Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
2. oldal ^ÉLÉT-M AGY ÁR ÖRS 7 Ä Ő mi. Június 24. (Folytatás az 1. oldalról) étemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modem nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjait. A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesztésükre-nagy figyelmet fordítunk. A mezőgazdaság előtt álló feladatok nemcsak nagyok, hanem sok vonatkozásban új- szerűek. Meggyőződésünk azonban, hogy azokat képesek leszünk megoldani. A közlekedésről szólva hangsúlyozta: A vasút technikai rekonstrukciója, a járműpark bővítése erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest folyamatosan történik. A távolsági autóbuszközlekedésben lényeges fejlődést értünk el. A városi és főleg a fővárosi autóbuszközlekedés nem tudta követni a város- fejlesztés ütemét. Jelentős beruházásokkal, nagy összegű juttatással javítjuk, fejlesztjük az egész közlekedést. Szorgalmazzuk a közúti közlekedést, az úthálózat fejlesztését, a fővárosban a metró, a gyorsvasúti hálózat mielőbbi kiépítését. A növekvő személy- és tehergépkocsi-, illetve autóbuszpark karbantartására fejlesztjük a szerviz- és javítólétesítményeket. Mindezek megvalósításának eredményéként a személy- és áruszállítási igényeket mind a hazai, mind a nemzetközi forgalomban korszerűbben és gazdaságosabban elégítjük ki. A hírközlés rekonstrukcióján belül kiemelt feladatnak tekintjük a távbeszélőhálózatot. Negyedmillió állomással bővítjük. Fejlesztjük a nemzetközi gazdasági együttműködést Tisztelt országgyűlés! A negyedik ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában, további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Külgazdasági kapcsolatainkban döntő szerepet töltenek be a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió és a KGST szervezetéhez tartozó más szocialista államok. Kormányunk nagyra értékeli a KGST tevékenységét. Együttműködésünk a szocialista országokkal még nagy lehetőségeket rejt magában. Az együttműködés fő kereteit az 1971—75-ös időszakra a népgazdasági tervek koordinálásával alakítottuk ki. Kormányunk iránymutatónak tekinti a párt X. kongresszusának megállapítását, amely szerint a Magyar Nép- köztársaság teljes mértékben támogatja a KGST-országok arra irányuló törekvését, hogy minél sokoldalúbban valósuljon meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció. A szocialista integráció kibontakozása lehetővé teszi a résztvevő országok gazdaságának összehangolt, gyors ütemű fejlesztését, a természeti és munkaerőforrások ésszerűbb kihasználását, a termelés tudományosan megalapozott specializálását. A szocialista országok integrációja nem jelent zárt csoportosulást. Fejleszteni kívánj uk gazdasági együttműködésüket az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elve alapján a világ minden országával, szorosan beleilleszkedve a nemzetközi munkamegosztás egész rendszerébe. A gazdasági együttműködés a szocialista országok között örvendetesen fejlődik. Nagy jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai által megalapított Nemzetközi Beruházási Bank tevékenysége. A bank mindenekelőtt olyan beruházásokat finanszíroz, amelyek létrehozása több KGST-ország közös érdeke, és amelyek különösen fontosak az integrációs folyamat kibontakoztatása szempontjából. Népgazdaságunk strukturális átalakítása feltétlenül megköveteli a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztését. Arra törekszünk, hogy az együttműködés új formáit és módszereit felhasználva, bővüljenek gazdasági kapcsolataink. Jól példázza ezt a törekvésünket kétoldalú megállapodásaink egész sora. Elsősor- a Szovjetunióval alakult ki gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködés az évek során. Ezek között talán legismertebb és számunkra nagyon fontos a több év óta érvényben levő timföld-alumínium egyezmény. A magyar bauxi tvagy ónra alapozva 1975-ben már 240 ezer tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba. Az ebből kohósított teljes alumíniummennyiséget, 120 ezer tonnát, népgazdaságunk különböző területein felhasználjuk, illetve exportáljuk. A Bulgáriával kötött szódaegyezmény keretében részt veszünk bolgár termelőkapacitások létrehozásában. A jövőben szódaszükségletünk egy részét ebből a forrásból fedezhetjük. Hasonló egyezményt kötöttünk Lengyelországgal kénszükségletünk egy részének fedezésére. Hazánk tervszerűen és rendben teljesíti az államközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeit. Ez tovább növeli a Magyar Népköztársaságnak mint gazdasági és kereskedelmi partnernek a jó hírnevét a nemzetközi gazdasági életben. Külkereskedelmi forgalmunk több, mint egyharma- dát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A többi szocialista ország együttes részesedése megközelítően ugyanennyi. Körülbelül ezek az arányok maradnak meg az ötéves terv időszaka alatt. A kölcsönös előnyök, az egyenjogúság alapján fejleszteni kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista államokkal is. A kereskedelmi forgalom bővítésével, termelési kooperációval, szellemi exporttal segítjük a fejlődő országok Iparosítását, gazdasági fejlődését, gazdasági függetlenségük megszilárdulását. Az utóbbi néhány évben általában fejlődött gazdasági együttműködésünk a fejlett tőkésországokkal. Biztató, hogy az évek folyamán részben csökkentek a diszkriminatív korlátozások. Reméljük, hogy ez a pozitív tendencia tovább erősödik, örvendetesen gyarapodnak a nem szocialista országok Vállalataival kialakított kooperációk is. A kormány a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy gondot kíván fordítani a sokoldalú kapcsolatok bővítésére. Különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a feladatok, amelyeknek legésszerűbb megoldása összeurópai keretekben, az összes érdekelt európai ország együttműködése útján keresendő. Ilyen például az energiarendszerek összekapcsolása, az európai összefüggő víziúthálózat kialakítása. Fordulatot a beruházásban, a műszaki fejlesztésben va. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költség- vetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re a mi körülményeink között a normálisnak elfogadható 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ezután fejlődésünk kiemelkedően fontos ügyével, a munka termelékenységének alakulásával foglalkozott Fock- Jenő. Rámutatott: A negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenletes és állandó növekedését irányozza elő. A tervezett növekedés 85—90 százalékának a munka termelékenységének emelkedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem meríti ki a népgazdaság valamennyi tartalékát. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben már az ipari termelés növekedésének 90 százalékát, ez év eddig eltelt időszakában 100 százalékát a termelékenység növekedése fedezte. Hozzá kell tennem, hogy az utóbbi másfél év eredménye még csak kisebb részben az átgondolt kormányzati intézkedések, vagy az okosabb vállalati műszaki-szervezési tevékenység következménye. Sokkal nagyabb szerepet játszott a kényszer, egyszerűen az a körülmény, hogy munkaerő-tartalékaink kimerültek. Látjuk, hogy mig nép- gazdasági szinten munkaerő- hiány tapasztalható, addig az üzemekben — főként a szervezés nem kielégítő színvonala miatt — kihasználatlan munkaerő-tartalékok vannak. Ennek megszüntetésére megfelelő intézkedéseket kell tennünk. A műszaki fejlesztésben még nem sikerült döntő fordulatot elérnünk. Ezért kormányunk további hathatós intézkedéseket tervez a magyar tudományos élet továbbfejlesztésére. Elképzeléseinket tartalmazza egyrészt a negyedik ötéves terv, másrészt a kidolgozás alatt álló, 15 évíe szóló távlati tudományos kutatási terv. Ez utóbbit a távlati népgazdasági tervvel összhangban terjesztik a kormány elé. Fontos feladat a szakképzés színvonalának növelése, a korszerű technika elsajátításától a szervezési munkáig. A termelékenység növelésében jelentős a szerepe a munkaszervezésnek. A gazdasági folyamatok szervezettsége nagyrészt alacsonyabb, mint ami napjainkban megkívánható. A korszerű technológia hatékonysága csak úgy érvényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, magasabb színvonalú munkaszervezettséggel társul. A gazdaság szervezettségi szintjét összhangba kell hoznunk a termelőerők fejlettségi színvonalával. Az elmondottakból — gondolom — világos, hogy a termelékenység emelésének problémáját nem a gazdasági összefüggésekből kiszakítva, hanem mint a gazdaságosság, a hatékonyság fontos elemét kívánjuk a figyelem középpontjába állítani. Az alacsony jövedelmű családok jövedelmének emeléséért Tisztelt képviselő elvtársak! Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Évről évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nem kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit és később újabb költség- igények jelentkeznek. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosit* Tisztelt képviselő elvtársak! Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedelmek 25—27 százalékos növekedését irányozza elő. A munka szerinti jövedelmeket a jelenleginél job- ■ ban akarjuk differenciálni, a családi jövedelmek közötti jelentős különbségeket pedig csökkentjük. A dolgozó jövedelme ugyanis attól függ, hogy a család összjövedelmét hány családtag között osztják fel. Növelni fogjuk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok helyzetét javítjuk. Az állam fokozottabban részt vállal a gyermekek és a munkaképtelen üregek eltartásából. Az egyes társadalmi rétegek. csoportok jövedelmében az évek során kialakult indokolatlan különbségeket, az életkörülményeket fokozatosan javítva, az ország anyagi erejéhez mérten igyekszünk sorra-rendre megszüntetni. Ez vezetett bennünket most is, amikor június 1-ével több mint másfél milliárd forint éves kihatással központi béremelést hajtottunk végre. A jövedelmeket nagymértékben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást. ösztönözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa elő a gazdaságos termelési szerkezet kialakítását. A jelenlegi árrendszer a korábbinál jobban orientál a gazdasági döntésekben. Az árak mindinkább a termelési ráfordítások, a piaci értékítélet. valamint a politikai prefenciák együttes hatására alakulnak. A vállalatoknak — bizonyos korlátok között lehetővé tettük, hogy az egymás közötti szerződéses kapcsotokban állapítsák meg a termékek árait, indokolt esetben azt meg is változtassák. A vállalatok nagyobb önállósága lehetővé tette azt is. hogy jövedelmezőségüket figyelembe véve. termékeik gyártását fokozzák vagy korlátozzák. javítsanak, változtassanak .a minőségen, a forgalmazás feltételein. Helyenként — visszaélve az adott lehetőséggel — a jövedelmezőség javítása érdekében tisztességtelen eszközökhöz is folyamodtak és egyes esetekben, megszegve a minőségi előírásokat, illetéktelen jövedelemhez jutottak. A kormánynak az a véleménye: a negatív jelenségek nem adnak okot arra. hogy árpolitikánkat megváltoztassuk. az üzemek mozgási szabadságát jelentős mértékben korlátozzuk. Arra azonban minden okunk megvan, s azt fokozott kötelességünknek tartjuk, hogy az ellenőrzést — ha szükséges, a felelősségre vonást — erősítsük. A reform bevezetésekor úgy határoztunk, hogy a fogyasztói árakat mindinkább a ráfordított értéknek megfelelően alakítjuk ki. E helyes elv megvalósítása hosz- szam tartó folyamat. Legalább két-három ötéves terv szükséges hozzá. Sajnos, az elmúlt években a feladat megvalósításában alig haladtunk előbbre, pedig ezt — mindnyájunk érdekében — előbb- utóbb mindenképpen meg kell tennünk. A nominálbérek szabályozásánál. a reálbérek és reál- jövedelmek kialakításánál mozgó áraikkal is számolunk. Arra törekszünk, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése az alacsony jövedelmű családokat minél kevésbé érintse. Árrendszerünk célszerű kialakítását gátolja, hogy az ipar termékeinek egy része a nemzetközi piacon még nem elég versenyképes. Jó néhány termék ára jelentősen eltér a termelési költségektől. Mind ez ideig csak kévését tettünk annak érdekében, hogy a gazdaságtalanul termelő. vagy rosszul működő vállalatok ártámogatását — ami az államháztartásra jelentős terheket hárít — fokozatosan megszüntethessük. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói ára nem fedezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbö- zetet az állami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása, ha ennek termelési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom: egyetlen olyan árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az élet- színvonal emelésének az ötéves tervben szereplő előirányzatát. Árrendszerünkkel összefüggésben említem meg, hogy a népgazdaság helyzetének alapvetően kedvező alakulása mellett negatív tényezők is találhatók. Ezek Msörölásá helyett most csak arra kívánok rámutatni, hogy az állami költségvetés tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása összefoglalva^ jelzi a nem kívánatos jelenségeket. A deficit a jóváhagyottnál nagyebbf s ez a hiánynöve- kedés arra figyelmeztet, hogy javítani kell minden szinten a pénzgazdálkodást. Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, a belkereskedelmi tevékenység fokozását igényli. A kereskedelemben arra készülünk fel, hogy az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. A tervidőszak végén száz család közül 70 rendelkezik hűtőszekrénnyel, 76 televízióval, 55 porszívóval, 70 pedig mosógéppel. A személygépkocsik száma a jelenleginek mintegy két és félszeresére nő, és a tervidőszak végén megközelíti a félmilliót. Az idegenforgalom fejlődése is meggyorsult 1970-ben az dt évvel ezelőttihez képest — az átutazókat is figyelembe véve — háromszor annyi — több, mint 6 millió külföldi látogatott hazánkba. Azzal kell számolnunk, hogy 1975-ig 8--10 millió külföldi látogat el hazánkba, vagy utazik át országunkon. Tovább kell folytatni a belföldi turizmus fejlesztését a Balaton mellett, a Velenceitónál, a Duna-kanyarban és más üdülő-, kirándulóközpon- tokban. Az élet megköveteli a szölgáltátásök állandó 'bővítését. Ezért tovább kell emelni a szolgáltatások ma még nem kielégítő színvonalát. Növeljük a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét a javítószolgáltató kapacitás fejlesztésében. Ma még különösen azoknál a vállalatóknál és szövetkezeteknél, amelyek késztermékeket állítanak elő és közületeket is kiszolgálnak, háttérbe szorul a szolgáltatási igények kielégítése. Az ötéves terv idejére mintegy 3 és fél milliárd forintot irányoztunk elő a szolgáltatásfejlesztési alapra. A kormány úgy véli: a tanácsok fontos feladata, hogy saját eszközeikkel is segítsék elő a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztését, az egyszerűbb, rugalmasabb szolgáltató szervezetek létrehozását. Megfelelő kedvezmények nyújtásával támogatjuk a szolgáltató tevékenységének fejlesztésében, a magánkisipart. Intézkedések az öregekért, nyugdíjasokért Képviselő elvtársak! ötéves tervünk tartalmazza az egészségügy fejlesztésének feladatait. A társadalombiztosítás csaknem a lakosság egészére kiterjed. Javultak a járóbeteg-ellátás feltételei, gyorsan fejlődött a gyermekorvosi hálózat, szélesedett az orvosi ellátás. A következő időszakban az egészségügyi ellátás fejlesztőkében a fő feladat 'á'kórházak korszerűsítése és bővitése. Viszonylag még jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein létesített intézmények ellátottsága között. Sok helyen még nem kielégítő a technikai felszerelés, a műszerezettség, másutt viszont értékes műszerek kihasználatlanok. Meggyorsítjuk az intézményi hálózat struktúra- változásainak folyamatát. Az egészségügyi ellátás és az életkörülmények javulása — az életkor meghosszabbodása — együtt jár az idős és munkaképtelen emberek arányának növekedésével. A nyugdíjasok helyzete össztársadalmi ügy. Érezzük e felelősséget azok sorsa iránt, akik egész életükben dolgoztak. A kormány a nyugdíjasok legégetőbb problémáit igyekszik megoldani. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük ugyan az évi 2 százalékos emelést, de a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási Időpontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt a nyugdíjak differenciált mértékű emelését. A nyugdíjas korhatárt elérők közül sokan munkaképességük birtokában vannak. Már a jövő évtől célszerű arra ösztönözni őket, hogy ne menjenek valamennyien azonnal nyugdíjba. A családi jövedelmek kiegyenlítődését azzal is elő kívánjuk segíteni, hogy a családi pótlék összegét emeljük. Az emelést valószínűleg két lépcsőben tudjuk végrehajtani, s ez a munkás, az alkalmazotti és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokat egyaránt fogja érinteni. Az életszínvonal egyik legfontosabb tényezője a lakás- helyzet alakulása. Tizenöt éves lakásépítési programunk keretében 1975-ig egymillió lakás felépítését irányoztuk elő. A negyédik ötéves tervben, 400 ezer új otthon felépítése vár ránk. A dolgozó ember munkakedvét, teljesítményét nagyban befolyásolja, hogy milyenek a körülmények, amelyek között él és dolgozik. Mindinkább olyan légkört kell teremtenünk minden munkahelyen, amelyben az emberekben rejlő képességek szabadon kibontakozhatnak. A dolgozó ember ugyanis nemcsak termelőerő, hanem — a proletárdiktatúrában a néphatalom birtokosaként — az üzem, az ország gazdája is. Minden üzemben, vállalatnál érezniök, tudniok kell a dolgozóknak, hogy képességeik kifejlesztése valójában egyéni, vállalati és népgazdasági érdek. Nem utolsósorban életszínvonalunk emelésének jelentős tényezője. A kormány a lakosságot érintő minden fontos kérdésben idejében tájékoztatja _ a közvéleményt. Időről időre hiteles tájékoztatást nyújtunk arról: mit végeztünk, mit tervezünk és határoztunk el. Sajnos, ezt a példát jó néhány üzemben, vállalatnál nem követik. Gyakori, hogy az emberek tájékozottabbak az országos, a kormányzati, a miniszteri döntésekről, mint munkahelyük vezetőinek intézkedéseiről, terveiről, gondjairól. Sokszor nem tárják fel az üzemen, termelőegységen belüli szervezetlenség okait, a munkaszervezésben jelentkező fogyatékosságokat, s közben abban bíznak, hogy a dolgozók áldozatvállalása, szorgalma és szakértelme majd átsegít a nehézségeken. Változatlanul célunk, hogy továbbhaladjunk a munkaidő csökkentésének, a szabad idő növelésének, valamint a szabad idő eltöltésének kulturáltabbá tétele útján. A kormány tervet készít a 44 órás munkahét fokozatos kiterjesztésére. Csakis ott, s olyan körülmények között tehetünk újabb lépéseket, ahol ez az egész társadalom érdekéivel összhangban valósítható meg. Tisztelt országgyűlés! Az életszínvonal alakulásának fontos eleme a kultúra fejlesztése. Társadalmi haladásunk kedvezően hatott az irodalom, a művészetek fejlődésére. Arra törekszünk, hogy kedvező politikai és gazdasági feltételeket biztosítsunk a művészi alkotómunkához. Alapvető feladat oktatási rendszerünk fejlesztése. Tovább kell csökkenteni az egyes oktatási intézmények között személyi, tárgyi ellátottságbeli jelentős különbségeket. Elsősorban a falusi, mezőgazdasági vidékeken, városi peremkerületekben lévő iskolákat fejlesztjük. A munkás- és parasztszülők tehetséges gyermekeit kollégiumi elhelyezéssel, ösztöndíjjal, pedagógiai eszközökkel az eddiginél jobban támogatjuk. (Folytatás a 3. oldalon)
