Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
r óta# RELET-MAGYARORSZÄÖ^ Í$n. JtínfiM f. Korunk mezőgazdasága A DOHÁNYTERMESZTÉS II. A IV. ötéves terv főbb célkitűzései MI ÍGY csináljuk Belterjes gyepgazdálkodás a kemecsei Új Barázda Tsz-ken Zöldségtermesztési gondjaink 2. Fajta, gép, vegyszer Első cikkünkben dr. Szabadkai Gyula, a MÉM speciális kultúrák és iparágak osztályának vezetője, a hazai dohánytermelés — s eközött is főleg a szabolcsi — gondjairól, problémáiról szólt. Ez alkalommal a IV. ötéves tervben meghonosítandó átfogó dohánytermesztési programról, a fejlesztési célkitűzésekről és az ehhez szükséges intézkedésekről írunk. A fő célkitűzések a következők: a dohányipar nyersanyagellátása érdekében az eddiginél is nagyobb mértékben kell a hazai mezőgazdasági üzemekre támaszkodni. I A fajtakérdés 1 A jelzett célkitűzések meghatározzák, hogy a könnyebb, enyhe fiziológiai hatású, •jobb minőségű dohányok termesztési arányát növelni kell. Ez az exportigények jobb kielégítését is lehetővé teszi. E célra jó: a Burley dohány. Barna ugyan, de a többi barna színű dohánytól eltérően sok a kedvező tulajdonsága. Ilyenek: a bő termőképesség, a cigarettagyártáshoz nagyon előnyös, úgynevezett pácfelvevő és kitöltő képessége. Nagyon fontos alkatrésze a „blend” típusú cigarettáknak, melyet a fogyasztók újabban világszerte, így nálunk is egyre inkább keresnek. Jó bevételi forrást jelent bő termőképessége. Tavaly még csak 580 hektáron termesztették. Idén már 1000 hektáron termelik. Elvárjuk a kutatóktól, hogy különféle betegségeknek, de különösen a peronoszpórának ellenállóbb fajtákat kutassanak ki. (A peronoszpóra elleni védekezés minden költségét ezután is az állam viseli.) A másik terjesztendő fajta a Virginia fajták közül az, amit mi Magyarországon hevesinek is ismerünk. Itt különösen a kedvező exportlehetőségek is indokolják a termőterület növelését. Kedvező fajta és a területnövékedési tervben szerepel az úgynevezett kerti fajta is. A következő években ezeknek az enyhébb dohányoknak a részarányát a mostani 40 százalékról 75 százalékra kell növelni, mégpedig a 30 éven át legnagyobb területein termesztett szabolcsi fajta rovására, amely már alig felel meg a korszerű cigarettagyártás igényeinek. 1 A termesztés technológiája A termésátlagok növelését és a minőség javítását nagy adagú műtrágyázással lehet elérni, de különös tekintettel kell lenni a tápanyag-harmóniára. Ahol lehetőség van rá, törekedni kell a dohány öntözésére. Különösen a Burley hálálja ezt meg. Nagyon hasznos a palánták „beöntö- zése”. Általában az egyszerűbb öntözőberendezések is nagyon hasznosak. * * T Egészséges baromfi = nagyobb termelés, nagyobb haszon! Mit tegyünk, hogy drágán megvásárolt, vagy termelésre képes baromfiállományunk egészséges maradjon, ne lépjenek fel megbetegedések az állományban? Hogyan helyezzük el, hogyan és mivel takarmányozzuk, tartsuk, gondozzuk baromfiállományunkat a betegségek megelőzése, a minél jobb termelési eredmények elérése érdekében? Kérdéseire választ kap az érdeklődő ebből a könyvből, és azt is megtudja, hogy ha A kézi munka szükségletét jelentősen kell csökkenteni a vegyszeres gyomirtás elterjesztésével. A minisztérium leginkább Bálán használatát javasolja. A növényápolást is lehet korszerűsíteni még. Mindenütt indokolt például a sorközi gépi kultivátorozás, de főleg a kerti dohányt termesztő gazdaságokban. (A te- nyészidő első felében a sorközi kultivátorozás és a do- hányperonoszpóra elleni védekezés — együttesen, összekapcsolton is alkalmazható.) Betakarítás, szárítás Sürgős, hogy a növekvő munkaerőhiányt a betakarítás és a fűzés gépesítésével csökkentsük. Ezen a téren világszerte van elmaradottság. Ennek behozására a Magyar Dohányipar már idén két olyan „Balthes” típusú gépsort vásárolt Kanadából, amelyekkel az ültetés, a növényápolás, a növényvédés és a törés munkájában komplex gépesítést lehet elérni. Egyelőre bemutató gazdaságokban fognak működni. Velük közel 40 százalékkal lehet csökkenteni az összes kézi munkát. A füzesi munka gépesítésére jelenleg is 2 géptípussal folynak kísérletek. Idén egy harmadikat is bevonnak a próbába. (NSZK—METZ— SUPRA.) Néhány dohánytermesztő országban forradalmi változást értek el azzal, hogy a levelenként törés helyett az egész növényt kivágják és a leveleket a száron szárítják. Ez a folyamat könnyen gépesíthető. Franciaországban már a dohány 90 százalékát így takarítják be. Nálunk elsősorban a Burley félékkel valósítható meg. Ezért francia szárvágó gépeket vásárolunk és hozzávaló, új típusú szárítópajtákat próbálunk ki. Uj pajták építése elkerülhetetlen. A fajtaváltás miatt körülbelül 4000 hold befogadására való korszerű pajta szükséges. Az összes felsorolt intézkedések megvalósítására több szervezeti intézkedés történt. Ez év elejétől például a Dohányipari Vállalatok Trösztje vállalataként működik a dohánykutató intézet. Ide összpontosítottuk az egész program kidolgozását. Két dohánytermesztő bázisgazdaságot szervez a minisztérium ez évben. Itt próbálják ki az importált gépeket és itt be is mutatják az érdeklődőknek. De rendez bemutatókat a minisztérium a legjobb eredményt elért hagyományosan dolgozó gazdaságokban is. Javítani kell a szaktanácsadást, a partneri kapcsolatokat és gondoskodni kell a szakemberek utánpótlásáról és képzéséről is. A jelenlegi gondjaink megoldódnak — fejezte be tájékoztatását dr. Szabadkai Gyula osztályvezető. (gnz) már jelentkezett a betegség, mit tegyen, míg az állatorvos megérkezik, hogyan segítheti az állatorvos gyógyító munkáját? Aki megszívleli a könyvben leírt tanácsokat, annak kevesebb lesz a beteg, selejtes, vagy elhullott - állata. Tudni fogja, mit tegyen, hogy állatai könnyebben viseljék el az esetleg jelentkező betegségeket. így aztán termelésük nem csökken, egyenletes marad, ennek eredményeként nagyobb és egyenletesebben elosztott jövedelemre számíthat a baromfitartó. A közelmúltban megyei tanácskozást tartottak a kemecsei Uj Barázda Termelő- szövetkezetben. a homoki gyeptelepítés és gazdálkodás kérdéseiről. A tanácskozáson Varga Gyula, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a helyi módszereket, dr. Bárcsak Zoltán a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense pedig azokat az újabb korszerű elveket ismertette, amelyek a gyepgazdálkodásban a mai ismeretek szerint követendők. A két előadás lényegét rövidítve az .alakiakban adjuk közre. Uj legelő, homokon A kemecsei termelőszövetkezet már korábban egy 320 férőhelyes tehenészet létesítését kezdte el. A korszerű tehenészet takarmányellátása és a gazdaságosság is arra ösztönözte őket, hogy a telep mellett legelőt, illetve zöldfutószalagot rendszeresítsenek. Az építkezés melletti terület megfelel az átlagos nyírségi tájnak, homokdombok és vizenyős lapályok váltják egymást. A gyeptelepítés előtt jelentős tereprendezést kellett végezni. A múlt évben előkészítettek 140 holdat, amit gyeppel hasznosítanak, 102 holdat pedig az idén egyengettek el, amin a zöldfutószalag, a silótakar- mányok termesztését végzik majd. A tereprendezés után holdanként 150 mázsa istállótrágyát, 25 mázsi lápi mészet, 1 mázsa pétisót, 2 mázsa szuperfoszfátot és 1 mázsa kálisót adagoltak. A fűmagkeverék vetését szeptemberben végezték. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem javaslata alapján a holdankénti 20,3 kilogrammos keveréket a következő magvakból állították össze: réti per je 30 százalék, angol per je 20 százalék, vörös csenkesz 10 százalék, réti cserkesz 10 százalék, magyar rozsnok 5 százalék, csomós- ebir 5 százalék és 20 százalék különböző herefélék keveréke. A telepítés kiválóan sikerült. Most még öntözés nélkül termelnek, de az előkészületek megvannak az öntözéshez is. Száraz termesztés mellett évi 150 mázsa zölidhozamra számítanak, öntözéssel pedig ennél jóval többre. Az ősgyepek javkása Az új telepítés a gyepgazdálkodásiban az egyik irányzat, amikor szántón művelési ágváltozással telepítünk gyepet ,vagy a tönkrement régi legelőt telepítjük újra. Ha 60 százalékon felül van a hasznos fűállomány, akkor nem szokták újratelepíteni, hanem javító eljárásokkal hozzák rendbe a gyepet. Ide tartozik a felülvetós is. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy csak öntözéssel nem lehet az elavult legelőből korszerűt varázsolni. A tápanyag-utánpótlás, öntözés és gyomirtás együtt jelenti a korszerű gyepgazdálkodást, természetesen ehhez jön még a megfelelő hasznosítási mód is. Az egyetem kísérletei szerint a gyepre szerves trágyát vinni nem gazdaságos. Az istállótrágya bármilyen érett is, jobban hasznosul a szántóföldön. Még a trágyáié kiszállítása sem gazdaságos. Kevesebb költséggel jobban hasznosul a trágyalé, ha az istállótrágya-szarvasokra locsolják. A gyepnek szerves anyagra nincs szüksége, azt maga termeli, ha megfelelő kémiai elemek rendelkezésre állnak. A már beállt gyepek elsősorban nitrogénigényesek. Kísérletek sokasága igazolja, hogy minden kiló nitrogén hatóanyagtól egy mázsa zöld többlettermést várhatunk. Általában az ősgyepek hozamát öntözés és minden egyéb gondozás nélkül 25 mázsára szokták becsülni. Az ilyen gyepekre, ha kiszórunk három mázsa 25 százalékos nitrogénműtrágyát, akkor 75 mázsával tudjuk csupán a műtrágyázás hatására megnövelni a termést. Öntözéssel ezt az adagot meg lehet duplázni, de akkor már akiszórást meg kell osztani. Legeltetés esetén négyszer 150 kilót adagolunk egy-egy fű- növedék serkentésére. Az évi 100 százalékos termés a négy növedékben a következőképpen oszlik meg: első 35, második 35, harmadik 20 és a negyedik 10 százalék. Ha a füvet nem legeltetéssel hasznosítjuk, hanem az első két növedékból szénást készítünk, akkor három szakaszban adjuk a műtrágyát is. Az első kaszáláshoz adagolunk 3 mázsa műtrágyát, ez a növedék mintegy 50 százaléka az egész termésnek. A második kaszáláshoz, amit szintén szénás készítésre használunk, 2 mázsa nitrogéntartalmú műtrágyát adunk, ez a hozam az össztermés 40 százaléka. A harmadik növedéket legeltetjük, ami elé 1 mázsa műtrágyát szórunk és a hozam 10 százalék lesz. (A szénás készítés az utóbbi időben terjed a silózás rovására is. Ezzel az eljárással már erjedési folyamat megy végbe. Tartósítás előtt a takarmányt erősen fonnyasztják, csökkentett nedvességgel gyűjtik be.) Legeltetés Maga a legeltetéssel való hasznosítás és a legeltetés módja is mindig a helyi körülményektől függ. Például egy nagy tejbozamú 500 darabos tehenészetben a legeltetés már nehezen képzelhető el. Még egy ideális — elméleti — elhelyezésű telep esetében te, ha az egy kör alakú legelőnek éppen a középpontján épülne, akkor is 500 darab tehenet nagy szervezettséggel és sok mozgatással lehetne legeltetni. Az ilyen nagyobb, intenzív tehenészetekben inkább a zöldfutószalagot, illetve a szénás etetés beiktatását kell tervezni. Probléma a belterjes tehenészetekben a sok jár- káltatás, az átállás, az esős napok és így tovább. Tehát az az irányzat terjed, hogy a nagy hozamú teheneknek csak a növendékeit hajtják legelőre. Ezeket azonban mozgás — izamzat-, csontfejlődés — napfény miatt mindenképpen legelőn kell járatni. A legeltetés módja nagyon változatos. Nagyobb tehenészetekben a sávos — méterenkénti — legeltetés nem vált be. Általában elterjedt az egynapos szakasz felszabadítása. Ez szintén függ a helyi adottságoktól: az állatlétszám, a legelő minősége, a felszereltség, a tenyésztés, illetve tartás belterjességének fokától. Van ahol az úgynevezett „zéró” legeltetési módszert alkalmazzák, amikor rendre vágják a füvet és a rendről eszik meg az állatok. A korszerű hasznosítás nagyon lényeges, de az alapvető az, hogy legyen mit legeltetni, vagy kaszálni. Ehhez pedig a meglévő gyepeket kell jobban gondozni. A ta- karmánytermesztésben annyi tartalék sehol sincs, mint a gyepgazdálkodásban. Érdemes és szükséges vele foglalkozni, mert olcsó és biztonságos. Cs. B. A megoldás: meg kell teremtenünk a nagyüzemi zöldségtermesztési kultúrát. Ennek legfontosabb tényezője a gépesítés. Géppel művelni és betaikarítani azonban csak az erre a célra nemesített fajtákat lehet. Olyanokat, amelyek a termést egyszerre hozzák, a szemek egyöntetűek, a száron egy magasságban helyezkednek el. Ilyen fajták vannak, de a hosszú nemesítésben kifinomodtak. Nem tudják legyőzni a gyomokat, érzékenyek a különböző betegségekre. Védelmük csak vegyszerekkel lehetséges. A kiút tehát a fajtacsere, a gépesítés, a vegyszerezés szétválaszthatatlan hármasa. Számottevő területen ösz- szesen 35 zöldségfélét termelünk. Ezek változatait több, mint 800 rendelkezésre álló fajtából válogathatjuk ki. A hatalmas tömegből azonban csupán hatvanöt az itthon előállított, államilag elismert fajta. Rajtuk kívül vannak a külföldről behozott fajták, az előzetesen elismertek és a fajtajelöltek. A választék a mai — tehát lényegében kisüzemi — igényeket kielégíti. A korszerű, nagyüzemi igényeknek azonban közülük csak néhány felel meg. A leggyakoribb eset, hogy ha behozunk egy gépet, akkor ahhoz a növényfajtát is importálni kelL Lássuk ezék után a gépesítést. Legtöbb reménnyel a vö- röshagyma-termesztés gépesítése kecsegtet. Úgy tűnik, hogy ebben az ötéves tervben ugyanolyan fokot érhetünk el a hagymatermesztés gépesítésében, mint amilyet elértünk az előzőben a zöldborsónál. A meglehetősen bonyolult folyamat mechanizá- lásához minden egyes gép rendelkezésre áll. Létrejött a zöldbabtermesztés mechanizálásának gépsora is. A szedőgép levelestől lefésüli a termést, azután válogatja és egy másik gép darabolja. A probléma az, hogy a gép igényeinek megfelelő fajta rendkívül kényes, már a vetőmag termelése is sokféle problémát okoz. A paradicsom gépesítését az amerikaiak oldották meg. Gépük egy menetben A szőlőfürtmolyók közül a tarka, vagy keresztes szőlő- fürtanoly (Lobesia botrana Den et Schiff) gyakoribb és több kárt okoz, mint a nyerges szőlőfürtmoly (Eupoecilia aimbiguella Hib). Első nemzedékük máj us-június hónapban rajzik. A nőstények tojásaikat egyenként a fürtök bimbóira, vagy fedőleveleire rakják, s a kikelő hernyók a bimbók belsejébe hatolnak és a virágrészekkel táplálkoznak. Bimbóról bimbóra vándorolnak a virágzás kezdetéig, majd szabadon élnek és kívülről rágnak. A termést tönkreteszik, a károsított fürtöket szövedékszálakkal ösz- szeszövik. A kifejlődött hernyók a repedésekben bábo- zódnak be. A második nemzedék lepkéi június végén, illetve július hónapban jelentkeznek. Ekkor a nőstények tojásaikat a szőlőbogyókra rakják. A hernyók a bogyók belsejébe rágják be magukat, s ott károsítanak. Egy lárva fejlődése során több bogyót is tönkretehet, melyeket finom szövedékszálakkal egymáshoz sző. A bogyók héján egy-egy kerek lyukacska látható, a bogyók megbámulnák, elszáradnak. Nedves időjárás esetén a bogyók elrothadnak. (E rothadást a Botrytis cinerea gomba okozza, de az NSZ—02 50 WP szisztematikus fungi- cid 0,06 százalékos töményszedi le a paradicsomot és a folyamat végterméke paradicsomlé. amelyet a konzervgyár vesz át. Jól működik, néhány állami gazdaság már nálunk is használja de rendkívül drága. A teljes gépesítés holdanként 20—25 ezer forintba is belekerül. Ezért szerkesztettek egy magyar gépsort, amely két menetben dolgozik. Közben kézzel is válogatnak, aminek viszont az az előnye, hogy a „kiszemezett” paradicsomot piacra lehet vinni. A gyakorlat dönti majd el, hogy a tömeges gépesítésnél melyik megoldást alkalmazzák. Elvileg megoldott az uborkaszedés gépesítése is. Egy amerikai szerkezet felszívja az indát és a lelógó uborkákat levágja. A már létező magyar gép az indát vágja le, azt végighúzza egy szerkezeten és a kukoricatörő gépekhez hasonló elv alapján letépdesi róla az uborkákat. Mindkét szerkezethez olyan fajta kell azonban, amelynek indája rövid, az uborkák egymáshoz közel teremnek és nagyjából egyszerre fejlődnek. Az uborkatermesztés gépesítésének megoldása azonban nem oly közeli kérdés, ' mint a hagymáé, zöldbabé, vagy akár a paradicsomé. Ezt még egy darabig kézzel kell szedni. Legfontosabb zöldségféléink közül nem beszéltünk még a gyökérről és a papri- káróL A gyökér nagyüzemi- leg jól termelhető növény, egyszerre érik, sorban helyezkedik él, a lombozat is nagyjából egy magasságban fakad. Gépi szedése tehát kialakítható. A zöldpaprika szedését talán a paradicsomszedő gépeken variálható adapterrel oldjuk majd meg, de ez sem közeli dolog. A külföldről hozott fajtákhoz ugyanabban az or- szágban rendszerint megvannak a szükséges védő és gyomirtó vegyszerek is. Ezeket szívesen megvásároljuk, a gond csupán az, hogy nálunk olyan kártevők, olyan gyomok is vannak, amelyek külföldön, ismerettenek, tehát amelyek ellen a vegyszer nem véd. Bőségesen marad tehát feladat a mar gyár vegyiparnak. 1 Földeák! Béla ségben kellő védelmet biztosít ellene.) Kedvező időjárás esetén a tarka szőlőfürtmolynak még egy nemzedékére számíthatunk augusztus—szeptember hónapban. A kártevők báb alakban telelnek át. A lepkék alkonyaikor, vagy az éjszakai órákban repülnek a szőlőfürtök, illetve a szőlő- lombozat magasságáig. Ezért az előrejelzésükre szolgáló fénycsapda ultraviola égőjét célszerű 120—130—140 cm magasságban elhelyezni, a •művelésmódnak megfelelően. (Fejművelés esetén 80 cm magasságban működik a fénycsapda a legeredményesebben.) A védekezéseket a fénycsapda-megfigyelések alapján kell végezni, azaz: az első permetezést rajzáscsúcs után 8—10 nappal, majd az időjárástól függően 7—14 hapcinként megismételve. Az alábbi növényvédő szerekkel védekezhetünk: Nagyüzemekben: Wofaiox Sp 30 0,6 százalék — földi géppel. (Repülőgépről: 3 kg/kh 33 1/kh víz, azaz: 54 kg/ha 56 1/ha víz.) Szórvány területeken és há~ zikerteken: Ditrifon 50 WP 0,2 százalék — földi géppel. Lebaycid 50 EC 0,1 százalék — földi géppel. Széles Csal» docens, felsőfokú mg. technikus# Szakkönyvtárunk A háztáji baromfi egészségvédelme Védekezés a szüőfiirtmsfyok ellen
