Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

2. oldal KELETa M A 6 Y ARÓRS Z A ® 1971. Július 22. Magyar vezetők üdvözlő távirata Utcai harcok Londonderryben Dokumentumriport az NDK-ból (6.) EDWARD GIEREK elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának; JÓZEF CYRANKIEWICZ elvtársnak, a Lengyel Nép- köztársaság államtanácsa elnökének; PIOTR JAROSZEWICZ elvtársnak, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének Varsó Kedves elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás­paraszt kormány és az egész dolgozó népünk nevében üdvöz­letünket és jóki válságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek. A lengyel nép, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésé­vel kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építésében. A Lengyel Népköztársaság fennállása óta nagy megbe­csülést vívott ki magának a béke és a biztonság megszilárdí­tása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében kifej­tett, a szocializmus és az általános emberi haladás ügyét szol­gáló következetes internacionalista politikájával. Szívből kívánjuk, hogy a Lengyel Népköztársaság felvi­rágoztatásáért, a népeink közötti hagyományos barátság el­mélyítéséért, a szocializmus és a haladás pozícióinak megszi­lárdításáért, valamint a béke és a nemzetközi biztonság meg­őrzéséért kifejtett munkájukat további sikerek gazdagítsák. kádár János, az MSZMP KB első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Ifjúsági nagygyűlés Katowicében A népi Lengyelország megalakulásának 27. évfor­dulója alkalmából szerdán délelőtt ifjúsági nagygyű­lést rendeztek Katowicében. A hatalmas városi sport- csarnokban megtartott ün­nepséget Andrzej Zűbinski, a Lengyel Szocialista Ifjú­sági Szövetség elnöke nyi­totta meg. A résztvevők hosszan tartó tapssal köszön­tötték az elnökségben he­lyet foglalt Edward dere­ket, a LEMP KB első titká­rát, Józef Cyrankiewiczet, az államtanács elnökét, Piotr Jaroczewicz miniszterelnö­köt és más magas rangú személyiségeket. Lelkesen éltették a külföldi vendége­ket : Konsztantyin Katuse- vet, az SZKP KB titkárát és a testvéri szocialista orszá­gok — köztük hazánk — ifjúsági küldöttségét. A nagygyűlés szónoka Ed­ward Gierek volt. Londonderry. Észak-Ir- ország. Az utcán brit pán­célosok, mellettük bomba robbant és egy fiatal fiú meghalt. Kedden este — két másik jogász társaságá­ban — Belfastba érkezett lord Gifford munkáspárti képviselő, hogy kivizsgálja annak a két belfasti fiatal­ember halálának a körülmé­nyeit. akik mintegy két hét­tel ezelőtt a brit rendfenn­tartó erők golyóitól vesztet­ték életüket. A nem hivatalos vizsgálat­ra — mint ismeretes — Ber­nadette Devlinnek, az észak­ír katolikus kisebbség jo­gaiért küzdő fiatal brit kép­viselőnőnek felhívására ke­rült sor azt követően, hogy a hadsereg megtagadta a nyilvános vizsgálatot. Ugyanakkor Belfastban tovább robbannak a bom­bák. A szerdára virradó éj­jel három detonáció oko­zott riadalmat és kisebb anyagi károkat, egy katonai szóvivő bejelentette: egy négyszáz főnyi katonai egy­ség visszatért Belfastba. A csapatv.isszahívás okáról a szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni. Koszigin fogadta a monqol SdiSüqvminisztert AleJcszej Koszigbi szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben megbeszélést folytatott Lodongijn Rincxim mongol külügyminiszterrel, aki a szovjet kormány hi­vatalos vendégeként tartóz­kodik Moszkvában. A meg­beszélésen jelen volt Gromi- ko külügyminiszter is. A SZILÉZIAI IPARVIDÉK KÖZPONTJA: KATOWICE. A KÉPEN A BET VAROS LÁTHATÓ, KÖZÉPEN A KÖZELMÚLTBAN FELAVATOTT SPORTCSARNOK (INTER PRESS FOTO) Hadgyakorlat Az egyesített parancsnok­ság terveinek megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek törzsei és had­tápegységei július 12 és 21 között hadgyakorlatot tartot­tak a Lengyel Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság területén. A hadgyakorlaton részt vett az egyesített fegyveres erők törzskara, valamint a len­gyel néphadseregnek, a szov­jet hadseregnek és az NDK nemzeti néphadseregének a törzskara és hadtápegységei. A hadgyakorlatot Szergej Sztyemsnko hadseregtábor­nok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke, len­gyel részről pedig Mieczyslaw übedzinski tábornok, a len­gyel néphadsereg főfelügye­lője irányította. A gyakorlat a szoros harci együttműködés és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Elősegítette a szövetséges hadseregek törzskarainak és hadtápegységeinek további összehangolását és a testvé­ri hadseregek barátságának erősítését. Egyetem a Kicsit a laikus kérdése, amit feltettünk; mi a kiállítás szen­zációja? Mi a megírni való, mi­ben van leginkább fantázia? Az alig harmincéves Haupt válasza meggondolt, okos: „A mezőgazdaságban nincsenek évről évre új szenzációk. Az előrelépés itt lassú folyamat. A kiállítás inkább a gondok megoldásának szolgálatában áll...” Sétálunk a csarnokokban. Ilyen neveket adtak nekik, mint továbbképzés, intenzitás, baromfitenyésztés, távlatok, kooperáció, melioráció, kemi- zálás, gépesítés stb. Fontos dolgok — hangzik — annál is inkább, mivel mind több a gyár, az új városrész, a hét­végi telek, mind kevesebb a mezőgazdaság haszonterülete. Ezt pedig alaposan ki kell használni. Az aszály például arra intett, hogy az embernek meg kell tanulni uralkodni az időjárás felett is. „Egyetem a zöldben” — mennyire igaz. S özönlenek a látogatók erre az egyetemre. Feltűnő, hogy nincs egyetlen csárda, ellenben a pavilonok­ban zajlanak a „nonstop” elő­adások, amelyeken idős és fia­tal szakemberek, egyetemi ta­nárok tartanak tudományos eligazítót, mit hogyan lehet, érdemes termelni. Meg is kérdezem, miért van ez, mire a válasz, hogy a szö­vetkezetekből ide nem séta­utazásra küldik az embereket, hanem azért, hogy mindent nézzenek meg alaposan, je­gyezzenek fel, s otthon szá­moljanak be róla. Hogy a ta­pasztalat ne csupán az legyen, milyen sört mértek, s meny­nyire hideget... A tanulmányút — mert ez a kiállítás — azután márkákban gyümölcsözik. Még elképzelni is fantasz­tikus, mit jelent ez a négy hét annak a hat-hétszázezer lá­togatónak, aki itt néz és lát, előadásokat hallgat, szakfil­meket néz meg, kutatókkal ta­lálkozik és vitatkozik! S ha hozzátesszük, hogy ez a több, mint félmillió ember otthon továbbadja, hasznosítja a lá­tottakat, máris kicsit az irigy­ség fog el minket: bárcsak ná­lunk is ez lenne a kép...! Következik: TRAKTOR ÉS MINI. Kopka János Az arab vezdők csúcstalálkozóra készülnek (Folytatás az 1. oldalról) is, az arab országok „haté­kony akcióját” sürgetve a Jor­dániái események következ­ményeinek elhárítására. Szí­ria, amely egy héten át — katonai delegációjával — hasztalan próbálkozott köz­vetíteni Ammanban, kedden felhagyott hiábavaló kísérle­teivel Megvádolta viszont Jordániát azzal, hogy határ menti szír településekre tüzel. Kuwait és Libanon úgy­szintén üdvözölte a csúcsta­Vöröskőy Iános: itd ttt,d£4-kd Mdd&dtéi' 20. — Délután meg kell tudni, hogy az őr saját szakállára ügyködött-e, vagy a legkö­zelebbi állomás utasította. Ez, azt hiszem, Bakonyfürt. Az ottani forgalmista, estleg az állomásfőnök, tetszése sze­rint jelezhette a személyvo­nat áthaladását... A feladat: tisztázni, hogy Bakonyfürt mikor adta le azt a jelzést. Vajon akkor, amikor a vonat épp hogy közeledett az állo­máshoz, vagy pedig a sza­bálynak megfelelően, miután elhagyta. Azt is ellenőrizni kell, hogy a szerelvény pon­tos volt-e, illetve késett, vagy korábban jött. — A -zemély vonatok rit­kán érkeznek korábban... — Feltevésekre nem adha­tunk. Tudnunk kell, hogy az éjjeli személy mikor haladt át Bakonyfürtön. Ha idő előtt érkezett, akkor érthető, hogy a sorompót a szokásosnál ko­rábban engedték le. Ha ké­sett vagy pontos volt, akkor a sorompóval manővereztek. Talán magánszorgalomból, talán hamis utasítás alapján. Ezt tisztázni kell. — Értettem — bólintott Ébert. — A figyelem — folytatta Beke — most arra a két em­berre irányul, aki az élelmi­szereskocsiban ült. Mit tud­tok róluk? — Az egyikkel — kezdte Paál — én foglalkoztam. Tegnap telefonáltam a sport- szövetségnek, ahol Czukort, a sofőrt, számon tartják. A vé­lemény lehangoló volt. A fiú KÉMREGENY féltehetség, de zseninek kép­zeli magát. Háromszor cse­rélt klubot, mert úgy érezte, hogy elnyomják. Behívásakor követelte, hogy a szövetség mentesse fel a katonai szol­gálat alól, mint a magyar notorsport reménységét, aki nem eshet ki az edzésből. Egyszóval, reménytelen eset. — Zalay ugyanezt mondta. — Egy belga sportújság mást mond... Az őrnagy meghökkent: — Czukor és egy belga sportújság? Azt se tudják, hogy létezik-e! — Úgy látszik, informálták őket... Az ügy úgy derült ki, hogy valaki elvette Czu­kor P. Howard könyvét, és megtalálta benne a kivágott cikket. Kérdem: hogyan ju­tott eszébe egy belga lapnak, hogy épp Czukorról ódát zengjen? Nem másképp, mint úgy, hogy megfizették! Még­pedig azért, hogy a motor­zsenit meggyőzzék róla: nem csupán hitegetik. Ha itthon hasznosíthatónak bizonyul, odakint karrier vár rá... Nos, a gyakorlat éjszakáján, úgy látszik „használható” volt. A cikk megpuhította... A „motorzseniről” — ahogy a tisztek Czukort elkeresztel­ték — az élelmiszereskocsi másik utasára fordult a szó. Róla Ébert százados számolt be: — Utánanéztem az ügynek, amiért Király őrmestert meg­dorgálták. Még ősszel történt, de sikerült megállapítani a napot. Királyt az ügyeletes szeptember tizenkilencedi­kén este találta a kiképző­tiszt irodájában. Másnap, amikor kérdőre vonták, be­vallotta, hogy a szocialista verseny vizsgakérdéseit má­solta le. Ezt a magyarázatot akkor el is fogadták tőle. Én, tegnap óta, nem tudom elfo­gadni. — Eszerint az őrmester más okból tartózkodott az irodában? — Feltétlenül. — Mi bizonyítja ezt? — Az, hogy a kérdéseket már tizennyolcadikén elárul­ta a katonáknak. A szobában súlyos csend lett. — Persze — folytatta Ébert —, az igazi okot még nem ismerjük. Tény, hogy a kiképzőtisztnél akkoriban semmiféle bizalmas irat nem volt. Semmi, amiért érdemes lett volna besurranni az iro­dába, s lemásolni vagy le­fényképezni. Némi túlzással: Király annyi katonai titkot sem lophatott el abból az irodából, mint egy újságos­bódéból ! — Ez nem sok — mosoly­gott Beke. — Egy szobának azonban nemcsak a berende­zése lehet fontos. Nemcsak az, amit ott talál valaki. — Hát mi? folytatjuk) lálkozó gondolatát, s így tett Husszein jordániai király is, noha Kadhafi meghívása ne­ki — természetesen — nem szólt. A palesztin gerillák bagda­di rádiója szerint nem elég csúcstalálkozót összehívni. Le kell zárni Jordánia határait, nem szabad fogadni a jordá- nigi repülőgépeket, hajókat, azaz teljesen izolálni kell Husszein rendszerét. Kairóban bejelentették, hogy elindult Damaszkuszba a szaudi—egyiptomi „közvetí­tő kettős”: Szakkaf szaudi külügyi államminiszter és Szabri el-Kholi, Szadat sze­mélyes képviselője. Ők ket­ten Asszad tábornok-elnök­kel folytatnak majd konzul­tációkat g súlyos jordániai helyzetről. Mindemellett fi­gyelemre méltó, hogy amma- ni közlés szerint Szaud-Ará- bia kedden — kötelességei­nek eleget téve — kifizette Jordán'r'/ik az 1967 óta fo­lyósított segély most esedé­kes részét, közel tízmillió dol­lárt. Kedden New Yorkban — ott élő palesztin arabok be­hatoltak a jordániai ENSZ- misszió helyiségeibe, hogy a gerillaellenes akciók elleni tiltakozásul petíciót nyújtsa­nak át. Fiatal palesztinok egy cso­portja szerdán délelőtt rövid időre l'oglalta Egyiptom, Szaud -Arábia és Tunézia stockholmi nagykövetségeit. Mint mondották, akciójukat a Palesztinái ellenállási moz­galom felszámolása elleni til­takozásuk kifejezés / ént. haj­tották végre. Megvádolták Szaud-Aróbiát és Tunéziát azzal, hogy részük volt Husz- szein cselekményeiben. Hetek kellenének hozzá, hogy az idegen kicsit is ala­posan megismerkedjen Lipcsé­vel, a hatszázezres, ősi és mégis modern, nagy forgalmú vásárvárossal. A hírlapírónak azonban most is csak annyi az ideje, amennyi csak a gyorsan szerzett benyomásokhoz elég. Á várost egy kedves kolléga, Gottfried Hansel, a történel­mi lipcsei újság, a Leipziger Volkzeitung munkatársa mu­tatta be. (Ebbe a lapba írt Mehring, Rosa Luxemburg és Lenin, s itt nyomták az Iszkra első példányait.) Ö mondta, hogy aki meg akarja ismerni az NDK mezőgazdaságának a keresztmetszetét, az menjen ki az AGRÁ-ra. Az ÁGRA fantázianév, a mi mezőgazda- sági kiállításunkhoz hasonló. De sok a különbözőség is egy­úttal. Mert ez a kiállítás egy hatalmas szakmai tapasztalat- csere. Ahogy azt Peter Haupt, a kiállítás egyik szervezője mondta: „Az AGRA nem más, mint egyetem a zöldben.” Ezt a kiállítást huszonegy éve rendezték meg először, az­óta minden évben, ötszáz kol­lektíva állít ki itt az idén: ál­lami gazdaságok, mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, er­dőgazdaságok, szakiskolák, egyetemek. S van .bemutató áruháza is csupa üveg, s szí­vesen látnánk a mi falvaink- ban is, mert önkiválasztó rend­szere gyorsan bonyolítja le a hatalmas forgalmat, s minden kapható benne, ami új és mo­dern, s eligazodni még a hat­éves gyereknek is igen könnyű az áruk kötött. Az AGRA maga 240 holdas területen fekszik, kilencven csarnokán kívül a szabadté­ren vannak a legkorszerűbb gépek s emellett a kerítésen kívül vannak a bemutató par­cellák is, amelyeken a táb­lácskákon kívül a kísérletezők adnak hasznos gyakorlati ta­nácsokat: Az egész kiállítás ugyanakkor egy gyönyörű park, a lipcseiek kedveit ki-i ránduló- és pihenőhelye is. Megtudjuk, hogy az idén a fő jelszó: a kooperáció, hogy az NDK-kiállítókon kívül jelen vannak a kooperációs partne­rek, a szovjetek, a csehek, a jugoszlávok. A magyarok most nem állítanak ki, de ott vau­nak a növényvédő gépek, ame­lyek kikísérletezésében rpi is részt vettünk.

Next

/
Thumbnails
Contents