Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
f. «Ida! KELET-MAGYARORSZAO 1971. JünhK SSL (Folytatás az 1. oldalról) vánosságra hozásával az európai közvélemény — így ■hazánk lakossága is — meggyőződhetett arról, hogy — a három nyugati hatalom jóakarata esetén — van remény a megegyezésre. Ha a nyugati hatalmak olyan konstruktív magatartást tanúsítanak. mint a Szovjetunió képviselői, lehetővé válik az összes érdekelteket kielégítő megoldás elérése. Az európai béke és biztonság megszilárdítását szolgálná. ha a nyugati országok kormányai elismernék a Német Demokratikus Köztársaságot a nemzetközi jog alapján. A világ első tíz iparilag legfejlettebb országa közé tartozó, Európa szívében elterülő német munkás-paraszt állam diplomáciai elismerésének halogatása egyenlő a struccpolitikával. a tényeken való erőszaktétellel. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez csak ideig-óráig sikerülhet. A nemzetközi jogi elismeréssel. a Német Demokratikus Köztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és más nemzetközi szervezetekbe történő felvételével senkit sem érne veszteség, viszont győzne az igazság és a jog. a népek közötti barátság és együttműködés eszméje. Az európai népek körében — így hazánkban is — nagy és kedvező visszhangot váltott ki a Szovjetunió javaslata a fegyveres erők csökkentésére. A Magyar Nép- köztársaság részéről egyetértünk és támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezését. A jelenlegi európai és viA parlamenti vita része és folytatása volt annak a beszélgetésnek, amely pártunk X. kongresszusa, az ország- gyűlési és tanácsválasztások, valamint a szakszervezeti választások előkészületei és lebonyolítása során szerte az országban lezajlott t- kezdte válaszát Fock Jenő. Korábban az országgyűlésben a felszólalások jó része — a kormányprogram benyújtásakor és különösen a költségvetés-tárgyalásokon — igény- bejelentéssel párosult. Most nem ez jellemezte a hozzászólásokat, s ahol előfordult ilyen, azzal egyet lehet érteni, hiszen azoknak a törekvéseinknek a valóra váltását sürgették, amelyek a kormány programjában is szerepelnek. Érezhető volt a felszólalásokban a végrehajtást siettető bizonyos türelmetlenség is. Ez — különösen ha a hibákról, a hiányosságokról volt szó — népünk jogos türelmetlenségéből táplálkozik. A kormány nevében azonban türelmet kérünk ahhoz, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten a még meglévő gondokat sorra-rendre megoldhassuk. A továbbiakban a miniszterelnök nyomatékosan aláhúzta, hogy a gazdaságirányítás reformjának teljes kibontakoztatása a célokat illetően minden szinten feltételezi, sőt megköveteli az azonos szemlélet kialakulását. A továbbiakban rámutatott: a kormánynak határozott törekvése, hogy a gazdaságirányítási reform egyre hatékonyabb legyen. Ez azt is jelenti, hogy erélyesebben kell fellépni ott, ahol még tartalékok vannak, de nem mozgósítják azokat, hanem későbbre tartogatják, hogy még nyugodtabban tudjanak majd dolgozni. — A kormányzat az állami dotáció fokozatos csökkentésére törekszik —, mondotta ezután. Ezzel arra akarja ösztönözni a vállalatokat, hogy megszabaduljank kevésbé keresett, illetve nagy ráfizetéssel gyártott termékeiktől. — Átmenetileg tehát valóban lehetnek ellentétek a kormányzat által szorgalmazott feltételek és az üzemi . és sokszor az egyéni érdekeltség között. A kormányzat természetesen a népgazdaság érdekét tartja elsősorban . szem előtt. Az említett időleges ellentétek feloldásában változatlanul igényli a társadalmi szervezetek, elsősoriághelyzetben egész népünk helyesli, hogy kormányunk politikája változatlan: a bonyolult viszonyok és a nehézségek ellenére folytatja erőfeszítéseit — ha kell kétoldalú, ha lehet sokoldalú alapon — az első biztonsági A kormányprogrammal összefüggésben belpolitikai életünk néhány kérdésével foglalkozott Németh Károly: A szocializmus magasabb szinten történő építése — mondotta — megköveteli az államhatalmi és, államigazgatási szervek önállóságának, népünk előtti felelősségének növelését, az államigazgatási munka színvonalának emelését. Az államélet fejlesztésének fontos feladata — az új tanácstörvény rendelkezéseinek és szellemének megfelelően — a tanácsok munkájának fejlesztése. A tanácsok és apparátusaik, amelyeknek a munkája az utóbbi időben jelentősen fejlődött, alapvetően betöltik szerepüket. A pozitív változások ellenére azonban sok ügyet még mindig legalább eggyel magasabb fórumon intéznek, mint ahol kellene. Emiatt is gyakori még a bürokratikus ügyintézés, nem kevés a papirosmunka, sokszor feleslegesen nagy adminisztrációval, huzavonával jár a legegyszerűbb ügyek intézése is. Ahhoz, hogy a tanácsok élni tudjanak az önállósággal, még több, magas képzettségban a szakszervezetek sokoldalú segítségét. A korszerű munkaszervezésről szólva Fock Jenő rámutatott, hogy az ilyen irányú törekvések nemcsak a számítógépek alkalmazását jelentik, hanem azt is, hogy minden vállalatnál meg kell követelni a szilárd munkafegyelmet, ésszerű bérezést kell kialakítani, javítani a munkakörülményeket, egyszóval sokoldalúan gondoskodni a dolgozó emberekről. A valóságos helyzetet figyelembe vevő, ésszerű munkaerő-gazdálkodás is ebbe a kategóriába tartozik. Fock Jenő kitért a vitában felmerült mezőgazdasággal összefüggő kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság problémáit a kormány ismeri, azok többségével a közelmúltban már foglalkozott, illetőleg rövidesen tárgyalni fog e problémák megoldására vonatkozó tervekről. Például a cukorrépa- és a zöldségtermesztés gépesítésének ügyét — mint távlati feladatot — a kormány ez év második felében megtárgyalja és megfelelő határozatot hoz a megoldás érdekében. A különféle közgazdasági szabályozókkal kapcsolatos észrevételekhez hozzáfűzte: nem szabad egyedül a mechanizmusban, az anyagi ösztönzők erejében bízni. Jó, ha ezek a tényezők megfelelően hatnak, de csak akkor ha minden esetben egybevágnak a népgazdasági érdekekkel. Kétségtelen, hogy nem lehet mindenben ilyen helyzetet teremteni. Megjegyezte, hogy ugyanakkor az állampolgári fegyelemről sem szabad megfeledkezniük — sem az állami gazdasági igazgatóknak, serr. a_ termelőszövetkezeti vezetőknek. Ha mégis megfeledkeznének, a különböző szintű pártbizottságok figyelmeztes- ték őket az állami, az állam- polgári fegyelem, a kommunista erkölcs szem elől nem téveszthető követelményeire Fock Jenő elmondta: a kormányzatnak is meglepő volt, hogy például a cukorrépa esetében egyik évről a másikra — a 30—50 000 tonnás cukorexport helyett — 60—70 000 tonna import szükségességét jelentették be, mondván, kevés a munkaerő a cukorrépa-termesztésben. Az volt a meglepő, hogy ez a fordulat mintha egyik évről a másikra következett volna be, holott az előző esztendőben még arról tárgyalt a értekezlet összehívásáért, az égető európai problémák rendezéséért Az elmondottak alapján a kormányelnöki beszámolót elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. gél rendelkező, a közigazgatási munkában jártas, széles látókörű szakemberre van szükség. A szűkös anyagi lehetőségek — és gyakran a munkafeltételek mostohasága — nem nagyon vonzották a tanácsokhoz a szakembereket. Ez is indokolja a tanácsi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozását, a jobb technikai ellátottság megteremtését, a tanácsi dolgozók képzésének és továbbképzésének korszerűsítését. A dolgozók egyetértése és elismerése kíséri a pártnak és a kormánynak a szocialista demokrácia kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit. Németh Károly a továbbiakban hangsúlyozta: Pártunk rendkívül fontosnak tartja, hogy következetesen megvalósuljon a X. kongresszuson elfogadott életszínvonalpolitika, hogy a szocialista építés eredményeivel arányosan javuljanak a dolgozók életkörülményei. Ezután utalt arra Németh Károly, hogy a negyedik ötéves tervünk, ezenbelül az 1971. évi terv maradéktalan teljesítésével teremthetjük meg a feltételeket a reálbérek és reáljövedelmek tervezett mértékű növekedéséhez a dolgozók minden rétegénél. Gazdasági Bizottság, sőt az illetékes ágazattal megbeszélve úgy is határozott, hogy csökkenteni kell a cukorrépa felvásárlási árát és az így megtakarított összeget más területre kell átvinni. A húsellátási gondról szólva Fock Jenő utalt arra, hogy a baromfiprobléma az utóbbi esztendőkben tett intézkedések hatására lényegében megoldottnak tekinthető. Örömmel nyugtázta a miniszterelnök , hogy a vitában elhangzott olyan vélemény: ebben a kérdésben a kormány példamutatóan intézkedett. Az intézkedések egyik része a tenyésztési kedv fenntartását segítette elő. Ugyanakkor a lakossági ellátás biztosításához a múlt évben 40 000 tonna sertéshúst importáltunk nyugatról. A következő lépés az volt, hogy a modern, iparszerű termelés kapott ösztönzést. Ennek érdekében két-három év alatt 25 millió dollárt biztosítanak licencek, gazdasági berendezések és modern építési anyagok megvásárlásához, abban a reményben, hogy később ezeket már mi fogjuk nagyobb tömegben exportálni a szocialista országokba. Szemes takarmányból az idei behozatali előirányzat összesen 700 000 tonna. A tervben eredetileg szereplő 300 000 tonna szemes takarmány behozatalát ugyanis 400 000 tonnával megnöveltük. Emellett már tavaly Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a kormány nevében előterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A zárszámadás jellemző vonásait ismertetve rámutatott, az 1970. évi állami költségvetés forrásait jelentő bevételek összege 171,9 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal több, mint az előző évben és 2 százalékkal meghaladja az előirányzatot is. Az állami jövedelmek növekedésében a termelés és a forgalom bővülése volt a meghatározó. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a fogyasztási cikkek és a beruházási javak élénk belföldi kereslete és a gyorsan növekvő külkereskedelmi forgalom. A gazdálkodás legfontosabb szabaddá tettük a takarmány- és takarmánytáp-ellá- tást. Ez tíz-húszmillió dollárral növelte fehérjeimportunkat. Először a hűtést, a tárolást, a felvásárlást, valamint a nagyobb részben nyugaton történő értékesítést kell megoldanunk, s ha ez megtörténik, akkor a lakosság ellátásának biztosításán kívül ebben az évben 70— 80 000 tonna többlettel számolhatunk a sertéshúsexportban. Mindenesetre ezeket is megelőző feladat, hogy elejét vegyük a tenyésztési kedv csökkenésének. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében tett kormányintézkedést Fock Jenő, a vitában elhangzott „vérszegény” je zővel szemben inkább „tőkeszegénynek” mondta. Hozzátette: a kormánynak elhatározott szándéka a szarvasmarha-probléma végleges megoldása. A beruházások helyzetéről szólva a miniszterelnök elmondta: — A kormány világosan látja, hogy dinamikusan fejlődő népgazdaságunkban a beruházási igénynek túlnyomó része jogos, de lehetőségeink korlátozottak. Ezért rendkívül fontos a helyes sorrendiség megállapítása, s annak következetes betartása. Kitért arra is a miniszterelnök, hogy a kormány célszerű javaslatnak tartja a határ menti beruházásokban a baráti országokkal való együttműködés fejlesztését, foglalkozik is e kérdéssel. Jó néhány határ menti területünkön már van ilyen kezdeményezés, ezeket a kormány felkarolja, s igyekszik megvalósítani. Elsősorban olyan esetekről van szó, amikor nagy tömegben lehet például követ, kavicsot néhány kilométerről szállítani a határ túlsó oldaláról és nem szükséges esetleg nagy távolságról, az ország más részéből odafuvaroztatni. Ilyen együttműködés alapján kaptunk például az árvíz idején szovjet és csehszlovák területről több százezer tonna követ. Válaszát így zárta a miniszterelnök: — A kormány programjának e fogadtatása azt az egyetértést tükrözte, amely megnyilvánult pártunk X. kongresszusának és a Hazafias Népfront választási felhívásának össznépi fogadtatásában is. A kormány az országgyűlés jóváhagyását, helyeslését és egyetértését nagy erőforrásnak érzi a program végrehajtásához, s úgy vélekedik, hogy a vitában megnyilvánult egyetértés anyagi erővé válik programunk végrehajtásának minden szakaszában. E program dolgozó népünk javát, szocialista hazánk felvirágoztatását szolgálja. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány programjáról szóló előterjesztését és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. Ezután az országgyűlés áttért a második napirendi pont, az 1970-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalására. minőségi jellemzői közül a termelékenység jobban emelkedett, mint a korábbi években, és javultak a külkereskedelmi cserearányok is. Az allam költségvetési bevételeiben mégis mérséklődött a vállalati nyereségbefizetés részaránya. Ebben az játszotta a fő szerepet, hogy egyes ágazatokban a termelés és teljesítmények emelkedése által indokolhatónál gyorsabban növekedtek a ráfordítások, mind a bérek, mind az anyagköltségek, mind a vállalati általános költségek. A vállalati eredmények és a termelési költségek alakulásába a rendkívüli körülmények nagyban beleszóltak: az árvíz és a belvizek — a mezőgazdaságot ért elemi károk helyreállítása miatt — többlet-erőfeszítéseket köFock Jenő vitazáró beszéde Németh Károly felszólalása Faluvégi Lajos pénzügy miniszter expozéja vetéltek a költségvetéstől, a termelőszövetkezetektől a vállalatoktól és a lakosságtól, másfelől pedig mérsékelték a jövedelmek képződését. A vállalatok és a szövetkezetek jó együttműködése, irányítási rendszerünk rugalmassága pedig lehetővé tette a példamutatóan gyors helyreállítást. A népgazdaságot érintő 8 milliárd forintos többletteher pénzügyi következményeit azonban nem lehet egyetlen év gazdálkodásában teljesen kiegyenlíteni; s az államháztartástól, az érintett üzemektől még egy-két évig megújuló takarékosságot kíván. Az állami költségvetés kereken 14 milliárd forintot fordított a fogyasztói árak dotálására. Az év folyamán is feladatunknak tekintettük a fogyasztói árak változásának befolyásolását: a termelői, felvásárlási áremelkedések, az import árváltozások közöm- - bösítését. Például a kávé, a cellulóz alapú műselyem, a faforgács lemez világpiaci árának emelkedése miatt csökkentettük a forgalmi adót. A tervezettnél nagyobb ösz- szegekkei támogattuk a vasúti személyszállítást és a budapesti városi közlekedést. Import árkiegészítésben részesítettük a cement, a betonacél és egyes műanyagok behozatalát. A társadalmi intézmények és szolgáltatások kiadásai 1970-ben elérték a 74 milliárd forintot. Az emelkedés az előző évihez képest 14 százalékos, meghaladta a tervezett ütemet és kétszerte nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél. Szélesedett a társadalmi juttatásokban részesülők köre. A korábbinál bővebben jutott az ellátási színvonal javícá- sára, az állóeszközök felújítására és korszerűsítésére. Nyolcezerrel nőtt az óvodai helyek száma, 300 millió forinttal magasabb volt az előző évinél a gyermekgondozási segélyként kifizetett összeg. Az általános iskolai oktatásban létrejöttek a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulását elősegítő anyagi alapok. 250 mijlió forinttal nőtt a felsőoktatási intézmények kiadása, ebben szerepet játszott az év folyamán végrehajtott bérrendezés. A költségvetési szervek kiadásai közül leggyorsabban, IS,7 százalékkal a tfraaflB»» lombiztosításra fiordított kiadások növekedtek. A költségvetési szervek mind nagyobb része működik a tanácsok irányítása alatt. A tanácsoknál új energiák szabadultak fel a városok, községek fejlesztésére. A pénzügyi feltételek javultak: 1970-ben a tervezettnél mintegy 2 milliárd forinttal több volt a saját és a részükre átengedett bevétel, ami lehetőséget nyújtott az ellátási színvonal emelésére, sőt a tervezettnél gyorsabb fejlesztésre. A többletbevétel megkönnyítette a tanácsoknak az 1971-től érvényes szabályozási rendszerre való áttérését is, ami a nagyobb gazdasági önállóságot segíti elő. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a kormány progfimja hangsúlyozza: a negyedik ötéves tervben számításba vett gazdasági növekedés és az életszínvonal emelése feltételezi, hogy a munka termelékenységének gyors ütemű növekedése tartós marad. Ez nagymértékben attól is függ, hogy a vállalatok hogyan élnek az érdekeltségi rendszer lehetőségeivel. Az 1970. évi tapasztalatok nem egyértelműen kedvezőek: néhány vállalat képződő részesedési alapjához mérten túlzott bérfejlesztést valósított meg és ezért csak korlátozott lehetősége maradt az év végi részesedésre. Ez egyes területeken feszültségeket okozott. Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az állami zárszámadás tükrében meggyőződhetünk arról, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben is terveinknek megfelelően fejlődött; hogy következetesen haladtunk az irányítási rendszer reformjának végrehajtásában. Úrrá lettünk a nehézségeken, nem rejtjük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munkánk gyengébb pontjait sem. Forintvalutánk szilárd, széles értelemben vett hitel- képességünk jó. Fejlődésről tanúskodnak az idei év első öt hónapjának közgazdasági jelzőszámai és kedvezőek a terméskilátások is. Ezért kérem a kormány nevében — jó meggyőződéssel és bizakodással — a tisztelt ország- gyűlést, hogy az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést fogadja eL MegváJaszíoílák az alkotmány- módosítást előkészítő bizottságot Az országgyűlés csütörtöki ülésén felszólalt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Káídy Zoltán (Budapest), Tollár József (Zala). Váncsa Jenő (Fejér). Géczi János (Nóg- rád). Kovács Sándor (Győr- Sopron). dr. Havasi Béla (Borsod), dr. Szabó Kálmán (Budapest), dr. Király István (Budapest), Hámori József (Borsod), Molnár István (Bács-Kiskur.) képviselő. Ezt követően több felszólaló nem lévén, Apró Antal a pénzügyminiszternek adta meg a szót. aki válaszolt a költség- vetéssel kapcsolatos vitában elhangzottakra. Ezután Apró Antal, az országgyűlés elnöke emelkedett szólásra és közölte, a következő tárgy- sorozatra térnek át: ismertetik az alkotmánymódosítás előkészítésére vonatkozó előterjesztést. Ennek előadója a ház elnöke volt. Többek között az alábbiakat mondotta: — Népköztársaságunk hatályos alkotmányát több mint húsz évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés — mondotta. — Az alkotmányunk törvénybe iktatása óta eltelt csaknem huszonkét esztendő távlatából teljes meggyőződéssel jelenthetjük ki az országgyűlés színe előtt, hogy alaptörvényünk megfelelt feladatának. — Az 1949 óta eltelt több mint két évtizedben — népünk szélesen kibontakozó szocialista építőmunkája nyomán — hazánk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében gyökeres változások történtek. — Fejlődött és korszerűsödött állami és társadalmi rendünk, államszervezetiünk és közigazgatásunk. Létrejöttek az objektív gazdasági, s gyarapodnak a tudatbeli feltételei is annak, hogy az állampolgári jogok és kötelességek megvalósítása általánossá váljék. — Ismeretes, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az ismertetett indokok alapján állást foglalt alkotmányunk módosítása mellett. Mindezek a körülmények szükségessé teszik az alkotmány módosítását. — A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges azonban új alkotmányt kidolgozni, mert hatályos alkotmányunk legfontosabb alapelvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — ma is. és a jövőben is érvényben lesznek. Szükséges és indokolt viszont, hogy az elmúlt két évtizedben elért társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vívmányainkat az alaptörvényben is rögzítsük, továbbá, hogy az elért eredményekből kiindulva, az alkotmányban is fogalmazzuk meg a szocializmus teljes felépítésének feladatait, és jelezzük további előrehaladásunk távlatait. Apró Antal ezután javaslatot tett a bizottság elnökének és a 24 tag személyére. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az alkotmánymódosítását előkészítő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő Apró Antal megállapította, hogy a kétnapos tanácskozás során az országgyűlés eredményes munkát végzett.
