Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
% »M4 KELET-MAGYARORSZÄÖ 1971. Jflnlus t«. > Szülők fóruma: m,mm , H IMim W * A rendszereiéi Az első osztályba kerülő gyermekek rendérzékének fejlettségi foka igen különböző. Általában azok a rendesebbek, akik óvodások voltak. Több probléma akad a szülői házból iskolába kerülő hatévesekkel. Az iskolában pedig nagyon nagy szükség lenne mind az önállóságra, mind a rendességre, sőt a gyorsaságra is, mert egy-egy önállótlan, lassú gyermek nagyon megzavarja a lendületesen haladó közös munkát. A rendetlenek késleltetik a többit, mert hol ez, hol az nem kerül elő időre a kuszán táskába dobált holmik közül. Sok-sok tanítványomnál állapítottam meg, hogy az önállótlanság — ami rendszerint együtt jár a rendetlenséggel és lassúsággal — legtöbbször a túlkényeztetett, kiszolgált gyermekek „betegsége”. Egyszerűbb a gyermek után gyorsan el rakni a szétdóbált holmiját, játékait, mint türelemmel megtanítgatni arra, hogyan tartson maga körül rendet. Bármilyen különösen hangzik is, a szülőknek a gyermeket már kétéves kortól fokozatosan kell munkára, önállóságra, rendre, kötelességteljesítésre nevelni. Az első apró kis feladatot világosan, érthetően határozzuk meg a kétéves gyermeknek. Egyszerre egy feladattal bízzuk meg, de annak a rendes, pontos végrehajtását következetesen ellenőrizzük. Jó eredmény esetén ne fukarkodjunk a dicsérettel! Fontos, hogy sikerélményei legyenek már az első „munka”-próbálkozásoknál. Mi lehet a kezdő feladat ilyen gyermeknél? Játék után egy bizonyos babát (autót, lovat) neki kell egy meghatározott helyre letenni. Ez az apró feladat bővülhet 2—3 naponként újabbakkal, pl. több játék elhelyezése. Később felelősség egy teljes játékpolc rendjéért, majd a napi törölgetés és a heti nagytakarítás elvégzése a játéksarokban. A címszavakban vázolt folyamat 4 év alatt zajlik le, s ha jól vezettük, sok türelemmel, dicsértük a gyermeket, akkor iskolás korra „kinő” a játékból a munka. Rendhez szokott, a játékpolcához hasonló rend lesz a tanulósarokban, a tanszerek között, a táskájában. A játékpolc rendjén kívül a másik fontos területe a munkára, önállóságra, rendre nevelésnek, az öltözködéssel, a levetett holmik rendbe rakásával kapcsolatos. Az első feladatot itt is kb. kétéves korban kaphatja a gyermek, párhuzamosan a játékkal kapott apró kötelességével. Ebben se legyünk mohóak. 2—3 naponként bővítsük újabb követelménnyel, miközben az előzőek végrehajtását naponta ellenőrizzük, sőt apró megjegyzéseket is fűzzünk hozzá, ami inkább elismerés legyen, mint elmarasztalás. Ilyen első feladat lehet, hogy a papucsát ő készítse e)ő, a cipőjét, szépen egymás mellé, ő tegye az ágyához. A két feladat bevezetése után többet ne tegye ezt meg senki helyette. Ez már az ő kötelessége legyen és bővüljön például a pizsama előkészítésével, a levetett ruhák rendes elhelyezésével. Az öltözködésben is követeljük meg a gyermektől tehát az önállóságot, fokozatonként emelve a feladatokat úgy, hogy 6 éves korra már tudjon teljesen önállóan öltözni. A rendérzék megalapozásánál nagy jelentősége van a környezet példaadásának. Fontos, hogy a gyermek w GYEREKEKNEK TÖRD A FEIED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű). 6. Kicsinyítő képző. 7. Pakol. 8. Libahang. 9. ISL. 11. Férfinév (utolsó négyzetben két betű). 12. Érzékszerv. 14. Fa (pl. tűzifa) németül. 16. Szemmel érzékeled. 18. Hamis. 20. Feltételez. 21. Ilyen gyomorra esik legjobban a falat. 22. Pakol. 24. Névelővel, háziállat. 25. Orvos, becézve. 27. Paradicsom. 28. Névelővel, vízinövény. 29. Ut, oroszul. Függőleges: 1. Halk zaj. '2. Európai nép. 3. Fogoly. 4. Vissza: kicsinyítő képző. 5. Vissza:igen szapora szárnyas rovar. 6. Megfejtendő. 10. Talál. 11. Esztendő, oroszul. 13. Hazai vasútunk név jele. 14. Merre. 15. Megfejtendő.. 17. Évszak. 19. Távol-keleti ország. 21. Lét. 23. KKÁ. 24. Tromf. 25. Szintén. 27. Sértetlen. Megfejtendő: Egyik fontos útunk keresztülhalad megyénk e három fontos településén: vízszintes 1, függ. 6, 15. Múlt heti megfejtés: ORSZÁGOS ÜTTÖRÖTA- LÁLKOZÖT Könyvjutalom: Szász Zsolt Tiszaeszlár, Oroszi József Máriapócs és Tóth Erika Pe- nyi'ge. Beszélgef-ő jáfékok A szoba sarkában fekszik játékország. Ott niv. csenek hegyek, folyók, erdők mint a többi országokban. Ott szép, virágos szőnyeg a rét, és a szoba mennyezete az ég. Csak az ablakon kandikálnak be este a csillagok és ugyancsak álmélkodnak azon, hogy játékországban nincsenek házak, csak lakók. De azért van autó, hajó, telefon és repülőgép. Talán a mackónak kell az autó? Vagy kirándulásra megy Maki, a kis majom? Vagy telefonál a zsiráf? Vagy repülőgépen utazik a kau- csukbaba? Bizony, így igaz. Pszt! Figyeljetek, éppen most beszélgetnek a játékok arról, hogy ki honnan került játékország kellős közepébe. A mackó hanyatt fekve brummogja: — Engem az Úttörő Áruházból hozott Piri anyukája és úgy örült nekem Piri, hogy táncra perdült velem és az arcomat csókolgatta, jobbról is, balról is. Én is szerettem volna átölelni, de a játékmackóknak kicsi a karjuk, így hát csak megsimogattam a kezét. Lehet, hogy ő észre sem vette, mert nagyon vigyázva értem ám hozzá. Piriké mindjárt megígérte, hogy kapok majd szép, kockás anyagból kabátot és hozzá ugyanolyan hosszú nadrágot is. Sapkám is lesz piros bársonyból. Úgy örülök, hogy azt el sem mondhatom. — Ezt mind egyszerre brummogta el a mackó. Aztán oldalt fordította a fejét és megszólította a majmot: — No, és te honnan kerültél közénk? — Hát a dobozból! Egy nagy, fehér dobozból! Néni is tudjátokS’ — és olyan mulatságos fintort vágott hozzá, hogy a mgckő döcögött a nevetéstől, ezen aztán a többiek is kuncogni kezdtek. Most a kaucsukbabára ke* rült a sor. — És te honnan kerültél közénk? — kérdezte őt is a mackó. — Engem az őserdőből hoztak, hegyen, völgyön, tenr gereken keresztül. Jancsi bohóc ezen úgy elkezdett kacagni — hihihi hahahß!... hogy majd megfulladt. — Még, hogy az őserdőből, ahol tigrisek élnek. No, ne viccelj, te csöppség! De a baba komoly maradt: — Bizony, az őserdőből hoztak, ahol sok millió kau- csukfa él. Az emberek kieresztik a fából a kaucsukot és mindenfélét készítenek belőle. így születtem én is. Bizony, hajón és repülőgépen érkeztem. A mackó hirtelen érdeklődéssel felült erre. Maki abbahagyta a játékot, ami nála nagy szó. Jancsi pedig kézállásból alapállásba vágta magát. Csodálkozva csóválták a fejüket: — De mondd csak, Piriké tudja ezt rólad? — Fogalmam sincs, de azt tudom, hogy ő egyformán szeret bennünket, bárhonnan is kerültünk ide. — Ez már igaz! — bólogatott a mackó. Maki élénken helyeselt. Jancsi bohóc pedig éppen tapsra lendítette kezét, amikor belépett Piriké. Abban a pillanatban játékországban újra néma csend lett. A kislány levette a polcról a kaucsukbabát és játszani kezdett vele. Képzeljétek, hogy fog majd csodálkozni, ha egyszer megtudja, hogy kedvenc babája Brazília ős- W-déjebéh született, egy szép kaucsukfában, w-i Láng Etelka Krecsmáry László: EQÉRLAQZI akitől mi rendet követelünk — maga körül is azt lásson. A rossz példa romboló hatását bizonyítja az alábbi kis történet. Egyik tanítványom táskáját, táskarend- vizsgálás alkalmával rendetlennek találtam. „Zsuzsi! — mondtam —, milyen rendetlenség van a te tágkádban! Ha ezt édesanyád látná!” Mire Zsuzsi a világ legtermészetesebb hangján azt felelte: „Csak tetszene látni édesanyám szekrényét, hogy abban milyen rendetlenség van! Majdnem kidől belőle minden, ha kinyitjuk az ajtaját!” — Egy pillanatra megdöbbentem. Most mit mondjak erre én, a pedagógus, az édesanyák, édesapák tekintélyének feltétlen védelmezője? Szerencsére feltaláltam magam: „Zsuzsikám, a te édesanyád gokat dolgozik érted. Te már nagy lány vagy (6—7 éves), segíthetnél neki rendibe tenni a szekrényét, biztosan nagyon megdicsérne érte!” Zsuzsi őszinte szavait azóta sokaknak elmondtam, rpert tanulságosnak találtam. Nagyon elevenjére tapintott a rendszereteké nevelés legalapvetőbb kérdésében; a példaadás jelentőgégére. Dr. Gergely Károlyné i-!-■ .j 111 "u MJ műi n*i .■■jiuii—vP .............................. Il i ■ — ■— j TÁBORTŰZNÉL NYÁRI EMLÉK ÜTTÖRÖKOROMBÖL — üttörőtábor! Tábori este! Mennyire vártunk mindig az estre!.,. Mint idehaza kertben a rózsa, úgy nyílt ki ott a pattogó rőzse lángszirmú, hajló, tiszta virága, s néztünk e nagy-pagy, büszke virágra.,. Szálltak a szikrák, szálltak a lángok, arcunkon fények ropták a táncot **■ röppent a jókedv, Szárnyalt az ének, bámult a Hold és csillagok néztek néma-irigyen, pislogó szemmel: SZEGÉNV MOHAMED Szöveg: Cs. Horváth Tibor Rajz: Gugi Sándor IS• — Mennyi, de mennyi boldog kig ember!... Hej, mi ez a vigalom? Zenebona, lárma? Ma megy férjhez az egér legkisebbik lánya. Összegyűlt a sok rokon pincéből, padlásról. Tódultak a vendégek hajnalhasadtától. Csibéivel Tyúkanyó érkezett elsőnek: kötényt kötött s fejére babos keszkenőt tett. Nyulambulam Tóbiás se maradt ám otthon, már hajnalban betoppant: hátán jó nagy puttony, benne bodros káposzta — talicskakeréknyi, s beállított Vakkancs is, no meg Koca néni, s vele együtt Röfike, tűzrőlpattant lánya — tulipiros pántlikát kötptt a farkára. Mire húzták a delet, együtt volt a násznép. Ilyen lagzit se látott soha a világ még: cineogott a hegedű, brummogott a brácsa, félrecsapta süvegét a vőfély, úgy járta. Nyulambulam Tóbiás sziláiul bokázott, Koca néni Vak- kanccsal cifrázta a táncot. Irgett-forgott Tyúkanyó körbe-ka- rikába, s csak úgy pörgött Röfike selymes rokolyája! — tJjjujjujjuuúj! — kurjantott vígan Egér Vince, s pirqló menyasszonyát tüzes táncba vitte. Ám hirtelen-váratlan berontott a macska, s iszkoltak az egerek: ki jobbra, ki balra. A menyasszony is szaladt, s hosszú-hosszú fátyla, futás közben beakadt az asztal sarkába. Felborult a nagy asztal, szétgurult az alma: egyszeribe véget ért Vince lakodalma! Enyedy György lA jövő szombati számunkban folytatjuk)
