Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

KXVTIL ÉVFOLYAM, 131. PZAA, ÄRA • SO FILLER 1971. Jümus 5, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL Művelt munkásfők műhelye 6. oSJaO Állásfoglalások a lakbér-hozzájárulásról (5. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) Köszönjük nevelők! Tervek a fejlett technikához értő szakmunkások képzésére A munkaügyi miniszter sajtótájékoztatója Meghalt Lukács György Súlyos veszteség érte a magyar szellemi életet: június 4-én 86 éves korában elhunyt Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, nemzetközileg ismert filo­zófus és esztéta. Temetéséről később történik intézkedés. Dr. Ajtai Miklós fogadta A, M. Petroszjancot Az emberség egyik fok­mérője: érzünk-e hálát azok iránt, akik jóra tanítottak bennünket. Szülőket, atyai barátokat s velük egy sorban, tanítókat, tanárokat illet ez a hála, amíg élnek, amíg elünk. A pedagógusnap em­lékeztető csupán — a fele­dékenyeknek. És figyelmeztető. Anélkül, bogy eltúloznánk a felszínes tapasztalat jelentőségét, észre kell vennünk: mintha túlsá­gosan sok volna a hajlandó­ság „mai” diákokról és „mai” pedagógusokról beszél­ni. Korántsem hízelgőén, még csak nem is tárgyilago­san. így hát nyomban hadd jelentsük ki: lehet, hogy gyermekeink nevelői nem jobbak a mai egykori taná­rainknál, de nem is rosszab­bak. Ami, a rideg megfogal­mazás ellenére, dicséretnek is beillik, olyan nagy terhe­ket cipel manapság a lelki- ismeretes tanár, tanító. Bizonyítsunk? Talán a leg­jobb lenne a tévé egyes mű­soraival, amelyeknek diák­szereplői milliók szeme lát­tára, füle hallatára tesznek tanúbizonyságot tehetségük­ről, képzettségükről, életre­valóságukról. Jól ismerjük a szülőt, aki következetesen „fiam'-ról, „lányom”-ról beszél, ha va­lami dicséreteset művelt a gyerek, de nyomban „fiad”- ként, vlányod”-ként emlege­ti a házastársának, ha valami tényleges, vagy vélt rossz terheli a gyerek számláját. Valahogyan így vagyunk a pedagógusokkal is. Őket ven­nénk elő mindenért, ami rossz színben tünteti fel a diákifjúságot, de szinte tel­jesen megfeledkezünk róluk, amikor jól vizsgáznak a fia­talok. Mintha a rosszat, a kivetni valót kizárólag az is­kolából hoznák, a jót, a ne­meset pedig tanáraiktól füg­getlenül sajátítanák el! Szerencsére, egy helyesebb, korszerűbb megítélés van kialakulóban. Elősegíti ezt a pedagógusok fizetésének ál­talános. mégis differenciált felemelése, amely június el­sejétől. mondhatni az idei pedagógusnaptól esedékes, őszintén reméljük, hogy lesz az igazgatókban elég igazság­érzet és határozottság a leg­színvonalasabb, legodaadóbb nevelők megkülönböztetett anyagi elismerésére. És bí­zunk abban is, hogy a pálya­kezdő pedagógusok méltányo- sabb ’■'•'•--Ialmazása gátat vet az elvándorlásnak és meg­erősíti elhatározásukban azo­kat, akik hivatást éreznek a pálya iránt. Aligha kétséges, hogy ez a fizetésrendezés, amely a ma­ga nemében a legjelentő­sebb a felszabadulás óta. nö­veli a pedagógusok társadal­mi megbecsülését is A kettő nem egy és ugyanaz, de nem is választható el egymástól. És ami a legfontosabb: az anyagiak - alöban érdem sze­rinti elosztása, nemcsak most, hanem a későbbiekben is. serkentheti a pedagógusok nevelői ambícióját, ennek haszna pedig felmérhetetlen. Mindent azonban nem old meg ez a széles körű fize­tésrendezés sem. Akkor se számíthatnánk erre. ha tör­ténetesen még nagyobb ösz- szeg állna rendelkezésre. Mert az odaadó tanári, taní­tói munkát nem lehet megfi­zetni. És igazán illendően megköszönni sem. Próbáljuk meg megát! A kormány Tájékoztatási Hivatalának rendezésében Lá­zár György munkaügyi mi­niszter péntek délután a Par­lament épületében időszerű munkaügyi kérdésekről tájé­koztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a népgaz­daság fejlesztésének legfon­tosabb módszere a munka ha­tékonyságának növelése. Az ipar ez év első negyedében már a létszám növelése nél­kül emelte termelését, s az építőiparban is meggyorsult a termelékenység növekedése, bár a termelési többletnek itt még csupán felét bizto­sították a termelékenység ja­vításával, a többlet másik fe­lét a létszám növelésével ér­ték el. A bérek és a teljesít­mények általában közelebb kerültek egymáshoz, az arány azonban még nem kielégítő, a teljesítményeket tovább kell növelni. A munkaerőmozgás a je­lek szerint túljutott tetőpont­ján. 1969-ben másfélszer annyian változtattak munka­helyet, mint 1968-ban, 1970- ben a munkaerőmozgás üte­me nagyjából változatlan volt, az idén pedig már va­lamelyest csökkent, bár még mindig nagyobb az indokolt­nál. A miniszter ezután a lét- számarányok alakulásával foglalkozott, s ezzel kapcso­latban elmondta, hogy az utóbbi években az iparban lényegesen gyorsabban nőtt az alkalmazottak száma, mint A napokban tért haza a magyar jószolgálati küldött­ség, amely hét ázsiai ország­ban — Afganisztánban, In­diában, Nepálban, Burmá­ban, Malaysiában, Singa- pore-ban és Japánban — tett látogatást. Hollai Imre külügvminiszer-helyettes, a küldöttség vezetője Vozári Editnek, az MTI munkatár­sának adott nyilatkozatában így összegezte az út tapasz­talatait : — Magyar jószolgálati kül­döttség első ízben járt az említett országokban. Ezek­nek az államoknak többsé­gével nincsenek olyan szoros kapcsolataink, mint az euró­pai országokkal, s ebből kö­vetkezően kevésbé ismerik például népköztársaságunk helyzetét, tevékenységét, kül- és belpolitikáját. Ez alól ta­lán csak India kivétel, amely- lyel — mint ismeretes — mind politikai, mind pedig gazdasági és kulturális téren igen jók a kapcsolataink. Ugyanez azonban nem mond­ható el Afganisztánról, Ma­laysiáról, Singapore-róí, s csak részben beszélhetünk szorosabb kapcsolatokról Burmával. Az utóbbi időben fejlődnek a kapcsolataink Japánnal Is. — Jószolgálati küldöttsé­günk feladata tehát az egyes országokban — a kapcsolatok jellege, valamint az adott a munkásoké, sőt ez év első negyedében már kevesebb munkás dolgozott az iparban, mint egy évvel ezelőtt, az alkalmazottak száma pedig tovább emelkedett. Ezután a normakarbantar­tás jelentőségét hangsúlyoz­ta. Elmondotta: a normákat ott kell módosítani, ahol an­nak technikai feltételei meg­teremtődtek, tehát ott és ak­kor változtassanak a nor­mákon, ahol és amikor a szervezési és műszaki adott­ságok ezt lehetővé és szük­ségessé teszik. Elengedhetet­len, hogy ilyen esetekben elő­re megbeszéljék a dolgozók­kal az új feltételekhez igazo­dó feladatokat, normákat. A túlórák alakulását ele­mezve utalt arra. hogy a túl­óráztatás a gazdálkodás rea­litásai közé tartozik. Különö­sen a jelenlegi helyzetben, amikor az üzemek többsége munkaerőhiányról panaszko­dik, nem foglalkoztathatnak annyi dolgozót, amennyi a csúcsidőkben túlóra nélkül is el tudja végezni a minden­kori feladatokat. A nagy­mértékben megnőtt túlóráz­tatást azopban sok vállalat­nál nem ilyen okok idézték elő, hanem a szervezetlenség. A túlórák nagy száma tehát indokolatlan. Az utóbbi idő­ben egyes területeken már tapasztalható némi javulás.' Az iparban ez év első negye­dében az összes ledolgozott idő 2,4 százaléka volt túlóra, a tavalyi első negyedévi 2,6 százalékkal szemben. országok viszonyai és hely­zete miatt — különböző volt. Megállapítható viszont, hogy a meglátogatott országok többségével egy sor politikai kérdésben nézeteink közel állnak egymáshoz, sőt egyes politikai jelenségek megíté­lésében álláspontunk azonos, meggyőződtünk erről a többi között Afganisztánban is, ahol a legnagyobb elismerés hangján szóltak a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolataik­ról, szintén feltárták orszá­guk gazdasági helyzetét és tájékoztattak bennünket ter­veikről. Ottjártunkkor foga­dott bennünket, az afgán ki­rály és a miniszterelnök is. A magyar küldöttség kifej­tette kormánya véleményét a nemzetközi helyzetről, a két ország kapcsolatairól, s köz­vetlen tárgyaló partnereink­nek felajánlottuk magyar szakemberek közreműködését speciális tudást igénylő szak­területeken. Ezt örömmel fo­gadták. Afganisztánban — kormányunk megbízásából — aláírtuk a két ország közötti első kulturális egyezményt is. — Indiai tárgyalásunk során időszerű nemzetközi kérdések szerepeltek az eszmecserék középpontjában. Indiát ez idő szerint — minden szinten és minden vonatkozásban — a kelet-pakisztáni kérdés, a menekültek tömeges beáram­lása foglalkoztatja. Tapaszta­Fontos feladatként emlí­tette k szakmunkások to­vábbképzését, a fejlett tech­nikához értő szakmunkás- gárda kialakítását. Jelenleg meglehetősen kevesen vesz­nék részt a továbbképzésben, csupán a szakmunkásoknak körülbelül 5 százaléka. A Munkaügyi Minisztériumban tervet dolgoztak ki, amelynek alapján 1972-ben megindul a munkások szervezett tovább­képzése oly módon, hogy leg­alább 5—8 évenként vala­mennyi szakmunkás elsajátít­hassa a műszaki haladással járó új ismereteket, szükség esetén megtanulhassa a ro­konszakmákat is. Nem ki­sebb feladat a szakmunkás- tanulók képzésének további korszerűsítése. Sok vállalat­nak okoz problémát, hogy nagy áldozatok árán szakmá­ra tanítja fiataljait, akik ta­nulóéveik letöltése után má­sutt helyezkednek el. A mi­niszter utalt arra, hogy egy közelmúltban hozott kor­mányhatározat alapján oly módon változtatnak e hely­zeten, hogy egyetlen vállalat se juthasson mások anyagi áldozatai révén szakmunkás­hoz. A jövőben a vállalatok közös anyagi eszközökkel lé­tesítenek szakmunkásképzési alapot, s az itt összegyűlő összegekből azokat a vállala­tokat támogatják, amelyek szakmunkástanulókat nevel­nek. Az első ilyen alap 1972- ben jön létre, s az alapból az első összegeket 1973-ban fo­lyósítják. tataink szerint, az időszerű nemzetközi kérdéseket illetően nézeteink azonosak. Vonatko­zik ez a vietnami kérdésre is, bár az agresszió nyílt elítélé­sétől tartózkodnak. — Az indiai politikai körök nagy érdeklődést tanúsítanak az európai biztonság problé­mái iránt Egyébként Afga­nisztánban és másutt is ha­sonló érdeklődéssel találkoz­tunk. A megbeszélések alkal­mával rámutattunk arra — s ezt egyöntetű megértéssel fo­gadták —, hogy ha Európában sikerül lépéseket tennünk az enyhülés érdekében, annak kedvező hatása lehet az ázsiai népeket közvetlenül érintő problémákat, a vietnami há­ború befejezését és más vi­tás kérdések rendezését Ille­tően is. Szeretném azonban megjegyezni: a meglátoga­tott országok helyzetét, a nemzetközi kérdésekkel kap­csolatos állásfoglalásait ak­kor értékelhetjük helyesen, ha figyelembe vesszük, hogy ezeket az országokat rendkí­vül nagymértékben lekötik saját problémáik, gazdasági fejlődésük, belső társadalmi kérdéseik, s ezért bizonyos dolgok megítélésében tartóz­kodóbbak. Azt azonban ki­fejtették: rendkívül foglalkoz­tatja őket a Kínai Népköztár­saság jelenlegi és jövőbeni helyzete, magatartása. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke pénteken délután hivatalában fogadta Andronyiit Melkonovics Pet­roszjancot, a Szovjetunió Ál­lami Atomenergia Bizottságá­nak hazánkban tartózkodó el­nökét Háromnapos látogatás után pénteken hazaindult Moszk­vából Ilku Pál művelődésügyi miniszter, valamint Petényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Zámbó János, a Miskolci Nehézipari Műszaki egyetem rektora. A magyar vendégek bú­csúztatására a szovjet főváros A Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum növényvédő repülőgépvezető szakán pénteken tartották az első diplomaosztó tanévzáró ünnepséget. A sikeres gya­korlati, elméleti és az ezt kö­vető államvizsgák után 21 hallgató kapta meg az ok­levelet. ök az első speciális iskolát végzett növényvédő repülőgépvezetők. Három év­vel ezelőtt érettségivel, vagy azzal egyenértékű előképzett­séggel kezdték a tanulást, és A baráti eszmecserén részt vett dr. Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese, aa Országos Atomenergia Bizott­ság elnöke és dr. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese, az Országos Atomenergia Bizott­ság elnökhelyettese is. kijevi pályauvarán megjeleni Jekatyerina Furceva műve­lődésügyi miniszter, Vjacsesz- lav Jeljutyin felsőoktatási és középfokú szakoktatási mi­niszter, valamint több moszk-J vai egyetem rektora. Jelen volt Kapót Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. szorgalmas munkával sajátí­tották el a mezőgazdasági gépészet, a növényvédelem és a repülőgépvezetés technikáját, amely különösen az alacsony repülés miatt nagy gyakorla­tot és rendkívüli figyelmet igényel. Az új diplomások a repülőgépes növényvédő állo­más pilótáiként teljesítenek majd szolgálatot. A növény­védő repülőgépvezetőképzés a továbbiakban folyamatos lesi Évenként 20—25 hallgató fe-< jezi be tanulmányait. Hazánk kapcsolatai kedvezően alakulnak Ázsia országaival Hollai Imre nyilatkozata a magyar jószolgálati küldöttség útjáról Diplomaosztó tanévzáró a felsőfokú mezőgazdasági technikumban KÉPÜNKÖN KÉCSÁN JÁNOS VÉGZŐS HALLGATÓ A REPÜLŐTÉREN MEGBESZÉLI VIZSGAFELADATÁT OK­TATÓJÁVAL. Ilku Pál hazaindult Moszkvából VILÁG PROtFTÁRJAI,EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents