Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

mi. íö!us sí: WCLfff-MAGYARORiSZÄ« ' 1 cl <ht Jó ütemben Egy párthatározat végrehajtása nyomában AZ IDEI EV ELSŐ HAT HÓNAPJÁRÓL befejezés előtt áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal Szabóig Szatmár megyei Igazgatóá­gán a jelentés. Talán legörvendetesebb, hogy a megyei ipar terme­lése 1971, első fél évében ke­reken 11 százalékkal emel­kedett. Már megszoktuk, hogy alacsonyabb szintről induló iparunk mindig fö­lötte jár az ipar országos teljesítmény-növekedésének. Szerepe van ebben az ál­landóan folyó ipartelepíté­seknek is. De az a tény, hogy a megyei ipar terme­lésének növekedése mindig másfél-kétszerese az orszá­gos átlagnak, Szabolcs fej­lődért, üteméviek stabilitását1 jelzi. Az egy főre jutó termelé­kenység mindössze 3,3 szá­zalékos növekedést mutat. Az alacsony adatban az ipar- telepítéssel együttjáró kép­zetlenség is szerepet játszik. De azért vannak elmaradá­sok is. A termelékenység legjobban a szövetkezeti iparban nőtt, ahol a ter­melés növekedésének 72 szá­zalékát adta a termelékeny­ség. Legrosszabb a miniszté­riumi iparban, ahol a ter­melékenység stagnált. Mivel elég nagy létszámról van szó az utóbbiban, az ala­csony mutatót ez is elő­idézte. AZ IPARBAN FOGLAL­KOZTATOTTAK létszáma 7,4 százalékkal nőtt. Ezen belül a munkásoké csak 6,9 százalékkal. A két adat eltérése között nem arról van szó. hogy az irodai dol­gozók és az alkalmazottak száma jobban növekedik, mint a munkásoké. A kü­lönbséget inkább az idézi elő. hogy nagyon sok ipar- vállalatunk kezd foglalkozni kereskedelmi tevékenység­gel. javítva ezzel a lakosság ellátását is. Csak példaként idézve: a tejipari vállalat és a sütőipar egész sor elárusi- tóhelyet nyitott ez év első felében is. és az itt foglal­koztatottak természetsze­rűen az ipari vállalatok lét­számában nem munkásként szerepelnek. Ezenkívül na­gyon sok ipari vállalatunknál még mindig kevés a száz mun­kásra jutó mérnök és tech­nikus. Ennek az aránynak a kedvező irányában hat a mű­szaki gárda növekedése. Ez is az összlétszám és a munkáslétszám közötti kü­lönbségben szerepel. A megye iparában dolgo­zók létszáma meghaladta a harmincöt és fél ezret, mi­közben több üzem, például a faforgácslapgyár Vásáros- naményban kikerült az ipa­ri kategóriából, mert a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium felügye­lete alá került. AZ ÜJ GAZDASÁGI SZA­BÁLYOZÓK hatására csök­kent a munkásvándorlás. A belépők számának a szapo­rodását az új üzemtelepíté­sek növelik. A kilépők ará­nya azonban az elmúlt év első feléhez képest jelentő­sen csökkent: 28,5 százalék­ról 25,5 százalékra. Ez az utóbbi javuló ten­dencia köszönhető annak is, hogy több üzem, amely nem egész évben foglalkoztatja valamennyi munkását, most két szezon közt is igyeikszik munkát találni számukra. A statisztikusok a szezonmun­kások be- és kilépését is feljegyzik. A munkásván­dorlás csökkenését tehát a számok tükrében az is elő­idézi, hogy például a megyei élelmiszeriparban az elmúlt év első felében 55,8 száza­léka az egész munkáslét» számnak változott. Idén pe­dig az év első hat hónap.- jában már csak 41,3 száza­lék ez a szám. A megye építőiparába!; foglalkoztatottak száma 9 százalékkal nőtt és így jú­nius 30-ig elérte a 11 947-et. Ebben az adatban szerepe] a szövetkezeti építőipar lét­száma is, valamint a tsz-kc*- zi építőipari vállalkozások munkáslétszáma. Érdekes módon az építőipari dolgo­zók keresete majdnem két­szer annyival nőtt. mint az ipari munkásoké. A sza­bolcsi iparban dolgozók át­lagos havi keresete az el­múlt első félévi 1685 forint­ról 1971 első félévében havi átlagban 1739 forintra nőtt. Ez körülbelül 3 százalékos növekedésnek felel meg. Az építőipari munkáskereset a „papírforma” szerint éppen kétszer ennyivel, vagyis 6 százalékkal nőtt. A jelentős többlet mögött azonban né­hány olyan intézkedés is szerepet játszik, mint pél­dául az építőipar „téliesíté- sének” jelentős előrehaladá- sa és így a régebben fagy­szabadság címen kiadott vá­rakozási pénzek béresítése. Vagyis: az építőipari dolgo­zók keresete elsősorban azért növekedett, mert most már egész évben, .van alkalmuk dolgozni. (Ennek a tenden­ciának társadalmi hatása, hogy az eddig kétlaki építő­ipariak gyorsabban válnak teljesen munkássá.) A KERESKEDELMI FOR­GALOM növekedése a két első fél év összehasonlításé* ban ismét 10 százalék. Ez megfelel az országos ten­denciának. Abban is azonos Szabolcs pénzköltésének ada­ta, hogy ezen a 10 százalé­kos növekedésen belül is jelentősebb a vegyesipari, a tartós fogyaisziási cikkekre, a háztartás gépesítését szolgá­ló árukra, a lakberendezési tárgyakra és a gépjármű­vekre költött pénz forgal­ma. De figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt évben a növekedés majd­nem kétszerese volt az or­szágos átlagnak, tehát az idei növekedési arány er­ről a magasabb szintről in­dult. (GNZ.) Á fiatalok tekintélye Kisvárdán Kisvárdán, az öntödei Vál­lalatnál az első negyedévben harminc fiatal fizikai mun­kásnak emelték a bérét. Ez nem szenzáció. De úgy már igen, hogy ezt az üzemi KISZ- szervezet vezetőségének a ja­vaslatára oldották meg. A fiatalok — akik meg akartak válni az üzemtől — marad­tak, s akkorát nőtt a szemük­ben a KISZ, mint még soha, szorgalmasan dolgoznak, s a KISZ-szervezet vezetősége „kiharcolta” tekintélyét mind a fiatalok, mind pedig a gaz­daságvezetők között. S egy­ben érvényt is szereztek ez­zel az aktussal is a párt 1970. februári, az ifjúságról szóló határozatának. A jogos igények kielégítése Az MSZMP Kisvárdai Vá­rosi Bizottsága 1970. július elsején tárgyalta meg a ha­tározatból eredő helyi felada- . tokát. Ennek nyomán a vá­ros 24 pártalapszervezeténél feladattervek készültek a te­endőkről. S ami nagyon lé­nyeges: nem a fiatalok nél­kül, hanem az ő bevonásuk­kal. így a leglényegesebb t problémák megoldására kon- centráltak. Sem a városi párt- bizottság, sem a pártszerve­zetek nem hagyták „elalud­ni” az ügyet. Ezt tanúsítja, hogy a taggyűlések napirend­jére került a határozat vég­rehajtása, s a városi párt-vb is megtárgyalta. íme a tanulságok. Bebizo­nyosodott, hogy jelentős te­kintélynövelő ereje van an­nak, ha a pártszervezetek ér­demlegesen foglalkoznak a fiatalok ügyes-bajos dolgai­val, hatást tudnak gyakorol­ni az üzemek gazdasági veze­tőire is, s így minden oldalról jobb alapot tudnak biztosíta­ni a határozat végrehajtásá­nak. Ezzel a fiatalok előtt is megnövekszik a KlSZ-szerve- zet jelentősége és népszerű­sége. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a feb­ruári határozat óta öt új KISZ-alapszervezet alakult, s a szervezett fiatalok tábo­ra a városban 280-nal gyara­podott. Az említett határozat vég­rehajtása során újra és újra tapasztalniuk kellett a párt- és gazdasági vezetőknek, le­het és szükséges is a KISZ- szervezetekre, a fiatalokra építeni. Ebben talán a leg­fontosabb az, hogy a jogos igényeiket — á lehetőségek­hez mérten — ki is elégítsék. Egyik ilyen gond volt koráb­ban a fiatal fizikai munkások továbbtanulásának a kérdése. Több helyen, különböző okokra hivatkozással a gaz­dasági vezetők ettől elzárkóz­tak. Most fordulat történt, a szemlélet annyira változott, hogy például az Öntödei Vál­lalatnál, az agrotechnikai in­tézet kisvárdai telepén a kü­lönböző szakvizsgát tett fia'» talok bérét emelik, több gon­dot fordítanak a fiatalok anyagi-erkölcsi ösztönzésére is. Az új, kezdő fiatal szak­munkások bizonyos hátrány­nyal indulnak a tapasztal­tabb és évtizedek óta az az üzemben dolgozó törzsgár- datagokkal szemben. De med­dig legyen ez hátrány, hiszen objektív a helyzetük? Ma már a város üzemeinek, vál­lalatainak gazdasági vezetői eljutottak odáig, hogy a bé­rezéseknél jobban számításba veszik a fiatal szakmunkások képességét, rátermettségét, munkáját és honorálják is azt. Ezt nemcsak annak a har­minc fiatalnak a bérrendezési ügye bizonyítja, akik érdeké­ben kiállt a KISZ-vezetőség az Öntödei Vállalatnál — de több más is. Együttműködési szerződések Érthető, hogy a párthatáro­zatnak ilyen gondosan kezelt és felelősségteljesen számon kért végrehajtása következté­ben megnőtt a fiataloknak és a KISZ-szervezeteknek az ak­tivitása, s ez kifejezésre jut abban is, hogy nemcsak kér­nek — ha jogos — hanem készségesen segítenek is. Bi­zony néhány helyen gondot okozott ez a gazdasági veze­tőknek. Több üzemben az együttes töprengés szüite meg az együttműködési szerződé­seket. Ezek sok mindenre ki­terjednek. Az öntödei Válla­latnál például az éves terv­feladatok végrehajtása mel­lett a KISZ-szervezet véd­nökséget vállalt az örökös gond, az öntödék tisztán tartá­sáért. Ezt a fiatalok negyed­évenként elvégzik, amiért az üzemtől évente 16 ezer forin­tot kap az ifjúsági szervezet. Lényeges eleme az együtt­működési szerződéseknek az, hogy a fiatalok előléptetésé­ben, képzésében, bérügyeiben, de minden olyan problémá­ban, amelyben érdekeltek a fiatalok — nem döntenek a KISZ-szervezet vezetőinek a meghallgatása, véleménye nélkül. A gondoskodás szép példái Ez a szemléletmód mind­jobban érvényesül az ifjúsá­gi szervezetek támogatásában is. Kisvárdán — a városi mű­velődési ház hiányában — nagy gond az ifjúság szerve­zeti életének a biztosítása. Ezen segítettek több üzem­ben a klubok létrehozásával. Ilyen alakult a bútoripari vállalatnál, az ÁFÉSZ-nél, az Öntödei Vállalatnál, az agro­technikai intézetnél, de külö­nösen szép a Rákóczi Tsz-ben. És nem sajnálják berendezé­sükre, fenntartásukra a pénzt sem. A városi tanács saját KISZ-szervezetének műkö­déséhez 12 ezer forintot, az Öntödei Vállalat ez évre 18500 forintot adott. Sőt, még az olyan vállalatok is igyekez­nek segítségére sietni fiatal­jaiknak, mint az iparcikk és élelmiszer kisker: közösen bérelnek a náluk dolgozó fia­talok részére klubhelyiséget. Igaz, átmeneti megoldás — de mutatja a törődést — hogy míg megépül a városi műve­lődési ház, a volt ruházati ktsz épületét a fiatalok ren­delkezésére bocsátották. Ezt később is ifjúsági házzá ala­kítják át. S kellemes megle­petésre készül a városi ta­nács. Már elkészült annak az uszodának a terve, amelynek megépítésére az elkövetkező években kerül sor. örvende­tes, hogy ma már ez a tes­tület is jobban a szívén vise­li a fiatalok gondját. Több a támogatója is az ifjúsági ügyeknek, hiszen a legutóbbi tanácsválasztások során 12, többségükben fizikai munkás- fiatal lett városi tanácstag. És példásan végzik munkáju­kat. Ha a fiatalok érzik a párt- szervezetek törődését, köze­lednek. Tanúsítja ezt, hogy a városban a határozat megje­lenése óta 78 — túlnyomó többségében fizikai munkást — olyan fiatalt vettek fel a pártba, akik harminc éven aluliak. Farkas Kálmán NAPONTA HETVEN MÁZSA — UJ BÚZÁBÓL KÉ­SZÜLT — KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ RÉTESLISZTET CSOMA­GOLNAK EGYKILÓS ZACSKÓKBA A BAKTALÓRÁNT- HÁZ1 MALOMÜZEM KÉT BRIGÁDJÁNAK DOLGOZÓI. (MARIK SÁNDOR FELVÉTELE). MEGtEGYZÉSEK Fürdő a téeszbeu Egyik vizsgálat megállapította, hogy ma már mind több tsz rendelkezik zuhanyozós fürdővel. Jó és kívánatos ez. Árn a megállapítás egy olyan szépséghibát fedezett fel. amit nem lehet szó nélkül hagyni. Ezeket a fürdőket egyes üzemrészek vagy kiegészítő üzemágak részére sajátítják ki. Nem vitás, mindenütt fontos feladatot végeznek, töltenek be a gépműhelyek dolgozói. De a közös tisztálkodási lehető­ség „kisajátítása” aligha magyarázható meg „különleges fela­datokat végzők” helyzetével. Mert a szóvá tett esetben nem kielégítő olyan magyarázat, hogy a gépszerelőket munka után megilleti a fürdés. A kapálás, általában a növényápolás is eléggé szennyező. A dolgozók bőrére csípős, maró por rakódik a napi munka után; s az állattenyésztésben dolgozók sem mindenütt kifogástalan környezetben végzik napi munkáju­kat. Hát még a permetezők! Az lenne tehát a helyes, ha sehol sem kivételeznének a meglévő tisztálkodási lehetőséggel. Ismert még az a gond, hogy az ilyen lehetőség nem elegendő tömegigény kielégíté­sére. De mindenütt meg lehet találni annak a módját, hogy a rendelkezésre álló közös zuhanyozók, fürdők használatában valamilyen sorrendiséget alakítsanak ki, ne keletkezzenek ko­moly munkahelyi ellentétek. (asztalos) Palásti László: Mikor készült a film? Hugómmal, egyik áruhá­zunk női konfekcióosztályá­nak vezetőjével mentem mo­ziba. Velünk jött a barátnő­je is, aki ugyanott dolgozik. Én izgatottan figyeltem a moziban a külföldi krimi kezdeti jelenetét. Két nő teá­zott. Az egyik — egy fekete hajú nő — most felállt és becsukta az ablakot és álnok szőke barátnője ezt a pilla­natot használta fel arra, hogy óvatosan mérget csepegtessen a feketehajú teájába. Kiissza, nem issza ki? Nyolcszázan lessük lélegzet­visszafojtva, hogy mi fog tör­ténni. És ebben az izgalmas pillanatban húgom megkér­dezte barátnőjétől? — Mit gondolsz, mikor ké­szülhetett ez a film? A sző­ke nő kiskosztümje legfel­jebb keleves lehet — Tévedsz, drágám! — hangzott a válasz —, a szőke nő ferde zsebes kabátban jött látogatóba, ilyet már négy éve nem hordanak. A filmsztár most a szájá­hoz emelte a teáscsészét. Jaj, csak ne igya ki!! — A cipőjéről nem lehet megállapítani, hogy mikor készült, — hallom szomszé­daimat ebben a halált hozó pillanatban, — ez klasszikus körömcipő, lehet idei, de le­het tízéves is. Jaj, kiissza, — ijedeztem, miközben megtudtam, hogy az egyik szereplő blúza a ja­pán ujj egyik változata és amelyet talán csak három éve viselnek. — A vörös Ke- rekesné már öt évvel ezelőtt ilyen hajjal jött haza Rómá­ból, — közölte fölényesen — Kerekesne egyébként moei ujj nélküli blúzokat visel, azt hiszi a csacsi, hogy jól áll so­vány karjának. No, nézz oda, mégsem issza meg! A filmen megszólalt a te­lefon, a nő a kagyló felé nyúlt és felborította a teás­csészét. Mialatt a háziasz- szony telefonált, a barátnője kézitáskájából revolvert vett elő és célzásra emelte. — Figyeld meg ezt a blúzt is! Nyaktól derékig zsabós — hangzott ekkor a szakszerű megfigyelés. — Ez nem lehet régi divat. A fene se tudja megállapítani, mikor készül­hetett ez a film! Idegeim pattanásig feszül­tek. Lelövi? Három lövés hangzott el, a telefonáló elte­rült a földön. — Most jól láthatod a föl­dön fekvő nő szoknyáját, — mondta a barátnő. — Terdea felüli! Külföldön is csak egy éve viselik! Jó combja van! — mondta most a húgom. Dühösen húgom felé for­dultam és gúnyosan megszó­laltam : — A belga browning, amellyel a nő gyilkolt, ezer- kilencszázhúsz körül készül­hetett! Hallgassatok! Rám se hederítettek, a má­sik úgy vélte, hogy csak fel­csúszott az áldozat szoknyád ja, nem is rövid. Most átváltott a film. Egy bárt mutatott a kép. Egy nő jött be a mulató ajtaján. — Úgy látszik, tévedtem, — hangzott a megállapítás. — A film nemcsak hogy nem új. hanem több, mint tízéves, — mondja az egyik. — Miből gondolod? — Figyeld meg ennek a filmszínésznőnek a ruháját. Pont ilyet küldött a sógor­nőm Ohioból, Tegnapelőtt kaptam meg, — Na és? — Na és, a sógornőmnek mindig csak tízéves, viselt rongyokat van szíve elküldé­st— Piaci „reuiP Egészségileg és észtéSLailag nem megfelelő. Röviden így lehetne jellemezni a nyíregyházi piacot. Az állami közegész­ségügyi felügyelő legutóbbi ellenőrzése is a hiányosságok egész sorát találta a Búza téren. Az őstermelők a legelemibb egészségügyi szabályokat sem tartják meg, de nem jobb a helyzet a vállalati pavilonokban sem. A vendéglátóipari vállalat 31-es számú büféjénél kint az üzlet előtt a többszöri figyelmeztetés ellenére a tűző napon, valóságos porfelhőben árusították a süteményeket. A piacon hosszú ideje úgy folyik az árusítás, hogy a tér nincs közmű- vesitve. A pavilonsor mögött az utca jobb oldalán megáll a szennyvíz. A Nyíregyházi ÁFÉSZ 3-as számú italkimérőjében a po­harak mosására a locsolókocsi vizét használják. Az ellenőr­zés tetten érte az FB 73—36-os rendszámú locsolókocsi veze­tőjét: tartálykocsijából vödörrel hordták a vizet az üzlet dol­gozói, s öntötték a pohármosó víztartályába. , A legtöbb szabálytalanságot a kolbász- és a halsütőknél találta az ellenőrzés. A pavilonok kicsik, korszerűtlenek, nin­csenek közművesitve, a szennyvizet vödrökben tárolják. A kézmosók nem működnek, vagy ha jók is, az eladók gyakran megfeledkeznek a használatáról. Most írásbeli figyelmeztetésben részesülnek a vállalatok, pedig sok helyen súlyosan vétettek az egészségügyi szabá­lyok ellen. Mint a közlekedésben, itt is be kellene vezetni a helyszíni bírságolást. Ez talán jobb belátásra bírná a szabá­lyok megszegőit. (itagafe#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents