Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

I KFXOT-MAGYAjRORSZÄC Wí. SMte Ausztria és Magyarország kapcsolatát a nyílt és baráti viszony jellemzi Franz Jonas nyilatkozata az MTI munkatársának ten a közeljövőben ered­Ax európai biztonságról tanácskoztak Befejeződött a magyar-holland kerekasztal-koníerencia Az Osztrák Köztársaság el­nöke Franz Jonas — akit két hónappal ezelőtt újabb hat esztendőre választottak meg a legmagasabb osztrák köz­jogi méltóságra, a bécsi Hof- burgban fogadta Oltványi Ottót, a Magyar Távirati Iro­da tudósítóját és válaszolt kérdéseire. Ausztria államfője a tudó­sító kérdéseire kifejtette vé­leményét a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődéséről, a két szomszédos állam gazda­sági együttműködéséről, az európai biztonsági konferen­cia és a leszerelés kérdéséről, valamint Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnökj Tanácsa elnöke közelgő ausztriai látogatásának je­lentőségéről. KÉRDÉS: Magyarország és Ausztria kapcsolatainak fej­lődésében az utóbbi években örvendetes javulás mutatko­zik. Ennek bizonyítékai a vezető államférfiak egyre gyakrabb kölcsönös látogatá­sai és tanácskozásai. A jó­szomszédi, baráti viszony kedvező alakulását már most is a kölcsönös bizalom meg­erősítésének további törek­vései hatják át. Hogyan, ér­tékeli elnök úr a kapcsolatok ilyen irányú fejlődését és mi­ben látja azok további széle­sítésének lehetőségeit? VÁLASZ: A két szomszé­dos ország, Ausztria és Ma­gyarország közötti kapcsola­tok fejlesztését néhány év óta az a kölcsönös erőfeszítés jel­lemzi, hogy a fennálló szá-? mos kontaktust és kapcsola­tot fokozzák, az együttműkö­désnek lehetőleg sok terüle­tére bővítsék. Az utóbbi évek kölcsönös hivatalos látogatá­sai és az eközben létrejött szabad véleménycsere a nem­zetközi és a kétoldalú kér­désekről kétségtelenül hoz­zájárultak az országaink kö­zött ma fennálló nyílt és ba­ráti viszonyhoz. Az a véle­ményem, hogy megvan min­den lehetőség kapcsolataink további fejlesztésére. Auszt­riának, mint ismeretes, szán­dékában van Budapesten kul­turális intézetet létesíteni. Meggyőződésem, hogy a tu­dományos, technikai, továb­bá főképpen az ipari együtt­működés ma megkötött egyez­mények alapján tovább fej­leszthető. KÉRDÉS: A két ország gazdasági területén is egyre eredményesebben fejleszti kapcsolatait. Erre példa, hogy a Magyarország és Ausztria közötti kereskedelem 1970- beri' az eddigi rekordot érte el 139,9 millió dollárral. Mi­Elsenhower volt amerikai elnöknek 1958-ban az volt a szándéka, hogy Amerika- barét kormány alatt egyesít­se Észak- és Dél-Vietnamot. Ez derül ki az amerikai had­ügyminisztérium dokumen­tumainak részleteiből, ame­lyeknek nyilvánosságra hoza­talát a Chicago Sun-Times pénteken, az egymást követő harmadik napon folytatta. A lap pénteki számában ismer­tetett okmány, amelynek kel­tezése 1958. április 2., arra világit rá, hogy Eisenhower éppen abban az időpontban jutott erre az elhatározásra, amikor a CIA amerikai hír­szerző szervezet arról tájé­koztatta őt, hogy Ho Si Minh, a VDK vezetője rendkívül nagy népszerűséget élvez az ország mindkét részében. A chicagói lap egy másik cikkében szintén a Pentagon titkos okmányai alánján azt írja, hogy Johnson elnök egy magas színtű tanácsadó tes­tület© 1964 elején azt a véle­ményét fejezte ki az elnök­nek, hogy Észak-Vietnam bombázása nem segíti elő az lyen jelentőséget tulajdonít elnök úr a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak? VÁLASZ: Az osztrák—ma­gyar gazdasági kapcsolatok az elmúlt években állandóan ja­vultak. Én ezt természetes fejlődésnek tekintem két szomszédos állam között. Nemcsak népgazdasági szem­pontból örvendetes a kölcsö­nös árucsere növekedése, ha­nem azért is, mert a szoros gazdasági együttműködés ar­ra is alkalmas, hogy Auszt­ria'és Magyarország között a már meglévő baráti viszonyt tovább mélyítse. A következő években is a kölcsönös áru­csere bővítésére számítok. Az osztrák—magyar vegyes bi­zottság Idei ülésén az árulis­tákat az 1971-es évre kibőví­tették és a jelenlegi viszo­nyokra alkalmazták. Ezen­kívül elvi egyetértést értek el atekintetben, hogy az eddig alkalmazott klíringrendszer­ről a szabadon konvertálható valutában történő fizetésre térnek át. KÉRDÉS: A magyar külpo­litikai tevékenység abban a tudatban szolgálja az európai biztonság ügyét, hogy az szer­ves és hatékony része az ál­talános nemzetközi békének és biztonságnak. Elnök úr, az osztrák kormány a pozitív hozzájárulást adó memoran­duma után — amelyben <32 ország kormányához emlék­irattal fordult az európai biz­tonsági konferencia napirend­jére is javaslatot téve — tesz-e újabb előrelépést az európai biztonság érdekében, különösen figyelembe véve a 9 legutóbbi szovjet leszerelési kezdeményezést ? VÁLASZ: Ausztria, mint semleges állam, minden olyan törekvésben ndgyon érdekelt, amely az európai feszültség csökkentésére irányul. Ezért üdvözöljük az európai bizton­sági konferencia létrehozásá­nak szándékát éppen úgy, mint a haderők korlátozásá­ra vonatkozó elgondolásokat, mint ahogyan az a legutóbbi szovjet javaslatokban kifeje­zésre jut. Ausztria mór az európai biztonsági konferen­cia kérdéséről készült me­morandumában azt a véle­ményt képviselte, hogy a fe­szültség enyhítésének kedve­ző folyamatára távlatokban csak akkor van kilátás, ha ez a konferencia a katonai erő kiegyenlített és kölcsönös csökkentése központi kérdé­sének megvitatására és meg­oldására is vezet. A legutóbbi politikai fejlődés arra nyújt reményt, hogy ezen a terüle­amerikaiak győzelmét a há­borúban. A bombázás a fi­gyelmeztetés ellenére 1965. márciusában megkezdődött A cikk rámutat, hogy 1967- ben Paul Nitze hadügymi­niszter-helyettes vezetésével alapos vizsgálatot hajtottak végre, amelynek az volt az eredménye, hogy a bombázás igen negatív következmé­nyekkel járt. Az amerikai igazságügy-mi­nisztérium szóvivője szerdán kijelentette, hogy a Chicago Sun-Times ellen nem tesznek az eddigiekhez hasonló lé­péseket, mert az általa kö­zölt okmányok titkos jellege megszűnt. Egy bostoni keltezésű AP- jelentés szerint egy amerikai kerületi szövetségi bíróság csütörtökön módosította ko­rábbi rendelkezését, aminek folytán lehetővé vált, hogy a Boston Globe folytathassa a Pentagon titkos okmányairól szóló hírügynökségi vagy saj­tójelentések közlését. Az igazságügy-minisztérium csütörtök este nemzetbizton­sági okokra hivatkozva fel­ménnyel kecsegtető tárgya­lások kezdődnek. KÉRDÉS: Vezető osztrák kormányférfiak többször is hangoztatták, hogy Ausztria külpolitikájának alappillére a semlegességi politika. Ho­gyan látja elnök úr, mennyi­ben szolgálja Ausztria külpo­litikája — túl azon, hogy Bécs a konferenciák városa, a SALT-tárgyalások _színhe- lye, nemzetközi szervezetek központja — a nemzetközi helyzet enyhülésének, az em­beriség békéjének ügyét? VÁLASZ: Délkelet-Európa és a Duna-térség évtizedek óta a világpolitika veszélyes válsággóca volt. Ausztria örökös semlegességével füg­getlenségét szilárd alapokra helyezte és ezzel fontos hoz­zájárulást tett ennek a neu­ralgikus térségnek stabilitá­sához. Az ideológiai ellentéte­ket figyelmen kívül hagyva Ausztria arra törekszik, hogy a semlegesség és a független­ség alapján javítsa szomszéd államaink kapcsolatait és ez­zel elősegítse az összeurópai együttműködést és megértést is. A közvetlen szomszédsá­gon túl a semleges Ausztria olyan helyzetben van, hogy az Egyesült Nemzetek és más nemzetközi szervezetek keretében , közvetítő szerepet tölthet be a vilógbéke érde­kében. Erre példa Bécsnek az ön által említett szerepe, mint a nemzetközi konferen­ciák és találkozók központja. KÉRDÉS: Miben látja el­nök úr Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke közelgő ausztriai látogatásának kü­lönös jelentőségét? VÁLASZ: Az elmúlt évben alkalmam volt hivatalos lá­togatást tenni Magyarorszá­gon és ez alkalommal meg­hívtam viszontlálogatásra Ausztriába a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét. A rövidesen kez­dődő látogatásnak nem csu­pán protokolláris-reprezenta- tív jelentőséget tulajdonítok, hanem mindenekelőtt további bizonyítékát látom ebben a különböző társadalmi rend­szerű államok gyümölcsöző és szoros együttműködése lehe­tőségének. Remélem, hogy ez a látogatás mind az orszá­gaink közötti kapcsolatok el­mélyítéséhez, mind pedig külöhösen Európában és a Duna-térségben a béke szi­lárdításához járul hozzá — fejezte be nyilatkozatát Franz Jonas osztrák köztársasági elnök. lebbezéssel fordult az ameri­kai legfelső bírósághoz, hogy tiltsa meg a Washington Postnak a titkos dokumentu­mokról szóló cikkek folyta­tását, Vitalij Csukszejev, a TASZSZ hírügynökség wash­ingtoni tudósítója a tömeg­kommunikációs eszközök el­hallgattatására irányuló pró­bálkozásokkal kapcsolatban újabb botrányról ad hírt. . A tudósító közlése szerint a Columbia Broad Casting Systen nevű televíziós társa­ság néhány héttel ezelőtt be­mutatta a „Pentagon propa­gandagépezete” című doiui- mentumflimet, amely lelep­lezte a hadügyminisztérium­nak a militarlzmu&át és az USA kolosszális méretű ha­di kiadásait népszerűsíti propagandáját. A film heves tiltakozást váltott ki a kor­mány részéről, maga Agnew alelnök is szót emelt a film bemutatása ellen. A televíziós társaság elnö­két, Frank Stantont, a képvi­selőház egyik albizottsága yonta felelősségre azt köve­Tanácskozott a LEMP KB plénuma Pénteken reggel folytatta tanácskozásait a LEMP Köz­ponti Bizottságának 10. plénu­ma. A bővített teljes ülés munkabizottságokban tanács­kozik az ország 1971—75-ös távlati fejlesztési tervéről. E témáról a Politikai Bizottság beszámolóját Pjötr Jarosze- wicz miniszterelnök terjesz­tette elő. Az első napirendi pont vi­tájában összesen 83 hozzászó­lás hangzott el. Ezt követően Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-he­lyettes tartott tájékoztatót a lengyel népgazdaság idei első öt hónapjának eredményeiről és a legfontosabb teendőkről. A továbbiakban Franciszek Szlachcic belügyminiszter is­mertette az ország közbizton­sági helyzetét. Edward Gierek a vitát ösz- szegező zárszavában a többi között megállapította, hogy az albizottságokban folytatott tanácskozás rendkívül sokol­dalú és alapos volt, s ezt a gyakorlatot a jövőben rend­szeresíteni kell. Kiemelte, hogy a végleges tervjavaslatot a LEMP KB szeptemberi ülé­se tárgyalja majd meg. NYUGAT-BERLIN A négy nagyhatalom nagy­követeinek pénteki értekez­lete 10,30 órától 13,15 óráig tartott Ezután a nagykövetek Franciaország bonni nagykö­vetének nyugat-berlini rezi­denciáján ebéden vettek részt. A UPX értesülése sze­rint a négy nagykövet a nyu­gat-berlini problémáról július 8-án tart legközelebb megbe­szélést , UJ-DELHI Szingh indiai külügymi­niszter pénteken az indiai parlament két háza előtt mondott beszédében kijelen­tette, hogy a közelmúltban a nagyhatalmak vezetőivel folytatott megbeszlésein meg­győződött arról, hogy senki sem kívánja a kelet-pakisztá­ni válság katonai megoldását. Mint az indiai külügyminisz­ter közölte, a szovjet, ameri­kai, brit, francia, nyugatné­met és kanadai vezetők egyet­értenek abban is„ hogy Kelet- Pakisztánban azonnal vesse­nek véget mindennemű ka­tonai akciónak. telve, hogy szolgáltassa be a teljes filmet, annak kópiáit és hangfelvételeit is. Stanton azzal utasította vissza az ale Elutazott hazánkból az a héttagú holland delegáció, amely a Bognár József akadé­mikus által vezetett magyar delegációval a Magyar Tudo­mányos Akadémián kétnapos kerekasztal-konfereneián vi­tatta meg az európai biztonság és .együttműködés kérdéseit, valamint a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Dr. F. A. M. Alting von Geuyau professzor, a holland küldöttség vezetője elutazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak: — A kerékasztal-konferen­cia holland kezdeményezésre jött létre. Tavaly meghívá­sunkra Hollandiában járt Bognár professzor. Ekkor ja­vasoltam, hogy ezekről a kér­désekről Budapesten rendez­zük első kerékasztal-konfe­renciánkat. Megállapodásunk alapján tudósokon kívül par­lamenti képviselőket, magas állású tisztviselőket, a gazda­sági és kulturális életben je­lentős szerepet betöltő embe­reket, újságírókat kértünk fel a delegációkban való részvé­telre. — A napirenden az orszá­gaink közötti gazdasági, ke­reskedelmi, ipari és kulturális Moszkvában június 32—25- én megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 53. ülésszakát Az ülésszakon részt vett: T. Colov, a bol­gár, F. Hamouz, a csehszlo­vák, M. Jagielski, a lengyel, Váivi Péter, a magyar, G. Dombozsav, a mongol, G. Weiss, az NDK. G. Radules- cu, román, és M. Leszecsko, a Szovjetunió minisztertaná­csának ’elnökhelyettese. Az egyes kérdések megvi­tatásában részt vett D. Djo- kovics, a Jugoszláv Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács tagja. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta, hogy a KGST so­ron levő ülésszaka elé terjesz- szék a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programterveze­tét, valamint a vég­rehajtó bizottság jelen­tését a KGST-hez tartozó szerveknek a XXIV. és XXV. ülésszak közötti időszakban kifejtett tevékenységéről. bizottság követelését, hogy ez az alkotmányban biztosí­tott sajtószabadság megnyir­bálását jelenti. kapcsolatok, a tudományos együttműködés kérdései, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési konferencia egybehívásának lehetőségei szerepeltek. Sok szó esett az egybehívandó konferencia, vagy konferenciasorozat elő­feltételeiről, egy állandó „tár­gyaló gépezet” létrehozásá­ról, a fegyveres erők kölcsö­nös és kiegyensúlyozott csök­kentéséről. , Megvitattuk a multilaterális tárgyalások' je­lentőségét a belső és nemzet­közi változások korát élő Eu­rópában. Foglalkoztunk a ke­reskedelmi kapcsolatok és az ipari együttműködés növelé­sével, a KGST és a közös pia­ci integráció hatásával a ke­let-nyugati kapcsolatokra, továbbá az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának jelentő­ségével. Közös a véleményünk ab­ban is, hogy az ilyen konfe­renciák fontos szerepet játsz-, hatnak a fejlődő kelet—nyu­gati párbeszédben, és folyta­tásukra rendszeres időközök­ben szükség van. Ennek megfelelően magyar delegációt hívtunk meg a Hol­landiában 1972-ben megren­dezendő második kerekasztal- konferenciára. 1975-ös tervek Összehangolá­séra. amit a KGST-tagálla- mok a tanács XXIV. (rendkí­vüli) ülésszakén hozott hatá­rozatok figyelembevételével végeztek el. fontos tényező volt a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének tovább­fejlesztésében és megerősíté­sében. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST állandó kül­kereskedelmi bizottságának beszámolóját „a KGST-tagál- lamok és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság közötti tárgyalások eredmé­nyeiről”. A KGST-tagállamok, vala­mint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kö­zötti hosszú lejáratú kereske­delmi egyezmények előirá­nyozzák az áruforgalom je­lentékeny emelkedését a kü­szöbönálló öt évre. A meg­kötött hosszú lejáratú keres­kedelmi egyezmények értel­mében a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalma az 1975-ös évben 64 százalékkal múlja felül az 1970. évi köl­csönös áruforgalmat. A KGST-tagállamok és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság áruforgalma a jelzett időszakban 30 száza­lékkal emelkedik. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta, hogy az érdekelt KGST-tagállamok és a Jugo­szláv Szocialista Szövetség! Köztársaság a modem tudo­mányos-műszaki színvonalon hogyan szervezik meg a te­hervagonok és a. Diesel-moz­donyok, valamint kooperációs alapon a nagy teherbírású te­hergépkocsik gyártását és en­nek megfelelő határozatokat fogadott el. Egyebek között javasolta a KGST-tagálla- moknak és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságnak, hogy kössenek egyez­ményt az autóipari termékek sokoldalú nemzetközi szakosí­tásáról és összehangolásáról. A végrehajtó bizottság meghallgatta N. Faggyejev- nek, a tanács titkárának tájé­koztatását arról a találkozó­ról, amelyet az arab országok iparfejlesztési központjának vezérigazgatójával tartottak. A végrehajtó bizottság ülé­sén megvitatták a KGST-tag­államok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sének jelenlegi kérdéseit. A barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte a végrehajtó bizottság most vé­get ért ülésszakai. (MTI) A végrehajtó bizottság megállapította: az 1971— A Boston Globe is... Dagad a sajtóbotrány az USA-ban PENTAGONT LELEPLEZŐ DOKUMENTUMOK. A Bo*on Globe* is... Tovább dagad a titkos Pentagon-iratok körüli botrány. A New York Times és a Washington Post után a Boston Globe című lap is közölt részleteket — és ugyanarra a sorsra jutott, mint Név York-i és washingtoni laptársa: a kormány bíróságilag letiltotta az anyag további közlését. (Telefoto) Közlemény a KGST VB üléséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents