Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

5SEBT-!8X5¥XHÖSSZÄe = VASÁRNAPI MELLfigtgf WH. mm W: • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA ® Tudomány • Hagyományos kötfianyagból modern építőanyag A modern tudomány és technika (mNkmm Információelmélet A matematikának új ága, az információelmélet, a acfflWB» nes években indult fejlődésnek; elsősorban a híradástechnjfca és a számítógépek által felvetett problémákkal összefüggés­ben. Megalkotása C. Shannon és U. Wiener nevéhez fűződik. Az információelmélet alapvető kérdése; hogyan lehet mérni az információ mennyiségét? Az információ mennyisé­gének egysége egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésben foglalt információ mennyisége. Ez az egységnyi in­formáció kifejezhető egyetlen kettes számrendszerbeli szám­jeggyel (pl. az igenhez az 1-t a nemhez a 0-t rendelve hozzá). Ezért nevezik az információmennyiség egységét „bitf’-nék, am angol binary unit rövidítéseként. (Jegyezzük azonban meg, hogy a bitnek, mint szónak az angolban jelentése is van: fa­lat, kis darab.) A hatvanas évek közepétől vizsgálják az információ tar­talmának, tehát nemcsak mennyiségének, matematikai prob­lémáit is. Ezek a vizsgálatok merőben más, elsősorban nem valószínűségszámítási, hanem halmazelméleti, matematikai logikai eszközöket igényelnek. Az információelméletnek eddig legrészletesebben a zajos csatornán át való információtovábbítással foglalkozó részét dolgozták ki. Ebben azt vizsgálják, hogy ha egy információ­forrás (pl. egy ember, vagy egy távírógép) által leadott jele­ket a továbbításra alkalmas módon átalakítva egy megfelelő eljárással továbbítjuk az ún. csatornán (pL telefonvezetéken, az emberi beszéd esetében a levegőn, stb); a továbbítás folya­mán azonban a leadott jelek zavaró hatásokkal, úgynevezett zajokkal keverednek: akkor ennek következtében a csatorna másik végén a felvett jel nem lesz azonos az eredetileg le­adottal. Az információelméletnek ez a zajos csatornákra vomaflk®­zó része, a zajok hatásának csökkentésével, amely tehát eltor­zítja, megváltoztatja az eredeti jeleket, az információtovábbí­tás lehetséges sebességével és más hasonló problémákkal fog­lalkozik. Az információelméletnek jelentős szerepe van a geneti­kában (az átöröklésben, a sejtek szaporodási folyamatában le­játszódó információátadásban), a nyelvtudományban (pL a gépi fordítással összefüggő kérdésekben), a gépi adatfeldolgo­zásban, a matematikai statisztikában, stb. Elektronikai rekord — a müncheni olimpián így lehetne röviden jelle­mezni a szovjet tudósok ál­tal kikísérletezett új mester­séges „építőkövet”. melyet az alkotóelemeikre utalva találóan szilikalcitnak ne­veztek el. Ugyanis az új épí-. tőanyaghoz végső soron a ho­mokból (sziliciumdioxid tar­talmú) és oltott mészből (kálciumhiidroxid) álló építő­ipari kötőanyag — közismert nevén mészhabarcs — szilár- dulásának jelensége vezetett el. A tudósok ebből kiindul­va kifejlesztették a máig is ismeretes mészhomok téglát, mely azonban alacsony szi­lárdsága miatt csak. aláren- deltebb célokra volt alkal­mas. A döntő lépés akkor következett be, mikor kü­lönböző őrlőberendezések­kel kísérleteztek a keverék előkészítése során, majd er­re a célra kifejlesztett őrlő­művel, nevezetesen speciális dezintegrátorral . aprították a keverékalkotókat, elsősor­ban a homokot. Ekkor kü­lönböző adalékanyagok, (el­sősorban alumíniumpor) al­kalmazásával. megfelelő technológiai műveletek so­rán a mészhomok téglánál nagyobb szilárdságú és ki­váló vegyi ellenállóképessé­gű építőanyagot kaptak. A szilikalcittal kapcsolatos szerteágazó elméleti problé­mák feldolgozása jelenleg is folyamatban van, de ennek ellenére a Szovjetunióban és más országokban — szovjet licenc alapján — több tu­cat gyár működik az új technológiával, mely lénye­gesen egyszerűbb és keve­sebb műveletet igényel, mint például a betongyártás. A szilika'lcit hazai alkalmazásá­nak lehetősége is felvető­dött és a szakemberek mint­egy két éve foglalkoznak gyártásának gondolatával, illetve előkészítésével. Ezzel kapcsolatban a me­gyei szakemberekben is fel­vetődött az, hogy alkalma­zási területét és gyártásá­nak lehetőségeit — különös tekintettel a megyei alap­ira«. július 25-én végeztette Jd a cári önkényuralom a dekabris­ta felkelés vezetőit. Melyik ma­gyar irodalmi mű szól erről a forradalomról? Beküldendő sor­rendben: vízsz. 1., függ. 13. és vízsz. 37. VÍZSZINTES: «Mb Finn gőzfürdő. 14. Község a vásárosnaményi járásban.^15^ A szép középfoka. 16. Történelmi cirkáló. 18. Tulajdonát képező tüzelőanyag. 19. Kevert bor. Három oroszul. 21. Nőnemű né­met névelő. 22. Szó a ..Halotti beszédéből. 23. Apai betűi ke­verve. 26. ECIGY. 27. Közteher. 28. Bibliai személy. 30. Friss, fia­talos. 31. Télisport. 33. Puska ré­sze. 35. Argon vegyjele. 36. Kárt okoz. 37. Az író születési helye. 39. Török név. 40. Garat végek! 41. ...Lisa mosolya. 42. Fordított képkeret! 44. Török gépkocsik felségjelzése. 45. Targonca egyik fele! 47. Kék németül. 48. Kutya­tulajdonság. 50. A mólóhoz verő­dő hullám hangja, múlt időben. 53. Rosszallást kifejező szócska. 54. Román folyó. 56. Időjelző. 57. Becézett női név. 58. Szeretek, latinul. 59. Az anyagok vegyi úton tovább nem bontható legki­sebb része. 62. Szigetlakó nép többesben^ 63. Balatoni üdülő­hely rövidebben. 65. Szélesre nyit. 67. Német kereskedő- és ki­kötővárosok szövetsége a XIV— XVII. században. FÜGGŐLEGES: 2. Vörösmarty szerelme. 3. Földrész. 4. Magnóban van! 5. Kezében fog. 6. Sír. 7. Kilenc- százötvenöt római számmal. 8. Egyszerű gép. 9. Jó felfogása. 10. NZE. 11. Város Törökországban. 12. Hajdú-bihari községből való. 17. Menyasszony. 18. Ilyen az Al­föld. 24. Női név. 25. Helyhatáro­zói kérdőszó. 26. Férfinév. 28. Dél­amerikai tevefajta. 29. Göngyö­legsúly. 32. Pusztít. 33. Húros hangszer. 34. Csatahajó fajta. 35. Női énekhangszín. 37. öblös, szűk nyakú csúcsos szájtá egy fülű cserépedény. 38. Szigetország a anyaglelő helyekre — meg­határozzuk. A Tisza és a Szamos mentén ugyanis szá­mos kiaknázatlan homok-, illetve folyamkavicslelő hely van, melynek egyike-másika alkalmasnak látszik arra, hogy akár ilyen irányú épí­tőanyag-ipari bázist alapoz­zunk rá. Előzetes kalkuláció szerint a betonnál olcsóbb szilikal- cit alkalmazási területei a megyében lakóépületek vo­natkozásában, főleg a nagy­blokkos építési móddal ve­hetők számításba. Szovjet­unióban általában az egy­szintes házaktól, kilenc vagy ennél is több szintű haránt­falas szerkezeti rendszert al­kalmaznak. Ugyanakkor Olaszországban a. hagyomá­nyos vasbeton vázszerkeze­tek mellett térkitöltő elem­ként is használják a szili- kaicitot, variálható homlok­zati megjelenéssel. Megyei viszonylatban fő­leg a mezőgazdasági. vala­mint közmű- és mélyépítési felhasználására számítha­tunk. Általában elmondhat­juk, hogy nagy szilárdságú — a betonhoz hasonlóan va­salható — szilikalcit szerke­zetek vasbeton helyett a legtöbb helyen, alkalmazha­tók. Ezen túlmenően a szi­likalcit szennyvízcsatorna és mederburkoló elemek, etető- vályúk. silók, stb gyártására jóval előnyösebben. alkal­mazhatók a betonnál. Hátránya a betonnal szem­ben az, hogy gőzölés (autó- klávolás) nélkül nem köt, de ugyanakkor ez jelenti a leg­nagyobb előnyt is, nevezete­sen azt. hogy az autoklávból kivéve elvileg azonnal fel­használható. S mivel a gyor­saság és az időtényező sze­repe az építőiparban egyál­talán nem elhanyagolható szempont, erre a körülmény­re külön is szeretném a szakmai olvasótábor figyel­mét felhívni. Kotolics András okleveles gépészmérnök Nyíregyháza Földközi-tengerben. 41. MAC. 43. RAT. 49. Fát helyez gyökerestül a tőidbe. 51. Helyhatározórag. 52. GI. 53. Ritka női név. 55. Ma­ga előtt nyomott. 58. Ilyen kép is van. 60. Egyezer, ötven és száz római számmal. 61. Erőd. 62. Pi- anóban van! 64. Tojás németül. 65. Varróeszköz. 66. Helyhatározó­rag. 67. Valaki után kiabálás fa­lusiasán. A megfejtéseket augusztus 2-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Egymilliárd ember kísér­heti figyelemmel a képer­nyőn a nyári olimpiát az egész világon. A Siemens részvénytársaság a müncheni Oberwiesenfelden építette fel ennek a világméretű te­levíziós közvetítésnek a köz- \ pontját. A Siemens első lá­togatókként 100 külföldi és belf öldi gazdasági és sport- tudósítót hívott meg egy sajtóértekezletre a münche­ni olimpiai stadionba. ¥ Az elektronika sokkal na­gyobb szerephez jut a müncheni olimpiai játéko­kon, mint ennek előtte bár­milyen nagyszabású nemzet­közi találkozón. Siemens a világ leggyorsabb és legátfo­Július 11-1 rejtvénypályázatunk megfejtése: Mert érdekszövet­séget kötöttek, s új tagot csak akkor vesznek fel, ha egy régi meghal. Nyertesek: Bodnár Józsefné, Gyüre Ferencné, Paulik Ildikó, Sepa Pálné és Vonza Sándor nyíregyházi, Szabó Béla kömörői, Fülöp Jánosné nyírbátori, Túri Sándor paszabi, Hován Mihály piricsei és Tóth Károly tisztabe­rek! kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. jékoztató szolgálatát fogja létesíteni az olimpiai játéko­kon részt vevő közönség, a televízió, a rádió és a saj­tó számára. A berendezések magukban. foglalnak ót elektronikus számítógépet 400 telexet. 50 adatiró gépet 100 eredményjelző táblát 50 adattávvezetéket 450 ripor­ter közvetíti egyidejűleg am eseményeket 45 nyelven közük az olimpiai jelentése­ket Az elektronikus tájékozta­tó rendszerről érdemes meg­jegyezni, hogy a játékokkal kapcsolatban több tízezer adatról adnak felvilágosítást a látogatóknak és a sajtó­nak. Az eredménykiérté­kelést elektronikus számító­géppel végzik, mely villám­gyorsan fogadja, rendezi és közli valamennyi verseny­eredményeit A rádió- és a televízióadá­sok nemzetközi közvetítése számára, valamint a tele­fonkapacitások növelése cél­jából a német szövetségi posta jelentős mértékben növelte mikrohullámú össze­köttetését. A Siemens mozgó mikrohullámú készülékek­ről gondoskodik, egy kiegé­szítő vonalszakaszt épít a müncheni televíziós torony­tól Frankfurt am Mainba,— főleg az Eurovízió tévéköz­vetítései számára — és ki­bővíti á 1 raistingi mestersé­ges hold földi rádióállomá­sát Felső-Bajorországban. Szenzációnak ígérkezik az elektronikus szuperlexi­kon, a technikusok, progra­mozók és fordítók még dol­goznak ezen a berendezésen. Az elektronikus számítógép mindent tud. Nemcsak az olimpia legújabb eredmé­nyeit tartja nyilván, hanem az 1896 óta elért eredménye­ket is. Még sohasem állt a nagy nyilvánosság rendelke­zésére ilyen gyors, átfogó és megbízható információs le­hetőség; mint a müncheni olimpiai játékokon. 72 hívó- állomást rendeznek be. Több ezer adatot gyűjtenek ösz- sze a Siemens munkatársai és ezeket betáplálják az elektronikus számítógépek­be. Elő televíziós adások — beleértve a színes adásokat is — az óceánokon és kon­tinenseken keresztül csakis mesterséges hold rádióbe­rendezés segítségével lehet­ségesek. A hírösszeköttetés egy-egy Intelsat III. mester­séges hold segítségével tör­ténik. amelyek állandó pá­lyán keringenek az Atlanti- óceán és az Indiai-óceán fe­lett góbb eredményközlő és tá­KERESZT REJTVÉN1/ 9. cM

Next

/
Thumbnails
Contents