Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
3CXVI1L EVFOLTAM, 178. SZÁM - ÄRA: 80 FILLÉR 1971. JULIUS 30, FENTEK LAPUNK TARTALMASOK A fiatalok tekintélye Kisvárdán (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Ekevásár telexen (5. oldal) Kiesés után — rajt előtt Nagy káliéban (7. oldal) Hazaérkezett a magyar küldöttség Fock Jenő nyilatkozata • Intézkedés a beruházási egyensúly javítására • Határozat a gazdasági és műszaki főiskolai hálózat fejlesztéséről a KGST XXV. ülésszakáról Csütörtök délután házáér- k esett Bukarestből a magyar delegáció, amely Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság KGST- k ép viselője, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Káplár József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Péter János külügyminiszter. dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Marjai József külügyminiszter-helyettes, valamint Joan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ' Hazaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának : Milyen kérdésekkel foglalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? — A KGST bukaresti ülésszakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a XXIII. ülésszakon kezdődött el ez a munka, amelyben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vettek részt. Az akkor elfogadott határozatok alapján most egyhangúlag jóváhagytuk az együttműködés fő irá- nvait és feladatait hosszabb időszakra meghatározó integrációs programot. Ez az ülésszak tehát egyenes folytatása volt az 1969-ben megtartott XXIII. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyamatot az integrációs program kidolgozását. — A KGST Végrehajtó Bizottsága jelentése alapján az' együttműködés több más időszerű kérdését is megvitattuk és „szervezeti intézkedéseket határoztunk el. A szocialista gazdasági integráció fontos alapvonása a gazdaságpolitika, a tervezés, a tudományos és a technikai fejlődés koordinálásának ki- szélesítése, a termelési kooperáció bővítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy .létrehozzuk a KGST tervezési együttműködési bizottságát, valamint tudományos-műszaki együttműködési bizottságát. Országainkat ezekben a szervekbeh a tervhivatalok elnökei, illetve a műszaki fejlesztési bizottságok vezetői fogják képviselni. ugyanakkor e két bizottság nagyobb hatáskörrel, komplexebb feladatkörrel fog rendelkezhi, mint a többi állandó bizottság. SEI határoztuk továbbá, hogy felállítjuk a KGST távközlési és postaügyi állandó bizottságát és szervezettebb kereteket biztosítunk a találmányi hivatalok vezetőinek együttműködése számára. Mennyiben jelent változást a KGST-országok együttműködésében a most elfogadott integrációs program? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása* hosszú folyamat. Az integrációs program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy hogy most egy csapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműködésében. A program jóváhagyása fontos folyamat kezdetét jelenti, amelynek során — összehangolt ten* alapján — együttes erővel hozzálár tunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. — Az együttműködés néhány területén megértek a gyorsabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztési elképzeléseink rendszeresebb összehangolására gondolok. A hosszú távú gazdasági és műszaki prognózisok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10—20 éves időszakra szóló fejlesztési terveinek összehangolását. — A termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztésével, a termelési kapacitások közös létesítésével, összehangolt, vagy közös fejlesztésével az együttműködés a termelés egyes kulcsterületein sokoldalúbbá válik. Az alapvető tudományos-műszaki problémák megoldását közös kutatásokkal és azok eredményeinek felhasználásával segítjük elő. Szélesítjük vállalataink és intézményeink közvetlen kapcsolatait, s ehhez megteremtjük a szükséges közgazdasági, jogi szervezeti feltételeket Hogyan látja Fock elvtárs az integrációs program megvalósítóval kapcsolatos további feladatokat? — Mind a magyar népgazdaságban, mind a KGST keretében — hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végrehajtásáért. A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután kell még a megoldást megtalálnunk. Mindez természetesen komoly erőfeszítéseket követel, mégpedig nemcsak a gyakorlati munka irányítóitól és végrehajtóitól. hanem az elméleti kutatóktól is. Mielőbb ki kell dolgoznunk a termelési kooperációk megvalósítását biztosító közgazdasági előfeltételeket. valamint az áru- és pénzviszonyok tervszerűbb kialakításának lehetőségeit. . — Az integrációs program messzemenően figyelembe veszi az érdekeltség elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetnek — és vannak is természetesen — a programban olyan részintézkedések. amelyeknek megvalósításában neun valamennyi KGST-ország vesz részt. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget —; és ebben is közösen megállapodtunk — hogy az az ország. amely valamilyen oknál fogva korábban nem kívánt részt venni bizonyos feladatok közös megoldásában, az a későbbiek folyamán abba bekapcsolódhasson. Az a tény, hogy egy vagy két ország valamely intézkedésben nem vesz részt, nem lehet akadálya annak, hogy a többi érdekelt ország közös együttműködését megvalósítsa. — Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá. végrehajtása valójában mér meg is kezdődött. Mondok néhány példát. Tárgyalások folynak egy nagy kapacitású vaskohászati kombinát építéséről. amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió területén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulózüzemről is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel. Az energetikai problémák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezeték- rendszerek kiépítését, illetve bővítését olaj, gáz és villamos energia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti jármű- gyártás területén. Itt ismeretesek, már korábbi megállapodásaink a személygépkocsi- és autóbuszgyártási kooperációt illetően. Most ez to- ,vább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik gyártásáról. — A KGST-orszagok idén létrehozott nemzetközi beruházási bankja például — amelynek alaptőkéje 1 milliárd transzferábilis rubel — máris jelentős hitelműveleteket bonyolít le. Olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció kibontakoztatását szolgálják. Hadd említsem meg az Ika- rusz-gyár hitelkérelmét, amely köztudottan fontos szerepet tölt be a közúti jármű- gyártás területén folyó nemzetközi kooperációban. A most elfogadott integrációs program je- lent-c változást az integrációban részt nem vevő országokkal fennálló kapcsolatokban? — A szocialista gazdasági integráció nem vezethet elzárkózásra. Az integrációban részt vevő szocialista országok továbbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a világ valamennyi országával, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A program nyílt, lehet csatlakozni hozzá, vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik ország csatlakozni kíván, annak természetesen osztania kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok előtt a szocialista országok előtt nyílik meg az út, amelyek ma még nem tagjai a KGST- nek. Részleges csatlakozás, egyes intézkedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétele nincs. Ott csupán egy a lényeg, a kölcsönös érdekeltség. Az integrációs program egyébként rövidesen nyilvánosságra kerül, a magyar és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt hozzáférhető lesz. — Hazánk gazdasági fejlődésében mindig is nagy szerepet játszottak a külgazdasági kapcsolatok. Eddigi töretlen fejlődésünk tartópillére az az együttműködés volt, amelyet a szocialista országok testvéri közösségében alakítottunk ki, az együttműködés szervezésében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelentős szerepet töltött be, s a most elfogadott határozatok tovább növelik a KGST szerepét. Számunkra az integrációs program mindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott szilárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk megteszi a szükséges intézkedéseket az integráció programjának végrehajtására. Kádár János fogadta az NSZK szakszervezeti szövetségének küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a Német Szövetségi Köztársaság szakszervezeti szövetségének (DGB) a SZOT meghívására hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelyet Heinz O. Vetter elnök vezet. A szívélyes hangú beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. Liest tartott a JVliiii&ztertaiiáes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt Abdel-Halim Khaddam- mal, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A kormány a szívélyes légkörben folytatott eszmecseréket hasznosnak ítélte, s a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter közös előterjesztését a beruházási egyensúly javítása érdekében szükséges intézkedésekről. A beruházási tevékenység az elmúlt években a népgazdaság valamennyi területén jelentősen fokozódott. Ugyanakkor nem megfelelő a beruházások tervezésének, szervezésének színvonala, a kivitelezésben pedig többnyire elmaradás mutatkozik. A beruházások iránti kereslet és azok megvalósításához szükséges kapacitások összhangját nem sikerült biztosítani. A beruházások megvalósulási ideje továbbra is hosszú, költségeik emelkednek, s a befejezetlen beruházások állománya túlzottan magas. A beruházások tervezésének javítása, szervezettebb megvalósítása, a beruházási döntések előkészítésében és végrehajtásában részt vevők felelősségének fokozása érdekében a kormány határozatot hozott. Egyben felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szei*vek vezetőit, hogy tegyenek intézkedéseket a beruházási egyensúly javítására, a teherbíró képességünkkel összhangban álló beruházási keretek betartásara, és a korábbi határozatok végrehajtását következetesebben ellenőrizzék. A művelődésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a gazdasági és műszaki főiskolai hálózat helyzetéről. A Minisztertanács egyetértett azzal, hogy 1972-ben megnyugtatóan rendezni kell kilenc felsőfokú technikum problémáit. Felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy a főiskolák kutató-nevelő mimikájának fejlesztése — mind tartalmi, mind módszertani vonatkozásban — folyamatos, állandó feladat. A képzés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a drákszociális létesítmények ellátottságának rendszeres javítására fokozott figyelmet kell fordítani. A művelődésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel közös előterjesztésben tett javaslatot a felsőfokú gépjárműközlekedési, vasútforgalmi és távközlési technikumok megszüntetésére. A kormány a javaslatot elfogadta, s úgy határozott, hogy a megszűnő intézmények szerepkörét a jövőben a. közlekedési és távközlési ■ műszáki, főiskola vegye át. A döntésnél a kormány figyelembe vette, hogy az előterjesztést korábban megvitatta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a művelődésügyi miniszter közös előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának létesítéséről Körmenden; a kertészeti egyetem kertészeti főiskolai ka(Folytatás a Z. oldalon) fi világ tiltakozik a szudáni vérengzések miatt A szudáni kormány közleménye szerint az elmúlt 24 órában további 24 szudáni kommunistát tartóztattak le, közöttük Szalah Nazari volt lakásépítési miniszterhelyettest. A körözött személyek képei megjelennek a helyi sajtóban és közvetíti a képeket a televízió is. Az AP megállapítja, hogy múlt csütörtök óta több mint 1100 személyt tartóztattak le. Nimeri tábornok, Szudán elnöke, csütörtökön ismét fogadta a hazai és a külföldi sajtó képviselőit. Mondanivalója jó részét a Szudáni Kommunista Párt politikai szerepe lekicsinylésének és a véres terror nemzetközi visszhangja feletti „csodálkozásának” szentelte. Szudánban nem történt egyéb — mondotta —, mint hogy a kormány szétvert egy csoport lázadót, akik tagjai voltak az Illegális földalatti tevékenységet folytató Szudáni Kommunista Pártnak. A szovjet, a szocialista és a haladó sajtó — Nimeri szerint „felnagyította a kommunisták szerepét”. „Voltaképpen a párt nagyon gyenge” állította az elnök, ugyanakkor azonban kénytelen volt beismerni, hogy „bizonyos mértékig igazak azok a hírek”, amely szerint a KP befolyásolta a munkásságot. Nimeri szerint ez a körülmény „nem fontos, mivel a munkásosztály Szudánban a lakosságnak mindössze fél százalékát alkotja”. Nimeri végül kijelentette, nem kívánja a kapcsolatok romlását a Szovjetunióval. Ami az Egyesült Államokat illeti, az elnök ott sem vár változást. Az USA khartűmi nagykövetsége, mint közismert, 1967 óta zárva van. A szudáni véres eseményekkel kapcsolatban tovább tart a tiltakozás világszerte. A haladó erők, pártok, szervezetek és személyek sorra ítélik el azt a vérontást, amit Nimeri rendez. Moszkvában szudáni diákok arab társaikkal tüntetésen fejezték ki felháborodásukat a terrorperek és ítéletek miatt,
