Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

SXVIIL ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1971, JÜ NIL'S 84, CSÜTÖRTÖK LAPPXK TARTALMÁBÓL Lakás a dolgozónak ✓‘""T’irN. oldal) Köztéma (5. oldal) Illovszky Rudolf szövetségi kapitány sajtótájékoztatója (7. oldal) Szófiából jelentjük j (7. oldal) Az országgyűlés előtt a kormány programja Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára; Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javasolta, hogy az országgyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökét és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivata­lának elnökét, akiket az Elnöki Tanács korábban államtitká­rokká nevezett ki, a parlament üléseire tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg. Az országgyűlés a javaslatot elfo­gadta; az ülésszakon első ízben résztvevő új államtitkárokat Apró Antal meleg szavakkal köszöntötte. Ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, a jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Ezután az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízá­sából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette a Ma­I gyár Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megtárgyalták, s azt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysoroza­tára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napi­rend a következő; 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kor­mány programjáról; 2. a Magyar Népköztársaság 1979, évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. bizottság választása az alkotmánymódosítás előké­szítésére. A tárgysorozat vitájának megkezdése előtt Apró Antal baráti szeretettel üdvözölte az országgyűlés és a Hazafias Népfront vendegeiként hazánkban tartózkodó, s az ülésen megjelent dr. Johannes Virolainent, a finn parlament első el­nökhelyettesét és nejét, Kaarina Virolainent, a Finn—Magyar Baráti Társaság elnökét. Ezután napirend szerint a kormányprogram előterjesztése következett. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő miniszterelnök expozéja Tisztelt országgyűlés! A kormány és a magam nevében ismételten megkö­szönöm a nép választott képviselőinek bizalmát, amellyel felelős tisztségünk­re megválasztott bennünket. Célunk, hogy az élet vala­mennyi területén mindjob­ban kibontakoztassuk né­pünk alkotó erőit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusát megelőző taggyűléseken, a küldöttértekezleteken, majd a kongresszuson sok szó esett a kormányzati munká­ról. elért eredményeinkről. Jólesett hallani a párttagság és népünk elismerését. Ter­mészetesen nem hallgattak a fogyatékosságokról, a hibák­ról sem. A bírálatokat meg­szívleljük. a hiányosságok felszámolására törekszünk. Bizonyosak vagyunk abban is. hogy népünk nemcsak szavazatával, hanem munká­jával is támogatja politikán­kat. amelynek célja a szo­cializmus teljes felépítése hazánkban. Amikor a választások al­kalmából beszámoltunk az eltelt időszak munkájáról, el­mondhattuk, hogy a kor­mány teljesítette vállalt fel­adatait. Úgy kívánunk dol­gozni, hogy négy esztendő múltán ismét ezt mondhas­suk. Tisztelt országgyűlés! Napjainkban egyre több tényező segíti a kormányzati munkát. Ezek közül a leg­fontosabbak a következők: A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának elvi határozatai nagyobb ön­állóságot — s ezzel arányo­san — növekvő felelősséget ruháznak a kormányra. Fejlődésünk nagy vívmá­nya, egyben serkentője is a döntő társadalmi kérdések­ben már létrejött és szünte­lenül erősödő szocialista né­pi-nemzeti egység. A szocialista demokrácia ^fejlődésével tovább erősödik államhatalmunk. Hazánkban ma olyan a politikai légkör. amely biztosítja a dolgozó tö­megek aktivitását. Országgyűlésünk új tanács- törvényt alkotott, ennek vég­rehajtásával a tanácsok te­vékenysége mind színvonala­sabb. a kormány munkája pedig hatékonyabb. Ebben az évben úgy'kezd­tük el középtávú tervünk tel­jesítését. hogy a megelőző ötéves terv főbb mutatóit nemcsak teljesítettük, hanem több vonatkozásban túl is teljesítettük. A kormány távlati elképzelései Tisztelt képviselő elvtár- eak! A következő esztendői munkaprogramját a negye dik ötéves tervtörvényben rrr 'fogalmazott egy ér leimi­és világos feladatok adják Azt kívánjuk elérni, hog lépést tartva a tudománya- és technikai forradalom ered menyeivel, mielőbb a fejlet ipari országok sorába kerül jünk Tervgazdáik od ásunk fon tos eleme a vállalati terve­zés. Népgazdasági középtávú tervünk teljesítésének fontos előfeltétele, hogy ezt a mun­kát a vállalatok és a szö­vetkezetek lelkiismeretesen, előrelátóan minden érintett szervvel és partnerrel össze­hangoltan végezzék el. Világos és megalapozott özéptávú tervek ott készül­tek, ahol a vezetők igénylik i vállalati kollektíva érdé mi beleszólását. Ahol lehető­ség nyílik a jó elképzelések ötletek és javaslatok gazdag kibontakoztatására és az épí­tő bírálatra is. Népgazdaságunk fejlődé­sének egyik feltétele az energiaellátás biztosítása. A gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb ener­gia kell. ötéves tervünkben azzal számolunk, hogy • az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 43 százalékról 1975- re 53—55 százalékra növek­szik. Az energiaforrások szer­kezeti átalakulása egvrészt a hazai energiahordozók ter­melésének megváltozott le­hetőségeire. másrészt a szo­cialista országokból, minde­nekelőtt a Szovjetunióból származó kőolaj- és földgáz- importra épül. A fokozódó energiaigény ugyanakkor je­lentős feladatokat hárít a hazai szánbányászatra is. Elsősorban a jó minőségű szénnel és a kedvező gazda­sági feltételekkel rendelkező szén medencék fejlesztését szorgalmazzuk. A szénbányászat még hosz- szú évekig a népgazdaság je­lentős energiabázisa marad. A vegyipari termékek irán­ti növekvő igények kielégí­tésére számos intézkedést te­szünk. Ezek között kiemel­kedő fontosságú a nemrég megkötött magyar—szovjet olefinegyezmény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szerkezeti átala­kulását. Műanyag-feldolgozó iparunk számára új. korsze­rű alapanyagbázist hozunk létre. A feldolgozást a Szov­jetunióval együttműködve ter­vezzük. A könnyűiparban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a vegyiszálak, különösen a szintetikus szá­lak Ennek megfelelően a termelést a tervidőszak fo­lyamán több mint háromszo­rosára növeljük. Nem feled­kezünk meg a vegyiparunk­ban oly jelentős szerepet ját­szó gyógyszeripar továbbfej­lesztéséről sem. A közúti járműgyártás fej­lesztésében már a harmadik ötéves terv idején jelentős eredményeket értünk el. Most és a következő évek­ben — a Szovjetunióval. Lengyelországgal, Csehszlo­vákiával és az NDK-val szo­ros együttműködésben — to­vább hasznosíthatjuk sokéves termelési tapasztalatainkat. Erőforrásaink koncentrálá­sával a közúti járműgyártást gépiparunk vezető ágává fej­lesztjük. Az alumíniumipar fejlesz­tési programjának célja, hogy — az ország bauxitvagyoná- ra támaszkodva — az alu­mínium-felhasználás minden olyan területén, ahol ez a mi fettételeink között gazda­ságosan megvalósítható, elér­jük a fejlett nemzetközi szín­vonalat. Alumíniumiparunk — a Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal kötött együttműködési szerződé­seink segítségével — ver­senyképes és az egyik leg­gyorsabban fejlődő iparágunk lesz. Az építőiparban több mil­liárd forint beruházással lét­rehozzuk a hazai könnyű- szerkezetes építési mód mo­dem, magas termelékenysé­gű szerkezetgyártó ipari bá­zisait. Könnyűszerkezetekkel gyorsan és sokféle variáció­TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ban állíthatunk fel kereske­delmi. szociális, ipari, mező- gazdasági és középületeket. Gyártási kooperációk megva­lósításával, jól bevált licen- cek alapján a negyedik öt­éves terv utolsó évében 2 millió négyzetméter alapte­rületű - épületet készítünk könnyűszerkezetekből. Ezál­tal évente 10 milliárd forint értékű építési kapacitással gazdagodik az ország. A számítástechnikai prog­ram célja a modern gazda­ságban má már nélkülözhe­tetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az éhhez szükséges számítógé­pek gyártásának megalapo­zása. A program széles körű nemzetközi együttműködést irányoz elő és a szakember- képzés fejlesztésére is kiter­jed. A központi fejlesztési prog­ramokhoz hasonlóan kiemel­kedő a textil- és textilruháza­ti iparban előirányzott re­konstrukció. A rekonstrukció­val jelentősen javíthatjuk a textilipari dolgozók — minde­nekelőtt a nők — élet- és munkakörülményeit. A termelő ágazatok szerke­zetének átalakításával, a köz­ponti, hosszú távú fejlesztési programok végrehajtásával kedvezőbb fettételeket te­remtünk egész népgazdasá­gunk színvonalának emelésé­hez, az életszínvonal további folyamatos, rendszeres növe­léséhez. Az ipar szerkezeti átalakí­tása természetesen nemcsak a felsorolt programok teljesíté­sét foglalja magába. Ide tar­tozik minden iparágon belül a korszerűbb, a gazdaságosabb ágazatok, a vállalatoknál a keresettebb, a gazdaságosabb termékek, termékcsoportok gyártásának fejlesztése és a gazdaságtalan ágak, vagy ter­mékek termelésének vissza­fejlesztése is. A fejlesztési programok végrehajtása meghaladja egy középtávú terv kereteit. A kormány az országgyűlés elé,kívánja terjeszteni távlati elképzeléseit, hogy informá­ciót nyújtson .és segítséget kérjen a további munkához. Magasabb termelékenység a mezőgazdaságban Fock Jenő ezután ismertette a harmadik ötéves terv me­zőgazdasági eredményeit, majd így folytatta: Az előttünk álló évek egyik fő feladata a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek to­vábbi szilárdítása. A műszaki és a tudományos haladás eredményeinek következetes felhasználásával kedvező ter­melési arányokat alakítunk ki. Magas fokú munkaszerve­zettséggel, szakosítással, a koncentráció előnyeinek ki­használásával biztosítjuk a magasabb termelékenységet. Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek ki­elégítésére olyan gépsorok be­szerzéséről kell gondoskod­nunk, amelyek fokozzák a ter­melést. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavar­talan sertés- és marhahúsellá­tást, a nagyüzemi sertéste­nyésztést nagy erővel, gyors (Folytatás a 2. oldalon! VIIÍ6 PROlETÍRJA!,EGYEsOlJETEKI

Next

/
Thumbnails
Contents