Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
197t. JSnfus SS. WVr.W-MAG'S’ÄftORSZÄS S. ofiai • • Össznépi tervezés Gyakran felvetődik manapság, hogy az 1971—75-ös évekre szóló tervet még csak most készíti az ország, s a terv végleges formában szinte csak akkor kerül, amikor egy esztendő majdnem „lement” belőle. Ez a jelenlegi helyzetben azonban természetes. Nemzetközi egyeztetéseinken túl a mostani tervkészítés késésének okai között egy teljesen új vonás jelent meg. Ez nem más, minthogy a gazdasági alakulatok — vállalatok, államigazgatási termelő és értékesítő szövetkezetek — most készítik középtávú terveiket. Most? Igen, ezt követeli meg a rendelkezés. Bár novemberben párthatározat született róla, hogy a gazdálkodó szerveknek középtávú terveket kell készíteniük, ezt a megfelelő jogszabály csak június 30-ra írta elő. Sok helyen azonban már készen van, megtárgyalták termelési tanácskozáson, közgyűlésen. Jó néhány helyen nemcsak a kötelező részt készítették el, hanem egybe az egészet. Most az alapvető fejlesztési irányo- kát kell meghatározni, az alapvető célokat, és a kívánt eredményeket. A későbbi hónapokban ezt részletes üzemi tervek követik, de néhány mezőgazdasági üzemben — nagyon helyesen — megfordították: a részletes, üzemi tervekre alapítják a távlati fejlesztési elgondolásaikat, mert azokból tudnak megfelelő következtetéseket levonni. Több helyen azonban nem fektetnek kellő súlyt a tervek elkészítésére. Nemcsak időt nem fordítanak rá eleget, hanem — főként a szabolcsi tsz-ek egy részében — nem is megfelelően csinálják, nem a céljainak megfelelően. Ha az ötletszerűséget nem lehet a tervezés alapjának tekinteni, akkor a tervkészítést sem szabad összetéveszteni a kívánságlisták összeállításával. Mindezek ellenére elmondható, hogy soha ilyen széles körű — szinte már össznépi jellegű — nem volt még az ötéves terv elkészítése. A vállalati tervek — amelyekbe a megfelelő üzemi fórumon minden dolgozó kifejtheti véleményét, javaslatát. — összesítése után készül el megyénk teljes ötéves terve. Ez természetesen nemcsak a gazdálkodó alakulatok terveit tartalmazza, hanem a tanácsi és központi forrásból finanszírozott új létesítményeinket is, és akkor láthatóvá válik, merte fejlődik Szabolcs és milyen lesz 1975-ben. Megyénk középtávú fejlesztési tervét természetesen csak akkor lehet majd megítélni, ha mindez együtt lesz. Akkor derül ki, hogy a párt által elhatározott, célszerű fejlesztési irányokból mennyit kívánnak megvalósítani megyénk gazdálkodó szervei, hogyan törekednek helyileg a jóléti politika rájuk eső részének megvalósítására, a dolgozók jövedelmének növelésére, a szociális juttatások szélesítésére — és sok más kérdésre az a terv ad majd választ. A másik kérdés itt az, hogy mennyit érnek a gazdálkodó szervek által készített tervek, mennyire alapozhat rájuk a megyei vezetés. Nyilván any- nyit érnek, amennyit helyben képesek megvalósítani belőle tehát ha alaposak és gazda- ságilag-politikailag indokol tak. Ha a vállalati, vagy szövetkezeti terv az adottságoknak, követelményeknek és a várható anyagi erőforrásoknak megfelel, megvalósítható, reális és kívánatos — akkor jó az a terv. Amellett tehát, hogy szinte össznépi szinten tervezünk, ez a terv most nagyon felelősség- teljes munka is egyben. lényegében önmagunknak tervezzük a most megkezdett öt esztendőt és ebben minden benne van, még a saját keresetünk is. Egy-egy gazdálkodó egység felelőssége most ebben is kifejeződik, nemcsak a népgazdasággal szemben vállalt kötelezettségek teljesítésében. Ha a tervezés felelősségteljes voltához még hozzáteszünk egy nagyon fontos körülményt, akkor kiderül, hogy mennyit változott a harmadik ötéves terv készítése óta mindez: mint 1968 óta oly sok mindent, ezt is most, menet közben kell megtanulni. A mostani tervre nyugodtan rátehetnénk egy ,,T”-betűt, de ez nem jelenti azt, hogy eleve számolnunk kell tévedésekkel. Ilyenek lesznek — hiszen tömegesen megtanulni a középtávú tervezést nem könnyű —, de ezek aligha kockáztatják majd az egész végrehajtásának sikerét K. I. Hogy legyen szabad idő... „A pénz nem minden“ — vallják a kállai állattenyésztők A nőbizottságok munkájáról és az árvízi helyreállításról tárgyalt a KISZÖV vezetősége A szövetkezetekben működő nőbizottságok munkájáról és az árvízkárt szenvedett kisipari szövetkezetek helyzetéről tárgyalt csütörtöki ülésén a megye KISZÖV-ve- ze tősége. A nők munkájáról, a nőpolitikái határozat végrehajtásáról szóló jelentésben kiemelték: a közelmúltban lezajlott vezetőség újjáválasztó közgyűléseken 149 nőt választottak meg a különböző tisztségekre, s ez a korábbi harminchárommal szemben bizonyítja, a jövőben sokkal jobban számítanak a nők javaslataira, véleményeire. Nőbizottságok működnek megyénk 37 szövetkezetében, s ezek a bizottságok jó terveket állítottak össze. Rendszeresen foglalkoznak majd a bérezési kérdésekkel, elsősorban az egyenlő munkáért, egyenlő bért elv érvényesítésének tapasztalataival. Segítik az egyedül élő anyákat és a sokgyermekes családanyákat, támogatják a betanított nődolgozókat a szakmunkás- vizsgák megszerzésében, s szorgalmazzák a munkahelyi körülmények rendszeres javítását is. Több szövetkezetnél már eredményeket értek el: a nőbizottságok javaslatai alapján a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet vezetősége például az egyedülálló, dolgozó anyák bérét 3 százalékkal emelte. A Tempó Szövetkezetnél a termelő állományban dolgozók közül a szakmun- kásnók 1 forintos, a betanított segédmunkás nők 50 filléres órabéremelését határozta el a szövetkezet vezetősége májusi ülésén. Ezeken a helyeken már enyhítették a férfi- és női dolgozók bére közötti különbséget, s hasonló intézkedéseket terveznek máshol is. Fehérgyarmaton és Raka- mazon a bevásárlás gondjain segítettek: a Fehérgyarmati Ruházati Szövetkezet a gulá- csi tsz-szel megállapodott és zöldség-gyümölcs elárusító pavilont létesítettek közvetlen az üzem mellett. A Ra- kamaíá Cipész Szövetkezetnél a kijáratnál elárusító helyisé- ,, get tartanak fenn, ahol fűszer-élelmiszer féléket vásárolhatnak a dolgozók. Beszámoltak az árvízkárt szenvedett szövetkezetek kártérítéseiről is. Közel tízmillió forint értékű kárt okozott az árvíz a szövetkezetek épületeiben, gépeiben és készleteiben, A károsult szövetkezetek jelentős segítséget kaptak a helyreállításhoz. Az éves tervet valamennyi árvízkárt szenvedett -szövetkezet teljesíteni tudta.J " A helyreállítás munkái a károsult szövetkezetek többségében még tartanak. A KISZÖV vezetőségének az a tapasztalata — állapították meg a vezetőségi ülésen —, hogy a szövetkezetek a kapott összegeket megfelelően, a kórok helyreállítására fordították. Harminc ember dolgozik a .nagykállói Zöld Mező Tsz állattenyészetében. Kőhegyi József borjúnevelő így beszél: — Tizenkilenc esztendeje vagyok tsz-tag, öt éve dolgozom ezen a munkahelyen, a feleségemmel. Két fiúnk is segít. Ki kell ám állni folyton, akár vasárnap, karácsony vagy bármilyen munkanap legyen. A borjúk nem éhezhetnek. Itatásos módon neveljük őket. Most száznyplcvanegy gondját viseljük. Jó keresel, de... Kőhegyi Józsefék keresztlányuk eljegyzése húsvét vasárnapján volt. Meghívták a násznagyot egész családjával. Elmentek délre, de két órakor álltak is fel a terített asztaltól. Szólította Kőhegyieket a délutáni szolgálat. — Hazudnék, ha a keresetre panaszkodnék. A múlt évi szolgálat után kilenc- venhétezer forint tiszta pénzt vittem haza. Hanem, ha arról van szó, szabad idő, váltás — ilyen még nincs. Reméljük, nemsokára eljön ennek is az ideje. Radiczki Ferenc tehenész: — Kilenc éve dolgozom a— tehenészetben. Se szabad szombat, se vasárnap. Itt ilyen nincs. Feleségem is ezt csinálja hajnali háromtól hétig, délután háromtól ha- tig-hétig. Legutóbbi hónapra tízezer-ötszáz forintot: kaptunk az asszonnyal. Pénzben nincs hiány. De. mint mondom, kihagyni egy napot se lehet. Talán jövőre. Attól kezdve másképp lesz. ügy mondják: komplett szakosításra állunk át. Nem gép az ember Manyák Sándor növendékgondozó: — Tervszerű szabad idő? Váltás.? Olyan még nincs. Pedig otthon is van tennivaló. Hét süldőt tartok a háztájiban. meg van legalább százötven szárnyas jószág; S ha innen, a napi szolgálat két stádiuma közt hazamegy él:, küld a feleségem, menjek csalánt szedni a kiskacsáknak. Édeskeveset tévézek. Néha elmennék magam is a moziba. Aztán még a tavalyra járó szabadságom is függőben. A mostani körülmények közt nem tudnak megfelelő váltást adni. Akármennyi a pénz. még nem minden. Törődni kell azzal is, mikor vigadjon, szórakozzon az ember. Nem gép az ember,.. De a szövetkezésben nagy lehetőségek vannak. Kialakul ez a mi helyzetünk is. Az épületek téglafalai pi- roslanak. Átalakulóban az *gész major. Al>kor less utánpótlás A központi irodában Bíró János párttitkár ad bővebb magyarázatot. — Arra utalnak az emberek és látni is mindenütt, hogy korszerűen kompletté fejlesztjük az állattenyésztést. A jövő évben fejeződik be, s attól kezdve igencsak másképp lesz az ott dolgozók helyzete. Megoldjuk a szabályos váltásokat, biztosítjuk a jogos szabadságidő letöltésének lehetőségét. A komplettírozás. több munkafolyamat gépesítése lehetővé teszi az ilyen munkamódszerek és beosztások kialakítását. Megoldódik az állat- tenyésztésben dolgozók öltözködési. tisztálkodási és étkezési körülményeinek kielégítése. Már ez idő szerint is öt, a tsz-ben dolgozni akaró fiatal tanul állattenyésztési szakmunkásképző iskolában. A pártszervezet javaslatára a tsz vezetői külön is elbeszélgetnek a családos tsz-szülőkkel: adják bátran általánost végző gyerekeiket szakmunkásképző iskolába, tanfolyamra. S e beszélgetéseknek megvan az eredményük. Lehet utánpótlásra számítani. Régi ügye a tsz-eknek az állattenyésztésben dolgozók helyzete. A kezdetleges körülmények meglehetősen nehézzé tették az ottani munkát. gátolták a kellő időbeosztás kialakítását, A fiatalok vonakodtak ilyen beosztást vállalni. Az új. fejlett rendszerű állattenyésztő és hizlaló telepek kialakítása, a, gazdaságosabb szakosítások bevezetése egyben kulcsa is a megoldásnak. A. B. Nagy jutalmak a versenyben A szebb, kulturáltabb községekért A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége a megye községei fejlesztését, szépítését szolgáló versenymozgalom továbbfolytatására, szélesítésére hozott együttes határozatot. Maga az ügy, a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom révén már jó néhány éves. Sokat nyertek a mozgalomban való részvétellel a községek, önkéntes társadalmi munkák végzésével számos helyi feladatot is megoldottak. A vá- sárosnaményi járásban az újabb társadalmi munkára szólító versenyfelhívást a községi tanácsok a lakosság legszélesebb körében ismertetik. Tudatában van a lakosság a Jegyzetek az országgyűlésről (Parlamenti tudósítónktól) Talán már nincs is az országban olyan ember, aki ne látta volna vagy a valóságban, vagy a televízióban az Országházat. Mégis mindenkit újra és újra megfog az a látvány, amely belépéskor fogadja. így vannak ezzel még azok a képviselők is, akik nemcsak a legutóbbi szavazás óta képviselik választóikat, hanem négy. esetleg nyolc éve foglalják el helyüket az országgyűlésben. Újra és újra végigpásztázzák szemükkel a csillogó erkélyeket, a kupolát, a megszámlálhatatlanul sok fényforrást, amelynek fényét elhomályosítják a televízió hatalmas fényszórói, hogy ne csak a résztvevők legyenek tanúi az egész ország életét irányító testület munkájának, hanem mindenki akit érdekel — ebben az esetben —a kormány programja. Nem helyes ez a kifejezés, mégis leírtán». így beszéltek róla ugyanis a képviselők, és így jelentette be az országgyűlés elnöke. Mégis úgy lenne helyesebb: az ország valamennyi becsületes dolgozójának programja. Ez derült ki Fock Jenő miniszterelnök másfél órás expozéjából és ezt mondta felszólalásában Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, amikor arról beszélt, hogy az elmúlt ciklusban sokszor változtattak a kormány előterjesztésén egy-egy képviselő felszólalása nyomán. Hát mi ez, ha nem a legnagyobb demokrácia? Hiszen a képviselők választóik kérését tolmácsolják a kormánynak. A mostani ülésszakon is így van, bár most változtatást nem kért senki. De nem is volt rá szükség, mert egy rendkívül jó, a jelenlegi helyzetünk alapos értékelése, lehetőségeink, felmérése alapján készült program került a képviselők elé. Erről beszéltek a felszólalók, de erről folyt a beszélgetés a folyosókon, a büfében és ez volt a fő téma ebéd és kávéivás közben. Orosz Ferenc is ezt mondta képviselőtársainak a szünetben. — Én például most’ nem kértem volna pénzt a kormánytól. Már így is sok fórumon hangzott el, hogy Szabolcs mindig kér. Igaz, de ezek a kérések jogosak voltak. És ezekről — megfelelő tájékoztatással — meggyőztük az ország közvéleményét. Kaptunk 22—23 milliót beruházásokra. 3 milliárdból gazdálkodhatnak tanácsaink és 400 milliárdot fordíthatunk a szabolcsi ipar fejlesztésére. Azt is látják a kormány vezetői, — Fock elvtórs el is mondta. — hogy fejleszteni kell a falusi iskolákat és emelni az oktatás színvonalát. A kormány elnökének expozéja foglalkozott a beruházások meggyorsításával és külön kiemelte a befejezetlen beruházások problémáját. — Sajnos ilyen gondunk nekünk is van — mondotta Orosz Ferenc és ezen változtatni kell. Sokan gondolkodnak úgy: „Kezdjük meg, aztán, ha nem lesz pénzünk benyújtjuk a számlát” Sok a jogos igény, de a lehetőségek meghatározottak. Ebben kell következeteseknek lennünk és megfelelően mérlegelni. Itt van a másik dolog, ami nagyon megragadott. Ez pedig a vezetők felelőssége. Érvényes ez mindenkire, a brigádvezetőtől a miniszterig és ránk is, hogy a megye pénzéből ne az kapjon, aki szebben tud kérni, hanem ahol indokoltabb a kérés. És hogy miért nem kértem volna? Az a véleményem. hogy a szabolcsi emberek életszínvonala, jóléte nem attól az egy-két milliótól javulhatna meg, amit esetleg kérhettünk volna, hanem sokkal inkább a belső tartalékaink kihasználásától. Elég csak egy példát mondani: a megye tanácsi iparában — egy felmérés szerint — a munkaidő 80 százalékát, használják ki. Ezt nagyobbrészt anyaghiány okozza, de 7—8 százalékot kevesebb lógással is lehetne javítani. És ez nagy tartalék. Szabolcsnak tehát megvan a maga feladata a kormány- program végrehajtásából. Mégpedig a népgazdaságilag fontos beruházások befejezé- ~se, a termelés mielőbbi megindítása. Ilyen a papírgyár felépítése, de igen fontos a záhonyi program megvalósítása. —Éppen a múlt héten tárgyalok a fejlesztés programját — mondja Tóth Géza záhonyi képviselő. — A tervezők szinte mindenre gondoltak a komoly előkészítő munka során és úgy érezzük, jó helyre kerül tíz év alatt a kétmilliárd forint. És most azért örülök annak, hogy Fock elvtárs kritikusan beszélt a beruházások elhúzódásáról, mert így várható, hogy ez már nálunk nem fordul elő. Szó volt a kormányfő beszédében a műszaki színvonal emeléséről. A záhonyi beruházás talán itt ■ ad a legtöbbet. — Nagyon sokan végeznek nehéz testi munkát az átrakásnál. A korábbi beruházások elsősorban a forgalom növelését szolgálták. És elmaradt mögötte az ember. Most, a gépesítéssel megoldódik a probléma. Ez persze nem jelenti azt, hogy kevesebb munkaerőre lesz szükségünk, sőt újabb kétezer embert — többségében nőket — ludunk foglalkoztatni gépkezelőnek. A záhonyi átrakó gépesítése természetesen együtt jár majd a termelékenység emelkedésével. Fock elvtárs ezt úgy fogalmazta: előre léptek a vállalatok a termelékenységben, de erre sokszor az kényszerítette őket, hogy nem volt munkaerő. Most már ez általános lett mindenütt, még a néhány éve az ország legnagyobb munkaerő-fölöslegével rendelkező Szabolcs megyében is. Balogh József helyi fejlesztési és költségvetési tervnek, szám- és adatszerűén is tudja, hogy a szervezett versenymozgalomban mi a teendő. Már az eddigi tapasztalatok alapján is nagyon hasznos lehet helyenként „szépítés! bi- zottság”-pt . alakítani. Nem kevésbé fontos, hogy bevonják a helyi lakosságot a tervek kialakításába, azok megvalósításának segítésébe. Külön törődnek a helyi lehetőségek feltárásával, azok megfelelő hasznosításával. Nagy gondot helyeznek arra: a lakóépületeknek és környékének rendben tartása (udvarok, kerítések, vízelvezető árkok, parkok gondozása, utcák virá- gosítása, fásítása), a „Tiszta udvar, rendes ház”, virágos utca és fásítási mozgalom minden eddiginél jobban kiszélesedjen. A lakóhelyek szebbé tételé^ vei, közcélokat szolgáló ki- sebb-nagyobb létesítmények közös erővel történő megvalósításával gazdagodnak a községek. Megszépült környezetben. kulturáltabban él a vidéki lakosság. A X. pártkongresszus határozatának .megfelelően erősödjék az a közszellem, amely növeli , a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránti elkötelezettség becsületét és tekintélyét. A megyei tanács újból tűzött ki díjakat a legjelentősebb eredményt felmutató helyi tanácsok részére. Sőt, ezúttal a megyében a társadalmi munka végzésében legjobb eredményt elért személyek munkáját külön is jutalmazni kívánja. Az értékelésre és a díjak odaítélésére — évi szinten — következő április 4-én kerül sor. A jutalmazás meglehetősen tekintélyes. Az I. kategóriában (2000 lakoson aluli községek) első díja 300 ezer, második 200 ezer, a harmadik 100 ezer formt. Második kategóriában (2000—5000 lakosú községek) első díja 500 ezer, második 300 ezer, harmadik 100 ezer forint. Nagyközségek (5000 lakoson felüliek) első dija 1 millió, második 500 ezer, harmadik 300 ezer forint. És minden díj esetében vándorzászlót kap a díjazásra érdemes helyezést elért községi tanács. A községi tanácsok, a Hazafias Népfront-bizottsággal július 30-ig együttes ülésen tárgyalják meg és határozzák el véglegesen az idea szükséges tennivalókat.
