Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

KSVUL ÉVFOLYAM, 148. SZÄM ÄRA! 80 FILLER 1971. JÜN1US 25, PÉNTEK össznépi tervezés (3. oldatf A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Utazás egy templom körül C5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL Befejezte munkáját az országgyűlés A csütörtöki ülésen elfogadták a kormány programját és a pénzügyminiszter jelentését Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány programjának vitáját Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP KB. első tit­kára; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá: Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára volt. Komócsin Zoltán beszéde KOMÓCSIN ZOLTÁN Tisztelt képviselő elvtár­sak! A kormány külpolitikáját — belpolitikájához hasonlóan — állandósult aktivitás és kezdeményezőkészség jel­lemzi. Kormányunk nemzet­közi politikája összhangban áll a marxizmus—leninizmus elveivel, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresz- szusán megerősített nemzet­közi politikai irányvonallal A kormány eredményesen valósítja meg a X. kongresz- 6zus külpolitikai céljait: nem­Képviselő elvtársak! A kormányelnöki beszámo­ló megalapozottan hangsú­lyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság eredményesen járul hozzá a szocialista or­szágok egységének erősítésé­hez. Pártunk Központi Bi­zottságának első titkára és kormányunk elnöke rendsze­resen részt vesznek a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületének ülésein a közös feladatok kialakításá­ban, az összehangolt külpoli­tikai irányvonal kidolgozá­sában. Ez a munka egyaránt elősegítette hazánk és a test­véri országok közös törekvé­seit. A Varsói Szerződésnek pár­tunk és kormányunk kezdet­től fogva nagy jelentőséget tulajdonít. A testvéri orszá­gok politikai és katonai szer­vezete hatékonyan elősegíti a szocialista országok vé­delmének megszervezését minden esetleges imperialis­ta provokációval szemben. Pártunk és kormányunk a jövőben is arra törekszik, hogy növekedjék a Varsói Szerződés ütőképessége, mind­addig, amíg lehetővé nem vá­lik a katonai szövetségek fel­számolása. Hazánk lakossága előtt is­meretes pártunk és kormá­nyunk pozitív állásfoglalása a szocialista gazdasági integ­ráció kidolgozása és megva­lósítása mellett. A tagorszá­gok közös erőfeszítéseinek eredményeként befejezéshez közeledik a szocialista gazda­sági integráció komplex prog­ramjának kidolgozása. A munka eredményes elvégzé­sével sor kerülhet az állam közi szerződés megtárgyalá­sára és aláírására. Kormányunk képviselői a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában eredményesen teljesítették kötelességüket a KGST fejlesztése érdekében vállalt feladatok megoldásá­val. A kormány előtt álló nagy feladatok közé tartozik, hogy tevékenységével hozzá­járuljon a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa mun­zetközi munkájával hozzájá­rul hazánk és a szocialista országok kapcsolatainak fej­lesztéséhez, a szocialista világrendszer egységének, összeforrottságának erősítésé­hez; a Magyar Népköztársa­ság és a független, antiim- perialista politikát folytató fejlődő országok kapcsolatai­nak bővítéséhez; a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati megvalósításaként hazánk és a fejlett tőkésor­szágok kapcsolatainak javí­kájának további fejlesztésé­hez, tökéletesítéséhez, a szo­cialista integrációs program teljes kidolgozásához és gya­korlati megvalósításához, a két- és többoldalú kooperá­ciós megállapodások kimun­kálásához. A Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájában — mint azt a konmányelnöki be­számoló is hangsúlyozta —a legnagyobb jelentősége a ma­gyar—szovjet kapcsolatoknak, a Szovjetunióval való barát­ság és együttműködés erősí­tésének van. Ezúttal is öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és nem­zetközi téren terveinknek megfelelően, szüntelenül fej­lődik. Ez a legfontosabb kül­ső feltétele és biztosítéka a szocializmus építésének ha­zánkban. Az internacionaliz­mus kölcsönös elkötelezettsé­gének elvén alapuló kétolda­lú kapcsolatainkat erősítette, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kongresz- szusán — küldöttségünk élén — részt vett pártunk Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Az utóbbi időben aktívab­bá váltak kétoldalú kapcso­lataink Romániával is. A szomszédos szocialista or­szággal együttműködühk a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában. Két­es többoldalú együttműködé­sünk alapja: testvéri orszá­gaink érdekeinek, céljainak azonossága. A magunk ré­széről a kétoldalú kapcsola­tok és a sokoldalú együtt­működés fejlesztésére törek­szünk. Együttműködésünk fejlesztését azonban időnként nehezítik a magyar, vala­mint a román elvi állás­pontokban és egyes nemzet­közi kérdések megítélésében A haladó világ joggal so­rolja 1971. első felének leg­nagyobb nemzetközi esemé­nyei közé a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusát. A XXIV. pártkongresszus nagyszabású terveket 'foga­dott el a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának további fejlesztésére; vala­mennyi szovjet ember javát szolgáló életszínvonal-emelesi programot hirdetett meg; meghatározta a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének távlatait; az egész em­beriség sorsát mélyen érintő békeprogramot tárt a szovjet nép és a világ elé. Olyan cé­lok ezek, amelyek minden szovjet ember, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, az összes imperialista­ellenes erők és a békeszerető emberiség helyeslésével és egyetértésével találkoznak. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai ered­ményesen fejlődnek a többi európai szocialista országgal is. Pártunk Központi Bizottsá­ga első titkárának részvé­tele a bolgár, a csehszlovák és a német testvérpárt kö­zelmúltban megtartott kong­resszusán hozzájárult ha­zánk és ezen szocialista or­szágok együttműködésének erősítéséhez. A Bolgár Nép­köztársaságnak, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­nak, a Német Demokratikus Köztársaságnak a szocialista építőmunka minden területén és a nemzetközi politikában elért újabb eredményeire úgy tekintünk, mint saját sikere­inkre. A lengyel—magyar kétol­dalú kapcsolatok fontos ese­ménye volt Kádár János és Fock Jenő elvtárs találkozása a közelmúltban Edward Gierek és Pjotr Jaroszewicz elvtársakkaL előforduló eltérések. Amikor nehézségekkel találjuk ma­gunkat szemben, azok leküz­désére törekszünk. Abból in­dulunk ki. hogy közös erőfe­szítéseket kell tenni az aka­dályozó tényezők elhárításá­ra. Alapvető érdekünk fűző­dik ahhoz, hogy mind ha­zánk. mind pedig Románia lakosai — beleértve az ott élő magyar nemzetiségeket is — megértsék: népeink sor­sa. jövője elválaszthatatlan a szocializmustól. Magyarország és déli szomszédunk, a szocialista Jugoszlávia kétoldalú kap­csolatainak fejlődését bizo­nyító tényekkel nap mint nap találkozhatunk az újságok híreiben. Reméljük, hogy ezt a fejlődést, mint eddig, a jövőben sem akadályozza az. hogy a szocialista építés és a nemzetközi politika egyes elvi jelentőségű és alapvető fontosságú kérdéseit más módon ítélik meg a jugo­szláv elvtársak, mint mi. Pártunk és kormányunk a felmerülő vitás elvi kérdé­sekben mindig következetes és világos álláspontot foglal el. ugyanakkor minden le­hetőséget megragad, hogy fejlessze kapcsolatait a köl­csönös előnyök alapján. Kormányunk nemzetközi politikai munkájában köz­ponti helyet foglal el a harc a Vietnami Demokratikus Köztársaság igazságos ügyé­nek győzelméért. A magyar külpolitika mindenben támo­gatja a Kubai Köztársaság­nak a jenki imperializmus­sal szemben folytatott har­cát. Szolidárisak vagyunk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az amerikai imperialisták és dél-koreai bábjaikkal szemben folyta­tott harcával. Támogatjuk a Koreai Legfelsőbb Népi Gyű­lés nyolcpontos javaslatát a haza megmentésére és az or­szág békés úton történő egyesítésére. A fennállása fél évszázados jubileumát ün­neplő Mongol Népköztársa­ság pártjának, kormányának és népének legjobb kívánsá­gainkat küldjük és új. nagy sikereket kívánunk a szo­cializmus építésében. Szólni kell még a Kínai Népköztársasághoz és az Al­bán Népköztársasághoz fűző­dő kapcsolatainkról is. Mi, a magyar—kínai és a magyar —albán államközi kapcsola­tok normalizálására törek­szünk. Szeretnénk helyreállí­tani országaink barátságát, mert ez kölcsönös érdekünk. EH is értünk kezdeti ered­ményeket. A normalizálás útján a jövőben is elvi meg­győződésünkhöz ragaszkod­va kívánunk járni. Amikor törekszünk a kapcsolatok ki­építésére. fejlesztésére, nem vállalkozunk elvtelen enged­ményekre. hízelgésre, annak dicsőitésére. amivel nem ér­tünk egyet. Normalizálást akarunk minden hátsó szán­dék nélkül Ezt kérjük part­BESZÉDET MONDJA nereinktől is. Nem enged­hetjük meg, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit bárki szovjetelle­nes taktikázásra használja fel. Meggyőződésünk, hogy az egyértelmű elvi állás­pont, a világos, nyilt beszéd vezethet a kölcsönök megér­tés útjainak megtalálásához, hogy ezen az alapon érhe­tünk el tartós eredményeket. Tisztelt országgyűlés! A kormány külpolitikájá­ban kifejezésre jut, hogy né­pünk szolidáris a hősiesen küzdő vietnami, laoszi és kambodzsai néppel, amely élethalálharcot vív aa amerikai agressaorokkal és csatlósaikkal. Az indokínai szabadságharcosok elszánt­ságát nem törték meg a rá­juk zúduló megpróbáltatá­sok. a mérhetetlen áldoza­tok, s vérük hullatásával. Tisztelt országgyűlés! . Kormányunk kivette ré­szét a testvéri szocialista or­szágok és az európai népek tevékeny erőfeszítéseiből, amelyeknek célja földré­szünk békéjének és bizton­ságának megszilárdítása. Erőfeszítéseinknek is része van abban, hogy földré­szünk népei és kormányainak nagy többsége elvileg elfo­gadja a béke és biztonság gondolatát, s egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívásával. Nincs vita az értekezlet részvevőit és hely­színét illetően sem, kirajzo­lódott már a napirend is. Mégsem lehet azt mondani, hogy minden rendben van. s nincs további erőfeszítésekre szükség. Európában, de fő­ként az Amerikai Egyesült Államokban vannak még olyan erők, amelyek, jóllehet nyíltan nem lépnek fel a biztonsági értekezlettel szemben, de nyilvánvalóan félnek attól. Ez a magyará­zata a halogató taktikának, annak, hogy különböző elő­feltételek támasztásával igye­keznek elodázni az értekez­let összehívását. Egymással össze nem függő problémá­kat kapcsolnak egy be, így életük feláldozásával har­colnak a győzelemért. Az indokínai agresszió» tűzfészek felszámolásának nincs más útja, mint a viet­nami, laoszi, kambodzsai nép jogos, igazságos követelésé­nek teljesítése: minden amerikai katonát és a báb­hadseregek csapatait ki kell vonni. Indokmából; Dél­Vietnamban koalíciós kor­mányt kell alakítani vala­mennyi hazafias erő részvé­telével; maradéktalanul ér­vényt kell szerezni az Indo­kína országaira vonatkozó genfi egyezmények rendelke­zéseinek. Pártunk és kormá­nyunk — a magyar nép akaratát teljesítve — min­den tőle telhetőt megtesz a vietnami, laoszi és kambod­zsai néppel vállalt szolidari­tásának erősítésére, igazsá­gos céljaik valóra váltásának elősegítésére. Képviselő elvtársak! A Közel-Keleten a fe­szültség mindmáig nem csök­kent; az izraeli agresszorok és az amerikai támogatóik magatartása miatt a válság folytatódik. Míg az Egyesült Arab Köztársaság kormánya további erőfeszítéseket tesz a válság politikai eszközökkel történő rendezésére, az iz­raeli kormány továbbra is mereven elzárkózik az éssze­rű és igazságos megoldás elől es továbbra is arab te­rületek bekebelezésére spe­kulál, A Magyar Népköztársaság mint eddig, ezután is támo­gatja az arab népek igazsá­gos küzdelmét. Kormányunk külpolitikájából következik, hogy a‘ magyar diplomácia a jövőben is mindenütt hallat­ni fogja majd hangját, ahol az arab népek ügyéért, az agresszió elleni harcának tá­mogatásáért kell síkraszáll- nia. például Nyugat-Berlin hely­zetének rendezéséhez kötik a biztonsági értekezlet sokol­dalú előkészítésére való át­térésit. Reméljük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya, amely a Szovjetunió- <■ val, valamint Lengyelország­gal megkötött szerződés alá­írásával tanúbizonyságát ad­ta annak, hogy megindult az európai realitások elismeré­sének útján, tovább lép a megkezdett úton. A szovjet- nyugatnémet és a lengyel- nyugatnémet szerződés egy­formán előnyös mindegyik fél, az összes európai né­pek számára, a szerződések ratifikálásának nem lenné­nek vesztesei, csak nyerte­sei. A ratifikálás elősegítené az európai helyzet javulá­sát. s megnyitná az utat a Német Szövetségi Köztársa­ság és Lengyelország, illet­ve a többi európai szocialis­ta ország — így hazánk — kapcsolatainak normalizá­lása előtt. Ami a Nyugat-Berlin hely­zetének rendezésére vonat­kozó tárgyalásokat illeti, a Szovjetunió márciusban elő­terjesztett javaslatainak nyil­(Folytatás a 2. oldalon) tasahoz. Barátságunk a Szovjetunióval, a szocialista országokkal Javuló kapcsolat Romániával, Jugoszláviával lámogatjuk az európai problémák rendezését VUÄS PRO tETÄRJAl,EGYESÜLJ ETEKI

Next

/
Thumbnails
Contents