Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
2. oldal KELÉT-MAGYARORS2Á6 lan. jűft» síi. Közlemény a KGST XXV. ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakára 1971. július 27— 29. között került sor Bukarestben. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagál- lamok delegációi: Sztxmko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének, Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökének, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, az NDK minisztertanácsa elnökének, Szonomin Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsa első elnökhelyettesének, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz-- ponti Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének. Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága és állandó elnöksége tagjának, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa elnökének, Alekszej Kcxszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok ^Szövetsége minisztertanács elnökének, Lubo- mir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksége tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. A tanács ülésszakán I. G. Maurer, a Román Szocialista Köztársaság delegációjának vezetője elnökölt. Az ülésszak elé megvitatás céljából beterjesztett kérdésekkel kapcsolatban Gheorghe Radulescu, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, Románia minisztertanácsának elnökhelyettese tartott tájékoztatót. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői az 1969 áprilisában Moszkvában megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszakon meghatározták az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének fő feladatait és elvi irányait a szocializmus és kommunizmus építése jelenlegi szakaszának konkrét történelmi feltételeire alkalmazva. Ezen elvi határozatnak megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszaka egyhangúlag elfogadta az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a •KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programot A tanács valamennyi tagállamának kollektív erőfeszítésével kidolgozott komplex program 15—20 év alatt szakaszosan realizálódik. . A szocialista gazdasági integrációnak a komplex programban konkrét kifejezést nyert új feladatai, az ezeknek megfelelő módszerek és formák a KGST-tagállamok kollektív együttműködésének több, mint húszéves tapasztalatán, gyártásszakosítási és kooperációs tapasztalatán, valamint ötéves népgazdaság-' fejlesztési terveik koordinálásának tapasztalatán alapulnak. » A KGST-tagállamok, kommunista és munkáspártjaik vezetésével — sajáf erőfeszítéseik és kölcsönös együttműködésük fejlesztésének egyesítése révén — ezen időszak alatt hatalmas sikereket értek el a szociális és politikai, valamint a gazdasági élet valamennyi területén. A KGST-tagállamok ipari termelése 1970-ben 1950-hez képest közel 6,8-szeresére nőtt, a fejlett tőkésállamokban ugyanakkor csak 2,8-sze- resére. A KGST-tagállamok kölcsönös együttműködésének eredményeként számos új iparágat hoztak létre, ‘„óbb száz jelentős gazdasági objektumot építettek. A KGST- tagállamok kölcsönös áruforgalma az elmúlt húsz év alatt több, mint hétszeresére nőtt, megteremtődtek a szilárd előfeltételei annak, hogy a jelen ötéves tervben korábbi kétharmaddal növekedjék. A tudományos-műszaki eredmények és a korszerű gyártási tapasztalatok széles körű cseréje folyik. A KGST-tagállamok fejlődésében elért sikerek, a KGST tevékenységének egész gyakorlata, a szocialista társadalmi rendben, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő hatalmas lehetőségekről tanúskodnak, a szocialista államok közös akcióinak nagyfokú hatékonyságát bizonyítják, alkalmasságát arra, hogy kollektiven találják meg azon bonyolult feladatok legcélszerűbb megoldását, amelyek elősegítik az egész szocialista közösség potenciáljának megerősödését. E sikerekben megnyilatkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának aktív szerepe, amely az egyenjogú, szuverén szocialista államok erőit egyesítő új típusú gazdasági együttműködési szervezet. A KGST egész ' munkájának alapja a szocialista internacionalizmusnak, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, az országok belügyeibe való be nem avatkozásnak, a teljes egyenjogúságnak és önkéntességnek, a kölcsönös előnyöknek és az elvtársi segítségnyújtásnak elve. A szocialista integráció nem jár együtt nemzetek feletti szervek létrehozásával. Éppen ezek az elvek fogják vezérelni a KGST-tagállamokat az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazda- dasági integráció további fejlesztése során, amikor sor kerül az ülésszakon elfogadott komplex program realizálására. Az ülésszak résztvevői abból induínak ki, hogy a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése a szocialista nemzetközi munka- megosztásnak, a KGST-tagállamok gazdaságai közelítésének, a korszerű, nagy hatékonyságú nemzetgazdasági struktúra kialakításának, a KGST-tágállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének, az alapvető nép- gazdasági ágazatokban, a tudományban és technikában mély és tartós kapcsolatok kialakulásának és ezen az alapon a tagországok nemzetközi piaca kibővítésének és megerősítésének, az áru és pénz/Iszonyok tökéletesítésének folyamata, amelyet a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai, kormányai elmélyítik és tökéletesítik az együttműködést, fejlesztik a szocialista gazdasági integrációt országaik legfontosabb szociális, gazdasági feladataik lehető legsikeresebb megoldása, a termelőerők további fejlesztése, a legmagasabb tudományosműszaki színvonal elérése, a népjólét fokozása, a KGST- tagállamok védelmi képessége megerősítésének érdekében. A KGST ülésszaka, elfogadva a komplex programot, úgy tekinti ' annak realizálását, mint a KGST-tagállamok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere további tervszerű tökéletesítésének alapját. A komplex program meghatározza a kiemelkedő gazdasági problémák — mint például a népgazdaság fűtőanyaggal és nyersanyaggal, műszakilag tökéletes berendezésekkel való ellátása, valamint a lakosság iparcikkek és élelmiszerek iránti igényeinek kielégítése — megoldására irányuló intézkedések konkrét útjait és határidőit. Az ülésszak résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a komplex program realizálása elő fogja segíteni a KGST- tagállamok nemzetgazdaságainak megerősödését és azok szoros, kölcsönös együttműködését az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának fokozását. Ez még jobban megszilárdítja a szocializmus testvéri országainak politikai egységét és összefor- ,rottságát, ami különös jelentőséggel bír az új rendnek a társadalmi élet minden területén a kapitalizmus feletti fölényéért, a szocializmus világméretű presztízsének és befolyásának fokozásáért, az egész antiimperia- lista front megerősítéséért vívott harcában. Az ülésszak résztvevői egyhangúlag megerősítették, hogy országaik teljes mértékben készek megvalósítani minden olyan szükséges szervezeti, gazdasági és jogi intézkedést, amely biztosítja a komplex program hatékony teljesítését. Abból indulnak ki, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések realizálásának és a tapasztalat- szerzésnek mértékében az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztéséből adódó új követelményeknek és lehetőségeknek figyelembevételével a komplex programot a tanács ülésszakának határozata alapján ki fogják egészíteni, pontosítani és megfelelő megállapodások megkötése útján konkretizálni fogják. Az ülésszak kijelenti, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések megvalósításában teljesen vagy részlegesen részt vehet bármely nem KGST-tagállam is. A KGST-tagállamok a továbbiakban is fejleszteni fogják a többi szocialista országgal folyó gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. A jövőben is fejleszteni fogják a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államokkal, a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása elvének alapján. Az ülésszak résztvevői ki fejezik azt a meggyőződésüket, hogy a kommunista és munkáspártok vezetésével a KGST-tagállamok sikeresen realizálják az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését; valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó, egyhangúlag elfogadott komplex programot, amely a szocialista és kommunista építés, a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése útján való előrehaladásuk fontos tényezője lesz. A közeli napokban az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programot nyilvánosságra hozzák a sajtóban. Az ülésszakon megvizsgálták még a végrehajtó bizottság beszámolóját is a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szervezeteinek a KGST XXIV. és XXV. ülésszaka közötti tevékenységéről. Ezen időszak alatt a KGST-tagállamokban és a tanács szerveiben . nagy és gyümölcsöző munkát végeztek a komplex program tervezetének elkészítésével kapcsolatban. A tervezet kidolgozása során a KGST-tagállamok és a takács szervei hozzáláttak a programban szereplő számos intézkedés gyakorlati megvalósításához. Az ülésszak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának a tanács XXIV. és XXV. ülésszak közötti tevékenységét. A tervező tevékenység terén folytatott együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint annak érdekében, hogy abban tevékenyen részt vegyenek a központi tervező szervek, az ülésszak megalakította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tervezési és együttműködési bizottságát. A tudomány és technika területén folytatott együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése céljából az ülésszak a KGST tudományos és műszaki kutatásokat koordináló állandó bizottságát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tudományos-műszaki együttműködési bizottságává alakította át. Figyelembe véve a KGST- tagállamok hírközlés területén folytatandó további sokoldalú együttműködésének igényeit, az ülésszak megalakította a KGST postai és távközlési állandó bizottságot. A tanács XXV. ülésszakának munkája a barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt. (MTI) Hold körüli parkolőpályán az üpello—15 Hét és fél órai alvás után az Apollo—15 három űrhajósa magyar idő szerint 12,34 órakor ébredt föl a földi irányító központból továbbított ébresztőjel hatására. Az űrhajósok közölték az irányító központtal, hogy jól aludtak és készen állnak új munkanapjuk fokozott feladatainak végrehajtására. Első új feladatukat magyar idő szerint 16,50 órakor hajtották végre, amikor a másodperc tört részére ismét működésbe helyezték a hajtóművet, hogy az űrhajó pályájának módosításával megteremtsék a feltételt a Hold körüli parkolópályára állásra. A hajtómű újabb beindítása 21,07 órakor várható, amikor az Apollo—15. már a Hold mögött lesz és ekkor áll rá az űrhajó a Hold körüli pályára, amelynek a Holdhoz legközelebbi pontja 107, legtávolabbi 316 kilométerre lesz a Holdtól. Mintegy négy órával később a hajtóművet újból beindítják rövid időre, hogy tez űrhajót a Holdhoz még közelebb levő parkolópályára vigyék. Ennek a pályának a Holdhoz legközelebb eső pontja 15 kilométerre, a legtávolabbi 107 kilométerre lesz földünk örök kísérőtársától. Ponomarjov kairól tv-keszéde Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára szerda este beszédet mondott a kairói televízióban. Hangsúlyozta: az Arab Szocialista Unió tevékenységének alapvető irányzata, amelyet a nemzeti akcióprogram rögzít, arról tanúskodik, hogy az Egyesült Arab Köztársaság népe szilárdan és visszavonhatatlanul a szocialista fejlődés mellett kötelezte el magát. A kijelölt haladó intézkedések sikeres teljesítésétől függ az egyiptomi társadalom fejlődése, a szocialista orientáció megerősödése — hangsúlyozta Pono- marjov, aki szovjet pártküldöttség élén érkezett Kairóba, hogy részt vegyen a július 23-i forradalom 19. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. — A felszabadult országoknak sokoldalú segítséget nyújtó Szovjetunió továbbra is szilárdan támogatja az Egyesült Arab Köztársaságot az izraeli agresszió elleni harcában. — Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott határozatok szellemében a Szovjetunió továbbra is nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy fejlessze együttműködését a szocialista orientációjú országokkal, amelyek között kiemelkedő szerepet játszik a forradalmi Egyiptom. Anvar Szadat egyiptomi elnök szerda este fogadta Borisz Ponomarjovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, aki szovjet pártküldöttség élén érkezett Kairóba, hogy részt vegyen az egyiptomi forradalom 19. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. Ismét Tatét választották köztársasági elnökké A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés csütörtök délelőtt megtartott együttes ülésén ismét Joszip Broz Titót választották meg köztársasági elnöknek. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke Mijalko Todorovics lett. A szövetségi nemzetgyűlés megválasztotta az ország kollektív államfői testületének, az államelnökségnek a tagjait (Folytatás az 1 oldalról) rának létrehozásáról Kecskeméten; valamint néhány felsőfokú mezőgazdasági techni kum megszüntetéséről. Ezzel lehetővé válik, hogy a korábban 23 helyen történő szaktechnikusképzés helyett korszerű, magasabb színvonalú mezőgazdasági üzemmérnök- képzés valósuljon meg. A kormányhatározat értelmében azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1969/70-es tanévben, vagy azóta kezdték meg, a létesülő főiskolákon üzemmérnöki oklevelet szerezhetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. VöröskBy János: Cí 27. Sötét és borús este lett, mire Beke Zalay alezredes nás- fai irodájába lépett. Meggyújtotta a villanyt és ablakot nyitott, a friss levegő üde orgonaszagot hozott a Kölcsey utca kertjei felől. Pár perc múlva megjelent Király. Merev és elszánt arca kevés optimizmusról vallott, de láthatólag felvértezte magát a kihallgatásra. Az őrnagy leültette, és cigarettával kínálta, majd bizalmas hangon megkérdezte: — Remélem, tud hallgatni ? — Jelentem, igen. — Helyes. Szeretném, ha segítségemre lenne. — Értettem. —1 Maga a gyakorlat éjszakáján a lőszerszállítmányt követő kocsiban ült. Ha nem aludt, látnia kellett ennek a teherautónak a farát. Végig szemmel tarthatta. — így volt. — Megtörténhetett-e, hogy arra a kocsira felcsempészhettek valamit? — Jelentem, ezen magam is sokat töprengtem már. Azt hiszem, igen. — Hallatlan! — csattant fel Beke. — És miért nem jelentette? — Vártam, hogy hivatni fog. — Ez igaz. — Beke úgy tett, mintha elszégyellné magát az igazságtalan heveskedésért. — Ne vegye zokon... — Éjjel, amikor az oszlop megállt a sorompónál, szinte abban a pillanatban, Gruber tizedes kinyitotta a kocsiajtót. Mondom, a megállás pillanatában, amikor mi még csak fékeztünk. Az ajtó ekkor eltakarta az útmenti árkot, ahonnan feldobhattak valamit Gruberéknak. Király miközben elképzelését közölte, magabiztos és határozott volt. De hangja az utolsó szavaknál hirtelen színtelenné vált. A nyitott ablakon egy fekete cica ugrott a szobába. — Kidobom — mondta az őrmester szolgálatkészen. — Hagyja — legyintett Beke, s szórakozottan megsimogatta a cica fejét. A macska az asztalra telepedett és dorombolni kezdett. — Tehát Gruber tizedes... — Társa, Boda, a gépkocsi- vezető, afféle burzsoá elem. Jazzgitáros, vagy mi. Bekalandozta a fél világot... — Király sokatmondóan nézte KEMREGENY Bekét, majd lopva a macskára pillantott.' A cica éppen szemközt ült vele. — Igen, ezt figyelembe vesszük. Tudjuk, hogy Münchenben is járt... Beke felállt, sétálni kezdett a szobában, majd az asztal túloldalához lépett, háttal Királynak. Alakja most eltakarta a macskát. A lámpa ekkor hirtelen kihunyt, a szoba sötétbe borult. — Áramszünet — mondta rekedten Király őrmester. Az őrnagy az ajtóhoz lépett, kinyitotta. A folyosón is vaksötétség volt. — Ugv tudom, kettős áramellátásuk van... Király nem felelt azonnal. A kis, izzó' parazsat nézte, a fekete macska szemét, amelynek nem volt párja, s amely fenyegetően ragyogott felé a sötétben. Homlokán folyt a verejték. Keze lassan a revolvere után nyúlt, aztán erőt vett magán és elengedte. „Nem vagyok észnél!” — gondolta. — Igen — nyögte ki, s közben az asztalhoz hajolt, hogy megriassza, és kizavarja a macskát. — Ejnye — mondta az őrnagy —, mi baja azzal a cicával? Beke az asztalhoz lépett, és háttal Királynak, a cica fölé hajolt. Az állat nyivákolt. „Most, most fog röjönni!” Az őrmester úgy érezte, hogy ütnie kell, ütni és menekülni. De reszketve és halálsápad- tan a helyén maradt. Zsebkendőért nyúlt és letörölte arcáról a verejtéket. A villany kigyulladt, Beke visszasétált az asztal túloldalára és gyanútlan arccal leült. — Rágyújtunk? Az őrnagy, miközben tűzet adott, látta, hogy Király őrmester krétafehér. — Na, maga nem jól bírja a sötétséget! Mielőtt az őrmester felelt volna, az ajtón belépett Ébert. — Jelentem... — kezdte. — Várj! — Beke Királyhoz fordult: — Köszönöm, hogy elmondta, amit, tudott Hasznát veszem. Most távozhat. Király inogva vigyázzba vágta magát, majd sarkon fordult és kábultan kiment A százados elmosolyodott. — Ezt, úgy látom, kikészítettük. Beke a zsebébe nyúlt, és egy darabka ragtapaszt húzott elő. . (Folytatjuk)
