Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
4 «Mal RELET-MAGYARORSZAG 1971. július IS.' A Tisza II. szabolcsi hasznosítása Dr. Fekete Istvánnal, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával beszélgetett a Kelet-Magyarország munkatársa. Annak a hatalmas, nemzetközi méreteket öltő vállalkozásnak, amit röviden Tisza II. néven ismerünk igazgatóhelyettese. Annak a programnak, amely az ENSZ nemzetközi élelmezésügyi szervezete, a FAO védnöksége alatt készül, ő az igazgatója. Amikor beszélgetésünk témájául az öntözés és Szabolcs összefüggéseit kérjük, hozzáteszi, hogy Váci Mihály volt a legjobb barátja, s már csak ezért is szívesen nyilatkozik a szabolcsi olvasóknak, akiknek az öntözés a következő években igen fontos ügye lesz. — Mindenekelőtt: mi az új a kiskörei vízilépcsőben? — Csaknem minden, az eddigi hasonló berendezésekhez képest. Ezért is keltett nemzetközi érdeklődést. Az alapkérdés a következő: egy öntözőrendszer műszaki, vagy mezőgazdasági ügye ? Mindeddig elsődlegesen a műszaki megoldások oldaláról történt a döntés, méghozzá nemcsak hazánkban, hanem az egész világon minden országban, a legfejlettebbekben is, ahol csak öntözőrendszerek épültek. A műszaki szemlélet eredmé-; nyezte, hogy a gazdaságossági számításoknál mindig a lehető legolcsóbb megoldást i választották. így épült a mi ; tiszalöki rendszerünk is. A legolcsóbb pedig mindig az, ha a víz saját súlyánál fogva, gravitációsan halad. Tehát lefelé, a mélyebben fekvő te- i rületekre. j — Igen ám, de ez ellentmond a mezőgazdaság érde- ; keinek. Mezőgazdaságilag i tekintve a dolgot, nálunk is ; és mindenütt a világon a mé- i lyen fekvő földek a legrosz- szabbak. Tehát az öntözés nem kevés költsége itt térül meg a legkevésbé. De van más ok is, amiért helytelen a mélyebb területekre vezetni a vizet. Számítani kell a termőtalaj változásaira. A víz okozta változások közül elég csak egyet említeni: ha megemelkedik a talajvíz szintje, a talajvízben lévő oldott sók el- szikesítik a termőföldet. Rosszabb esetben elmocsarasodik a táj. Ez, sajnos, sok helyen megtörtént. — Most történik először, hogy az öntözésre váró területeket gondosan előre elemezzük, előre biztosítjuk, hogy termékenysége ne romoljon le és gondolunk arra is, hogy ilyen nagy új vízfelületek — és a dús lombú új növényzet — mennyiben változtatja meg a táj mikroklímáját, a helyi éghajlatot. — A rakamazi mo- dellgazdaságnak milyen szerepe lesz a nemzetközi bemutatókon? — Elsősorban az öntözéses gyümölcs- és burgonyatermelésből kívánunk itt jó, megmutatható mintát létesíteni. De Rakamazon fontos szerepe lesz az öntözés Itatásának az állattenyésztésre, vagyis az öntözéses legelő- gazdálkodásnak is. Mivel részben homokos terület, itt is, de hazánkban másutt is a homoki öntözésnek. A homok az egyetlen talaj, amely eltér az előbb említett szabálytól (elszikesedik.) A homokban ugyanis nincsenek egészen apró, úgynevezett kolloid részecskék, melyek lekötik a talajvíz sóit. Talán jó hasonlat, ha a háziasszonyok körében mostanában olyan divatos virágnevelési formára utalok, amikor egy üveg vízben, kavicsok között, megfelelő tápsókkal nagyon szép növényeket tartanak. A homok olyan, mint ez az üvegbe helyezett kavics. Csak támaszt tart. Minden égy4ír táplálékot „adni” kell a növénynek. — Talán érdekelni fogja a szabolcsiakat, hogy éppen most rendeltünk meg két korszerű, John Deere típusú amerikai árokásó gépet, melyek hallatlanul nagy teljesítménnyel tudnak kívánt méretű öntözőárkokat húzni. Elég talán jelzésül, hogy a két gép — áruk egyenként ötvenezer dollár — egy hét alatt képes egy szabolcsi átlagos mezőgazdasági nagyüzemben minden munkát elvégezni — természetesen megfelelő előkészítés, pontos tervezés után. A két géppel az a szándékunk, hogy — amikor Rakamazon végzett — a szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezé.v* e álljon. Talán nem árt megemlíteni, hogy egy harmadik Szakkönyvtárunk Homoki bor készítése és kezelése A magyarnak a szőlő nemcsak a bor, hanem kenyér is — mondta egy neves borász. Megállapítása napjainkban kétszeresen igaz a homokra, melynek szőlője és bora a „futó” jelzőt „arany”-ra cserélte ki. Sorakoznak is a borversenyeken nyert aranyérmek a homokon gazdálkodó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és kistermelők pincéjében, bizonyítva jó és speciális borkészítési, illetve kezelési ismereteiket. Érdemes ezeket eltanulni tőlük Kádár Gyula tolmácsolásában, aki a Kertészeti Egyetem borgazdasági tanszékének vezetője. Az elmúlt évtizedben mind a kutatásban, mind az oktatásban gazdag tapasztalatokra tett szert. Nagyon sűrűn látogatta és látogatja ma is a borgazdasági i\?meket, valamint a feáztáji bortermelőket. Elvitathatatlan érdeme, hogy könyvében sikeresen határozta meg az arányokat: mire kíváncsiak elsősorban a borászok, mi és mennyi érdekli a kutatókat, oktatókat, milyen szakmai segítségre van szükségük a kisüzemi, háztáji termelőknek. Ismeretanyagát hat kérdés köré csoportosítja: Mi határozza meg a homoki borok minőségét? Milyen legyen homokon a korszerű borászati üzem? Hányféle technológiát lehet használni? Hogyan kell kezelni és tárolni a homoki borokat? Hogyan palackozzunk? Milyen legyen a borkészítés és borkezelés a háztáji gazdaságokban? Kívánjuk, hogy újabb aranyérmek bizonyítsák a homoki borok kitűnő ízét és zamatét, valamint e könyv hasznosságát is. korszerű gép, egy Gréder már ott dolgozik és hasonló nagy teljesítménnyel képes utakat építeni a mezőgazda- sági nagyüzemekben. — Az eddigiekből következik a következő kérdés: mikor lesz Szabolcsban általános az öntözéses mezőgazdasági kultúra? — Véleményem szerint évszázadunk végéig. Természetesen nagyon kell ügyelni a sorrendre. Öntözést csak ott érdemes bevezetni, ahol a természetes csapadéknak már minden cseppjét jól kihasználták. Ez sok mindent jelent. Először is megfelelő vízrendezést. Amíg ez el nincs végezve, kár még több vizet oda vezetni, ahonnan az elvezetés lehetőségei nincsenek meg. Aztán a megfelelő talajművelési eljárások meghonosodását, — melyeknek egy része köztudomásúlag a talaj belső vízgazdálkodásának a megtartását jelenti — a hozzávaló gépekkel, szakemberekkel. Vízrendezés alatt pedig sohasem a talaj kiszárítását kell érteni, hanem a lehulló csapadék visz- szafordítását és csak a felesleges, káros vizek elvezetését. Amikor már mindez megvan, akkor jöhet a magasabb forma, az öntözés. Addig csak J£lö§leg,s>. költség. — Ha szabad-"' égy termé-, szetes hasonlattal élnem, azt. mondanám, hogy aki rongyo-. san, éhesen jön haza á háborúból, az helytelenül teszi, ha az első fizetéséből egy vadonatúj cilindert vásárol. Pedig ezt tenné egy szegény, elmaradott, fejletlen mezőgazdasági nagyüzem, ha az öntözéstől várna csodákat. Viszont, amikor már meg van a jó munkaruha, jöhet az ünneplő is, a díszesebb, igényesebb öltözék. — Egyébként ez természetes folyamat Az új, mind intenzívebb, sőt szuperin- tenzív növényfajták mind gazdaságosabb termesztése megköveteli majd a megfelelő mennyiségű víz adagolását. Gondolok itt például a kétvonalas hibrid kukoricára, melyből holdanként hatvan mázsa is elérhető, de nem hallatlan vízigénye kielégítése nélkül. Szabolcs megye- tipikus növényei, a paradicsom, a paprika, a dohány és a burgonya új fajtái is ilyen szuperintenzív növények, melyeknek ugrásszerűen nőnek a termelési költségei, de ugrásszerűen, arányosan nő a termés és a jövedelem is, Ehhez azonban a száraz gazdálkodásban több vízre van szükség. —- Szabolcs-Szatmár megye melyik területén várható először az öntözéses kultúrák tömeges elterjedése? — Fejlettségi fokuk szerint én a kisvárdai járás közös gazdaságainál sejtem először, itt a Tiszából megvalósítható. Ezen kívül az Ecsedi-láp most folyó nagyarányú rendezése annak környékén. — Búcsúzásul hadd kérdezzük meg, dolgo- zik-e tudományos munkán, készül-e doktori értekezésre és ha igen, mi a címe? — Ez év őszéig szeretném befejezni doktori dplgozato- mat. Disszertációm témája s címe is: A mezőgazdaság és az öntözésfejlesztés összefüggései. Gesztelyi Nagy Zoltán Szénaprés a kaszálón Traktorhoz kapcsolható új típusú szénabegyűjtő gépet szerkesztettek egy belorusz traktorgyárban. Működése egy préshez hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy nem fémet, hanem a szérűn kiszárított szénát dolgozza fel tömör, négyszögletes blokkokká. A gép dróttal át is köti és egyenletesen sorba rakja a feldolgozott takarmányt — óránként hét tonnát. A gép munkáját a traktoros irányítja. Különleges mechanikus ellenőrző szerkezet azonnal jelt ad, ha a drót elszakad és a bálák átkötet- lenül kerülnek a földre. Műszaki mutatóit tekintve felülmúlja a többi hasonló rendeltetésű gépet, könnyebb náluk, konstrukciója egyszerűbb, — tehát üzemelése megbízhatóbb. Ezen kívül a PSZB—1,6 munkaegységei nem is deformálják annyira préselés és kötözés közben a szénát — azaz csökken a többi géptípusnál elkerülhetetlen levél- és fűvirágveszteség. Gyapottermesztés — vízben A talaj nélküli hidroponi- kus termesztési módszer a második világháború idején kezdett tért hódítani: a fertőzött talajú vagy sziklás katonai támaszpontokon, ahol a katonaságot friss zöldséggel kellett ellátni. A hidroponi- kus termesztésnél a növény tápanyagait mesterséges tápoldatból szívja fel. A tápoldat különféle elemeket tartalmazó sóoldat. : Taskentbeír a gyapottermesztés fellendítésével tudományos kutatóintézet foglalkozik. A kutatók az intézet laboratóriumaiban, gazdaságaiban új gyapotfajtákat kísérleteznek ki, és igyekeznek elérni, hogy a gyapot necsak nagy terméshozamú, hanem gyorsan érő, gépekkel könnyűszerrel betakarítható legyen és jól ellenálljon a növényi kártevőknek. Vitaindító Nagyüzemi zöldségtermesztés tsz-közi társulással A mezőgazdasági termelőüzemek, elsősorban a mező- gazdasági termelőszövetkezetek egyre intenzívebben foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A növénytermesztésnek ez a legjövedelmezőbb, de egyben a legmunkaigényesebb ágazata. He.jdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyék nem tartoznak ugyan a hagyományokkal rendelkező zöldségtermesztő körzetek közé, de a debreceni és a nyíregyházi konzvergyárak meghatározó tényezői a szántóföldi zöldségtermesztés növelésének. Ezt a növekedést nem a terület növekedésével, hanem a termelés intenzitásának növelésével kell elérnünk, melynek előfeltétele új és hatékony agrotechnikai módszerek kidolgozása, új, nagy termőképességű és jó minőségű fajták meghonosítása és előállítása. A gyümölcstermesztés vonatkozásában a megyén belül megvannak az előfeltételek a tudományos munka kifejlesztéséhez, sőt az Üjfehértói Kísérleti Intézet az országosan elismert intézetek közé tartozik. Igen szép eredményeket mutatott fel a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Tangaz.- dasága is, de a zöldségtermesztésben ilyen vagy ehhez hasonló bázisok nincsenek. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ismerjem a megye zöldségtermesztését, még a statisztikai adatokat is csak eztán lesz módomban megismerni, ríiééirtszerethék ■felvetni néhány olyan lehe- tősÍ.gey -.aránylag, gygjc-, san előre vinné a zöldségtermesztést Szabolcs-Szatmár- ban. Azt tisztán kell látnunk, hogy a zöldségtermesztés megszervezése még akkor is költséges egy üzem számára, ha azt a legmodernebb fóliasátras palántanevelésre alapozza. Tudomásom szerint Sza- bolcs-Szatmárban nincsenek nagy zöldségkombinátok, tehát egy-egy tsz nem túlságosan nagy területen termel paradicsomot, paprikát, uborkát, hogy csak a legfontosabb konzervgyári alapanyagokat említsem. Éppen ezért olyan palántanevelő telepekre lenne szükség, ahol a legkorszerűbb berendezésekben kiváló szakember irányítása mellett lehetne megnevelni az egyes üzemek palántaszükségletét. Hazánkban most van kialakulóban egy mozgalom, ahol a központi palántanevelő telepek kiépítését tsz-közi társulásokkal oldják meg. Az ilyen egyesülés előnye elsősorban abban áll, hogy egy-egy termelőszövetkezetnek nem kell erején felüli beruházást eszközölni, hanem palántáról szaporítható zöldségtermesztésének megfelelő arányban ruház be. Nem kell külön szakembert tartani, sőt a szabadföldi zöldségtermesztés is megoldható lenne egy zöldségtermesztő kertészmérnök szakember beállításával, míg a termelőszövetkezetek középfokú képzettségű kertészt alkalmazhatnának. Egy ilyen központi palántanevelő telep el tudná látni azt a 4—5 termelőszövetkezetet, akik társultak, de árupalánta előállításával nagyban segítené a háztáji kertészetek fellendítését is. Amennyiben az illetékesek és a tsz-közi társulások elvileg egyetértenek az itt leírtakkal, a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (ősztől főiskola) üzemszervezési és zöldségtermesztési szakemberei készséggel vállalják a tervek elkészítését és a további szak- tanácsadást. Dr. Varga Imre kandidátus Növeljük a napraforgó termését — negatív szelekcióval! Az egészséges növényállomány közül a gombaíbeteg- séggel fertőzött egyedeknek az eltávolítása képezi a negatív szelekciót. A termesztés gyakorlatában igen sokszor szükséges e módszer alkalmazása, mert ezáltal a termés (mag, gumó) további fertőzését tudjuk megakadályozni. A napraforgó termesztésében jelenleg különösen két betegség fordul elő: a fehér- pentszes tő- és tányérrothadás, valamint a napraforgó peronoszpóra. A fehérpenész fertőzése különösen a homoktalajokon gyakori. A fejlődés bármelyik szakaszában felléphet a növényeken. így lehet: gyökér-, szár- és tányérfertőzéses alakja. A fertőzés a talajból hatol fölfelé a gyökerek és a szár szállító edénynyalábjaiban. Ez a fertőzés barna rothadást okoz a gyökér- nyak táján, fehérpenészes bevonattal. Miután a barna rothadási folyamat a vizes tápanyagszállítást akadályozza. kifejlődésének előrehaladásával az egész növény hervadása. majd el- száradása következik be. A szárfertőzés es alaknál a szárat egy vagy több helyen gyűrű alakú barna folt veszi körül, fehérpenészes bevonattal. A szár szilárdító elemei az enzimek oldó hatására tönkremennek, a szár egészén a földre hajlik és elszárad. A betegség harmadik alakja a tányéron fordul elő. A tányér hátsó részén fényes rothadó foltok lesznek, melyekből a gombáiénál a magvak közé nő, ahol fehér penészbevonatot hoz létre. A gombafonal a maghéjon is áthatolhat. A gombafonal kifejlődése után (jún. vége) kívül fekete, néhol fehérrel tarkított, belül fehér kemény áttelelő képleteket hoz létre (szárban; levélen, tányéron, magban). Az átte- lelő képletek a betakarítás után a magvak közé keverednek. Miután a rosta a nagyobb képleteket kisebbekre darabolja. így nem lehet kiválasztani. Ezért szükséges a betakarítás előtti többszöri szelektálás. A másik előforduló betegség a napraforgó peronöisz- póra, mely a fejlődés bármely szakaszán felléphet. Már 2—3 leveles kortól eltávolítható a világosabb színe és fehér penészbevonat a levélfonákon, az erek mentén jelzik megjelenését. Később a törpenövés jellemzi (20—50 cm magasság). Az ilyen növény, ha a tányérokat ki is fejleszti, de fertőzött magvakat hoz. A betakarítás gépesítésével a fertőzött növények különválasztása nem lehetséges. Szükséges ezért most a betakarítási időszak előtt egy szelektáló csoport létrehozása 3—5 fővel. 'Feladatuk a táblák növényeinek ellenőrzése és a beteg vagy beteggyanús egyedek tövedtől való kiszedése. Meghatározott helyen a tálblán kívül a beteg növényeket össze kell gyűjteni és száraz szalmával keverve meggyújtani. elégetni. A fehérpenész elleni védekezés feltétlenül megkívánja ezt a radikális, munkaigényes megoldást a kisvárdai napraforgó fajtánál, különösen akkor, ha siló vagy zöld- trágya-vetőmag céljára akarjuk kikészíteni. A peronoszpóra fertőzés ellen az ismert szerekkel eredményesen permetezhetünk, de csak a kelés utáni időtől a napraforgó 50—60 cm-t elérő magasságáig. Később a törési kár nem lesz arányban a védekezés eredményével. Azoknál a töveknél. melyeknél a peronoszpóra tünetei később válnak láthatóvá, a bimbózás idején a törpenövés jelzi a fertőzést, melyet az előbbiek szerint el kell távolítani, kiszedni és megsemmisíteni. A fertőzött táblák növénymaradványait őszi mélyszántással fordítsuk le és a napraforgó termesztését 5 éven keresztül szüneteltessük. Az 1971. évi megfigyelések szükségessé teszik a gcmhabetegségekkel szembeni időbeni védekezést és még inkább a jövőbeni megelőzést. Dr. Galgóczi József mg. mérnök
