Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

KÉLÉT-MAGYARORSZAG 8. öSI# -------—* 597! . J5ÜŰS 23, ,*k------------------....................»■--■»•'n—r-r--------r------------------------------r~~--------—■----------«=3»^ ■■■■ »-1 i— i. .1 — Érdem-e az idő? Ezren szavazták meg bizonyara sokan MEGLEPŐDTEK a legutóbbi vasutasnap alkalmával azon, hogy a MÁV Szabolcs-Szat- márban dolgozói közül is mi­lyen sokan kaptak kitünteté­seket, rendkívüli előlépteté­seket. Akik jobban odafigyel­tek erre az eseményre, nyom­ban rájöttek: valójában egy régi mulasztás pótlása tör­tént most meg, érdemük sze­rint kellő elismeréshez jutot­tak a Záhonyban, Nyíregyhá­zán, Mátészalkán és a megye más településein hosszabb idő óta becsülettel helytálló vasutas törzsgárdisták. Az is megfigyelhető volt az utóbbi hetekben, hónapokban, hogy ipari üzemeinkben az eddigieknél sokkal inkább az érdeklődés középpontjába került a törzsgárdakérdés. Szinte nincs egyetlen olyan, júliusban életbe lépett kol­lektív szerződés sem, amely ne rendelkeznék a munka­helyhez hű, az átlagosnál hosszabb időn át helytálló munkások igazságosabb meg­becsüléséről. A Kelet-magyar­országi Faipari Vállalattól az AKÖV-ig, a gumigyártól a VAGEP-ig igen változatos megoldásokat kerestek és ta­láltak erre a megbecsülésre. Szinte általános, hogy például a nyereségrészesedés elosztá­sánál igen érezhető mérték­ben növeli a kiszámítási ala­pot az egy munkahelyen el­töltött folyamatos idő. Több helyütt azt is bevették a kol­lektív szerződésbe, hogy egy újonnan munkába lépő — vagy valahonnan elcsábított — dolgozó ne kapjon mindjárt magasabb bért annál, aki éve­ken át bizonyította: áldoza­tokra is képes a vállalatért, a műhelyért. Megint másutt a különböző közvetett juttatá­sok terén élveznek előnyt a törzsgárdatagok. TALÁLKOZIK A KOL­LEKTÍVA IGAZSAGÉRZE- TÉVEL az a törekvés, hogy többet kapjanak azok a dol­gozók, akik többet is tesznek a közösségért. Ez pedig nem csupán abban nyilvánulhat meg, hogy valaki egyszer- másszor látványosan nagy eredményt tud felmutatni — újít, vagy feltalál —, hanem abban is: ha csendesen is, de hosszú éveken át erejéhez mérten ellátja a rábízott fel­adatokat. Indokolja a törzs­gárda megbecsülését, hogy a 10—20, vagy még ennél is több éven át végzett munka nem múlik el nyomtalanul, jelentkeznek a fáradtság je­lei, már nem olyan friss az ember, komótosabban mozog, de még mindig lehet rá szá­mítani. Valamilyen módon te­hát ezt is kell honorálni, s eb­ben nincs semmi különös. Érdemes viszont elgondol­kozni azon az érvelésen is, amelyet az „ellentáborbeliek” hoznak fel. Legtöbbjük azt hangoztatja: „Az idő nem ér­demi” Nemrég például az egyik munkahely vezetője mondta egy, a béremelések miatt méltatlankodó dolgo­zóval kapcsolatban: „Ki te­het arról, hogy ő már 500 éve dolgozik itt.” Az ironikus megjegyzés azon alapult, hogy E vasárnap reggel koráb­ban keltek, mint a rendes munkanapokon. A kapa, vil­la helyett csak táskákat, szatyrokat vettek elő, azokat tömték, készítették. A két busz a szokott he­lyen állt: a Kraszna-híd mel­lett. A Fehérgyarmati Álla­mi Gazdaság beváltotta ígé­retét, hogy az ecsedi asszony­brigádot kirándulásra viszi. A menetirány: Mátészalkán át Nyíregyházára, Miskolc és végül Lillafüred. Neve és rangja van ennek_ a harminchárom fős brigád­nak a gyarmati gazdaságban nincs az a nehéz munka, amit gyorsan el ne végezné­nek. A gazdaság már csak­nem fél évtizede szerződéssel tartja meg őket a nyári-őszi munkaidényre. Buszt biztosít e napi szállításukhoz. S ezen a vasárnapon ki-ki maga mellé vehetett akár három kísérőt is a család' Fér­jet, gyerekeket, sőt anyát, anyóst is. Az asszony brigád tagjai ugyancsak munkát adtak szombat este a község három pői fodrászának! Többen Miért egyesült a három nyírteleki tsz? a méltatlankodónak valóban nem volt más érdeme, mint­hogy a legrégibbek közül va­ló az üzemben. Az évek hosz- szú során át nem fejlődött, nem lehetet rábízni fontos feladatokat, soha egyetlen jó, életrevaló javaslatot nem tett a termelés javítására — csak ott volt a vállalatnál«. MIKÖZBEN HELYESEL­JÜK a törzsgárda megbecsü­lését, úgy tűnik: nem eléggé tisztázzuk a fogalmát és ebből adódnak a konfliktusok. So­kan mechanikusan fogják föl ezt a minősítést, s úgy vélik, hogy a törzsgárdatagság egyenlő az évek múlásával. Már most, ha érezhető anyagi megbecsülés is együtt jár a törzsgárdataggá nyilvánítás­sal, teljesen jogos azoknak a háborgása, akik szorgalmuk, képességük — és tegyük hoz­zá, idegük —túlnyomó részét áldozták az üzemért, nem hát­ráltak meg a nehezebb idők­ben sem — ugyanazokat az előnyöket élvezzék, mint akik csak tessék-lássék módra jár­tak be a munkahelyre. Igaz tehát hogy az idő múlása nem alapozhatja meg önma­gában a méltóbb megbecsü­lést, ehhez még sok minden másra is szükség van. Jogos e nézőpontból azoknak a fiata­labbaknak a méltatlankodása is, akik rövid idő alatt alapo­san el tudják sajátítani a szakma műhelytitkait és nagyszerű eredmények felmu­tatására válnak képessé. Nyil­vánvaló, hogy az ilyen dolgo­zók megbecsülése sem lehet másodrangú, hiszen jelenlé­tük, munkakedvük, munkahe­lyi közérzetük életbevágóan és érzékenyen érintheti az egész vállalatot. Bonyolult kérdés ez, de annyira mégsem, hogy megol­dást ne lehetne rá találni. A Nyírségi Nyomdánál beveze­mondták ts, hogy éjféltáj­ban kerültek onnan haza. Hajnali háromkor már tal­pon voltak, készítették az útravalók ■k Nagyjából egyenlő létszám­mal szállták meg a két buszt. A két vezető,' Bakos Pista, Csicska Bandi jó ismerős. Előbbi nős, vele most a fele­sége is Sonkádról, utóbbi nőtlen fiatalember, (ök szál­lítják felváltva a brigádot Nagyecsedről munkára és ha­za.) Általános a kívánság: jó idő legyen. Útközben bíráló- an néznek ki a jármű ablaka­in. Ahol gyomos veteményt látnak, élcesen mondják egy­másnak: „Juci, nem hoztad a kapát?” „Magdus, kellene a mi kezünk ennek a cukor­répának.” Nagy volt a zsongás a ra- kamazi Tisza-partnáL Lápi, tett módszer nem az egyedüli, de mindenképpen követésre méltó. Itt és a hasonló kiutat kereső üzemeknél a munká­sok közül olyan bizottságot választottak, amely alapos megfontolás után hivatott dönteni arról: kit fogadnak be a törzsgárda tagjainak sorá­ba. Nagyon hasonlít ez a kez­deményezés a szocialista bri­gádmozgalomban már kiala­kult gyakorlathoz. Köztudott, hogy a kitüntető címet egy- egy üzemnél a kollektíva dön­ti el, ajándékozza termelési tanácskozáson, nyílt szavazás­sal. Túl azon, hogy ez a módszer szép megnyilvánulá­sa a munkahelyi demokratiz­musnak, egyúttal biztosíték arra is, hogy érdemtelenül egyetlen brigád sem juthat a most már anyagiakat is jelen­tő szocialista címhez. Vissza­térve a törgárdatagsághoz: ha a munkásokból választott bi­zottság határoz abban, ki ér­demes erre az egyént minősí­tő megbecsülésre, akkor köny- nyen elképzelhető, hogy csak az eltöltött idő kevés a cím odaítéléséhez. Mert pél­dául az a dolgozó, aki 15 évet tudhat maga mögött ugyan­annál a vállalatnál, de volt három fegyelmije, rendszeresen selejtet készít, vagy csökkenteni. kellett a nyereségrészesedését igazo­latlan mulasztások miatt — hiába pályázik a törzsgárda- tagnak járó elismerésre. ÉS EZ ÍGY VAN REND­JÉN. Amellett, hogy méltá­nyolni illik a hosszú évek fá­radtságát, a szocialista elosz­tás elve csak úgy érvényesül­het, ha szem előtt tartjuk o végzett munkával arányos díjazást is. Ez pedig diffe­renciáltságot tételez fel, ami nemcsak igazságos, de ugyan­akkor ösztönző, serkentő is. Angyal Sándor sík területről valók, jó részük még nem volt nagy folyó és hegy közelében. ★ Lillafüreden nehezen talajt parkolási lehetőséget a két szatmári busz. Aztán uzsgyé, ki merre lát. A kikötés: egy órakor találkozás. Jakabné férje, Károly egyensúlyozással a hegyi pa­tak zuhanó helye fölé bátor­kodott. Úgy érezte, sík terü­leti embernek ez feledhetet­len produkció. Aztán aggódva hívták: ne feszítse a végtelen­ségig bátorságát. Jól van. látták, elismerik. amit tett. de most már térjen vissza. Séta közben egy-egy üveg sör, hűsítő ital. ★ A táskák, szatyrok tartal­máról már korábban kellett volna szólni. Ezzel is úgy A térképen így található: Nyírtelek. De Görögszállás is . Nyírtelekhez tartozik. És Nyírtelek nagyközség határá­ban terül el — csak hogy a legismerősebb tanyabokrok nevét említsük — Varjúlapos, Dankó-bokor, Bedő-bokor, Pallagpuszta, Királytelek, Ja- kucs-bokor is. Tizennégy tanyabokor A közigazgatási egységhez 14 tanyabokor tartozik. Ezen­kívül több, mint száz kisebb. Rajtuk elszórva él a hatezer lakos. Nem csoda hát. ha a sok apró, kis termelőszövetkezet egyesülése után is még min­dig három tsz volt ebben a nagy „faluban”. De csak idén tavaszig. Ak­kor a három termelőszövet­kezet, a Dózsa, a Zöld Mező és a Szabad Nép 1170 tagja azonos időben tartott közgyű­léseiken megszavazta a há­rom közös gazdaság egyesü­lését. Hatezer-ötszáz hold föld került így egybe. Elnöknek pedig Juhász Sándort válasz­tották meg, aki a Nyíregyhá­zi Járási Tanács elnökhelyet­teseként talán a legtöbbet munkálkodott az egyesítés előkészítésén. Nem volt zavaró körülmé­nyek nélkül közvetlenül az egyesülés után sem az új gazdaság élete. Kiderült, amire eleinte nem számítot­tak, hogy jó pár milliós mér- ' leghiányt is örökölt az új gazdaság. Éppen ezért érde­mes alaposabban szem ügyre venni ennek az új egységnek a működését, kezdeményezé­seit. Egy utcában Az egyesült termelőszö­vetkezet vezetőivel beszélget­tünk az új gazdasági tervek­ről. Van egynéhány különös adat. Például ahhoz képest, hogy jóval több. mint ezer ember szavazott, a munkára fogható, vagyis dolgozónak számító tagok száma a hár­mas egyesülés után is mind­össze ötszáznyolcvan. Lehet, hogy ez azért is van, mert a közeli megyeszékhely csábítá­sa, fejlődő ipara elszívja a fiatal munkaerőt. A tanyavi­lágban az idősebbek marad­nak. A termelőszövetkezeti tagok túlnyomó többsége öreg, az átlagos életkor jóval az ötvenen túl van. Ugyanakkor nem volt prob­lémamentes a három termelő- szövetkezet egymás mellett élése sem. Másfajta földek, másfajta vezetés és — ami talán a leglényegesebb — más és más jövedelem. Mindehhez hozzátartozik még, hogy bár a Kótajtól Ti- szabercelig és Nyíregyházától Tiszanagyfaluig terjedő 18 voltak valahogy, mint a fri­zurával, a divatos öltözkö­déssel. Versenyeztek a sült és rántott húsok, tészták, tor­ták dolgában. Hát mind azt el kellett fogyasztani. Még a tokaji reggelizésKo: hívta szíves-kedvesen Bakos Lajosné a brigádvezetót: „Tu­dom, a hegyjárás után fáradt Veronka, de éppen ezért kóstoljon tőlünk valamit. Italunk is van többféle. Nem vagyunk mi szegények...” Az erdős hegyoldal jó hű­vöst tartott az ebédelő tár­saságnak. A két „első ember”, a gépkocsivezetők már sza- badkozásra fogták a dolgot. Annyi helyről, kézből kapták a kínálást. „Az isten áldia meg magukat. Nem bírok már enni egy falatot sem. Nem teszem beteggé magam.” ★ Délután három óra körül érkezett a kiránduló csoport kilométeres átmérőjű körzet­ben a három termelőszövet­kezet földjei nagyjából egy­mástól elhatároltan terű itek el, az autóbuszjáratok és köl­tözködések miatt egy-egy ut­cában is igen sokan éltek szomszédságban olyanok, akik más-más termelőszövet­kezet tagjai voltak. Folyt a szóbeszéd, a problémák egy­mást erősítették. Közös segédüzem Nagyon elhasznált géppar­kot^ örököltek. Az egyesülés első haszna az lesz, hogy a három kis tsz külön-külön gyenge lett volna a szükséges új gépek beszerzésére és a fejlett agrotechnikai módsze­rek bevezetéséhez nélkülöz­hetetlenül szükséges anyagi befektetésekre. Most azonban együttesen meg tudnak küz­( M rtrMrctarisvmkt oS) Nemcsak a milliókban ki­fejezhető termelésnövelés, hanem a munkakörülmé­nyek jobbá tétele, a nehéz fizikai munka helyett a gé­pesítés, a modernebb eljá­rások használata is hozzá­tartozik a vállalati műszaki fejlesztéshez. A tervekről, a közelmúltban tett fejlesztési intézkedésekről érdeklőd­tünk megyénk néhány vál­lalatánál. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban például a mostani idényre még a múlt év őszén megkezdték a felké­szülést. Ennek eredménye­ként a nemrég zárult borsó­szezonra kát új borsócséplő felepet létesítettek Bú jón és Kemecsén. A nehéz fizikai munka megkönnyítésére négy új üvegzáró gépet sze­reztek be. amellyel az ötli­teres üvegek gépi zárását valósították meg. Újdonsága paradicsomvonalnál, hogy a hámozatlan paradicsom ste­rilizálására is felkészültek, az idén ezzel is bővült a gyár­tási profil. A műszaki fej­lesztés másik oldala a hő- fokszabályozés használata a konzervgyártásban. A bor­só feldolgozásánál sikerrel állta ki a próbát. A Felső- ti iát» Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a kitermelt iá szállítását gé­pesítik mindjobban. A kézi rakodás helyett önfelrakó rönkszállító pótkocsikat al­kalmaznak, a további szállí­tásokhoz pedig 10 új ötton­nás tehergépkocsit vásárol­tak. A gazdaság mintegy 3,7 millió forintot fordít a szál­— visszafelé jövet — Nyír­egyházára. Ekkorra pedig az volt a jelszó: ki a Sóstóra! Közben persze az történt még. hogy Tokajban a bor­kóstolóban megteltek a ki­ürült üvegek. „Hadd igyanak egy kis jó bort az otthoniak.” Tyukász Bulyákiné és Pó­lyák Andrásné egy-egy tél li­tert vettek a férjüknél:, aki­ket otthoni dolgok miatt nem tudtak magukkal hozni. A nyíregyházi Sóstón a fiatalabbak fürödtek, az idő­sebbek feltelepedtek az étte­rem teraszára. Gondtalanul szórakozott ki­ki a maga kívánságának megfelelően. Még táncoltak is, akik a teraszra telepedtek. ★ Hétfő hajnalban fél hatkor újra indult az asszonybrigád a Gyarmati Állami Gazdaság­ba dolgozni. Ezúttal hango­sabb volt a busz, mindenki­nek jutott eszébe valami, amit szóvá kívánt tenni a kirándulás emlékeiből. Asztalos Bálint deni ezzel is. Nem hiába volí az egyesülés egyik nagy jel­szava a január l-én nagyköz­séggé vált Nyírteleken ez m mondat: „Nagyközségbe nagy tsz-t!” Az új vezetőség első beszámolóiban még azt is hozzáfűzte ehhez, hogy „na­gyobb termelőszövetkezetben — nagyobb karéj kényért!” Ami gyorsan segíthet, az véleményük szerint a segéd­üzemek újszerű felállása. Mind a három termelőszö­vetkezetnek voltak apró kis segédüzemei. Ezeket most egybevontan akarják kihasz­nálni. Már folynak is a tár­gyalások egy nagy vállalat­tal, amely ide, a tanyavilágba egy egész üzemrészt telepít, biztos jövedelmet nyújtva a benne dolgozóknak egész év­ben és biztos jövedelmet min­den tagnak. Irtás gépesítésére. A rako­dótelepeken a vagonokba va­ló ki- és berakásra darukat állítanak üzembe. A műszaki fejlesztés vo­natkozik a fafeldolgozás bő­vítésére is. Ennek kereté­ben Baktalórántházán ke- ményfa-feldolgozó üzemet telepítenek közel egymillió forintos költséggel. Ezáltal az akácfa feldolgozásának és jobb értékesítésének a lehe­tőségét teremtik meg. A vál­lalat legmodernebb üzeme a vásárosnaményi forgács- lapgyár. Ide iparvágányt építenek Ötmilliós költséggel. A KÖJÁL ellenőrzése után a gázelszívó berendezésen hajtottak végre módosítást, így a levegő szennyezettsé­gét csökkentették az üzem­ben. A legújabb műszaki meg­oldások alkalmazásával hív­ja fel magára a figyelmet aa építő ét; szerető váttealnt. Devizális problémák miatt az eredeti tervtől eltérően nem egy újabb OUTINORD rendszerű alagútzsalus be­rendezést vásárolnak, ha­nem egy PEVA elnevezésig magyar gyártmányú alagút­zsalus berendezést vesznek meg. A berendezést az év végére szállítják. ezzel vagy Kivárdán, vagy Nyír­egyházán kezdik el a la­kásépítést. Megvásárolt egy szabadalmat is a vállalat. Üregeit gipsz válaszfalakat gyártanak, amelyeket az alagútzsalus épületeknél használnak. A gyártó beren­dezés gépsora — amely az országban a második lesz — szeptemberben érkezik meg. Bevált a vállalat szá­mítógépes programja. Nem­csak a vállalati egészre, ha­nem munkanemenként is meghatározzák a tennivaló­kat. Az ÉPSZER emellett kor­szerű építőipari kisgépek beszerzésével könnyíti meg dolgozói munkájút. Többek között vásároltak egy uni­verzális olasz vakológépet, sor kerül az asztalosüzem új gépekkel való felszerelésére és egy műanyaghegesztő gé­pet állítanak be a lakások­ban lévő műanyag lefolyó­csövek gyors összehegeszté­sére. A megye legkisebb válla­lata. a Nagykáll&i Vegyes­ipari V a Halat is a fejlesztés­sel növeli kapacitását, te­remt új munkaalkalmat. Az Elektromos Mérőműszerek Gyárával kötött kooperációs szerződés keretében műszer­alkatrészeket gyártanak. A gyártáshoz egy újabb üzem­csarnokot építenek, ahol jö­vőre mintegy 100—150 új munkást is foglalkoztatni tudnak. A vállalat egyéb­ként folytatja a központi te­lephelyének építését. Augusz­tusban készül el a szociális épület és az irodaháa. A NYÍREGYHÁZI MÄV-ÄLLOMÄSON BEFEJEZÉS ELŐTT AZ UTASELX.ÁTÓ ÉTTEREM ÉPÍTKEZÉSE. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELE) Harminchárom asszony G. N. Z. Műszaki fejlesztés üzemeinkben Új vidéki telepek — Rakodás géppel Magyar alagútzsalus berendezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents