Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
1. oídal RELET-MAGYAROftSZÄQ 1971. Július » A Virginia dohány betakaritáia Július második hetében adtunk hírt a Kelet-Magyaror- szágban arról, hogy megyénkben megkezdődött a dohány törése. A dohánytermesztésnek — beleértve a könnyebb dohányfajtákat is — mesterei vannak Szabolcsban. Azonban az igazi dohányos generáció egyre fogy és a termesztésben is új technika van elterjedőben. Nem beszélve az ipari kívánalmak változásáról. Különösen vonatkozik ez a zölddohány termesztésére. Nálunk a Virginia szárítása elsősorban a beváltóüzemek profilja. A törés, a szállításra való előkészítés azonban a gazdaságok feladata. Nem árt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a dohányipar legújabb szakmai tanácsait közreadni, azért is, mert az igazi dohánytörés még ezután kezdődik. A dohánylevél érése folyamán két érettségi állapotot különböztetünk meg. A levelek először az ipari érettséget érik el, majd ha továbbra is a tövön maradnak, jutnak el a fiziológiai érettség állapotába. A Virginia dohányleveleket az ún. ipari (technikai) érettségi állapotban kell törni. Ilyenkor a levelek fizikai tulajdonságai és kémiai ösz- szetétele olyan, hogy megfelelő szárítással és fermentálással jó minőségű élvezeti anyag válik belőlük. A levél fiziológiai érettségét akkor éri el, amikor életműködése már hanyatlik, a szerves anyagok jelentékeny részét már átadta a tövön magasabban lévő, fiatalabb leveleknek és a virágzatnak. Ezeket a leveleket már túlérettnek tekintjük. Először a tő alsóbb törési övezetébe tartozó levelek érnek meg, majd ezt követik a középső, vagy deréklevelek (anyalevelek) és végül a legfelső, a csúcs-, vagy hegylevelek. A külsőleg jelentkező érési jelek, mely ismeretében a technikai érettség meghatározható: a főér világosabb, fényesebb lesz, a levél hegye kissé lehajlik, a zöld szín jól láthatóan elhalványul és a levéllemez fodrosodik, a levél tapintásra gyantásabb, a szárról könnyen letörhető. A levelek érését elsősorban az időjárás befolyásolja. Ha a virágzási időszakban bőséges a csapadék mennyisége és azzal együtt számottevően csökken a hőmérséklet is, a levelek igen lassan érnek. Viszonylag magasabb hőmérséklet és sok csapadék esetén nem húzódik el a levelek érése. A Virginia dohányt legcélszerűbb a kora reggeli, illetve késő délutáni órákban törni, mert a levelek a mesterséges szárításhoz ekkor vannak a legkedvezőbb állapotban. Általános irányelv, hogy a letört dohány meny- nyisége mindenkor igazodjon a rendelkezésre álló pajtakapacitáshoz. A letörés utáni napon pajtába rakott dohány minősége már nem éri el a friss dohányét. A dohánytöréskor és a levelekkel való további munkák során ügyelni kell arra, hogy azok minél kevésbé sérüljenek meg, ne szennyeződjenek, nyomást ne szenvedjenek. A letört leveleket napsütés ellen árnyékoljuk és védjük a befülledés, bemele- gedés ellen. Leghelyesebb a leveleket kis göngyökbe rakni. ami megkönnyíti a beszállítást és átadást. A levelek törésének befejezése után a dohánykórót le kell szántani. Leggazdaságosabb módszer, ha a kórót szártépő géppel felaprítjuk, majd a tarlót a szár és levélmaradványokkal mélyen alászántjuk. (cs.) Mi így csináljuk Másodvetés a háztáji állatok részére A megyében elsőnek a nagycserkeszi Kossuth Tsz- ben fejezték be az idei aratást: 11 nap alatt 930 holdról takarították be a gabonatermést. Az aratás után maradó tarlóterületek külön lehetőséget adnak mind a közös, mind a háztáji jószágállomány takarmányellátására másodvetések és egyéb sajátos variációk kivitelezésével, Erről beszélgettünk a tsz főagronó- musával, Barczi Jánossal. 1000 számosállat a háztájiban Azzal kezdte a főagronó- mus, hogy eddig . n bízták csupán a véletlenre a takarmánykérdést. Sőt, ott volt és van minden tervkészítés, operatív megoldások „előkelő” helyén. Ott tartanak, hogy a közös állatállomány részére nem is terveztek lényegesebb területre másodvetést. 2000 hold közös szántó 20 százalékán van vegyes pillangó (lucerna és vöröshere). Ez elegendő a közös jószágállomány takarmányigényének fedezetére. A közös gazdaságban ugyanis 200 számosállat van (hízómarha, sertés és ló), az 520 tag háztáji gazdaságában viszont 1000 számosállatot tartanak állandó jelleggel (szarvasmarha és sertés). A közös pillangósok betakarításának első kaszálásából a tagok 33 százalékban, minden további kaszálás után 50 százalékban részesülnek. így oldják meg, hogy a háztáji jószágtartás takarmányigényét — évi szinten — 70 százalékban biztosítani tudják. A másodvetés kérdését ilyen kedvező körülmények között sem veszik le véglegeA Növényvédelmi Kutató Intézet felhívása a mezőgazdasági üzemekhez Xz elmúlt napok időjárása. a kánikula és az eső váltakozása olyan klímát teremtett szerte az országban, amely meggyorsítja a gombafertőzést, a kártevők szaporodását. A Növényvédelmi Kutató Intézetben elmondották. hogy elsősorban a peronoszpóraféleségek veszélyeztetik a termést. A kártevő család nálunk elterjedt 6—7 variánsa a szőlőkben. a burgonya-, paradicsom- és a hagymatáblákon fokozatos elővigyázatosságra int. A peronoszpóraféleségek mellett gyorsan szaporodik az almák, körték kártevője, a fuzikládium. A termést csúfító varasodást okozó gomba exportlehetőségeinket csökkentheti. A Növényvédelmi Kutató Intézet szakemberei felhívják a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy ezekben a napokban fokozatosan ellenőrizzék szántóföldjeiket. tartsák szemmel a növényvédelmi szolgálat jelentéseit és a növényvédő szakemberek készüljenek fel a gyors beavatkozásra. sen a napirendről. A közösben jól jövedelmező növen- dékbika-hízlalás „étlapjának” változatossága céljából 5 holdat bevetettek zöldcsalamá- dénak. Csatornádé a tanyák mellett A háztáji részére 25 holdon vetettek kukoricacsalamádét. Figyelembe vették, hogy a tsz-hez hét kisebb-nagyobb tanyabokor tartozik. Egy-egy helyhez közel 3—4 hold másodvetést végeztek. Tanyánként a megbízott takarmányfelelősök ellenőrzik, hogy kiki szükségének megfelelően vigyen a közös vetésből. A kellő arányban beállított pillangósterület és az igény kielégítésének párhuzamossága mellett az a kedvező helyzete is megvan a tsz-nek, hogy saját takarmánytáp-ke- verő üzemmel rendelkezik. Az alapanyagot megtermeli, a koncentrátumokat a gabonafelvásárló vállalattól szerzi be. S e lehetőség biztosítja, hogy a háztáji jószágtartás takarmányfedezete is ezzel teljes mértékben adott. (S nagy előny, hogy a tagoknak nem kell táptakarmányokért eljárniuk, napokat és külön költségeket veszteni.) A tsz egyébként egyik társa a Nyírteleken készülő sertéskombinátnak, amely előreláthatólag 1972 végén kezd üzemelni. A tsz jelenlegi sertéstelepét törzstenyészetté fejleszti, s fokozza a szarvasmarha-hizlalást. Ami az utóbbit illeti: az eddigi évi 100 darab átlaggal szemben 170— kétszáz növendékbikát hizlalnak. A közös pillangós takarmányterületet már jövőre 25—27 százalékra növelik, az összes közös szántó arányában. Figyelembe veszik a háztáji jószágtartás várható fejlődését is. Szalmát is adnak Természetesen elsődleges föladatnak tekintik a terméshozamok fokozását, beleértve a takarmánytermelést is. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a tsz talajerő- visszapótlási módszerét. A háztáji állattartás egyik segítése, hogy az idei aratás szakában 14 ezer mázsa szalmát adott a tsz a jószágtartó tagság részére. (Tavaly 12 ezer mázsa volt az ilyen juttatás.) S a tagok — előzetes számítások szerint — mintegy 50— 60 ezer mázsa istállótrágyát adnak vissza a közös szántó- terület javítására, (a. b.) HOZZÁSZÓLÁS Nagyüzemi zöldségtermesztés tsz-köz! társulással c. eikkbez Nagyon helyes dolognak tartom, hogy a Kelet-Ma- gyarország vitaindító cikként közölte Varga Imre kandidátus cikkét. A megye zöldségtermesztésének elemzése valóban időszerű feladat. A szakemberek véleményének összegezése pedig hozzájárulhat e probléma megoldásához. Véleményem szerint a legnagyobb probléma, hogy kevés az olyan termelőüzem, ahol nagyüzemi zöldségtermesztést folytatnak. Az üzemek nagy részére jellemző a kis területi nagyság 10—-15 kh., valamint a szétaprózottság, 20—30 féle zöldségnövény termesztése. Az ilyen körülmények között termesztett zöldségfélék önköltsége igen magas. Az üzemek a termesztésre ráfizetnek. Egyedüli megoldás a nagyüzemi zöldségtermesztés feltételeinek megteremtése minél több üzemben. Ennek egyik legjobb útja valóban a közös vállalkozások megalakítása. A szervezés feladata a tsz területi szövetségeké. A szakmai irányítást a technikum zöldségtermesztési szakembereinek kellene végezni. Korszerűsíteni a meglévő palán- tapevelő telepeket. A biofűtés helyett jó lenne a technikai fűtést megvalósítani. Ugyanis tavasszal a palántanevelésre alkalmas istállótrágj’a • nagy részét dohánypalánta előállítására használják. A technikai fűtéssel ellátott palántanevelő telepek volnának képesek biztosítani a megfelelő minőségű és meny- nyiségű palántát. A leggyorsabb és legolcsóbb megoldás az volna, ha a közös vállalkozások az üzemenkénti spe- cializációt valósítanák meg. A vállalkozó tagok mindegyike 2—3 növényféleséget termelne. Ezzel lehetőséget biztosítanának a gépesíthető- ségnek és az önköltség csökkentésének. A kereskedelem feladata, hogy a megtermelt árut az igényeknek megfelelően értékesítse. Meggyőződésem, hogy megyénk zöldségtermesztésének eredményén sokat lehet javítani e feladatok koordinálásával. Karádl István kertészmérnök Bezlsztensé válhat-e a növényi kártevő ? Hormonok, gammasugárzás — és rovarháború a termés védelmében A növényvédő szerék széles körű elterjedése, felhasználása egyre több problémát vet fel. A termést óvó' hatásuk mellett a kutatók ezrei foglalkoznak szerte a világon s< vegyszerek mellékhatásainak vizsgálatával. A sok nyitott kérdés közül egy csoportot választottunk ki, amelyre dr. Jermy Tibortól, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatójától kértünk választ. — Megszokhatják-e a kártevők a növényvédő szereket; elképzelhető-e, hogy amint az emberi szervezetre — huzamosabb alkalmazás után — hatástalan lesz egy-egy gyógyszer, úgy az alacso- riyabbrendű élőlények is, re- zisztensé válnak a vegyi anyagokkal szemben? Az ebből származó károk megakadályozására mit tesznek a kutatók? — A mezőgazdasági szakemberek körében ma igen divatos téma, s időnként jó alibi a rezisztencia, amely ténylegesen is előfordulhat, de jóval kisebb mértékben, mint azt emlegetik — mondotta dr. Jermy Tibor. — A növényvédő szerek alkalmazásmódja, időpontja befolyásolja azok hatékonyságát, s a szakszerűtlen felhasználás következményeit gyakran összetévesztik a rezisztencia tüneteivel. A növényvédő szerek huzamosabb alkalmazása soSZAKKÖNYVTÁRUNK Nyaralóm kertje TIZENÖTEZER FIATAL BAROMFI GAZDA JA EGY-EGY TIZENKÉT ÓRÁS MŰSZAKBAN HALÁSZ LAJOSNÉ, A KISSZEKERES-NAGYSZEKERESI EGYESÜLT ERŐ TERMELŐSZÖVETKEZET BAROMFIGONDOZÓJA. KÉPÜNKÖN ÉPPEN AZ AUTOMATIKUS ÖNITATÖT IGAZÍTJA BE. A CSIRKÉK CSAK ÜGY HÍZNAK MEGFELELŐEN. HA ÁLLANDÓAN VAN TISZTA, FRISS IVÓVIZÜK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) A kertész és a fotós szemüvegén nézve szeretném az olvasót végigvezetni könyvemen, melyet nem összefoglaló műnek, hanem inkább érdekes olvasmánynak és képeskönyvnek terveztem. Féltem, hogy a mindenre kiterjedő sok részlet és szakmai tudnivaló miatt elsikkadna a lényeg: a nyaralókért és az adott táj jellegzetessége. kapcsolata — írja a könyv szerzője, Seléndy Szabolcs. Mindezekről azért érdemes beszélni, mert a kert építői legtöbb esetben mi magunk vagyunk. tőlünk függ tehát, hogy milyen növényeket választunk ki. és azokat hogyan rendezzük el. Jó lenne kertjeinket ilyen hangulatokkal gazdagítani, és ha a benne pihenők ezt valóban élvezni is megtanulnák. A könyvet úgy szerkesztettem, hogy tartalmával lapozgatva is megismerkedhessen bárki. A fényképeken klasszikus és most kialakuló üdülőtájak kertrészlétei (sziklakért, kőkert, évelő virágágy, vízpart), kerti berendezések (utak, lépcsők, kerítések, díszítő falak, lugasok, szobrok, sza- lonnasütö és bútorok), hagymás virágok, nyáron virágzó évelők, vízparti és vízinövények. sziklakerti növények (árnyékba és napra ül- tethetők). díszfák, dísznádak. ‘ gyümölcsfák és a szőlőskertek bukkannak elő. A hozzájuk tartozó szakismeret pedig rögtön mellettük található. rán bizonyos fokú e#lenáll óképesség valóban kialakul a kártevőkben; szelektálódnak a legszívósabb e gyedele és azok sza-* porodnak tovább. Az utódok-* ban a rezisztencia is öröklő-* dik. Nálunk erre legszembetűnőbb példa a burgonyabog gár, melyet az utóbbi időben már alig-alig pusztított a DDT. Több jelzés szerint a takácsatkák és a levél te tvek is kezdenek hozzászokni mérgeinkhez. Hazánkban azonban ez a sajátos biológiai jelenség nem öltött és jó ideig nem is ölthet veszélyes méreteket Egyes szerek csökkenő hatása esetén azok variánsai, kombinációi még biztos védelmet nyújthatnak. A trópusokon azonban, ahol a kártevőknek több nemzedéke váltja egymást évente, gyorsabban létrejönnek az ellenálló fajok és a rezisztencia már-már ka-; tasztrofális méreteket ölt. A növényvédő szerek meny-; nyiségének csökkentésére és az esetleges rezisztencia ki-; alakulása ellen szerte a világon a komplex növényvédelmet próbálják megvalósítani; Ennek fontos része a kemikáliák mellett a biológiai védekezés. A KGST-n belül munkamegosztásban végzik a kutatásokat. A Szovjetunió foglalkozik az egyes rovarok élő, természetes ellenségeinek el- szaporításával. Ezek a paraziták valóságos rovarháborúban pusztítják el a kártevőket. A rovarháborúkhoz azonban a különböző, fürkészdarázs félék millióira van szükség. Most azt elemzik, hogyan oldható meg ezek nagyüzemi tenyésztése. A hazai növényvédelmi kutatások főszereplői a gammasugár és a különböző hormonok. Gammasugárzással a nagy mennyiségben elszaporított rovarok kromoszómáit sértik meg. A szabadba bocsátott besugárzott állatok megtermékenyítésre ugyan alkalmasak, de életképtelen utódokat hoznak létre, s keveredve az egészséges egyedek- kgl a kártevők lassú kipusztulását eredményezik. A Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriumában preparálják azokat a hormonokat, amelyek szintetikusan is előállíthatók és a jövő növényvédő szerei lehetnek. Előnyük, hogy csupán arra a rovarfajra hatnak, amelynek hormonját lemásolták, az összes többi élőlényre hatástalanok. Barta Éva
