 1. oldatról) gyományos területeken el­hanyagolnánk a kulturális kapcsolataink folyamatos fej­lesztését, fokozottabb figyel­met szentelhetnénk a műszaki tudományos téren is ismere­teink kölcsöpös, jobb haszno­sítására és együttműködésünk hatékonyabbá tételére, a tu­dományos együttműködés bő­vítésére. KÉRDÉS: Az utóbbi évek­ben jelentősen fejlődtek a magyar—fiinál gazdasági kap­csolatok. Ismereteink szerint azonban kölcsönös a felis­merés, hogy sok még a ki­használatlan lehetőség a gaz­dasági együttműködés terén. Tekintve, hogy országaink gazdasági struktúrája indo­kolná az árucsere-forgalom, az Ipari kooperáció, a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés fokozását, a magyar köz­vélemény szeretne megismer­kedni elnök úr álláspontjával e lényeges kérdéseket illető­en. VÁLASZ: Finnország és Magyarország gazdasági kap­csolatai megélénkültek. Az A négy nagyhatalom Nyu- gat-Berlinről folyó tanácsko­zássorozatának 32. ülése, amely Abraszimov szovjet nagykövet elnökletével szer­dán reggel kezdődött az egy­kori szövetséges ellenőrző ta­nács nyugat-berlini épületé­ben, csütörtökön hajnalban 1,00 órakor ért véget. A maratoni ülés — a ber­lini szovjet nagykövetségen töltött ebédidőt is beleértve — 14 óra hosszat tartott. Ez volt a 17 hónap óta folyó nagyköveti szintű négyhatal­mi tárgyalások eddig leg­hosszabb ülése. Kenneth Rush, az Egyesült Államok bonni nagykövete csütörtökön hajnalban, a volt szövetséges ellenőrző tanács épületéből távozóban közölte az újságírókkal, hogy a meg­beszéléseket hétfőn folytat­Andrzej Zbych: 5. Arnold lakásán találkoz­tak, egy kicsiny padlásszo­bában, közel a ZOO-állo- rnáshoz. Arnold a Bismarck strassén dolgozott, de meg­tiltotta Klossnak, hogy mun­kahelyén mutatkozzék, ugyanis negyedosztályú vendéglőben dolgozott, ame­lyet csak munkások, sőt jobbára külföldi munká­sok látogattak. Kloss csu­pán egyszer látta Arnoldot munkában: idősebb ember, bicegve hordja a söröskor­sókat és helyezi el sorra az asztalokon. A bárpultnál három fiú állt, kabátjukra varrt „P” betűvel. Lengye­lül beszéltek! Kloss hozzá­juk akart lépni. Csak nagy nehezen sikerült közönyt erőszakolnia arcára, érezte magán tekintetüket, gyű­lölettel és megvetéssel szemlélték, mialatt a tulaj­donos üdvözölte a főhad­nagy urat, a lengyelekre pedig fárivallt: Raus! — Érzelgős vagy — je­gyezte meg Arnold. Ma délelőtt pedig, mint­ha csak folytatná a beszél­getést. kijelentette: — Én nem vagyok érzel­gős, beteg ember vagyok. Ha felfedik rejtekhelye­met, akkor már igazán nem tudok hova lenni. — Az adás helyét kell megváltoztatni — mondta Kloss. árucsere-forgalom az utóbbi időben észrevehetően és egyenletesen növekedett. Meg kell azonban állapítanunk: mindez csak szűk keretek kö­zött történt és nem hasznosí­tottuk a két ország gazdasági struktúrájából adódó lehető­ségeket. A múlt évben lépett életbe Finnország és Magyar- ország között a gazdasági és ipari kooperációs szerződés. Ez biztosította a gazdásági együttműködés kiindulópont­ját és megszabta keretét, amely egyaránt kiterjedt az információcserére, a tervezés­re és a kutatásra is. Termé­szetesen így a még kihaszná­latlan lehetőségeket kiaknáz­va árucsere-forgalmunkat sokrétűen továbbfejleszthet­jük. KÉRDÉS: A nemzetközi élet leglényegesebb* kérdései­nek megítélésében nézeteink azonosak vagy nagyon közel állnak egymáshoz. A két or­szág kormánya az elmúlt években komoly erőfeszítése­ket tett kontinensünk békéjé­nek biztosítására különösen az összeurópai biztonsági ér­tekezlet létrehozására. Hogyan látja elnök úr az európai biz­tonsági értekezlet perspektí­ják. Hozzáfűzte, a nagyköve­tek bizonyosak akarnak len­ni afelől, hogy „erős megálla­podást” érnek el, amely min­den érdekelt fél számára ki­elégítő, amelyet támogat a négy nagyhatalom, a német nép és a berliniek. Közölte még, hogy a szer­dai maratoni ülésen „igen keményen dolgoztak”, majd újságíróknál^ arra a kérdésé­re, hogy elége'détf-é az ered­ménnyel, azt válaszolta: elé­gedett sohasem vagyok, de örülök. Jean Sauvagnargues bonni francia nagykövet szerint a csütörtök hajnalig tartó ülé­sen „nagy haladást értek el”. Pjotr Abraszimov, a Szov­jetunió berlini nagykövete, aki a 32. négyhatalmi talál­kozón elppkölt, röviden, de velősen annyit mondott: „Minden jó, ha jó a vége!” — Ki fog cipekedni az­zal a kisznivel — fortyogott Arnold. Tekintetét mogor­ván a padlóba vájta. — Undorító feladat — tette hozzá hirtelen. — Megérte­lek, de meg kell tenned. Ne akarj kibúvót keresni. Ing­rid Kiéld kisasszony sem babusgat bennünket... Ha rólad, vagy rólam bármit is tudna... Csakugyan semmit sem tud? A központ úgy véli, hogy biztonságban vannak, a központnak pedig hinni kell... Amellett Ő sem árul­ta el magát semmivel... Ha bárkivel találkozik is gz Albert strasse 21. sz. ház kapujában, a feladatot nem hajthatja végre... Minden a szerencsén múlik és a vé­letlenen. Kloss nem szeret­te az ilyen akciókat. Szeret­te a prgciz, jpl előkészített munkát, de ezúttal nem volt választása. Egyedül kellett cselekednie, biztonsági kí­séret nélkül, idegen, ellen­séges városban. A kapu alatt nem látott senkit. A lakók névjegyzé­két nézegette és olvasta: Heinz Köti, IV. 40. Széles puha szőnyeggel borított lépcső, vezetett fpl az eme­letre. Kloss pisztolyára rá­illesztette a hangtompítót és a fegyvert köpenye zsebébe csúsztatta. Lő és máris ro­han lefelé a lépcsőn. Örült gondolat! Nem kejlene ta­lán mégis holnapra halasz­tani az akciót? De hát nem vált? MRyen kezdeménye»#­sek várhatók Finnország Bő­széről az értekezlet előkészí­tésének meggyorsítása, illetve mielőbbi megtartása érdeké­ben? VÄLASZ: Az európai biz­tonsági konferenciáról alko­tott elképzelések még nem minden tekintetben tisztázot­tak, de egyre világosabban ki­raj zol ódnak. Vannak még olyan vonatkozások, amelyek­ről nem sikerült az összes ér­dekelteknek egységes véle­ményt formáin ick. A véle­ményeltérések azonban nem olyan nagyok, hogy megaka­dályozhatnák a biztonsági konferencia előkészítését. En­nek meggyorsítására meg kell találni a nézetkülönbsé­gek áthidalásához vezető utat, ami jó reménységgel ke­csegtet. Finnország — mint köztudott — tavaly novem­berben javasolta, hogy Hel­sinkiben tartsanak kétoldalú előkészítő megbeszéléseket. Reméljük, hogy a következő lépcsőfok a konferenciát elő­készítő ilyen tanácskozások megrendezése lesz. Ezután pe­dig a sokoldalú előkészítő tár­gyalásokra kerül majd sói. Gandhi asszony világ korüli útra készül Az indiai miniszterelnöki titkárság csütörtökön ponto­sabb részleteket közölt Indi­ra Gandhi őszi világ körüli útjáról. Gandhi asszony esze­rint felkeresi a Szovjetuniót, Franciaországot, az NSZK-t, Angliát és az Egyesült Álla­mokat. Az időpontokat még nem rögzítették de ha a szubkoníinensen kialakuló helyzet lehetővé teszi, az utazásra' október végén és november elején kerül sor. Uj-delhi megfigyelők külö­nös jelentőséget tulajdoníta­nak Indira Gandhi hosszú utazásának, mert a kelet­pakisztáni válság és a szov­jet—indiai szerződés aláírá­sa után elsősorban ez a láto­gatás mutathatja meg, mennyire vált hűvössé a pakisztáni fegyverszállítások miatt az amerikai—indiai vi­szony. lőheti őt agyon sem a mo­ziban, sem az utcán! Gon­doskodjék mérgezett cso­koládébonbonról? Azt sem tudja, hogy Ingrid szereti-e a Rontipnt... Számára a há­ború teljesen összezsugoro­dott egyetlen háznyi terület­re az Albert strassén. Eszébe jutottak azok az emberek, akik Ingrid miatt haltak meg, és keze erőseb­ben tapadt a revolveragyra. Feladatát teljesítenie kell. Még előzetes felderítést sem hajtott végre! Azt sem tudta, vajon Kiéld kisasz- szony egyedül lakik-e: fel­tételezte. hogy igen... Schultz megmondta volna, ha van valakije. Az ajtón még Heinz Koetl névtáblája volt látható. „Lengyelországban esett el” — közölte Schultz. „Néhány hónappal ezelőtt”. Ingrid is néhány hónappal ezelőtt kezdte az árulást! Lehet valamiféle kapcsolat e tények között? Ha van is, ennek már semmi jelentő­sége. Klossnak esze ágában sem volt pszichológiával foglalkozni: ölni készült. Megnyomta a csengőt. Hosszú szünet után végre lépteket hallott, csikordult a zár. Kloss kibiztosította revolverét, még egy pilla­nat és előrántja zsebéből. Határozott: nem lép be a lakásba, azpnnal lő. A kü­szöbön idősebb asszony je­lent meg pongyolában és hálósapkában. Hangja mély volt, csaknem férfias. — Kit keres? — kérdezte. Kloss erre nem számított. Nehezen szerezte vissza egyensúlyát, hallgatott. (Folytatjuk) Hétfőn foSytatfák a nagyköveti tanácskozásokat Nyugat-Berlinien íikis kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István Ea»&a ftTl. augíKáCaa SS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents