Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

1971. július 15. KELET-M AGY ARORSZAG 5. oldaí Jobb ellátás, állandó foglalkoztatás „Munkásokat felveszünk** MINDENFÉLE Új tsz-közi vállalkozás alakult Szabolcsban Tábla a kapunál Kopogtat a törzsgárda — Mennyit kereshet a szakmunkás? Megalakult a Szabolcsi Termelőszövetkezetek Beszer­ző és Értékesítő önálló Közös Vállalkozása (SZATÉV). Az új megyei szövetkezeti társu­láshoz a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségétől 26 tsz és 2 szakszövetkezet, a szatmár- beregitől 30 tsz és a mátészal­kai TÖVÁLL, a nyírségitől 21 tsz jelentette be csatlakozását. Az alakuló küldöttgyűlésen működési alapszabályt hagy­tak jóvá. Több felszólaló is­mételten hangsúlyozta, hogy bár nemrég történt, amikor megalakították a tsz-ek és ÁFÉSZ-ek korszerűsített me­gyei vállalatát, a MÉK-et, szükségesnek tartják — a tsz- törvény adta lehetőséggel él­ve — egy ilyen közös vállal­kozás létrehozását is. Sok problémát okoz a tsz-eknek különböző anyagok beszerzé­se, adott lehetőségek kihasz­nálásának szervezése és bő­ven kerül még áru többcsa­tornás értékesítésre. Megválasztották az igazgató tanácsot, melynek elnöke Saf- ranku András, a buji Uj Élet Tsz sülöké lett. Az ellenőrző bizottság elnö­ke Bódi Sándor, a szamosta- tárfalvi Ady E. Tsz elnöke. Ügyintéző igazgatóvá Szekfű Józsefet, a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége volt áru­forgalmi vezetőjét nevezték ki. A vállalkozás székhelye Nyíregyháza, egyelőre a terü­leti szövetség helyiségében. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a jobb kapcsolatok tar­tása és fejlesztése érdekében a másik két területi tsz-szö- vetségi székhelyen (Mátészal­kán és Nyírbátorban) egy-egy, a vállalkozáshoz tartozó, füg­getlenített munkatárs tevé­kenykedik. A taggazdaságok, vállalko­zások egyenként 5000 forintot adnak az alakulás közös alap­jára. A megye mindhárom tsz területi szövetsége 100—100 ezer forintot ajánlott fel. Rövid idő telt még el a me­gye legújabb szövetkezeti kö­zös vállalkozásának létrejötte óta, de máris eredmények vannak programjának telje­sítésében. Egész sor megbíza­tása van a vállalkozásnak zöldség-, gyümölcsfélék és burgonya értékesítési elhelye­zésére. A felkínált áru egy ré­sze a megyei ellátást javítja, más része távolabbi megyék­ben kerül elhelyezésre, sőt a fővárosba is megindult a burgonyaszállítás. A társult gazdaságok 32 hű­tőtárolóval rendelkeznek, azo­kat jobban akarják hasznosí­tani. A manipulációs térben minden nagyobb beruházás nélkül segédüzemeket lehet létrehozni, lehetőség nyűik a felesleges munkaerő foglal­koztatására. Ilyen céllal és el­képzeléssel több tárgyalás in­dult kedvezően, többek közt bútorgyárral, a budapesti 23- as Volánnal és külkereskedel­mi vállalatokkal. Fontos fel­adatnak határozta meg az ala­kuló küldöttgyűlés a gyenge adottságú tsz-ek segéd- és ki­egészítő üzemógi tevékenysé­geinek szervezését, kialakítá­sát és folyamatos segítését. Máris eredménynek köny­velhető el, hogy a megalaku­lástól eltelt rövid idő alatt, a vállalkozási iroda közreműkö­dött 15 erőgép, két kombájn, több munkagép és alkatrészek fészer zésében. ..... ...... (a.. b.) „Felveszünk asztalosipari szak- és segédmunkásokat”. Ez a tábla fogadja a Kelet­magyarországi Faipari Vál­lalatnál a belépő idegent. S ez a mondat hosszú hónapok óta kinn függ, tehát már elég régen munkaerőgon­dokkal küzd az üzem. Vajon a fizetés, a munkások még hiányos becsülése, vagy a rossz munkahelyi körülmé­nyek ennek oka? Erre ke­restük a választ a nyílászáró szerkezetek üzemegységében, ahol a dolgozókkal beszél­gettünk. Alacsony a plafon“ Dolgos József 11 éve dol­gozik a vállalatnál, s ez az első munkahelye: — Én abban látom a prob­lémát, hogy elég alacsonyak az órabérek. Én tizenegy éve dolgozok itt, de csak kilenc forintig vittem, pedig közben még faipari technikumot is végeztem. Ehhez jön még a szakmunkásoknak járó tel­jesítménybér, így 2300 fo­rint körül keresek havonta. De nem szeretek vándorolni, megszoktam itt, jó ez a mun­kahely. Csakhát nehéz várni egy évtizedet, hogy két fo­rinttal magasabb órabért kapjon egy ember. — S ez a magyarázat. Az öregek helyett újak kellenek, de az újak látva, hogy sok idő kell 2—3 forint órabér emeléséhez, inkább másho­va mennek, oda, ahol töb­bet kapnak, például az épí­tőiparba. Pedig mint mond-, tam, jó itt a vezetés, ember-' ségesen bánnak a dolgozók­kal, jók a munkakörülmé­nyek, csakhát az a bizonyos „plafon”, az kevés. — Én is Dolgossal kerül­tem ide — veszi ált tai szót • Balázs Andrási ■— Fizetésem 2300 forint körül van, s aki most jött ide egy éve, annak meg 1700. Többet a törzsgárdatagokért — A jövő évtől kezdődően már rendezik az órabéreket, ügy tudjuk, azt a bizonyos „plafont” — amit a Dolgos említett — tizenöt—húsz szá­zalékkal emelik. így például én háromszáz—négyszáz fo­rinttal keresek majd többet. Ez már valamivel kedve­\ zőbb, mert ha más vállalat­hoz hasonlítjuk, akkor eset­leg csak kétszáz forinttal kevesebb ez az összeg. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kell majd tíz éveket várni arra, hogy két-három forinttal emelkedjék az óra­bér. De el ne felejtsem, eh­hez jön majd a törzsgárda- tagoknak járó jutalom. Türelmetlen fiatalok Két régi dolgozónak tehát ez volt a véleménye. De mit szólnak ehhez az „újak”? Például Kövér Károly, aki egy éve került ide: — A szakma kitanulása után itt kezdtem dolgozni. Akkor héttizes órabérem volt, most hétötven. így a teljesítménybérrel együtt 1700 forint körül keresek. Ez azonban lehet, hogy tíz év múlva is ennyi lett volna, ha nem jön az órabérrendezés. Sokan ezt nem várják meg, valóban igaz, hogy sok a tü­relmetlen fiatal. Ez azonban érthető is. Jól érzem itt ma­gam, jók a vezetők, jók a munkatársak, de ha nem jött volna az órabérrendezés... A másik fiatal, Anda János is ezt bizonygatta: — Az én órabérem nyolc forint tíz, egy segédmunká­sé pedig hét, hétötven. Ehhez nekem jön még a szakmun­kásoknak járó teljesítmény­bér, tehát ezerhét körül ke­resek. A segédmunkás pedig ezernégy—ezeröt között, ügy gondolom, nagyon minimális a szakmunkás, segédmun­kás közötti különbség, pe­dig hát mi, mégiscsak három évig tanultunk. Sokan ezért elmentek. Ha változik a helyzet, nem adok egy fél évet, visszajönnek. A válaszokból kitűnik, miért volt a sok kilépés, miért került a tábla a kapu fölé. Eddig a törzsgárda tag­jai szinte alig kaptak vala­mit az eltöltött évekért, így oda mentek, ahol anyagiak­ban is megmutatkozott a ré­gi dolgozók megbecsülése. Ezen változtatni kellett, s változtattak is. Az új kollek­tív szerződésben már megta­lálható a törzsgárdatagoknak járó havonkénti pénzjutalom, a több évért, több pénz elv. A tábla tehát már nem sokáig lesz ott. Az órabérrendezés, a törzsgárda nagyobb megbe­csülése, a jó vezetés, a jó munkahelyi körülmény — várhatóan — visszahozza az embereket B. D. Népes mezőny, gazdag program Indulásra kész a Tisza-túra- F *'«*»-*'"* .... --------•- -ísf.rií t . _> A >» i.SO/* ÍBÍ Rzeszóv— Eperjes—Nyíregyháza Fejlődő műszaki-tudományos kapcsolatok a testvérvárosok között Vasárnap, július 18-án délben, pontban 12 órakor indul el kis ünnepség után a csengeri Szamos-hídtól a nemzetközi Tisza-túra. A hagyományos eseményre már készen áll a népes mezőny. Négy holland. 21 NDK-beli, 52 magyar, 5 NSZK-beli evezős áll készen, hogy a nagy folyón lecsónakázva eljusson Szegedre. A Szamos vadregényes partjai között az első napon a túrázók Gergelyiugornyá- ra érkeznek. Megtekintik a kempinget, belátogatnak Vá- sárosnaiményba. hogy ismer­kedjenek a táj központjával. Útjuk innen napi 20—28 ki­lométeres szakaszokra osz­lik. A víz mentén megte­kintik a néprajzi, irodalmi, •f ó -izár-./-! zs.lrrs'e cvArtöL- cvV -Pzvl IroeA sik a műemlékeket. Egyhe­tes evezés után 25-én ér­keznek Tokajba. A következő napon még megyénkben vezet útjuk. Tiszadadánál egy gyalogtúra után megkoszorúzzák a hár­mas emlékművet, amely a magyar Tisza-szabályozás nagyjainak emlékét őrzi. Július 27-én kerül sor az út egyik legizgalmasabb ese­ményére. á zsilipelésre. Ti- szalöknél a túra résztvevőit átemelik, és innen már meg­állás nélkül jutnak a kö­vetkező állomásra, a kiskö­rei vízrendszerhez. A túra résztvevőinek végcélja Sze­ged, ahol a várossal való ismerkedés után megtekin­tik az ünnepi játékok ese­ményeit. A külföldi műszaki-tudo­mányos kapcsolatok kereté­ben az MTESZ Szabolcs-Szat- már megyei szervezetének delegációja járt nemrégiben Nyíregyháza testvérvárosai­ban: a lengyelországi Rze- szowban és a csehszlovákiai Eperjesen. A küldetés cél­járól és eredményéről a de­legáció egyik tagjával, Sholtz Bélával a szervezet titkárá­val beszélgettünk. — Célunk a műszaki to­vábbképzés és fejlesztés ér­dekében felhasználható kül­földi kapcsolatok kiépítése volt a lengyel és csehszlovák testvérvárosokban. Az egye­sületek vezetői — mindkét városban — elvtársi és ba­ráti szívélyességgel fogadták a delegációt és így vala­mennyi kitűzött tennivaló te­rületén eredményes volt a küldetés. Például Eperjes is erős ütemben iparosodó vá­ros. Van automatizálási gé­peket készítő gyára, csapágy­gyára, konzervgyára és jelen­tős a szolgáltatóipara. Épí­tészeti szempontból külö­nösen érdemes megtekinteni a korszerű és fejlett vasszer­kezeti megoldásokat, s a jól működő tervezőirodát. Je­lentős a környék mezőgaz­dasági termelése. Rzeszow legjelentősebb . üzemei: a gépgyár, a kohászati üzem, műtrágyagyár, gumigyára, a műanyag- és hőszigetelő anyagokat készítő üzem és a konzervgyár. Továbbá a lub- lini egyetem kihelyezett fa­kultása; gépész, kémiai­technológiai és felsőfokú építész szakon. A krakkói egyetemnek is van kihelye­zett felsőfokú agrotechnikai i tagozata. — Az ipari és mezőgazda, sági bázisoknak megfelelően az egyesületi élet is élénk. Rzeszowban például igen jól felszerelt, több előadóterem­mel, klubhelyiséggel, irodával ellátott technika háza áll az egyesületek rendelkezésére. A szervezetek készséggel vál­lalkoznak a nyíregyházi de­legációk fogadására, szakmai programok biztosítására. Ezeknek a lebonyolítására konkrét, közös munkatervek készülnek. — Rzeszowban megálla­podtunk, hogy egy delegáció szeptember közepén látogat el Nyíregyházára. Közöttük lesz vegyész is, aki az Alka­loidával és a gumigyárral kiépítendő kapcsolatokról tárgyal majd. Kértük, hogy a delegációnak legyenek épü­letgépész tagjai is, akik részt vennének a szeptember 8—9 között megrendezésre kerü­lő Épületgépészet és épület­gépesítés a mezőgazdaság szolgálatában országos kon­ferenciánkon. Megállapod­tunk, hogy a szakmai prog­ram mellett lehetőséget biz­tosítunk a nyírbátori mú­zeum és a Báthori-emlékek megtekintésére. — Eperjesről két delegáció érkezésére számítunk. Az egyik a műszaki hónap ren­dezvényein vesz részt, a má­sik a már említett konferen­cián, az ETE vendégeként. Természetesen mindkét vá­ros küldöttségével tárgyalá­sokat is folytatunk a további programok, tapasztalatcse­rék egyeztetésén. — Nyíregyházáról előre- I láthatóan október elején uta- | zik egy újabb delegáció Eperjesre és környékére, ahol vasszerkezetes építkezéseket látogatnak meg tervezői és kivitelezési szinten. Több vállalatunk — mint például a VAGÉP is — alkalmas ilyen szerkezetek gyártására, s a széles körű tapasztalatok szerzése kedvezően befo­lyásolhatja a termelés volu­menének növelését. (T. A.) FIGYELMEZTETŐ REKORD Emelkedett a tűzesetek száma Meglepő, s egyben fi­gyelmeztető „rekordot” mu­tat a Szabolcs-Szatmár me­gyei tűzrendészeti parancs­nokság első féléves statisz­tikája. Június 30-ig 198 eset­ben riasztották a tűzoltó­kat. harminccal többször, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Szomo­rú „rekord” az anyagi ká­rok közötti különbség is. A tavalyi 630 ezer forinttal szemben az idén 1 millió 924 ezer forint értékű gaz­dasági felszerelés lett a lángok martaléka, s ez há­romszorosa az 1970-es első félévinek. A keletkezési okok között — mint már annyiszor — most is a gondatlanság ve­zet. A legtöbb tűz gyermek­játékból és eldobott cigaret­tavégből ered. Áprilisban 43 tűzesethez vonultak ki a tűzoltók, s a 43-nak több mint a fele gyermekjátékból keletkezett. A gyerek előtt hagyott gyufa hat hónap alatt 41-szer okozott tüzet, s elég gyakoriak voltak a 80—100 ezer forintos anya­gi károk. Egy esetben majd­nem szomorú gyermektragé­diával végződött egy ilyen tűz. A gyufával játszó gye­rekek meggyújtották a szal­makazalt, s egyikük súlyos, életveszélyes égési sérülése­ket szenvedett, s csak az orvosok gyors bevatkozása révén maradt életben az 5 éves kisfiú. A gyermekjátékokból ke­letkezett tűzesetek után a dohányzás vezet. Az eldo­bott cigarettavég, az ágy­ban dohányzás az idén 21- szer okozott tüzet. Közülük egyszer halállal végződött, kétszer pedig súlyos, élet- veszélyes sérüléseket oko­zott. Megyénkben 14 eset­ben okozott tüzet a villám- csapás, a legutóbb például Nyírkárászon több mint 300 ezer forint volt az anyagi kár. Most az aratás időszaká­ban fokozottabb figyelmet kell fordítani a tűzesetek megelőzésére, annál is in­kább. mert az idén már sú­lyos kalászostűzhöz is riasz­tották a tűzoltókat. Az el­múlt vasárnap Terem köz­ségben egy eldobott ciga­rettavég lobban tóttá lángra az 50 katasztrális hold rozs­táblát, amelyet csak a tűz­oltók és a határőrök gyors beavatkozása mentett meg a teljes pusztulástól. A megyei tűzrendészeti parancsnokság felhívással fordul a lakossághoz, hogy a hátralévő időszakban fo­kozottabb figyelmet fordít­son a tűzmegelőzésre, ne hagyják a gyerek előtt a gyufát, a száraz, meleg idő­ben ne dobják el az égő cigarettavéget, mert a tűz­esetek megelőzhetők, (b, d.) SÖPRIK Nem panaszkodhatunk: Nyíregyházán az utcai sze- métseprő-önfelszedő jól mű­ködik. Locsol, seper, szip­pant. Viszont az is igaz, hogy elsősorban a fő útvonalakon. Másutt utcaseprők sepernek. Sepernek, tény, de fello- csolatlan járdát és úttestet, és általában olyankor, amikor a legtöbben járnak. Porfelhő jelzi serénykedésüket. Ehhez jön még valami: az utcákon az üzletek előtt a járdákat is többnyire délelőtt vagy a délutáni csúcsforgalom ide­jén tisztogatják. A jó szándé­kot így aztán vastagon bele­pi a por. A KÜRTÖS A városok zajszintjének növekedése országos problé­mává nőtt. Ez Nyíregyháza ur- banizálódásának is jellemző­jévé vált. A természetesen keletkező zajokat az ember tudomásul is veszi. De van­nak, akik oktalanul zavarják az emberek békéjét. Ezek közül a legveszélye­sebb fajta az az autós, aki jól belátható útpályákon, körúton, Dózsa György úton, Arany János utcán és így to­vább, akkor is bőgeti a du­dát, ha nincs előtte semmi és senki. Vannak városok, ahol a nappali dudálást megtiltot­ták. De vannak a KRESZ- nek is előírásai, amelyek okosan szabályozzák az elektromos kürt (duda) hasz­nálatát. Ha valaki ez ellen vét, az büntethető. Érdemes lenne egy ellenőrzés során megfigyelni, ki és miért du­dái. _ ­ÁZIK Városszerte megfigyelhető, de különösen az új városré­szekben, hogy egy-egy ház előtt éjjelente, hét közben és vasárnap AC-s, BA-s, AE-s rendszámú személykocsik parkolnak. Egy-egy esetben ez érthető is. De a legjobb tudomásunk szerint szigorú szabályok írják elő, hogy a vállalati, közületi gépkocsi­kat, ha nem mennek, garázs­ban kell tárolni. Egy-egy új kocsinál elkép­zelhető: még nem volt a cég­nek pénze garázsra. De is­merünk néhány járművet, amely már a téli havazáskor is ott parkolt éjszaka, ahol most a tűző napon, vagy esős éjjelen. Tény: könnyebb a vállalati gépkocsivezetőnek, ha egy délutáni út után nem kell a kocsit garazsírozni, ha­nem csak a lakása elé áll, és reggel onnan startol. Csakhogy az emberek tud­ják: a vállalati gépkocsi köz­tulajdon. Óvni kell. Meg az­tán a ház előtt álló jármű maszek útra is csábíthat. Nem lenne oktalanság egy alkalommal megnézni: miért ázik az esőben, sül a napon, ragad a porban — a négyke­rekű néptulajdon? (bürget) SORÁLLÁS Vasárnaponként különösen sokan keresik fel a városiak és az idegen látogatók a nyír­egyházi Északi temetőt. Vi­rágot hoznak, vagy vásárol­nak a bejárat melletti pavi­lonban. A közelebb lakók hoznak magukkal locsolókannákat és gereblyéket is, hogy gondoz­zák, ápolják a sírokat. Ezt azonban mégsem lehet elvár­ni mindenkitől, különösen az idegenből ide érkezőktől és a távol lakóktól. Igaz, van itt locsoló is, gereblye is, csak nem elegendő. Egymásra kell várniuk az embereknek. Se­gíteni kellene ezen a temet­kezési vállalatnak, gondos­kodni több locsolókannáról, megfelelő szórófejekről és a különböző szerszámokról, kis kapákról, gereblyékről. Ne kelljen még itt is bosz- szankodniuk az emberek­nek... (Farkas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents