Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

Vilié PROlETÍRJAt.EBYKÖ U ETEK orra. Évfolyam ue. szám ÄRA í FORINT 19TL AUGUSZTUS Ms FENTEK cititn cuiqíllzíjulí 20, cűJtt^intánj/MJtk ümwfut! Munkánk középpontja: népűnk életszínvonalának további emelése Gáspár Sándor beszéde Győrben r Alkotmányunk 22. születés­napjának előestéjén, csütörtö­kön rangos események színhe­lye volt „a négy folyó városa”, a 700 éves Győr. Délelőtt 10 órakor az új városközpontban a győri helyőrség fegyveres alakulatainak díszegységei vo­nultak fel az új Szabadság té­ren, ahol az árbocokra felvon­ták a vörös és a nemzetdszí- nü zászlókat, valamint a pi- ros-fehér-kék lobogóját Győr városnak. Ezt követően került sor a városi tanács ünnepi ülésére. Két órakor az új Szabadság téren felállított dísztribünt már ezrek és ezrek vették kö­rül, amikor is Jankovits Ist­vánnak, az MSZMP győri vá­rosi Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára lépett a mikrofonhoz és tartotta meg ünnepi beszédét. Gáspár Sándor átadta Oyőr-Sopron megye dolgozó népének és a fennállása 700. évfordulóját ünneplő Győr megyei város lakosságának az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa üdvözletét, majd az alkot­mányban biztosított jogok, illetve kötelességek szoros összefüggését hangsúlyozva, gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. A párt X. kongresszusa — hangoztatta — megjelölte azokat a feladatokat, ame­lyek az egész magyar nép érdekeit szolgálják. Ezek lé­nyege. hogy a negyedik öt­éves terv végére hazánk a fejlett ipari országok sorába kerüljön, s ezzel párhuza­mosan tovább javuljon a magyar nép anyagi és szel­lemi színvonala. Kimondani könnyű, hogy Magyarország négy és fél év múlva fej­lett ipari ország lesz. De el­jutni odáig — ezit tudnunk kell — nem lesz könnyű. Csak az egész nép együttes, következetes, áldozatot is vállaló munkája hozhatja meg a sikert Gazdaságpolitikánk leg­fontosabb célja már hosszú ideje az, hogy adottságaink figyelembevételével állan­dóan javítsuk a termelés hatékonyságát, a népgazda­sági arányokat, az ipari szer­kezetet, a műszaki fejlő­dést. A kormány ezzel ösz- szefüggő erőfeszítései ismer­tek: iparfejlesztési politiká­ja biztosítja az ország na­gyobb energiabázisát, szor­galmazza az építőipar, az alumíniumipar, a gyógy­szergyártás fejlesztését. a mezőgazdaságban az erők olyan koncentrálását amely zavartalanná teszi a lakos­ság ellátását közlekedéspo­litikája lényegesen Kényel­mesebbé, kulturáltabbá és gyorsabbá teszi az utazást Népünk — hangsúlyozta a szónok — nem elszigetelten, hanem a szocialista orszá­gok közösségében végzi a munkáját. Közösek társadal­mi céljaink és a KGST ke­retében — az együttműkö­dést állandóan fokozva — együttesen dolgozunk közös céljaink megvalósításáért a dolgozó ember anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégíté­séért. ötéves tervünkben a la­kosság életszínvonala a gaz­daság fejlődési ütemével arányosan növekszik: a bér­ből és fizetésből élők. vala­mint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 24 szá­zalékkal, a munkások és az alkalmazottak reálbére 18 százalékkal emelkedik, öt év alatt 400 ezer lakást épí­tünk, javítjuk a közegész­ségügyi helyzetet, az okta­tás feltételeit, emeljük, a szol­gáltatások színvonalát. Jól tudjuk azonban, hogy még ez a jelentős előrehaladás sem teremt mindenki szá­mára olyan életszínvonalat, amilyet szeretnénk és jogos­nak tartunk. Mindenesetre arra törekszünk, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Biztosítottuk békés épitomunkánk nemzetközi feltételeit Óvári Miklós beszéde Komlón Csütörtökre díszbe öltö­zött a mecseki szénmeden­ce ifjú városa, Komló, amely a várossá nyilvánítás 20. évfordulója jegyében ün­nepli az alkotmány napját. A nap fő eseményére, az alkotmánynapi nagygyűlés­re este. a szabadtéri szín­padon került sor. Az összegyűlt több mint ezer ember előtt Óvári Mik­lós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet. — Augusztus 20. megün­neplése a városban szoro­san kapcsolódik egy másik évfordulóhoz: a közeljövő­ben lesz 20 esztendeje an­nak, hogy Komló a városok sorába lépett. Komló 20 éves története azt a hatalmas fej­lődést példázza, amely a szocializmus építésének im­már több mint két évtize­de alatt hazánkban végbe­ment. Hazánk újjáépítésé­nek megkezdését a széncsa­ta hősei tették lehetővé, s a szocializmus építésének minden eredményében ben­ne van a szénmedence bá­nyászainak verejtékes mun­kája, politikai helytállása. Az itteni bányák jó minő­ségű szenére az országnak még nagyon sokáig szüksé­ge lesz, ahogy szüksége van és mindig szüksége is lesz a dolgos kézre, a gondolko­dó főre, az önzetlen cselek­vésre, a forradalmi . lelke­sedésre és a hazáért dobogó szívre. Óvári Miklós ezután külpoli­tikánk néhány alapvető kér­déséről szólt. Elmondotta töb­bek között: szoros összhang­ban yan azzal az alkotmányban rögzített történelmi ténnyel, hogy hazánkban minden ha­talom a dolgozó népé. En­nek megfelelően alakítjuk ki állásfoglalásainkat a nemzetközi helyzet külön­böző kérdéseiben. A magyar nép legsajátosabb érdekeit és egyben a szocializmus nemzetközi ügyét képvi­seljük, amikor ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a velünk egy úton járó, azonos társadalmi célo­kért küzdő testvéri szocia­lista országokkal. Közvé­leményünk megelégedéssel vette tudomásul a KGST XXV. ülésszakának ered­ményeit. Úgy véljük, a szo­cialista gazdasági integrá­ció kibontakozása egyaránt hasznos lesz az együttműkö­désben részt vevő országok népeinek csakúgy, mint az egész szocialista közösség­nek: meggyorsítja az egyes országok fejlődését, s ezzel az életszínvonal emelését. Az integráció kifejlődése — s ez nem kevésbé fontos — természetszerűen kihat a politika területére: erő­síti a szocialista országok egységét, növeli nemzetközi súlyukat, tekintélyüket. A magunk részéről mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az integrá­ció programja megvaló­suljon. A népi hatalom legfőbb törvényes -biztosítékának, alkotmányunknak, ünne­pén — hangsúlyozta ezután a szónok — hitet teszünk a magyar—szovjet barátság mellett. Tesszük ezt nem­csak azért, mert a Szovjet­unió felszabadító harcai kedvező körülményeket te­remtettek ahhoz, hogy né­pünk saját kezébe vegye sorsának intézését, nem csak azért, mert a Szovjet­unióban tiszteljük az idő sebb testvért, a szocializ­mus úttörőjét, amely mér­hetetlen áldozatokat vál­lalt és vállal ma is az em­beriség jobb jövőjéért, ha­nem azért is, mert a szov­jet—magyar barátság a mi számunkra egyet jelent a szocializmus építésével, a béke védelmével, vagyis egyet jelent népünk életé­vel, boldogabb jövőjével. A Szovjetunió a közel­múltban is fontos kezde­ményező lépéseket tett az európai béke és biztonság megszilárdítása, a világbé­ke védelme érdekében, ami­kor javasolta az Európá­ban állomásozó csapatok és fegyverek csökkentésére vonatkozó tárgyalások meg­indítását, valamint az öt nukleáris hatalom értekez­letének összehívását. Né­pünk helyesli és erejéhez képest támogatja ezeket az erőfeszítéseket. Külpolitikánk igyekszik a világ minden részén előmoz­dítani a haladás és a béke ügyét Érthető azorfban — mutatott rá Óvári Miklós — hogy Európa békéje és biz­tonsága számunkra különö­sen fontos. Ezért igen lénye­ges feladatnak tekintjük az európai biztonsági értekezlet előkészítésének folytatását. Európa békéje és biztonsága ugyanakkor nemcsak az itt élő népek, hanem a világbé­ke szempontjából is jelen­(Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál hétfőn érkezik Finnországba Kekkonen-interjú o magyar—finn kapcsolatokról Hétfőn érkezik Finnország­ba hivatalos baráti látoga­tásra Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és fele­sége. Ez alkalommal viszo­nozza Urho Kaleva Kekko- nen köztársasági elnök két évvel ezelőtt Magyarorszá­gon tett ugyancsak hivatalos baráti látogatását. A magyar államfő Helsinkibe érkezése előtt a Finn Köztársaság el­nöke turkui nyári reziden­ciáján fogadta Besreczky Gyu­lát, a Magyar Rádió és Te­levízió, Matolcsi Károlyt, a Magyar Nemzet, valamint Sólyom Józsefet, a Népsza­badság fcülöntudósitóját és válaszolt kérdéseikre. KÉRDÉS: Elnök úr több­ször járt hazánkban. Annak idején még egyetemistaként, majd 1963 tavaszán nem hi­vatalos, 1969 őszén pedig hivatalos baráti látogatáson. Az elmúlt évtizedben tett látogatásai mélyen élnek a magyar nép emlékezetében. Szeretnénk megkérdezni, hogy elnök dr milyen emlé­keket őriz ezekről a találko­zásokról? VALASZ: Magyarországi látogatásaim és az önök hon­fitársaival történt számos ta­lálkozásom emlékei sokré­tűek és nagyon kellemesek. Látogatásaimkor egyértel­műen éreztem, hogy milyen élénken él az önök országá­ban a barátság és az őszinte érdeklődés Finnország iránt. Ezeknek a látogatásoknak és találkozásoknak a légköre mindig szívélyes és bensősé­gesen baráti volt. Magyar- ország vezető személyisé­geivel tartott tanácskozásai­mat és általában a magya­rokkal folytatott megbeszé­léseimet mindenkor a köl­csönös bizalom és az őszin­teség jellemezte. KÉRDÉS: 1969-ben sokré­tű érdemi eszmecserék ered­ményeként konkrét megálla­podások születtek országaink között Hogyan ítéli meg el­nök úr kapcsolataink alaku­lását és fejlődését azóta? VÁLASZ: Az 1969-ben és az azt követően megkötött egyezmények egyaránt Finn­ország és Magyarország kap­csolatainak további elmélyí­téséről és fejlődéséről tanús­kodnak. Arról a kölcsönös óhajról tesznek bizonyságot hogy együttesen törekszünk kapcsolataink fejlesztésére, a már meglévő kereteken belül a sokoldalú együttműködés kiszélesítésére és viszonyunk javítására. Véleményünk sze­rint ez a törekvésünk már eddig is sikeres volt és együttműködésünk jól fejlő­dik. KÉRDÉS: Magyarországon és Finnországban egyaránt örvendetesen széles körben gazdagodnak kulturális kap­csolataink. , Az idén aláírt kétéves munkaterv biztosítja a kapcsolatok újabb bővíté­sét Elnök úr milyen terüle­teken lát lehetőséget kultu­rális kapcsolataink további fejlesztésére? VÁLASZ: Finnország és Magyarország kulturális kap­csolatai közismerten szép ha­gyományokra tekintenek vissza. Közös eredetünk az a háttér és kiindulópont, amely különösen a nyelvtu­dományi kutatásoknak ked­vezett Anélkül, hogy a ha­(Folytatás a 2. oldalon) Elutazott a TDK-küIdöttiég Nguyen Xuan Truong nyilatkozata a Kelet-Magyarországnak Szabolcs-Szatmár megyei látogatásuk ötödik napján, csütörtökön délelőtt a Nyír­egyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetibe látogattak a vietnami párt- és tanácsi küldöttség tagjai. A 10 tagú delegációt Soltész Istvánná, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a szö­vetkezet elnöke köszöntötte, majd ismertette az 1500 dol­gozót foglalkoztató szövetke­zet munkáját. A Szabolcs- Szatmár megyében tett látoga­tás befejezése után a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság párt- és tanácsi delegációját Orosz Ferenc, a megyei párt- vb tagja, a megyei tanács el­nöke búcsúztatta. A delegáció elutazása előtt megkértük Nguyen Xuan Truong elvtársat, a delegáció vezetőjét, nyilatkozzon la­punknak magyarországi és Szabolcs megyei tapasztalatai­ról. A Ha Tay megyei pártbi­zottság első titkára elmondot­ta, hogy rövid itt-tartózkodá- suk idején is sok mindent láttak, amit otthoni munká-' juk során hasznosítani szeret­nének. — Első alkalommal járok Magyarországon, de eddig is sokat hallottam és olvastam erről a szép országról. És azt is hallottuk, hogy Szabolcs megye a viszonylag elmara­dottabb megyék közé tartozik, ami részben a kedvezőtlen természeti adottságok. rész­ben a múltból örököltek miatt van. Nos, az itt látottak alap­ján elmondhatom: modem a mezőgazdaság, fejlett az ipar és magas az emberek életszín­vonala. — Megítélésünk szerint — mondotta Truong elvtárs —, a magyar mezőgazdaság nagyon sokoldalú. Ami nagyon tet­szett: egyenletes az ipar és a mezőgazdaság fejlődése és ebben Szabolcs megye is komoly eredményeket ért el. Ezt hallottuk a megye vezetői­től is a tájékoztatókon és ezt láttuk, amerre jártunk. Em­líthetem Ujfehértót, Nyírima- dát, vagy még inkáihb a kísér­leti intézetet, ahol a kutatás titkaiba is bepillanthattunk. És a cipőgyár, vagy amit utoljára láttunk, a népi ipar­művészet remekei: mind­mind a magyar népgazdaság fejlesztését, eredményeit mu­tatják. — Sajnos, rövid volt az Idő ahhoz, hogy jobban megismer­jük az országnak ezt a szép részét. Úgy tudjuk, kevés vietnami delegáció látogat ide, pedig van mit nézni, van mit tanulni, hogy otthon, a mi munkánkban alkalmazni tud­juk. Természetesen a mi le­hetőségeinknek és körülmé­nyeinknek megfelelően. A delegáció vezetője elmon­dotta, hogy nagy öröm szá­mukra az 1968-ban bevezetett gazdasági mechanizmus ta­nulmányozása, hiszen azóta meggyorsult a fejlődés és gyorsabban növekszik a dol­gozók keresete, emelkedik az életszínvonal. — Nagyon meghatott ben­nünket, ahogy Magyarorszá­gon és Szabolcs megyében fo­gadtak bennünket. Bármerre jártunk, mindenütt éreztük a vietnami nép iránti szeretetet, a rokonszenvet, azt, hogy a nagy távolság ellenére meny­nyire ismerik a mi harcun­kat, mennyire aggódnak ér­tünk és velünk együtt örülnek a mi sikereinknek. — Szabolcs megyei látoga­tásunk befejezése előtt sze­retnék köszönetét mondani a megye és az egész ország la­kosságának, a megye vezetői­nek azért a segítségért, ame­lyet a mi országunknak nyújt nemcsak anyagiakban, hanem politikailag is. Azért, hogy mindig hallatják szavukat a vietnami békés rendezés ügyé­ben, az igazságtalan háború befejezéséért, Vietnam élesí­téséért, a népek barátságáért és békéjéért. Hogy ez őszinte és szívből jövő kívánsága a magyar népnek, erről győződ­tünk meg az itt eltöltött né­hány nap alatt is. Augusztus 20-i megyei ünnepségek Dr. Orbán László beszél Fehérgyarmaton A megye legnépesebb po­litikai nagygyűlésére ma dél­előtt 9 órakor kerül sor Fe­hérgyarmaton, a községi sportpálya fellobogózott emelvényén, ahol az ünnepet dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese méltatja. Ugyancsak ma délelőtt 9 órakor kerül sor a leveleki nagygyűlésre, melynek ünne­pi szónoka Novák Sándor, a nyíregyházi járási pártbizott­ság titkára. A Manda IL bo­koriban a tanyanappal egybe­kötött ünnepségen Jeszenszkl Gábor országgyűlési képvise­lő beszél. A megye csaknem minden községében nagygyűléseket tartanak. Ünnepi szónoknak helybelieket, országgyűlési képviselőket, megyei tanács­tagokat kértek fel. Városaink, községeink fel­lobogózott épületekkel, ün­nepségekkel, vidám mulatsá­gokkal, bálokkal ünnepük meg alkotmányunk napját.

Next

/
Thumbnails
Contents