Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

1. OHM KELET-MAG? AROfl SZAG 1971. augusztus 3 Aktív hét Helsinkiben Folynak a SALT- tárgyalások A stratégiai fegyverrend­szerek korlátozásáról fo­lyó tárgyalások ötödik for­dulójának 10. megbeszélé­sére került sor pénteken Helsinkiben az amerikai nagykövetség épületében. A pénteki ülés a másfél óráig tartó hivatalos, tárgyalások után félórás tiem hivatalos eszmecserével ért véget. A megbeszélésekhez kö­zel álló források szerint igen „aktív hét” áll a két SALT tárgyalópartner mögött. Mint közölték a rendszeres keddi és pénteki hivatalos konzultáción kívül a két de­legáció technikai tanács­adói és hadászati szakértői között több nem hivatalos megbeszélésre került sor. A következő plenáris ülésre a jövő hét keddjén ül össze a szovjet és az ame­rikai küldöttség. Strougal Varsóban Pénteken Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök meg­hívására hivatalos baráti lá­togatásra Varsóba érkezett Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság szövetségi kormányának elnöke. Lubomir Strougal megérkezése után megko­szorúzta az ismeretlen ka­tona sírját. Ezt követően megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Piotr Jarosze­wicz és Lubomir Strougal között. Díszszemle Berlinben A Német Demokratikus Köztársaság munkásőrsége pénteken délután díszszemlé­vel emlékezett meg annak a napnak a tizedik évfordulójá­ról, amikor az NDK Berlin­ben szilárd állami határt te­remtett magának. A híres berlini Unter den Lindenen, a Humboldt egye­tem központi épületével szemben felállított dísztri­bünön helyet foglalt Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt első titkára. Ott voltak a párt politikai bizottságának, az NDK állam­tanácsának és kormányának tagjai, s Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykö­vete. A dísztribün előtt sorra fel­vonultak a munkásőrség ber­lini ezredei, előbb a gyalo­gos, majd a motorizált egy­ségek. ##1871 a döntés esztendeje* Szadat a közel-keleti rendezésről Szadat egyiptomi elnök csütörtökön megerősítette azt az ASZÚ kongresszusán elhangzott kötelezettség- vállalást, hogy 1971. döntő év lesz a közel-keleti válság politikai vagy katonai meg­oldása szempontjából. Bevezetőben utalt rá, hogy az 1967-ben elkövetett hibákért nem a fegyveres erőket, hanem a hadvezetést terheli a felelőség. „Ezúttal eltökéltek vagyunk — mon­dotta — a harc kegyetlen és keserves lesz, de nincs más választásunk, meg kell ezt a harcot vívnunk. Nincs előttünk más megoldás.” — jelentette ki az EAK elnö­ke az egyiptomi hadsereg felderítő és elhárító szolgá­latánál tett látogatása al- kamával. Szadat beszédét bizonyos fokig új megvilágításba he­lyezi Heikal pénteki cikke. Az A1 Ahram főszerkesztő­je ezúttal arról ír, hogy augusztus 15-én lejár az a türelmi határidő, amelyet Szadat elnök adott az Egye­sült Államoknak a közel- keleti válság megoldását szorgalmazó új erőfeszítések kifejtésére, Rogers külügy­miniszter közel-keleti misz- sziójának befejezésére. Heikal felteszi a kérdést augusztus 15-tel kapcsolat­ban: „Vajon olyan dátum ez is amely elmúlik, s amely után nem változik semmi? Nem hiszem” — fűzi hoz­zá. Vasárnapról hétfő esté­re halasztották Szadat el­nök és a diákság képviselő­inek tervezett találkozóját. A találkozó időpontját ko­rábban szombatról halasz­tották vasárnapra. Feltehe­tő, hogy a kétszeri halasz­tás hátterében fontos ese­mények húzódnak meg. Az ASZÚ Központi Bi­zottságának újonnan válasz­tott főtitkársága hétfőn tartja első ülését Mohamed Afcdel Szalam El-Zajjat el­ső titkár elnökletével. A fő­titkárság Szadat útmutatásai alapján megvitatja a követ­kező időszak politikai mun­katervét. Két napon belül megkez­dődik az új egyiptomi dip­lomáciai kampány, amely­nek tervét a közel-keleti helyzet legfrissebb fejlemé­nyei nyomán, Sisco amerikai külügyi államtitkár siker­telen izraeli látogatására reagálva dolgozták ki az EAK külügyminisztériumá­ban. A kampány során az EAK képviselői több afri­kai és nyugat-európai or­szágot keresnek fel. Tekin­tettel arra, hogy Douglas- Home brit külügyminiszter szeptemberben Kairóba lá­togat, London kimarad a diplomáciai kampány úti­tervéből. Dr. Eszmat Abdel-Megid miniszterelnökségi állam­miniszter 2 nap múlva Ma­uritánia elnökéhez visz üzenetet Szadat elnöktől, majd ezt követően a Kon­gói Demokratikus Köztársa­ság elnökének adja át az egyiptomi államfő üzenetét. Mint ismeretes, augusztus 23-án ülnek össze Kinshasá- ban a közel-keleti rendezés előmozdításával megbízott 10 afrikai állam — Mauri­tánia, Szenegál, Kamerun, Etiópia. Kongói Demokrati­kus Köztársaság, Elefán- csontpart, Libéria, Kenya, Nigéria és Tanzánia állam­fői, illetve azok képviselői, Hafez Iszmail külügyi ál­lamminiszter augusztus utolsó hetében indul él nyugat-európai kőrútjára, amelynek során Franciaor­szágban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és Finnországban tárgyal a közel-keleti helyzet fejle­ményeiről. gyaroan, üzemben félgőzzel termelneik csak — ha egyál­talán — főként azért, mert a munkások nagy része nem tud jelentkezni műszakra. Az Észak-Ironszágba vezé­nyelt angol egységek vezér­kari főnöke, Marstan Tickell dandártábornok pénteken be­jelentette, a katolikus ellen­állók már vereséget is szen­vedtek, hiszen — mint állí­totta Tickell — a betiltott ír republikánus hadsereg, az „IRA” 50 embere harcképte­lenné vált, közülük 20—30 meg is halt. Alig valamivel a fenti nyi­latkozat elhangzása után Bel­fast szívében, fényes nappal, ellensajtóértekezletet tartott az „IRA” radikális, úgyneve­zett ideiglenes szárnyának szóvivője és az angol, állítá­sok 'éafójatául kijélentette, hogy ázT',lífSA”-n,a^ csak két harcosa esett el, az angol fegyverek többi áldozata pol­gári személy volt. Csütörtök késő este a Falls Roadon tartóztatták le, majd in testálták Kevin McCorryt. az észak-írországi polgárjo­gi szövetség szervezési osztá­lyának vezetőjét. Pénteken vált ismeretessé, hogy inter­nálták ennek a szervezetnek az elnökét, Desmond O’Ha gant, rajtuk kívül Bernadet­te Devlin választókerületéből ötven embernek jutott az in- temáltság sorsa. Az internáltak helyzete ál­talában súlyos. Körülbelül hetvenen raboskodnak a Lon- donderrytől 40 kilométernyire fekvő, s őrtornyokkal körül­vett magillani katonai tábor fa- és hullámlemez barakk­jaiban. Brian Faulkner, az ingado­zó észak-írországi protestáns kormány feje pénteken kiro­hanást intézett Jack Lynch, a szomszédos ír Köztársaság miniszterelnöke ellen. Egy nyilatkozatban Faulkner „fe­lelőtlennek, megalkuvónak” nevezte Lynchet, aki úgy­mond politikai eszközökkel csak a szélsőségesek . céljait akarja kivívni. Mindez ismét hátramozdí­totta a két Írország és Anglia tervezett csúcsértekezletének ügyét, amelyről titkos tár­gyalások folytak az eltelt na­pokban. A két ír nyilatkozat elhangzása nyomán London­ban Edward Heath a minisz­terelnökségre kérette Maud- ling belügyminisztert és lord Carrington hadügyminisztert. Belfastból helyszíni tudósí­tások nagyarányú pusztulás­ról számolnak be. A katolikus negyed híres utcája a Falls Roadon, kiégett, vagy romok­ban heverő házak mentén jár­kálnak a riporterek. Több Letartóztatások az EAK-ban Dr. Musztafa Abu Zeid fő- ügyész bejelentette, hogy az összeesküvési perben folyta­tott vizsgálat során további személyek lepleződtek le, eze­ket letartóztatták és eljárást indítanak ellenük. A vád képviselője neveket nem em­lített. Közölte, hogy augusztus 21-ig szabadon bocsátják azo­kat, akik ellen nem találtak terhelő bizonyítékokat. Az augusztus 25-re kitűzött tárgyalást a nyilvánosság előtt kezdik, majd később szükség szerint nyílt. vagy zárt tárgyalást rendel el a háromtagú „forradalmi bíró­ság”. A periratok anyaga tízezer oldalt tesz 1^. Elsőként az összeesküvés szellemi ve­zetésével vádolt Ali Szabri ügyét tárgyalják. Honeeker—Abrasziinov eszmecsere Erich Honecker, az NSZEP baráti és szívélyes beszélgetés Központi Bizottságának glső során, amely a kölcsönös titkára pénteken fogadta egyetértés légkörében zajlott Pjotr Abraszimovot, a Szov- le, aktuális kérdéseket vitat-- jetunió berlini nagykövetét. A tak meg. DNFF-erők tüzérségi támadása Dél»Vietnamban öt hónap óta első ízben történt, hogy a DNFF fegy­veres erői nehéztüzérségi fegyverek alkalmazásával egybehangolt támadásokat in­dítottak a demilitarizált öve­zettől délre létesített támasz­pontok ellen. Hírügynökségi jelentések szerint a csütörtökön és pén­teken virradóra a partizánok 15 támaszpont ellen intéztek gondosan egybehangolt táma­dást. Saigoni részről beismer­ték, hogy a saigoni kormány- csapatok a kiújult harcokban eddig 37 embert.veszítettek. Egy saigoni szóvivő a .tá­madássorozatot igyekezett úgy feltüntetni, hogy a „kommu­nisták” ezzel akarják zavarni a közelgő őszi elnökválasztá­sokat. Bumedien nyilatkozata az „arab újjászületésről" Az Africasia című párizsi folyóiratnak adott interjújó-, ban Bumedien algériái elnök az arabok szempontjából lét­kérdésnek minősítette a kö­zel-keleti konfliktus megoldá­sát. Véleménye szerint az arab nemzet „csak úgy szü­lethet újjá, ha (Izrael ellen viselt) háborúját kiterjeszti az egész arab világra, az Eufrátesztől az Atlanti-óce­ánig” — vagyis minden arab ország részt vesz abban. Ez a totális háború, ame­lyet Bumedien szükségesnek tart, a gazdasági nyomás esz­közeivel is élne. A teheráni olajtárgyalások bebizonyítot­ták, milyen hatalmas fegyver az arabok kezében az olaj. Külön fejezetet szentelt a* elnök a francia—algériai kap­csolatoknak, amelyekből — mint mondotta — már sike­rült kiiktatni a robbanással fenyegető problémákat Az elnök ezután elmondta, mit kíván országa konkrétan, azt hogy Franciaország — európai partnereivel együtt — épít­sen egy 10—15 milliárd köb­méter kapacitású földgázve­zetéket az algériai földgáz Európába szállítására (Ma­rokkón keresztül). Lunohod— /: Túl a 10. holdnappalon A TASZSZ tudósítója jelen­ti a kozmikus távközlési Köz­pontból; Végéhez közeledik, a , szovjet hordjáiö „’tizedik... holdriappála. A csütör­tökön és pénteken léte­sített kapcsolatfelvételek ide­jén a Lunohod folytatta moz­gását a Hold felszínén. Pano­rámafelvételeket küldött a felszín újabb részeiről, vala­mint újabb mérési eredméü nyékét továbbított a kozmi­kus térség fizikai jellemzői­ről. :v A kapott adatok tanúsága szerint a holdjáró fedélzet- rendszerei megfelelő állapot­ban vannak. Legközelebb szombaton létesítenek kap­csolatot a Lunohoddal \ Éhínség a menekülttáborokban Naponta gyermekek szá­zai halnak meg megfelelő táplálkozás híján a kelet­pakisztáni menekültek tá­boraiban, ahol az ellátás gyengébb, mint Biafrában volt, — mondotta a Reuter Calcuttái tudósítójának Ju­lian Francis, az Oxfam ne­vű segélyszervezet helyi képviselője. Az éhínség pontos mére­teit nem lehet megállapíta­ni, de az orvosoktól kapott jelentések alapján kétség­telen, hogy az éhezés miatt elpusztultak száma százak­ra tehető. A Pakisztánból újabban érkező családok is teljesen kimerült és le­gyengült állapotban kerülnek az indiai táborokba. kézfogás Ciprus felett Veszélyes A Földközi-tenger egyik legfontosabb — és politikai­lag legrobbanékonyabb — támaszpontszigete, Ciprus felett veszélyes hatalmi al­ku lehetősége teszi borússá a láthatárt. Különös módon ez a hatalmi alku egy olyan „békeajánlat” formájában jelentkezik, amelyet eszten­dőkkel korábban, vagy ép­pen más körülmények kö­zött örömmel lehetett volna üdvözölni. Az előzményekből annyit fel kell idézni, hogy Ciprus szuverén köztársaság, ame­lyet több mint 85 százalék­ban görögök laknak. Tizenöt százalék a török kisebbség. A két közösség igen hosszú ideig békében és egyetértés­ben élt egymással. Viszo­nyuk akkor kezdődött kiéle­ződni, amikor azt a NATO támaszpontérdekei megkö­vetelték. Cipruson évtizedek Óta vannak brit támaszpon­tok. amelyek gyakorlatilag területenkívüliséget élveznek. A NATO azonban a sziget­ből (különös tekintettel an- pak stratégiai helyzetére és m a közel-keleti térségben vitt utánpótlási szerepére) kife­jezetten atlanti támaszpon­tot akart csinálni. Ehhez ar-* ra lett volna szükség, hogy összezúzzák azokat az erő­ket, amelyek Makariosz ér­sek-elnök vezetése alatt el­lenezték Ciprus „atlantizálá- sát”, és ehelyett egy kato­nai blokkokon kívül maradó, önálló ciprusi állam megerő­sítéséért szálltak síkra. Bo­nyolult aknamunka kezdő­dött: sikerült felszítani a görög többség és a török kisebbség közötti lappangó nézeteltérések parazsat. En­nek az lett a következmé­nye, hogy a török kisebb­ség visszahúzódott a sziget meghatározott körzeteibe (például a főváros, Nicosia egyik negyedébe) és való­sággal elsáncolta magát. Ez a helyzet azóta is vál­tozatlan és Cipruson évek óta ENSZ-egységek ügyelnek arra. hogy a feszültség nyílt összecsapásban ne robbanjon ki. A korábbi helyzethez ké­pest azonban 1971 tavasza óta jelentős különbségek mu­tatkoznak. Mégpedig nem magán Cipruson, hanem Gö­rög- és Törökországban. A két korábbi szakaszban először Görögországnak volt reformista lehetőségeket la­tolgató, a polgári liberaliz­mus felé tekintő kormánya — amellyel szemben egy, a NATO szempontjából szilár­dabb, keményebb török kor­mány állott. Ebben az idő­szakban az Atlanti Blokk rokonszenve inkább a törö­kök felé hajlott és Ankara kívánságának megfelelően elképzelhetőnek tartották a sziget kettéosztását. A másik szakaszban Gö­rögországban katonai junta vette át a hatalmat. Ez poli­tikai szempontból az ameri­kaiaknak kényelmetlen volt — de a NATO számára ka­tonailag feltétlenül előnyös. Különösen azért, mert köz­ben Törökországban bizo­nyos belpolitikai „lazulás” következett be és Ankaia már nem volt olyan biztos partner, mint korábban. E második periódusban a NATO eltűrte, hogy az athéni rezsim a maga embe­reit küldje Ciprusra és ott szélsőjobboldali ellenzéket építsen ki Makariosszal és a függetlenségi politika hívei­vel szemben. A fordulatot az hozta meg, hogy Törökországban is megtörtént — a hadsereg ultimátuma nyomán — a ka­tonai hatalomátvétel, s a je­lenlegi kormány a hadsereg eszközének tekinthető. Az eseményekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy ■ mind Athén, mind Ankara elérke­zettnek látta az időt arra, hogy véget vessen a két, belpolitikai szempontból hasonló rezsim szembenállá­sának és „Ciprus testén át” megkíséreljék a kiegyezést! Papadopulosz görög és Erim török kormányfő né­hány hete- üzenetet váltot­tak és figyelmeztették a szi­getállamot: a két közösség vesse alá magát a két anya • ország tekintélyének.” Ezt követően a NATO miniszteri tanácsának lisszaboni ülésén hét év óta első ízben négy- szemközt tárgyalt a görög és török külügyminiszter. Ugyancsak Lisszabonban mindketten tanácskoztak Laird amerikai hadügymi­niszterrel. Röviddel utóbb Athénból különmegbizott utazott Ciprusra „a meg­oldás tervével.” Ez a terv hivatalosan mindmáig titok. A hamburgi Spiegel azon­ban június végén nyilvános­ságra hozta Papadöpulosz- nak, a görög rezsim vezető­jének Makarioszhoz intézett levelét. Ebben azt javasolta, hogy a ciprusi központi kor­mányban kapjon helyet egy, a török kisebbség érdekeit képviselő miniszter. Ebből kiindulva a szakértők jog­gal feltételezték, hogy a NATO-terv autonómiát biz­tositana a sziget török ki­sebbségének. Normális körülmények között nem lehetne kifogá­solni ezt a megoldási for­mát, hiszen nem vitás, hogy a nemzeti kisebbséget meg­illető jogokat tiszteletbe kell tartani. A körülmények azonban nem normálisak! Az Athén—Ankara kézfogás ebben az esetben azt jelen­ti, hogy két; Ciprus vonatko­zásában ellentétes érdekű, de egyébként sok hasonlóságot mutató jobboldali katonai rezsim összefog a sziget­köztársaság önálló államisá­gának szétzúzására! Ez bel­politikailag is rendkívüli veszélyeket rejteget. Cipru­son nemcsak az életszínvo­nal magasabb — hanem a politikai rendszer is sokkal­ta demokratikusabb. mint akár Görög-, akár Törökor­szágban. A munkásosztály. pártjai és szakszervezetei szabadon működhetnek és komoly befolyást élveznek. Mindezt a Makariosz-kor- mány feje fölött létrehozott megegyezés elsöpörhetné. Nem kisebbek a nemzet­közi veszélyek sem. A NA­TO és maga az Egyesült Ál­lamok is minden erővel ar­ra törekszik, hogy megfor­dítsa a földközi-tengeri erő­viszonyok számára kedve­zőtlen alakulásának folya­matát Ebben a törekvésében a közel-keleti válsággóchoz közel fekvő és brit támasz­pontokkal már rendelkező Ciprus rendkívül értékes té­nyező. Különösen azóta} | amióta a máltai válság to­vább gyengítette az amerikai befolyást a mediterrán me­dencében. Az amerikaiak ál­tal támogatott görög—torok alku tehát létében fenyegeti a független. Ciprusi Köztár­saságot. (——i—e—) Észak-Irország tovább forrong

Next

/
Thumbnails
Contents