Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

ran. július 2s. KELET-MAGYARORSZÁG — vasárnapi melleklet fl. oldal A korszerű művelődés SOK VITAT VÁLTOTT KI egy évvel ezelőtt az orszá­gos népművelési konferen­cián : hogyan értelmezzük napjainkban a korszerű mű­velődést. Nem volt egyértel­mű a népművelők vélemé­nye. Voltak, akik a modern technikai eszközökre, mások a meghonosodó formákra szűkítették le a korszerűsé­get. A beszámolóban az elő­adó is foglalkozott a problé­mával, amely elvi jellege mellett meglehetősen gya­korlati jelentőségű is. Jó vagy kevésbé jó irányba vi­heti a közművelődési mun­kát a helyes vagy helyte­len értelmezés, legyen szó egy országos, vagy megyei művelődési intézményről, vagy egy falusi művelődési otthonról. A korszerűség legfonto­sabb jegye, mint a konfe­rencián is megállapították: a szocialista va/rtalom. Ilyen alapokon lehet csak korsze­rű közművelődésről beszél­ni. értékelni egy-egy műve­lődési intézmény munkáját. A korszerűség a szemlélet­ben, a felfogásban, s termé­szetesen a modern módsze­rekben található meg. me­lyekhez szükségesek a nép­művelési munkát elősegítő anyagi, technikai adottságok is. A legdöntőbb ismérv azonban a tartalom, hisz a gyakorlatban tapasztalható megyénkben is, hogy a ha­gyományos formákkal és eszközökkel is lehetséges korszerű tartalmat közvetí­teni, míg a giccses. értékte­len műsorok hiába kapnak „korszerű” formát, nem szolgálják a korszerű műve­lődést. Megyénk népművelői is részt vettek a népművelési konferencia vitájában, hoz­zájárultak a művelődés kor­szerű koncepciójának meg­fogalmazásához. A művelő­dés korszerűsítéséről ténye­ket is elmondtak. Többek között a felnőttoktatásról, a munkálok és a parasztok műveltségének fehér foltjai­ról. Elmondták egy évvel ezelőtt az országos népmű­velési konferencián, hogy vannak olyan járások, ahol a tsz-parasztság 72 százalé­ka nem rendelkezik általá­nos iskolai végzettséggel. Új­szerű javaslatokat is aján­lottak. amivel ismét felkelt­hető lenne a dolgozók érdek­lődése a tanulás isánt. Jó példákat soroltak fel. közte a nyíregyházi Ságvári Tsz-ét. ahol munkaegységet fizet­nek a tanuló tagoknak. A népművelés megyénkben fő­ként a szakköri munkával tud kedvet teremteni a ta­nuláshoz, segíteni a már ta­nuló felnőtteket a többletis­meretek elsajátításában. Hyen — ma már országosan emlegetett példa — a nyír­öt, meg magamat is. Csudába ezzel a magnetofonnal! LL. — És mi, férfiak tán kü­lönbek vagyunk? Gyengék, esetlenek, rapszodikusak. Gyanakszunk, kételkedünk, vigyázatoskodunk, azután meg egy szemrebbenés úgy felháborít bennünket, hogy minden előbbi aggodalmunk elillan. Nekivágunk a sötét- pek fenntartás nélkül, mit- sem törődve azzal, hogy ott mibe ütközünk. Azt mondjuk: az elején még korán van gon­dolkodni a végéről. — No de éppen ez az! Hogy mibe botlik az ember a sö­tétben. Hiszen mégiscsak egy elszánt nő lehet ez. Kézen fogna, vezetne, vezetne, s egvszer csak otthagyna véres fejjel. Annyira nyílt volt az ajánlata, hogy lehetetlen a gyanú méregfogát föl ne is­merni. „Bárhol, bármikor, négvszemközt!” Több ez, mint amit egy asszony egyszeri lá­tás után megengedhet. Ha tisztességes szándékkal igyekezne hozzám, vagy sze­relemmel, legfeljebb azt mondhatta volna, hogy né­hány fontos dologról nv=-’f'' ledkezett, vagy bizalmas dol­gokkal szeretné kiegészíteni. lugos-szabadság-telepi me­zőgazdasági szakkör. A SZABOLCSI KÖZMŰ­VELŐDÉSI PROBLÉMÁK kapcsolódnak a korszerű­séghez. Történtek-e előrelé­pések az 1970 májusában megtartott népművelési kon­ferencia után ? Korszerűbb lett-e Szabolcsban a köz- művelődés? A művelődési intézmények tartalmi mun­kájában sok pozitív válto­zást tapasztalhatunk. Javul­tak a szocialista kultúra terjesztésének lehetőségei a megye több mint kétszáz művelődési otthonában, mű­velődési házában, ahol az elmúlt években nem egy esetben tettek engedménye­ket az intézmények vezetői a tartalom rovására, a na­gyobb bevétel fejében. Ke­vesebb a „kereskedői” fo­gás, hogy az anyagi egyen­súlyt fenn tudják tartani. Jobban a művelődési intéz­mény arculata szerinti prog­ramokat dolgoztak ki, ke­vesebb az ötletszerű — a se- kélyes tartalmat, a hamis értéket is — elfogadó „hakni” és más rendezvény. Hozzájárult ehhez az anj/agi támogatás is, állami, tanácsi és szövetkezeti tár­cákból több jut a művelő­désre, mint a korábbi évek­ben. Többek között a szö­vetkezetek a megyében évenként 3—4 millió forin­tot adnak a művelődési há­zak fenntartására, 20—25 intézményt ők tartanak fenn, függetlenített vezetőt is alkalmaznak. A szocialista tartalom sokrétűen jelen van vala­mennyi művelődési intéz­mény programjában. A könyvtárak eredményes lé­péseket tettek azért, hogy a klasszikus és a szocialista tartalmú művek közelebb kerüljenek az olvasókhoz. A mozik is kísérleteznek a ma­gasabb eszmei és politikai nevelő hatású filmek sike­resebb forgalmazásával. Eb­ben megyénk az elsők kö­zött van. Ennek ellenére elég sok olyan filmet is be­mutatnak, amely a rossz ér­telembe vett tömegigényt, pontosabban az igénytelen­séget táplálja. A színház műsorpolitikája — társulat híján — a megyében tájoló két együttes, a Déryné és a Csokonai, repertoárjára ala­pozza az évad programját. Hogy nem csupán és elsősor­ban a gazdaságos működést szorgalmazzák, arra jó pél­da az évenként egy-két al­kalommal vendégszereplő él­vonalbeli fővárosi színházak — a Katona József, a Nem­zeti Színház — egy-egy elő­adásának nyíregyházi fellé­pése. Olykor több tízezer forintos ráfizetéssel járnak a nívós előadások. Nem is amit délelőtt mondott­— Ki tud itt elég okos lenni? Tizennyolc kérvényt írt harminckét helyre, évek. óta kilincsel gyárban és hi­vatalban, míg végül... rászán­ta magát. Vállalná. Egyszer életében félretenne erkölcsöt, szemérmet, büszkeséget, csak­hogy előbbre jusson, mert be­lefáradt már abba, hogy so­hasem fogadhat vendéget, nem főzhet egy vasárnapi ebédet, mert nincs konyhája, de még csak ki sem nyú jtóz­kodhat a sezlonon, nehogy megrúgja a mellé préselt gye­rekágyat. — Lehet, hogy csak egy jobbra vágyó asszony, sze­retne virágot is az ablakpár­kányra, szép függönyt, sző­nyeget. fürdőszobát, amely­ben hideg és meleg vizet fröcsköl a csap, meg kamrát, ahová el lehetne tenni né­hány üveg cseresznyét, megy- gyet a kisgyereknek. Talán televíziót álmodott az egyik szobába, meg modern bútort, sok szép könyvvel. A másik szobában a kisfiú aludna majd a nagymamával. S ak­kor a férj sem lenne olyan morcos, elhanyagolt. — Egyszer rosszat tenne, hogy minden jóra váljon. Csak ő tudná ezt, s mindig nagyon szégyellné magát. mindig azt a darabot kap­ják. amit a Móricz Zsig- mond Színház vezetői sze­retnének. Mégis pozitív, hogy igyekeznek lerövidíteni a távolságot Szabolcs én a fővárosi színházak között. MÉG IGEN SOK ÖSSZE­TEVŐJE, problémája van annak, mennyiben tudunk korszerű népművelést kiala­kítani Szabolcs-Szatmárban. A legfontosabb a tartalmi, eszmei szempont. De nem mellékesek a. modern, — persze nem moderneskedő — módszerek, kísérletező for­mák sem. Megyénknek eb­ben sem kell szégyenkeznie. A közművelődés hagyomá­nyos ágai mellett új, kor­szerű formákkal is gazda­godott a közművelődésünk. Ezek között a legterméke­nyebbek a kiscsoportos for­mák, a klubok, barkácskö- rök, a hobbys csoportok, melyek összekapcsolják az egyes emberek kedvtelését a művelődéssel, gyakran a kö­zösségért végzett munkával. A népművelés egyes ágai azonban, közismerten — pénzigényesek. Sőt. egyes formái kifejezetten pénzigé­nyesek. melyeket nem min­dig tudnak a népművelők „kijárni”. Ha a legfonto­sabbnak, a korszerű népmű­velésben a szocialista tartal­mat, felfogást, módszereket tartjuk is — nehéz lenne a korszerűséget számon kérni olyan intézménytől, amely a vendégeit le sem tudja ül­tetni. nemhogy modern esz­közökkel fogadná őket. Ma még megyénkben is akadnak ilyen intézmények, s hiába kopognak a népművelők a gazdasági vezetőknél. nem mindig találnak meghallga­tásra. Mint a szabolcsi fel­szólalók nevében a konfe­rencián Gulyás Emilné meg­jegyezte: ......a gazdasági ve­zetők — tisztelet a kivétel­nek — jó vagy rossz hangu­latán múlik, adnak-e anyagi eszközöket arra. hogy való­ban szocialista kultúrát le­hessen teremteni.. A KORSZERŰ NÉPMŰVE­LÉS — éppen a sok összetevő miatt — fokozatosan érlelőd­het napi gyakorlattá me­gyénkben is. Sok kedvező vonását találhatjuk meg a népművelés minden ágában, de vannak akadályok is, me­lyeken — éppen a több mint egy éve megtartott konfe­rencián elhangzottak alapján is — egy népművelési tör­vény tud segíteni. Hogy a művelődés megszabaduljon í sok objektív és szubjektív akadályozó tényezőtől, s el­érjen az ót megillető helyre Páll Géz------— mikor eszébe jutna. A bűntu­dat talán a szépség rózsáit is lehervasztaná az arcáról, de mikor elfelejtené, mikor nem járna az eszében, maga is boldog lenne. — Ez a kincse, a szépsége, bájos asszonyi mivolta... oda­adná érte... — De hiszen csupa olyat kér, amire méltó. Csupa olyat akar, amit szabad és kell akarni. Ezzel gondolná megsürgetni? Li_ — Nini, már fél négy. S ő négyig vár a telefonra. Fel­hívjam, ne hívjam? De mit is mondjak? Asszonyom, fon­tos értekezletem van... Ezzel azonban csak egy napra bú­jok ki a válasz alól... Asszo­nyom, vegye tudomásul, hogv nálunk ilyen módszerekkel nem lehet előnyöket szerez­ni... Milyen módszerekkel? Csak beszélni akart velem... Asszonyom, ha bármit is se­gíthetnék, nagyon szívesen fogadnám még egy beszélge­tésre, de lelkem mélyén még súlyos viharok dúlnak a dön­tést illetően... — Igen, igen. valahogy így. Csakhogy kimondható ez? Igv. ilyen őszintén? Most van négy óra. Mit tegyek?! Víztározó a város fölött Mindössze pár éve létesült, így még Nyíregyházán is ke­vesen tudják, hogy a város­tól alig 14 kilométerre. Császárszállás határában a vasút és a közút nyugati ol­dalán a Sóstónak egy kon- kurrense. méltó versenytár­sa csillog hatalmas medré­ben: ez a császárszállást víztározó. Szándékosan használtam a hatalmas jelzőt, mert a Sóstónál kb. 30-szór na­gyobb vízfelületről van szó. E valóságos vízi paradicsom létét annak a vízföldrajzi koncepciónak köszönheti, amelyet a Nyírség belvizei­nek hasznosítására a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság főmérnöke, dr. Szeifert Gyula az 1960-as évek ele­jén dolgozott ki. Ismeretes, hogy a Nyír­ség morfológiai (felszíni) ar­culatát. változatos formájú homokbuckák és a közöttük meghúzódó kisebb-nagyobb kiterjedésű laposok jellem­zik. Ezek voltak az egykor megszámlálhatatlanul sok nyírségi tavak színterei, me­derágyai. A felszíni viszo­nyok ilyen alakulása egy rendkívül olcsó és vízgazdál­kodási szempontból igen je­lentős víztározórendszer ki­építését teszi lehetővé. En­nek első tagjai már el is készültek Vaja, Rohod, Laskod, Székely, valamint Császárszállás határában. Ősfolyó völgymaradványa Az 1964—1970-ig létesített császárszállási víztározó, mint víztározó rendszer is felfogható. Ugyanis a VIII. sz. főfolyás térségében egy­mástól jól elkülönülve két nagy víztározót alakítottak ki egymás közvetlen szom­szédságában. Közöttük a tá­volság alig 50 m. A két tá­rozót elsősorban az azonos genezis kapcsolja egybe. Mindkettő annak az ősfo- lyónak a völgymaradványát tölti ki, amely 15 000—20 000 évvel korábban még eleven vízfolyás volt. A későbbi szárazabb klimájú időkben az északkeleti szelek által mozgásba hozott homok ezt több helyen begátolta és kü­lön álló medencékre darabol­ta. Ezek kb. 5000—7000 évvel ezelőtt, amikor a klíma is­mét nedvesebbre fordult, vízzel fokozatosan feltöltőd­tek és helyükön tavak kép­ződtek. E tavak részben az ember tudatos tevékenysége, részben a felszín és a klíma sajátos fejlődése következté­ben lecsapolódtak, feltöltőd­tek, vagy kiszáradtak. Vizük a medence legmélyebb ré­szeibe húzódott vissza. Az egykori tómedence nagy ré­szén ma kövér rétek és le­gelők díszlenek. A császárszállás! puszták Mátyás király óta jó lege­lők hírében állottak, messze földről hozták ide a méne­seket. A mai víztározók he­lyén is két jelentős rét he­lyezkedett el, az Oláhrét és a Nagyrét. A két víztározó örökölte a neveket, az É-i nagyobbat Nagyrétinek, a D-l kisebbet oláhréti táro­zónak nevezik. A Nagyréti víztározó É-i végében, a vá­ros határának egyik ismert Sós-tava a 25 hektárt borí­tó Szelka-tó húzódott meg, amely kétségtelen egykor a mai víztározó felületével ve­tekedő tó maradványa. A tározókat egy vízrend­szer táplálja. A hasznos és a fölös vizet a Nagyréti csa­torna vezeti vissza a főfo­lyásba A tározókat a téli olvadék és tavaszi csapadék­víz összegyűjtése által töltik fel. Vízgyűjtő területe elég kicsi, mindössze 209,4 négy­zetkilométer. Az oláhréti tározó az idő­sebb, de ez a kisebb is, te­rülete mindössze 120 kh (Sóstó 16 kh). Alakja sza­bálytalan. Az egykori folyó­medret az előnyomuló ho­mokbuckák karélyosan fel­darabolták. öblöt, szigetet, félszigetet képeztek medré­ben. Hossza megközelíti a 2 km-t, szélessége 400—500 m, maximális tározási ké­pessége 1,2 millió köbméter. Az átlagmélység 1,4 m. A legnagyobb mélység a zsilip körül található, de ez is 3 m alatt marad. Tengerszint feletti ma­gassága 113,1 m. Az É-ra el­helyezkedő Nagyréti víztáro­zó lényegesen nagyobb, te­rülete több, mint háromszo­rosa az oláhrétinek, 372 kh. Benne 3,6 millió köbméter víz tározására nyílik lehe­tőség. Az átlagmélység itt is kicsi, 1,85 m. Az abszolút mélység a 4 m-t itt sem éri el. A meder alakja egysége­sebb, É-ról D-re fokozato­san kiszélesedik. Partjai sokkal lankásabbak, ezért a nád térfoglalása nagyobb. A tározó legmélyebb és legtisztább része az egyko­ri Szelka-tó területe. Ten­gerszint feletti magassága 111,2 m. így a két tó kö­zött a szintkülönbség az összekötő csatorna mentén szabad szemmel is érzékel­hető. A szintkülönbség a fel­töltéstől függően elérheti a 3 m-t is. Mind a két tő esetében igen intenzív a pá­rolgás, egy-egy aszályos nyári napon eléri a 2 cm-t k ötmillió köbméter víz haszna A tározó többféle funkció ellátására hivatott, ipari és öntözővíz, haltenyésztés, nádtermelés, kulturális és sporttevékenység lehetősé­gének biztosítása, stb. Leg­fontosabb feladata az ipari és öntözővíz biztosítása. A közel 5 millió köbméter víz sokat jelent egy rohamosan fejlődő város mellett Ez a tározási mód rend­kívül olcsó, hiszen minimá­lis beruházással több millió köbméter víz tartható visz- sza. Császárszálláson egy köbméter víz tározási költ­sége 70 fillér, míg a közeli Borsod megyei rakacai víztározóban 17 Ft-ba kerül. A tározók együttes teljesí­tőképessége május 1-től szept. 30-ig (éjjel-nappali folytonos üzemelés esetén) 340 1/sec. Ez azt jelenti, hogy vizéből ma még bőven jut a mezőgazdaság számá­ra is. ami ugyancsak nem közömbös már csak a vá­rosnak zöldséggel történő ellátása szempontjából sem. Bár közvetetten, de jelen­tős szerepe van a tározónak a belvízmentesítésben is. A belvizeknek a tárolóban va­ló összegyűjtése csökkenti az elárasztott területek nagyságát. egyenletesebbé teszi a térség vízgazdálko­dását, lehetővé teszi a me­zőgazdasági munkák zavar­talan lebonyolítását. A fel­fogott közel 5 millió köbmé­ter víz pedig a belvízleveze­tő rendszert tehermentesíti, és ezzel elősegíti más terü­letek ármentesítését. A víz­tározó gazdaságosságának megítélésénél ez egy igen lé­nyeges szempont. Egyre jelentősebb a táro­ló haltenyésztése is. Jelen­tősebb halai a ponty, a nö­vényevő amur és a busa. Betelepítésével lényegesen javult a víz tisztasága. 1970- ben még csak 250 kh állt víz alatt és ebből már 800 q halat halásztak le, 1 kh hal­hozama közel 3,5 q. Az utóbbi időben igen felka­pott horgászhely is lett, va­lósággal horgászparadi­csomként emlegetik. A tárolók körül több, mint 40 kh nádas terül el — ennek gazdasági hasznosítá­sa már megkezdődött, jelen­tősége azonban tovább nö­velhető. Ma még jelentéktelen, de természeti adottságai olya­nok, hogy a jövőben jelentős kulturális funkció ellátására is képes leez. Annál is in­kább, mivel az épülő 4. sz. útvonal új nyomvonala a tó keleti szélét is érinti majd. így közlekedésföldraj- zilag igen előnyös helyzetbe kerül, egy igen jelentős nemzetközi útvonal egyik legfontosabb állomásává válhat. Vetekszik az arborétumok szépségével A tó körül kibontakozó­ban van egy hétvégi házak övezete. Eddig 266 db, egyenként 200 négyszögöl víkendtelek értékesítésére került sor. Az egymás után épülő kis üdülöházak, körü­löttük szépen gondozott kertekkel, valósággal meg­változtatják a táj képét. A szántóföldek helyén az em­ber kényelmét, pihenését szolgáló település hangulata bontakozik kL . Különösen szép a víz ál­tal karéjszerűen körülölelt félsziget, mely a vízügyi igazgatóság őrtelepe. Ám szé­pen gondozott parkjaival, művészien tervezett szikla­kertjével, szebbnél szebb ér­dekes virágaival, növényei­vel, a tájhoz illő épületeivel az arborétumok szépségeivel is vetekszik. A gyerekek ál­tal igen kedvelt vízi úttörő­tábor a félsziget K-i sarká­ban található, sajnos az utóbbi évben igen elhanya­golt állapotban. A császárszállás! határ­ban végbement változások nagyszerű példája annak, hogy az ember tudatos ter­mészetátalakítása nemcsak hasznosabbá, gazdaságosab­bá tehet egy tájat hanem szebbé is, vonzóvá is. úgy­hogy hasznossága mellett a dolgozó ember pihenését szórakozását is szolgálhatja. Itt azonban egy-két dolgot meg kell jegyezni. A tározó víztükrét kísérő, szomorú­fűztől szegélyezett üdezöld sétányt a nagy vízfelület örömeit az elmúlt évben még bárki élvezhette. De a tározó környékének felpar­cellázásával. a vízbe be­csüngő kerítésekkel ezt ki­sajátították. Szóvá kell ezt azért is tenni, mert más he­lyeken (például a Balaton. Velencei-tó, partján) a vi­zet felosztó és kisajátító ke­rítéseket mint a „múlt örökségét”, ma szűntetik meg. Az ilyen korszerűtlen tájfejlesztési gyakorlatnak ma már a táj érdeke is el­lentmond. Akadálya lehet a későbbi gyorsabb fejlődés­nek, a látogatottság növeke­désének. v Kétségtelen, a császárszál­lási víztározó Nyíregyháza térségének természeti szép­ségekben egyik leggazdagabb területe. A Nyírség egykori vizekben oly gazdag világát egyre megkapóbban idézi. A hatalmas víztükör mentén kialakult nádasokban egyre gazdagodó állatvilág ver ta­nyát. A tározó lassan tóvá érik. Benne az élet számta­lan megnyilvánulási formái találhatók — melynek fel­kutatása izgalmas, szép fel­adat lehet. Éppen ezért ide kirándulni nemcsak kelle­mes, hanem tanulságos is. Kuknyó János főiskolai adjunktus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents