Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-17 / 167. szám
1971. július 17. KELET-M AG Y ARORSZAG 9. tMA JEGYZETEK Nem könnyű/ de megéri A minap megjelent miniszteri rendelet lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy ha képesek megteremteni az alapot, akkor a kezdő műszaki értelmiségieknek kezdő fizetését a réginél magasabban, akár háromezer forintban is megállapíthatják. Okos rendelet. Fejlődésünk egyenes és természetes következménye, hogy hazánkban mind több és mind jobban kvalifikált szakembert igényel a népgazdaság. A becslések szerint 1980-ra ötször annyi mérnökre és technikusra lesz szükségünk, mint mondjuk, i960- ban volt. A perspektíva tehát bíztató, ám a gondok sem ismeretlenek. Nem is olyan régen még sok gyárban hallatszott a panasz: a végzett mérnökök meglehetősen rideg mostoha fogadtatásban részesülnek. A vezető mérnökök nem találtak alkalmat arra, hogy szóba álljanak a fiatalokkal. Az új mérnököknek gyakran csupán csak elképzeléseik voltak a gyár fölépítéséről és sokan még azt sem tudták, miért oda, arra a munkaterületre kerültek, ahol éppen dolgoznak. Több fiatal mérnök is panaszkodott, hogy nem engedték továbbképzésre őket, sokszor a tilalmat a vezetők meg sem indokolták. És ha a felsőbb szervek érdeklődtek és keresték a mulasztások okait, a vezető mérnökök és más szakemberek rendszerint a termelés' nehézségeire, az ebből adódó túlterheltségükA mellette dolgozó ember Az élet kényszeríti a vállalatokat, hogy olyan korszerű termelöberendezéseket keressenek és találjanak, amely az egyre jobban hiányzó munkáskezet pótolja. A leggyakoribb érv, amivel a műszaki fejlesztést „aládúcolják” hogy kevés a munkáskéz. Azzal sem lehet vitatkozni, hogy egy-egy gyárunk szinte csak pénzügyi lasszóval — azaz a fizetési ráigérgetések módszerével — képes feladatának végrehajtásához megfelelő szakembereket szervezni. De beszéljünk legalább ilyen őszintén a modernizálásra ösztönző másik tényezőről is: nem árt tudomásul venni, hogy jelenleg — átlagbér ide, pénzügyi megkötöttségek oda — a jó szakembereket, vagy a keresett szakmák képviselőit, nem kis mértékben éppen a kiemelt bérrel lehet tartósan a gyárakhoz kötni. A kiemelkedő szaktudást, a szorgalmat, a tapasztalatot, a megbízhatóságot, a vállalatoknak jól és egyre jobban meg kell fizetniük. Vagyis a végzett munka arányában kerüljön a borítékba a pénz is!... Úgyhogy ma már anyG. Riklin: Nagyon modern éves korukban tartanak igényt. Vagyis nem közvetlenül az egyetem elvégzése után. Dolgozzon előbb a kutatások területén néhány évet. Nem többet, mert ha hosszabb ideig foglalkozik például az alapkutatásban, akkor már nem lesz elég rugalmas ahhoz, hogy a gyakorlat követelményeit jól meg tudja érteni. Ehhez hasonló képzést igyekeznek meghonosítani a Szegedi Biológiai Kutató Központban is. Természetesen egy kis or szág, mint amilyen mi is vagyunk, nem képes anyagiakban gyorsan megteremteni ennek a képzésnek kizárólagos feltételeit, különösen műszaki területen nem. Az élet semmit sem ad olcsón. Legkevésbé a tudást. Persze, a tudás megszerzéséhez nem mindig bizonyul elégnek a szándék és az akarat, vagy egyes idősebb szakemberek segítőkészsége. Csak a céltudatos, szervezett továbbképzés biztosíthatja napjainkban is a jövő nagy tudású műszaki gárdáját. Egy elfogadott újítás, egy műszaki fejlesztési téma kidolgozása, idegen nyelvből vizsgát tenni, vagy tudományos előadást tartani, cikket írni a tudományos folyóiratba részt venni a politikai oktatásban, biztos, hogy nem könnyű, sőt megerőltető munka a fiatal diplomások számára, de megéri. Csak ezen az úton járva váffiat igényessé az ember, válhat életelemévé a küzdés, a munka. S. A. tempót és nem tűri meg büntetlenül, hogy attól eltérjenek. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a korszerű termelőberendezések munkába fogása nem egyszerűen csak a gazdaságosabb termelést teszi lehetővé nem csupán a hiányzó munkáskezek pótlását a szolgál, hanem nagyon sokat változtat az emberek eddigi élet-, és munkakörülményein, gondolkodásának, magatartásának kultúráján is. Azért fontos átgondolni mindezt, mert iparunk egyre több új gépet, vásárol, a vállalatok vezetőt azonban ennek csak a műszaki-gazdasági oldaláról beszélnek általában és a forintot számolva mérlegelnek. Nem kel! hangsúlyozni mennyire fontos a korszerűségnek ez a következménye. De másról is szó van. A mellette dolgozó emberről. azokról is. akik alkalmazkodásától és alkalmasságától, közérzetétől és lelkesedésétől függ legtöbbször a drága gépek sorsa. gazdasági hozama, műszaki képessége. B. J. Ahol már vonat sem jár Botpalád — az ország — Szia, drága Margóm. — Már két hete, hogy nem vagyok az. A Margók kimentek a divatból. — Hát akkor most ki vagy? — Margaréta. — Szia, Margaréta. — A „szia” sincs már divatban. „Pá”-t mondanak helyette. — Pá, Margaréta! — Pá! És téged most hogy hívnak? — Mint mindig. Irénnek. — Az utóbbi időben már nem viselnek ilyen neveket. Én Irénének foglak hívni. — Rendben. Mi újság? — Gratulálhatsz, Irene, férjhez mentem. — Már megint?!!! — A csodálkozás most nem divat. Férjhez mentem — és punktum. Már harmadik napja. — Bevált? '«i, — Nem nagyon. O — lHik? re hivatkoztak. A helyzet az utóbbi időkben észrevehetően javult. A napi termelési gondok mellett mind több azoknak az idős és tapasztalt mérnököknek a száma, akik szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a fiatalokkal. Közülük mind többen vallják, hogy a napi gondok miatt nem szabad kockára tenni a holnapi sikereket. A bevezetőben említett miniszteri rendelet formailag „eltörölte” a kötelező gyári „tanoncidőt”. Természetesen a fiataloknak is be kell látniuk, hogy a diploma, az elméleti tudás és az ambíció bár méltánylandó dolgok, megfelelő gyakorlati évek híján még édeskeveset érnek. Vágyaikat, életük nagy álmait csak akkor ás úgy tudják elérni, ha elvégzik az élet iskoláját is, mindazt melyet az elődeik már megjártak vagy ma is járnak. A végletek természetesen itt is kárt okozhatnak. Helyenként kialakult egy olyan nézet, hogy a pályán csak az tudja megállni a helyét, aki az egyetem elvégzése után rögtön a gyakorlatba áll, és annak a megismerésével teszi magát képessé az új gyakorlat, az új technológia kidolgozására. Ez a nézet élvezethez odáig, hogy a szakember esetleg kitűnően megismeri az (elavult) technológiát, de nem tanulja meg az új kialakításának módszerét. Ma már a fejlett országokban a nagyvállalatok a fiatal szakemberekre 28—29 nyival többe kerül a jó munkaerő, hogy igenis érdemes mérlegelni — az őt helyettesítő drága gép vásárlását, és beszüntetni a munkásokért való állandó szaladgálást. Viszont azzal is számolni kell, hogy az uj íéchniká — ha nem is mindig többet, de — mást vár el az őt irányító munkástól. Kialakult, vagy kialakulóban van a gyárakban olyan szakmunkás- réteg, akiken az automatagépek, a nagytudású berendezések kihasználása, teljesítőképessége múlik! Sok-sok tapasztalat igazolja, hogy a korszerű berendezések: a munkafegyelem növelésének legjobb eszközei. A technika diktálta munka- fegyelembe, az óramű pontossággal egymáshoz kapcsolódó gépekbe, a másodpercre mozduló automata továbbító szalagba — nem lehet már „beleprogramozni'’ a lottózást, a kedvenc csapat témájának megvitatását, a sértődöttséget a művezetővel, az otthoni „összekoccanás” miatti rossz hangulatot. A technika önmaga a legjobb fegyelmező erő. Előírja a — Rosszabb. Borotválkozik. Pedig most a szakáll a divat. Ráadásul még haja is van. — És az baj? — Na hallod! Az utóbbi időben még a költők is kopasz fejet hordanak. — És a nőknél milyen frizura a divat? — Semmilyen frizura! Csak gubanc. — Müven érdekes! — De igen óvatosan kell kezelni: csak semmi mosás, fésülés. Megmosod a fejed és rögtön kimész a divatból, s úgy nézel ki, mint egy kispolgár-. — És milyen színű a haj? ja» ~ Még másfél hétig vörös. Aztán, úgy hírlik, rátérnek a narancsra. Száz- százalékos modern dolgok! — És a szem? — Hogyhogy a szem? — Milyen a színe? — Színtelen. A szemed köré sok különböző színt kensz föl, hogy a színe egyáltalán ne is látszódjék. — Oh... — Köhögsz, Irene? — Igen, egy kicsit. — Az effajta köhögés most nem megy. Köhögj hangosabban, érthetőbben, hogy modern legyen. Menj orvoshoz ! — Voltam. — A legdivatosabb orvoshoz kell járni. A legdivatoösszekapaszkodó fák kis csoportja tarkítja itt-ott a sok sima zöldet. Lapos a föld, messzire ellátni. Ez a szatmári síkság. Errefelé már vonat sem jár. Autóbusz hozza az utast Botpaládra, Kispaládra. Mosolyogva mondják a botpaládiak: itt van az ország széle. Milyen azoknak ez a vidék, akik itt vannak otthon? A Túr, meg a belvizek sokszor lepték már meg az embereket. Megedződtek a természettel folytatott harcba. Minden talpalatnyi helyet visszaköveteltek a víztől. Még most is emlékeznek, hogy 67-ben hogy szedték ki a fákat, gallyakat a lankás területekről. A férfiak nyesték, az asszonyok hordták. A tsz éveken át mérleghiányos volt. Nem volt ritkaság, hogy egy-egy családnak 5—7000 forint jövedelme volt egész évben. Mire elég az? És most? A Botpaiad— Kispalád Közös Községi Tanács elnöke a híres filozófiai tételre hivatkozik. Vissza a városból — Olyan növénytermesztésünk, állattenyésztésünk van, amire minden ember büszke. A növénytermesztési átlagok — ahogy számoljuk — a legmagasabbak lesznek a fehérgyarmati járásban. Jó az emberek közérzete. A fiataloké főleg, akik nagyon sokat számítanak. 20—25 fiaitalt csábítottunk vissza a városokból. Zömmel szakmunkások. Haza tudtuk hozni őket. És itt is maradnak. Próbáljuk kiszámolni az 50 fős építőbrigád tagjainak fizetését. 2700-tól felfele alakulnak a számok. Gyurkó András traktorosnak 3700 forintnál áll meg a ..mérleg nyelve”. Van tekintélye a fiatalok előtt. Szorgalmasnak tartják. Ö a KlSZ-titkár a községben. Egyike azoknak akik megérezték, hogy tartalmasabb életre vágyik a botpalád! ifjúság. És a többiek. Radács József a gépműhely dolgozója — azt mondják a legjobb kombájnos. Szilágyi Sándor kovács a tsz-ben. Papp Ilona a kultúrfelelős még nem dolgozik. Háztartásbeli — így mutatják be. És Papp Irma, akit a legkönnyebb megtalálni, hiszen egj'edüli a KISZ-vezetőségben, aki iro- , dóban dolgozik. A tanácson Jó helyen, közel a „tűzhöz”. Minden problémát elmondhat a legilletékesebbeknek, a község vezetőinek. Bár legtöbbször nincs szükség rá. A tanácselnök majdnem olyan gyakori látogatója a iata- lok rendezvényeinek, mint maguk a fiatalok. Nem csoda, három fia van, kettő a tizenéves korban. — Magam is meglepődtem, hogv mire képesek. Ilyen még nem volt Botpaládon. Ki mit tud vetélkesabbhoz. És megkérni, hogy csakis a legmodernebb gyógyszereket írja fel. De nem ám holmi izzasztószereket. Ne felejtsd, izzadni most nem divat. Ha érdekes akarsz lenni, hódolj a divatnak. Oh, Irene, ' hogy elfecsegtem veled az időt! S nekem még be kell ugranom egy öregasszonyhoz, egy régi apróságot akarok tőle venni. Nem nekem kell. hanem a férjemnek. Elárulok egy titkot: ez a balga öreglány egy ősrégi ikont akar eladni. — A férjed hívő? — Ne röhögtess már, légy szives. Ö ugyanolyan hívó. mint én meg te. De most olyan elegáns az, ha az ember ikont vesz. Ne felejtsd, hogy most Borbáláék véria- núsága fut. Ha ikont veszel, légy résen: Borbála helyett olyan szentet is rád sózhatnak, aki már rég kiment a divatból. Pá, drágám! Oroszból fordította: Saiga Attila dók, barkochba, ismerd meg Magyarországot, előadások, politikai vitakör. Kállai Éva nevét vette fel az ifjúsági klub. Most a névadó clete után kutatnak. mindenki tudja meg, ki volt. Hogy is kezdődött a klubélet? Biztosíték a titkár szava — Úgy, hogy az egyik iskolateremben esténként ösz- szejöttünk — meséli Papp Irma. — Aztán amikor az új tanácsház felépült, a légit megkaptuk. 30 ezer forinttal. Két kisebb termet egy közfal választott el. Kivettük. A nagy helyiség elég. Idén újabb 30 ezer forint jutalmat kaptunk, ismét a KISZ-től. Berendezkedtünk. Tévé, rádió, magnó, lemezek, társasjátékok. Szóval otthonunk van. Azt sem felejti ki, hogy két éve a tanácselnök bezáratta a klubot. A duhajko- dók italbolttá akarták változtatni. Magukkal ragadták a többieket is. Esténként italozás volt a klubban. Bezárták. Csak a KISZ-titkár szava volt a biztosíték arra, hogy nem fordul többet elő. S az adott szó lett a vonzerő — 30—35 fiatal az állandó klubtag. A faluban sincs sokkal több. Kispaládról is átjárnak addig, amíg a saját klubjuk elkészül. A fundamentum már kész. Segítik egymást társadalmi munkával. — Az autóbusz Kispaládon alszik. Nem volt fordulóhelye. Társadalmi munkával készítettük el. Csak úgv, mint itt egy utat a falu végén. Két vasárnap volt talpon minden fiatal. Gépekkel, ásóval kapával, két kézzel hordtuk a követ. A sportpályánkat is meg lehet nézni. Két sor nyárfa szegélyezi. Mi ültettük. Kint az út mellett egy kis nyáríali- getet telepítettünk. A klub! elé keltene meg egy sgep kis viragoskerf. Nyírbátor ugyan még nem érte el városi rangját, jelentős műemlékei, a település Szerkezete és egyre erősödő iparosodása azonban máris különleges jelentőséget és szerepet biztosít számára. A NYÍRTERV főmérnökétől most azt hallottuk, hogy már korábban is számos, olyan létesítményt tervezett áz iroda, amelynek Nyíl bátor szempontjából is nagy a jelentősége. Ezek között szerepel a község sziluettjére is jelentős befolyást gyakoroló új épületek, a növényolajipari vállalat épületei, az extraháló üzem és a 800 vagonos siló tervei. Az úgynevezett Bóni gyártelep épületein kívül számos emeletes bérlakás, kisebb- nagyobb ipari, kulturális létesítmény tervei készültek a tervező irodában. Ki kel! emelnünk a Minorita kolostorból készült átalakítási terveket, melyekből a jelenlegi Báthori István Múzeum létesült. Nyírbátor városiasodása szempontjából az eddig megépült jelentősebb épületek mellett is kiemelkedő lesz a jelenleg készített új tervek. Említést érdemel a városképet formáló középületek közül a befejezéshez közeledő gimnázium épülete, melynek terveit Csomós Janosné készítette. Az épület esztétikai és funkcionális sikerét igazolja, hogy a művelődési szakemberek más középiskolát is javasolnak ennek tervei szerint megépíteni. Elkészült az új SZTK rendelőintézet terv* i& Ez a széle Mindenünk van — mondták a fiatalok. És vajon kinek? Élnek-e a kulturált szórakozás lehetőségeivel? A moziban, amit a tavasz- szal alakítottak át szélesvásznúra háromszor hetenként telt ház van. Különösen azóta, hogy a szélesítéssel sz új filmek is hamarabb idé jutnak. A könyvtárat még sok fiatal elkerüli. Bevallják, hogy ha az állandó olvasók többen lennének, el sem férnének a könyvtárban. Kicsi. A könyvtáros szerint főleg a szépirodalmi és az ifjúsági regények a legkapó- sabbak. , Kocsma ~ kontra klub A 30 ezerből könyvszekrényre is jutott. Azt tervezik, hogy leszvegy saját mini könyvtáruk. Akkor talán az újságoknak is lesz helyük, amit most hiányolnak a klubból. Tévedés lenne azt hinni, hogy elteltek az eredményekkel. Álmodoznak, terveznek. Egy szép presszót szeretnének. Azt mondják, hogy Botpaládon már az öreg parasztbácsi is presszófeketét iszik. Az ÁFÉSZ és a tsz segítségével öt éven belül talán lesz presszó is. Hisznek benne, el is fogják érni. Úgymint a vasárnapi buszji"a- tot. — Sokan látogatnak beteget a fehérgyarmati kórházban. Az idősebbek a fürdőbe vágynak vasárnap. Sokat küzdöttünk az ellenzőkkel, amíg elértük, hogy vasárnrp is induljon el a busz Kispaládról és este vissza. — A kulturáltabb és modernebb élet forradalma — mondja Papp Irma. — Amíg a fiatalok nem érezték a* anyagi biztonságot, semmihez sem tudtunk kezdeni. Valamelyik este meg megyek a kocsma előtt — üres. Benézek a klubba, tele van, npzik a tévét. Barakso Erzsébet modern kivitelű épület nemcsak esztétikai szempontból, de a városiasodás szempontjából is jelentős lesz. Több ipari beruházás is a NYÍRTEKV elképzelése szerint valósul meg Nyírbátorban. Az Auróra Cipőgyár nyírbátori üzeme már erős ütemben épül. Megkezdődött a Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregysége területén egy csarnok építése is. Ezt az építkezést további csarnokok, irodák és szociális épületek bővítik-, majd. Érdemes megemlíteni, hogy a gyár csarnoka házilag gyártott vasszerkezetből épül. Még nincs teljesen készen, de a szerkezet iránt más beruházók is élénken érdeklődnek és annak gyártását már is megrendelték. A tervező iroda tevékenysége tehát nem csupán egy adott feladatot oldott meg, de hozzájárult a megye .épületszerkezeti bázisának bővítéséhez is. Külön figyelmet érdemel a növényolajgyár részére készített olajfinomító épület új terve. A legkorszerűbb technológiához méltó, modern „üvegpalota” bizonyára jelentősen hozzá fog járulni az amúgy is korszerű üzem szépüléséhez is. Szólni kell még arról a tanulmányról, amelyet a tervező iroda a Báthori István Múzeum bővítéséhez készített. A terv valóraváltása esetén a múzeum az eddigieknél is jobban meg tud felelni a követelményeknek és az eddigieknél is inkább kulturális centrummá válhat. Nyírbátor — a tervezőasztalon Gimnázium, rendelőintézet, ipari létesítmények a városiasodé településen
