Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
4. oMa! KELET-MAGYARORSZÁG 1971. július 29. Korunk mezőgazdasága Másodvetéis a háxikertekbeu A falusi emberek háztartásában megszokott és természetes, hogy a zöldségfélét a ház körüli kiskertekben termesszék. Az utóbbi években a városi embereknek is kedvenc és hasznos szórakozása lett a hétvégi telkeken való zöldségtermesztés. A szakszerű kihasználás és termesztés érdekében néhány szaktanácsot nyújtunk a másodvetéshez. A megüresedett zöldség- ágyásaink jó, ha már előkészítve várják a másodvetésű növények magvait. Borsót, babot vethetünk július közepétől, ha szeptemberben még friss zöldbabot és zöldborsót kívánunk szedni. A tavaszi zserfgeséget ugyan nem kapjuk már meg, mégis érdemes vetni, rhert a zöldségidényt megnyújtjuk, étrendünket változatosabbá tehetjük vele. Rövid tenyészidejű fajtákat válasszunk. Borsóból a Debreceni és a KonzerVgyöngye alkalmas másodvetésre is: a magszükséglet 10 négyzetméterre 20— 30 dekagramm. Babból vessünk zöld hüvelyű fajtát, a Full Crop vagy a Harwester kevésbé szálkásodik a nyár végi meleg időben és befőzésre is alkalmas. A magszükséglet 10 négyzetméterre 10—15 deka. Uborkát őszi vetésre fürtös fajtákból válasszunk: alkalmasak továbbá a rövid tenyészidejű Axhley, a Delica- tesse és a Budai félhosszú fajták is. A magszükséglet 10 négyzetméterre 5—6 gramm. A spenót 14 napos időközben vethető 1—2 alkalommal, őszi felhasználásra. A magszükséglet 10 négyzetméterre 12—15 gramm. Az ismert Matadoron kívül“ a Vitai holland fajta gyors növésű és későn magzik fel; ez is ajánlható. Aki szereti a téli retket — magas C-vitamin-tartalmá- val a vitaminszegény időszakban igen hasznos zöldségféle —, 10 négyzetméterre 6 grammot vessen. Két ismert fajtája a Müncheni sör és az Erfurti kerek (lereszelve kiváló téli csemege). Másodterményeinket természetesen öntözni kell, ha nem akarunk hiába dolgozni. Az uborkát különösen, mert az a legvízigényesebb. Azonban csak a reggeli vagy az esti órákban tegyük ezt, mert melegben öntözve keseredés- re hajlamos. A többi növényünket a vetéstől a kelés utáni megerősödésig, a babot és borsót virágzás előtt és után is öntözzük. Gazdag terméskötéssel hálálják meg. A házikert hasznos téli zöldségnövénye a bimbóskel. Még a hó alól is szedhetők a kis kelbimbók, amelyek értékesebbek és ízletesebbek a többi káposztafélénél. Érdemes palántát szerezni és ültetni a kertbe. Gondozása megegyezik a többi káposzta- félével. Tel idején gyökerestől felszedhető és tárolható, de kinn is maradhat a helyén, s onnan szedhető. Évelő zöldségféléink gondozásáról se feledkezzünk meg: a trágyaleves öntözés, gyomirtás igen fontos, enél- kül nem termeszthetők eredményesen. Most már nyári ültetésű káposztaféléink védelméről is kell gondoskodnunk. Leggyakoribb kártevőinek, a ká- pasztalepkének, a répalepkének és bagolylepkéknek a kártételét úgy tudjuk megakadályozni, ha a fiatal hernyók ellen védekezünk. Jó hatásfokkal használhatjuk ellenük a Ditrifon 50 WP-t, a Dipterex 50-et. a Metation 50 EC-t 0,2 százalékos töménységben, vagy porozhatunk Ditrifon 5 porozószerrel, amelyből 20— 25 dekagramm szükséges 100 négyzetméterenként. Ha a hernyókártevőkkel egyidőben levéltetű-fertőzést is észleltünk, Bi 58-cal (0,1 százalékos), vagy Lebaycid 40 WP- vel (0,15 százalékos töménységben) permetezzünk. Ismételjük meg a paradicsomtöveket leginkább veszélyeztető gombabetegség, a paradicsomvész elleni védekezést. 0,2 százalékos Dithane M—45-tel, Antracollal vagy Orthociddal permetezzünk, (cs.) SZAKKÖNYVTÁRUNK Kert a parlagon örökös ábrándunk, mindnyájan vágytunk rá, hogy legyen saját megművelt kertünk. A merészebb álmodozók többet akartak. Mohácsy Mátyás életműve a legmerészebb álmot próbálta megvalósítani, szép kertté varázsolni Magyarországot. Róla szól Dob- ray Endre könyve: Kert a parlagon. A Körös partjáról indult el. Egy ismeretlen ajánlotta apjának a Kertészeti Tanintézetet. 1897-ben lett diákja, mindnyájunk javára. Majd bejárta a világot és kétkezi munkával szerzett tudást, tapasztalatot, tágította látókörét. Népét akarta szolgálni. Megismerte Európát, Amerikát és alkotó kedvvel hazatérve dolgozni akart a nagy célért. Az első világháború kivette kezéből az oltókést és metszőollót. Fegyvert adott helyette. Kísértétte az emberi törekvés hiábavalóságával. Nem tudta megtörni. Hadifogságba került. Szibériában foglalta össze két könyvben utazásainak tapasztalatait. Evvel alapozódott meg a világháború utáni modern magyar gyümölcstermesztési és üzemtan! szakirodalom. A két világháború között ő, meg lelkes munkatársai, tanítványai agitáltak, szerveztek, oktattak a kertészet érdekében. A felszabadulás után ők emelték egyetemi rangra a kertészhivatást. Az üzemi gyümölcsösök telepítését ők indították el. Nyugalomba vonulása után sasadi gyümölcsöséből kísérleti kertet alakított. Három világnyelven kapta a világ minden tájáról a legújabb tudományos eseményeket tárgyaló könyveket. Azok eredményeit nem egyszer egy évtizeden át ellenőrizte saját kísérleteivel és a fiatalabb nemzedékkel írt könyveiben tette közkinccsé. Dohánypalánta-nevelés perlites melegágy! keverékben ÉRDEN. A KÍSÉRLETI TÁBLÁN 50 SZÁZALÉK PER- LIT ÉS 50 SZÁZALÉK MELEGÁGYI FÖLD KEVERÉKBEN NEVELTÉK A DOHÁNYPALÁNTÁKAT. FEJLŐDÉSE KIVÁLÓ ÉS AZ ALKALOIDATARTALOM IS ALACSONYABB ÜGY A VIRGINIA, MINT A BURLEY ÉS A SZABOLCSI FAJTÁKNÁL. (DR. PAPP KLÁRA FELVÉTELE.) A perlit felhasználásáról tartott első nemzetközi tudományos kongresszus megrendezésére hazánkban került sor. Balatonfüreden. Általános feltűnést keltett e konferencián Kádárné dr. Papp Klárának, a Kertészeti Egyetem adjunktusának előadása, melyben tizenkét év tudományos — és sikeres — kísérleteiről volt szó: a perlit mezőgazdasági felhasználásáról. Erről az előadásról, tartalmáról és hatásáról bfi-.a szélgettünk az. adjunktusasszonnyal. Elmondotta a Kelet-Magyárország munkatársának, hogy — mint Ilyen esetekben szokásos, a perlit mezőgazdasági felhasználásának nemzetközi történetével kezdte nagy érdeklődéssel fogadott előadását. Ebben a témában közölte, hogy hazánkban először a Kertészeti Egyetem mező- gazdasági tanszékén alkalmaztak építőipari perlitet a mezőgazdasági termelés céljaira. A kutatás központja ma is itt van. D? szerte az országban már sok mező- gazdasági nagyüzem — így Szabolcs-Szatmár megye több mezőgazdasági üzeme' — részt vett a kísérletek-! ben, sőt a sikeres kísérletek1 után a konkrét hasznosításban is. Európában, hazánkon ki-« vül Svájcban alkalmaztak először perlitet az 1960-as évek elejétől szamóca- és zöldségtermesztésnél, valamint virágoknál, sikerrel. Tulipán- és jácinthagymák! Ültetésénél, faiskolai és szőlődugványok nevelésénél, gyökereztetésénél értek el még sikereket perlittel. Németországban. Hollandiában és Svédországban alkalmazzák fiatal növényalanyok szállításánál is. Bulgáriában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában virágföld- keverékekben alapanyagként alkalmazzák. A Szovjetunióban pedig mesterséges közegként, például szibériai erőművek telepein, a téli. üvegházi termesztés alapanyagaként értek el vele sikereket. A hazai kísérletek egyik legfontosabb, nemzetközileg is hasznosítható eredménye, hogy a perlitet többé nem tekintik homok-, vagy tőzeghelyettesítő adalékanyagnak. Az Agrokémiai Kutató Intézetben dr. Klmes Szmik vizsgálatai bebizonyították, — amit később a kísérletek is megerősítettek — hogy az expandált perlitet a tápanyagokban és kolloidokban gazdag, dé gyakran tömött szefkeízétű, levegőtlen me*- legágyi talajok szerkezetének megjavítására lehet és érdemes felhasználni. Kémhatása semleges. Mivel magas hőfokon pattintják, ste- riL Nemcsak a talaj szerkezetét javítja, hanem a kórokozók fellépését is gátolja. A hazai kutatások legelőre- haladottabbak a dohánypalánták nevelésénél. A dohány a Salonaceae növénycsalád leggyengébb gyökér- fejlődésű tagja, ezen felül magva igen nehezen csírázik, mert kicsi. (Egy grammra 12 ezer szem is eshet.) Ráadásul fokozottabban érzékenyek az újonnan kedvelt, blend hatású cigaretták gyártásához egyre inkább terjedő Virginia Delc- rest magvai. Savas kémhatásnak, nagy cükortartal- múak. De igen jól használható a perlit, megfelelő adagolással a nehezen csírázó szántóföldi növények, mint a lucerna, vagy somkóró, ezenkívül gyógynövények, erdészeti fafajok magvai mellett, sőt legújabban a zöldségtermesztésben is. A kutatónő előadása a nemzetközi kongresszuson nagy érdeklődést keltett. A perlit mezőgazdasági fel- használásának magyarországi kutatási —■ és termelési — eredményei jelentősen növelték a magyar perlit exportját mezőgazdasági felhasználásra is. (gnz) A triticale sikere Rovarirtási Az egészségügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben utasítást adott ki az egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak elleni védekezésről. Az irtandó káros rovarok közé tartoznak a maláriát terjesztő anophelesszúnyogok és egyéb, nem fertőző, úgynevezett közönséges csípőszúnyogok, továbbá a légy, a svábbogár, stb. Ezenkívül a szükséghez képest minden olyan szabályzat rovarra ki kell terjeszteni a védekezést, amely adott esetben közegészségügyi szempontból ártalmat okoz, vagy járványveszélyes. Mérgező hatású irtószerrel csak egészségügyi gázmester, veszélyes irtószerrel pedig képesített fertőtlenítő, vagy más megfelelő képesítésű szakember dolgozhat. Ezek a megkötések nem vonatkoznak a szabad forgalomban kapható irtószerek használatára, . Az idei jó aratás egyik szép meglepetése a sok közül az a bő termés, amit a triticale hozott az úgynevezett rozsaktív területeken. Ez a kissé elhanyagoltan kezelt, takarmánynövény olyan terméstöbbletet adott az eddigi tapasztalatok szerint, amire érdemes felfigyelniük a szakembereknek és a termelőszövetkezetek tagságának egyaránt. Csak egy példát idézünk: a tyukodi termelőszövetkezetben olyan földeken, ahol eddig a rozsból csak )A mázsát sikerült elérni a legnagyobb erőfeszítéssel is, a triticale 700 hold átlagában is megadta a 22 mázsás holdan- kénti termést. Könnyű kiszámítani, hogy ezzel a szerencsés fogással mennyi többlettakarmányhoz jutott a szövetkezet. De így van ez egész megyénkben. Ahol vetették, mindenütt hasonló többlettermést értek el. Miért nem foglalkozunk jobban vele? fe) Mi így csináljuk Ötéves fejlesztés a megye legnagyobb A megye legnagyobb közös gazdasága, a tizenegyezer holdas, közel kétezer tagot számláló nagyecsedi Rákóczi Tsz is elkészítette középtávú fejlesztési tervét. Az állattenyésztés és -hizlalás terén különösen fontos ezúttal a korszerű sertéskombinát, mely idén kezdte el üzemelését. A tehénlétszámot, a következő öt év végére 300—400 darab között határozták meg, tovább tartják az eddigi 260 lovat; a juhtenyésztés alapját ezres anyaállomány adja. A sertésteleppel kapcsolatban lehetőség van arra, hogy nagyobb beruházás nélkül távlataiban is továbbfejleszthető. 20 millió, sertésből Műtrágya-felhasználást hö- zami szintekhez kapcsolják, a közvetlenebb célszerűség érdekében. Szerves trágyát évente;, lehetőleg az összterület 20 százalékára adnak, holdanként 150 mázsa átlagadaggal. Sorrendet állapítottak meg, mely növények alá kell elsősorban istállótrágyát adni. A trágyázást altalajlazítással kapcsolják. Célul tűzték, hogy a fejlesztett állattenyésztés takarmányszükségletét a tsz maga termelje meg. Nem jelentéktelen tény, hogy a szarvasmarha-állománynál véglegesen megoldott a tbc- és brucellózismentesség. Kidolgozták az értékesíthető termékek mennyiségét, és a jelenleg érvényes termelőszövetkezeti árakon a termékekből származó árbevételi összegeket. Legtöbb árbevétel sertéshizlalásból lesz, évente 20 millió forint, az állattenyésztés összes árbevételének több, rpiht 7ÍL százaléka, ,A szarvasmarha-ágazat a tdrv- időszakbap^!)—go százalékát teszi kí az árutermelésnek. Továbbra is fő árunövénynek hagyják a búzát, napraforgót, magkendert és cukorrépát. Ezek kiegészítői: burgonya, dohány, zöldpaprika és vegyes zöldség. A takarmánybázis biztosítását döntően a két legbiztonságosabb s viszonylag — az adottságok közepette — nagy hozamú takarmányra, pillangósokra és kukoricára alapozzák.' Mindent a maga helyére A szántóföldi termelés fontosabb növényeinek termelési elhelyezésénél döntően fiközös gazdaságában gyelembe veszik a változatos talajféleséget, őszi búza középkötött és kismértékben lápi talajon kerül elhelyezésre. A kukorica — tapasztalatnak megfelelően — továbbra is középkötött területre orientálódik, míg a napraforgó inkább a lápi részre kerül. Cukorrépát középkötött talajon tervezik termelni, lucerna termelésére pedig középkötött és öntés típusú részen van ésszerű lehetőség. Vörösherére mind középkötött, mind lápi talajon van lehetőség, hasonló helyzete adódik a silókukoricának, őszi keverék középkötött és homokos talajra kerül. Az árbevétel 1975-re, az idei tervhez képest 21 millió 560 ezer forinttal növekszik. Az állattenyésztés árbevétele, a következő öt évben több, mint 11, a növénytermesztésé 10 millió forinttal gyarapodik (a jelenlegi árviszonyok szerint). A szövetkezeti növekvő bruttó jövedelemből a tagok személyes jövedelmének emelésére 4 millió 660 ezer forintot kívánnak fordítani. így az ez évre előirányzott átlagrészesedés 17 340 forintjával szemben, a távlati terv végére 22 ezer forint nyert megtervezést. A felhalmozás mértéke tömegében 37 millió 861 ezer forintot tesz ki, míg biztonsági alapra közel 9 milliót biztosítanak. Számol a terv 1972-ben 3 millió forint szanálási hitel visszafizetésével is. A tsz beruházott összes vagyona öt év alatt, a jelenlegi 112 millióról, 184 millió 230 ezer forintra növekszik (az állóeszközök bruttó értékben számítva). Az egy tagra jutó tiszta vagyon, a mostani 25 170 forintról 39 700 forintra, a közös vagyon 45 840-ről 73 170 forintra nő. A beruházások Építési és gépesítés-fejlesztési beruházásokra 15,5, illetve 15 milliót irányoztak élő, meliorációs munkák végeztetésére 50 millió forintot. E három tétel állami támogatása mintegy 54 milliót tesz ki.) Építési beruházási programban többek közt szerepel 100 vagonos hűtőtároló, három szarvasmarha-istálló és új irodaház építése. Nem kizárt, hogy időközben előre nem látott okok miatt néhol a tervek és célok módosítására is sor kerülhet. Lényegében ilyesmi azonban aligha változtat azon a tendencián, hogy a megye legnagyobb tsz-e erőteljes fejlődés előtt álL (A. B4 Kétanyás módszer a méhészetben Á két méhanyával dolgozó rendszerekről általában az a vélemér)', hogy azokat a kis, vagy közepes méhészetekben lehet csak alkalmazni, s hozzájuk különleges szakismeret is kell. Egy 1500—2000 fiókkal dolgozó, kétanyás rendszerben termelő méhész számára a problémák egész sora merül fel. Ez főleg az időbeosztásra vonatkozik, másrészt a kétanyás rendszer elrendezésére, mint a módszer legkritikusabb és legidőigényesebb részére. Az összkép mégis kedvező. A kétanyás módszer használatával maximális nor- dást akar a méhész elérni a családok többségénél, másrészt kiküszöbölni kívánja a nem rajzó családokat. A módszer alkalmazásának első része a. fészek elkészítése a kétanyás egységben. Ezt decemberben és januárban végzik. 10 keretes felszerelést használnak. Egv kétanyás egység elkészítéséhez három kaptár kell. Kettőt ezek közül teleltetésre használnak, egyet később adnak hozzá, az 5. fokozatban, A kétanyás kaptár a téli hónapokban elkészítve 9 keretet foglal magában, legalább egyben mézzel és egyben virágporral Méz és virágpor lehet a többi lépekben is. A kétanyás rendszerrel való munkát a virágporhordás kora tavaszi megindulásától kilenc lépésben kell elvégezni. A módszer főbb előnyei a következők: a családok a kétanyás rendszerek elkészítésekor automatikusan kiegyenlítődnek. A módszerrel a fő hordás idejére optimális méhmennyiséget érnek el, a fölösleges méheket pedig kiküszöbölik. A többletmézet nem adó családok eltűnnek. A módszer egyben gondoskodik arról, hogy a családok télire megfelelő állapotban legyehek. A méztermés csaknem kétszeresére növelhető. Az anyák elfogadási aránya jó, 88—96 százalék. A módszer hátrányai kisebbek. A szokásos mézelte- tési módszerekkel összehasonlítva több munkára van szükség. A kétanyás egységek be- rendezée után azonban a kü- lünbég nem olyan nagy, mint amekkorának eredetileg látszott. Nagyon nehéz az időzítés a maximális eredmény eléréséhez, különösen nagy méhészetekben, kevés segítséggel. A magas, többrészes kaptárakat nehezebb megvédeni a felborulástól. (A Mezőgazdasági Világirodalomból).
