Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

VI ufó PROtETÁRÍAl,£0YESŰUET£K| AZ MSZMP. SZABOLCS SZflTMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAIMACS IAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1971. JÚLIUS 6, REDD LAPÜNK TARTALMABŐS Hagyomány és modernség (3. oldal) Jégverte földeken (6 oldal) Edzők, játékosok távozása (7. oldal) Hasis a why skis üvegben (8. oldal) A barátság mozgalma Kállai Gyula Nyíregyházán Szerdán hazánkba érkezik Ludvik Sveboda A korabeli szűkszavú tu­dósítások szerint még dúlt a történelem legvéresebb há­borúja, amikor a Budapesti Tudományegyetem Élettani Intézetében összegyűlt né­hány haladó szellemű író, művész, tudós, közéleti, em­ber, hogy létrehozza a Ma­gyar—Szovjet Művelődési Társaság előkészítő bizottsá­gát. Aztán huszonöt évvel ezelőtt 1946 július 6-án I. kongresszusát tarthatta meg a társaság. Erre emlékezünk a mai napon. Az elsődleges cél a szocia­lista kultúra terjesztése, propagálása volt akkor, hogy felszabadult népünk mind többet tudjon meg Gorkij és Solohov világáról, hallhassa David Ojsztrah hegedűjálé- kát, Richtert, a zongoravír- tuózt, láthassa Ulanova tán­cát. Az élet azonban ennél egyre többet követelt. A kö­zös cél és a közös erőfeszí­tések mind közelebb hozták egymáshoz népeinket, mind többet akartunk tudni egy­másról. A társaság felismer­te ezt az igényt, s a szovjet élet egészét kutató és tanul­mányozó Magyar—Szovjet Társasággá, majd az ellen- forradalom után felfrissülve és megerősödve, tömegszer­vezetből országos mozgalom­má szélesedett. Mint Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság szervezni kezdte a sze­mélyes kapcsolatok, a köl­csönös látogatások, a sűrűn induló barátságvonatok, küldöttségcserék sorát. A kulturális napok keretében ma már szép hagyomány­ként hol a mi népünk fo­gadja a szovjet föld vala­mely tájáról érkező vendé­geinket, hol mi adunk szá­mot szovjet barátainknak hazánk életéről, fejlődésünk­ről. A történelem jelölte ki népeink közös sorsát, az azonos célok és törekvések tették szélessé, biztonságos­sá az utat, de e testvéri ba­rátság bensőséges hangula­tát az egymást kereső és megtaláló, szeretni és be­csülni is megtanuló emberek összetartása teremtette meg. Ez a kölcsönös megbecsülés ma már megmutatkozik a gazdasági kapcsolatokban, a személyes találkozásokban is. Abban, hogy az üzbegisz- 'táni sivatagi oázisban za­rándokhellyé vált a forrada­lomért életét adó magyar internacionalista sírja, s a magyar nép is szerte a ha­zában kegyelettel őrzi a fel­szabadító harcok során el­esett szovjet hősök emlé­két. S ebben a gyümölcsöző találkozásban nagy szerep jutott, s ma is az jut a tár­saságnak, amely ma meg­újult formában, egymás után alakuló tagcsoportjaival moz­galmi feladatához híven po­litizál, agitál, széles körben ismerteti a Szovjetunió kö­vetkezetes békeharcát, s a világ minden jó szándékú emberének együttműködését hirdeti. Az évfordulón szívből kö­szöntjük az MSZBT veze­tőit, aktivistáit, s további sikereket kívánunk misszió­jukhoz. Július 5-én a délutáni órák­ban Nyíregyházára érkezett Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. A vendéget, aki néhány napot Szabolcs-Szatmár megyében tölt, a megyei pártbizottságon Tóth Mátyás, a megyei párt­Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban, ahol Bondor József miniszter fogadta. A minisz­térium vezetői tájékoztatták a Minisztertanács elnökét az építő- és építőanyag-ipari vál­lalatok gazdasági terveiről és fejlesztési elképzeléseikről a bizottság első titkára. Orosz Ferenc, a megyei tanács elnö­ke és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogad­ták. A megye vezetői tájé­koztatták Kállai Gyula elv­társat Szabolcs-Szatmár tár­sadalmi, gazdasági és politikai helyzetéről, fejlődéséről és 'a tennivalókról. IV. ötéves terv időszakában. Beszámoltak a megyei párt- és tanácsi vezető testületekkel folytatott területi egyeztető tárgyalások eredményeiről és tapasztalatairól. Megvitatták az év során átadásra tervezett kiemelt, egyedi nagyberuházá­sok helyzetét és a beruházási tervek várható teljesítését. Is­mertették a könnyűszerkeze­tes építési program végrehaj­tásának alakulását. Ludvik Svoboda hadsereg­tábornok, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága 'el­nökségének tagja — a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására — szerdán érkezik hivatalos, baráti látogatásra Magyaror­szágra. HIRMAGYARÁZÖNK ÍRJA: Ludvik Svoboda látogatása újabb jelentős állomás a két baráti szomszédos szocialista ország élénk diplomáciai kapcsolataiban. A csehszlo­vák államfő magyar veze­tőkkel folytatandó eszmecse­réje minden bizonnyal to­vább erősítik a két állam sokoldalú együttműködését a közös célok érdekében. Mint budapesti diplomáciai körök hangsúlyozzák, Lud­vik Svoboda magyarországi tartózkodása kedvező alka­lom arra, hogy a vendégek és a vendéglátók áttekintsék az országaink közötti sokol­dalú együttműködést és is­mételten kinyilvánítsák a magyar és a csehszlovák kormány azonos nézeteit a nemzetközi kérdésekről. Ludvik Svoboda személyé­ben a magyar nép őszinte barátját, a magyar—csehszlo­vák együttműködés elmélyí­tésének odaadó hívét kö­szönthetjük hazánkban; an­nak a testvéri országnak legmagasabb rangú állami vezetőjét, amely — a szocia­listaellenes erők teljes és végleges leverése után ismét szilárd, megbízható tagja a szocialista országok közössé­gének. Ami a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat ille­ti, az utóbbi időben mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az országaink közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővülésének további lehető­ségeit elsősorban a szocialis­ta integráció kibontakozását is szem előtt tartó együttmű­ködésben kell keresni. Bizta­tóak az eredmények a ter­melési kooperációk területén. Külön is érdemes emlékez­tetni a magyar1 és a cseh­szlovák vízügyi szervek kö­zötti jó együttműködésre a Duna-szakasz rendezéseben. örvendetesen fejlődnek a magyar és a csehszlovák belkereskedelem kapcsolatai: az elmúlt öt esztendőben csaknem kétszeresére emel­kedett a két ország belkeres- kedelmenek valasztékcsere- forgalma. Gazdasági kapcso- ‘ latainkban egyébként komoly szerepet játszik a kishatár- menti áruforgalom, amely a választék bővítését, a határ menti területek ellátásának javítását szolgálja. Figyelmet érdemel a magyar—csehszlo­vák határ mentén lakók köl­csönös foglalkoztatásáról szóló megállapodás. (Folytatás a 3. oldalon) . Fock Jenő látogatása az Építésügyi Minisztériumban Közlekedési delegáció utazott Moszkvába Dr. Csanádi György közle­kedés- é‘, postaügyi minisz­ter vezetésével hétfőn reggel közlekedési küldöttség uta­zott Moszkvába. A seremetyevói repülőté­ren a magyar vendéget Bo­risz Bescsev, a Szovjetunió közlekedésügyi minisztere és más hivatalos személyek, va­lamint a moszkvai magyar nagykövetség vezető munka­társai üdvözölték. Dr. Csanádi György moszkvai látogatása során felkeresi' szovjet partnereit és beszélgetést folytat velük. Szakszervezeti küldöttség utazott Írországba Virizlay Gyulának, a SZOT, titkárának vezetésével két­tagú szakszervezeti küldött­ség utazott Írországba. A de­legáció az ír Szakszervezetek Kongresszusa (ICTU) főtana csának meghívására részt vési az ICTU kedden kezdődő kongresszusán. Magyar gépipari delegáció a Szovjetunióban Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével hétfőn gépipari delegáció utazott Moszkvába a könnyűipari, élelmiszeripa­ri gépek és háztartási ké­szülékek állandó munkacso­portjának 6. ülésére. A ta­nácskozáson kidolgozzák egyes élelmiszeripari és könnyűipari gépek gyártás­szakosításának tervezetét. Megkezdődtek a szovjet—olasz külügyminiszteri tárgyalások \ Moszkvában megkezdőd­tek Andrej Gromiko szov­jet és Aldo Moro olasz külügyminiszter tárgyalá­sai. A két külügyminiszter baráti légkörben megvitat­ta a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó időszerű európai problémákat. A szovjet—olasz párbe­széd újabb fontos lánc­szemeként értékelik moszk­vai diplomáciai körökben Aldo Moro olasz külügy­miniszter hétfőn kezdődött 1 hetes hivatalos szov.ietu- nicbeli látogatását. Az olasz diplomácia feje gazdag prog­ramot bonyolít le: Moszk­ván kívül ellátogat Lenin- grádba, két üzbég városba: Taskentbe és Szamarkand- ba. továbbá a szibériai No- voszibirszkbe is. Moro szovjetunióbeli tar­tózkodásának legfontosabb részét azonban moszkvai tárgyalásai alkotják. Meg­figyelők szerint az olasz külügyminisztert nem csu­pán a külügyminisztérium­ban fogadják, hanem a Kremlben is. Gromiko—Moro tárgya­lásokon a felek áttekintik mind a kétoldalú kapcsola­tok témáit, mind pedig a nemzetközi aktualitásokat: az európai, a közel-keleti, valamint az indokínai prob­lémakört, továbbá a le­szerelés „dossziéját” is. Ami a kétoldalú együtt­működést illeti, ennek ösz- szegezése rendkívül pozi­tív. A két ország közötti árucsere-forgalom az utóbbi 5 esztendőben megkétsze­reződött s eléri az évi 500 millió dollárt. Sikeres az együttműködés a vaskohá­szattól az elektronikáig: Eredményesen valósulnak meg a Togliatti autógyár építésére és a szovjet föld­gáz olaszországi szállításá­ra vonatkozó hosszú lejáraű egyezmények. A szovjet fővárosban vi­tán felülinek tartják, hogy a kétoldalú kacsolatok min­taszerű fejlődése kedvező alapot teremt a nemzetközi politikai területen is a na­gyobb kölcsönös megértés­re. Ez bebizonyosodott a szovjet külügyminiszter ta­valy novemberi római lá­togatása idején. A szovjet főváros poli­tikai köreiben kedvezőnek tekintik, hogy Moro előde­inél nagyobb aktivitással foglalkozik az európai ügyekkel, Megelégedéssel nyugtázzák azt is. hogy' Olaszország egészében vé­ve pozitjvan tekint az eu­rópai -biztonsági és együtt­működési értekezletre. Jól­lehet ragaszkodik az Észak- Atlanti Tömb közös vona­lához a tanácskozás előké­szítésének módszereit ille­tően. Aligha kétséges. hogy szovjet részről lassúnak tartják azt az ütemet, amellyel jelenleg az össz­európai tanácskozás előké­szítése folyik. Moszkvában úgy ítélik meg, hogy az európai országoknak saját érdekükben az eddiginél energikusabban • kell elhá­rítaniuk az összeurópai ér­tekezlet útjában álló aka­dályokat. Összehívták az ipari szövetkezetek VI. kongresszusát Ülést tartott as OKISZ választmánya Aratják a borsót Nagy erővel folyik a korai gyümölcsök és a korai vető­magok, zöldségek betakarí­tása, ugyancsak nagy gépi erővel. Képünkön az Újfe­hértói Állami Gazdaság tel­jesen gépesített borsóaratá­sát mutatjuk be. A rendre- arató már végigjárt a táb­lán: most egy ötletes gép­rendszerrel nagyon gyorsan kocsira rakják a friss nö­vényt és viszik csépelni. Na­gyon gondosan kell bánni vele, mert vetőmag lesz be­lőle. (Hammel József felvéte­le) Hétfőn a Pesti Barnabás utcai székházban Rév La­jos elnökletével ülést tar­tott az OKISZ országos vá­lasztmánya. A választmány elhatározta, hogy október 11, —13-ra összehívják az ipari szövetkezetek VI. kongresz- szusát. A választmány meg­tárgyalta a kongreszus előké­szítésével kapcsolatos fel­adatokat és irányelveket fo­gadott el a szövetkezetek, valamint a területi, illetve a szakszövetségek részére. A választmány egyebek között állást foglalt abban, hogy az októberi kongresszus ad­jon ki a szövetkezeteknek olyan ajánlást, amelyben felhívják a figyelmet a la­kossági igényeknek az eddi­gieknél jobb kielégítésére, a lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésére, az országos lakáépítési tervek fokozottabb támogatására, az üzletekből hiányzó áruk gyártására és a választék bő­vítésére. Az OKISZ választmánya felhívást adott ki, amelyben javasolja, hogy az ipari szövetkezetek augusztus 15-ig, a területi és szakmai szövetségek pedig szeptem­ber 10-ig küldöttválasztó gyűléseken és értekezlete­ken tárgyalják meg a VI. kongresszus irányelveit és egészítsék ki azokat a helyi sajátosságoknak megfele­lően. Az országos választmány a beterjesztett írásos előter­jesztéseket a vita után el­fogadta-

Next

/
Thumbnails
Contents