Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
1871. június 19. KELET-MAGYARORSZAG 8. oldal Munkadíj a családnak is Napirenden az árvizes kölcsönök visszafizetése, a lakások befejezése (Munkatársunktól) A fehérgyarmati járási művelődési házban Simon József fiókvezető irányítása mellett az újjáépítési időszakra emlékeztető postamunkában dolgoznak az Országos Takarékpénztár járási fiókjának dolgozói az első Tészletek feldolgozásán. Április első napjaiban megkezdődött az árvizes házak felépítésére adott kölcsönök visszafizetése. Simon József és beosztottai elmondják, hogy az év elején sokan borúlátóan ítélték meg: hogyan fogják visszafizetni ezt az évi több mint húszmilliót azok a családok, akiknek a közösből szármaró jövedelme családonként körülbelül 13 ezer forint körül jár. összegszerű elszámolás még nem áll rendelkezésre — mondja, — de egy bizonyos: meglepően jó a fi- retőkészség. Még olyanok is megkezdték a részletfizetést, akiknek tulajdonképpen nincs tisztázva még a kölcsön ösz- szege sem. A szamosközi paraszti világ egyik legszigorúbb hagyománya, hogy a Kölcsönt vissza kell fizetni. Széles Lajos országgyűlési képviselő, a járási hivatal elnöke hasonló tapasztalatairól számol, be. Amióta megkezdődtek a részletfizetések, nagyon sok panaszos kereste fel, aki csak most jött rá arra, hogy a havi három— hatszáz forint (vagyis évi négy—hatezer) nagy megterhelést jelent számára. Nagyon gondos tanácsi munka szükséges ahhoz, mondja, hogy kiszűrjék azokat az állampolgárokat, aki rászorul arra, átmenetileg csökkentsék a fizetési kötelezettségét. Erre van mód. Végezetül az OTP megyei igazgatóhelyetteséhez. Dániel Józsefhez fordultunk tájékoztatásért. Megtudtuk, hogy az elmúlt évben Szabolcsban dolgozó számtalan szövetkezet közül egyesek csak arra szerződtek, hogy az úgynevezett „Bondor-szintig” — tehát néhány beköltözhető helyiség elkészüléséig — vállalták szerződésben az újjáépítési munkát. Mint ismeretes, valamennyi újjáépített ház eljutott eddig. Ezeknek a vállalatoknak tehát tovább semmiféle kötelezettsége nincs. Megtörtént a műszaki átvétel. Megállapították, hogy hány százalékos készültségi fokig végezték el a munkát és levonultak. A megmaradó hitelt az Országos Takarék- pénztár e pillanattól az építtetők rendelkezésére bocsáj- totta. Külön kedvezmény az. hogy az el nem költött hitel ötven százalékáig előleget vehetnek fel anyagköltségekre. Másik kedvezmény, hogy amennyiben maguknak sikerült munkásokat, vállalkozót, egy szövetkezetét, egy kisiparost találni a munka befejezéséhez — sőt, ha barátaik, családtagjaik, rokonaik, vagy akár saját maguk befejezik a munkát (a vakolást, vagy a padlózást) a munkadíj összegét is felvehetik. A teljes befejezést vállalt és vissza nem térő vállalatokkal az Országos Takarék- pénztár a megfelelő szigorral készül eljárni. Eredetileg július 31-ig kellett volna befejezniük a munkát. Néhányan már leültek a tárgyalóasztalhoz és egyhavi halasztást kértek. Többen meg is kapták augusztus 31-ig. Az említett problémák az ötezer újjáépített háznak csak egy kis hányadára vonatkoznak. Másodrendű „családtag“ ? Fél évvel a szabolcsi kedvezményes rádióvásárlási akció után I z' : , Január 31-én fejeződött be a szabolcsi kedvezményes rádióvásárlási akció. A megyei és az országos szervek azért kezdeményezték a számos engedménnyel járó akciót, hogy Szabolcs-Szatmár megye is felzárkózzon a rádió- készülékekkel jobban ellátott megyékhez, az országos átlaghoz, Szabolcs-Szatmár ugyanis a városok között az utolsó előtti, a községek sorában pedig az utolsó - helyet foglalta el évekig, az ezer lakosra jutó készülékek számát illetően. Tízezer új előfizető Ez az arány — bár részben magyarázzák az elmaradást a nyírségi települési viszonyok, a tanyai lakosság magas száma, az egy keresőre jutó átlagjövedelem is alacsonyabb az országos átlagtól — mégsem indokolt. Azért sem, mert a lényegesen drágább és alig tízéves múltra visszatekintő tévézés — megyénkben is népszerű, a jó középmezőnyben foglal helyet Szabolcs-Szatmár az ezer lakosra jutó készülékek számát tekintve. A szabolcsi kedvezményes rádióakciónak éppen az volt a célja, hogy a nagyobb választékkal, az olcsóbb készülékek megfelelő kínálatával, a korábbinál előnyösebb részletfizetési kedvezmények segítségével a megye 103 ezer rádiótulajdonost magában foglaló tábor tovább növekedjen. Az elképzelésből sok minden megvalósult: ez év február 1-ére tízezerrel több rádiótulajdonost tartottak nyilván Szabolcs-Szatmárban. Tízezer új készüléket vásároltak az elmúlt év november 20-tól 1971. január 31-ig. Megközelítően annyit, mint máskor egy év alatt. Időszerűnek bizonyult a szabolcsi kedvezményes rádióvásárlási akció még akkor is, ha közben apróbb hibák is hátráltatták a munkát- Ez jórészt a papírmunkával függött össze; néhány postahivatal ugyanis tévedésből megküldte az előfizetési díjat sürgető figyelmeztetését, holott akik az akció idején vásároltak új készüléket, váltak rádiótulajdonossá — a rendelkezések szerint — fél évig mentesüllek az előfizetési díjak fizetésétől. A felesleges zaklatást, nagyobb körültekintéssel el lehetett volna kerülni. De talán ennél is több bosszúságot okozott a vásárlók egy részének, hogy egyes típusokat hamarosan el kellett vinni a javítóműhelybe, nem mindig volt elegendő alkatrész, nem mindenütt hozott osztatlan örömet az új készülékek melleti rádiózás. Némaságra ítélt rádiók? Bár fix adattal nem rendelkezünk, a tapasztalatok szerint az akciót követő hónapokban is tovább emelkedett megyénkben a rádióvásárlások száma. Ma már elmozdult a szabolcsi rádiózás az utolsó és utolsóelőtti helyről, talán két-három lépcsőfokot is léptünk előre. De az országos átlagot még nemérte el a megye, s ezt nem pusztán a számoknak kijáró kötelező tisztelet, valamilyen számmisztika mondatja velünk. Valójában Szabolcs- Szatmárban a nem csupán kereskedelmi céllal megrendezett rádióvásárlási akció sikere ellenére is sok még a tennivaló, hogyha szabolcsi, családok százai, ezrei vásárolják meg a még hiányzó készüléket, a sugárzott műsorok segítségével gyarapítsák ismereteiket, csiszolják ízlésüket, szórakozzanak kellemesen. A rádió egész napos sokszínű műsorát ma még azok is kevésbé használják ki, akik évek vagy évtizedek óta rá- diótulajdoriosok. A tévé népszerűsége után a családi otthonok megtűrt, „másodrendű” póttagjává vált a rádió, holott az orvosi tanácsadástól a rádiószínházig, az óvodások műsorától a rádióegyetemig a legkülönbözőbb korosztályok találhatják meg ej nekik való műsorokat. Versenyképesség, gyorsaság A rádió versenyképessége azzal is növekedett, hogy a készülékek többsége ma már hordozható, gyakorlatilag nincs olyan színhelye életünknek, ahol ne vennénk hasznát a rádiónak; ne a rádió közölné velünk leggyorsabban a friss hazai és külföldi híreket. A szabolcsi kedvezményes rádióakció idestova féléves apropóján említjük meg: jó lenne továbbra is szorgosan ügyelni, hogy a kisebb településeken is legyen elegendő választék, olcsó készülék, tovább könnyíteni a vásárlással, a hitellel járú papírmunkát. Nemkevésbé fontos figyelemmel kísérni a garanciális szervizhálózat, a szolgáltatás problémáit, a rádióelőfizetők jogos panaszait. A népművelőknek pedig nem árt jobban kiaknázni a rádióműsorok által kínált sokféle lehetőséget, hogy a tájékozódni, művelődni, szórakozni akaró szabolcsi ember nélkülözhetetlen „tartozékává” I váljék a rádió, amely pem a mások.bosszantását szolgálja — hangerejével — hanem az igényes rádióhallgató műveltségének gyarapítását. P. G. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója ESkészült a pedagógus bérrendezés végrehajtási utasítása Elkészültek a művelődés- ügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításai, amelyek — a kormány határozata alapján — intézkednek az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és más dolgozók munkabérének, továbbá a túlmunkadíjaknak a megállapításáról. Az utasítások magukban foglalják a törzsfizetésre, a különböző címeken adható pótlékokra, valamint a letelepedési segélyre vonatkozó előírásokat. A bérrendezés lebonyolításával kapcsolatos főbb tudnivalókról, az életbe lépő leglényegesebb változásokról tájékoztattak a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei. Elmondották, hogy az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógusai, valamint gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozói bérrendezésének végrehajtásához — az egységes eljárás biztosítására — irányelveket állítottak össze. Valamennyi pedagógus és egyéb oktatásügyi dolgozó törzsfizetését differenciáltan kell emelni. Az emelés mértéke a képesített pedagógusok esetében 12 százaléknál, de legalább havi 200 forintnál, egyéb oktatásügyi dolgozóknál száz forintnál nem lehet kevesebb. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták, hogy az említett kötelező emelés és a 20 százalék (a képesített pedagógusok törzsfizetése' ugyanis átlagosan 20 százalékkal emelhető) közötti kü- lönbözetet kell az irányelvek alapján differenciáltan szétosztani a pedagógusok között. Elsősorban azokat a pedagógusokat részesítik előnyben, akik kiemelkedő oktatónevelő munkát végeznek; keresik és- eredményesen alkalmazzák a hatékonyabb pedagógiai módszereket, politikailag és szakmailag rendszeresen képezik magukat és részt vesznek a munkaközösség tevékenységében: megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi eredményeinek javítására. Arányosan magasabb fizetést kaphatnak azok a pedagógusok is, akik jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági mozgalom munkájában, valamint a honvédelmi nevelés feladatainak végrehajtásában; rendszeresen részt vesznek a pályaválasztási munkában: eredményesen dolgoznak a tanyai és falusi kisiskolákban. Magasabb törzsfizetést lehet és célszerű biztosítani azoknak a hiányszakos (például matematika, fizika, idegennyelv, mérnök-tanár, közgazdász stb.) pedagógusoknak is, akik magas szinten, kiemelkedően látják el oktatónevelő munkájukat. Az irányelvek hangsúlyozzák: a gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak törzsfizetését úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a speciális feladatok megvalósításában, a nevelőotthonok nyitottságának megteremtésében, a gyermekek differenciált iskoláztatásában, munkára nevelésében és az életre való felkészítésében elért eredményeket. A pótlékok megállapításánál az alsó és felső határos bértételek jó lehetőséget adnak a megkülönböztetésre, a minőségi munka nagyoírb arányú anyagi elismerésére. A működési pótlékok közül az osztályfőnöki pótlék az első besorolás akalmával 100 forint lehet. A pótlékok emelésének aránya — a területi pótlékot kivéve — általában nem haladhatja meg a 20 százalékot. A területi pótlék jogosultságának és összegének megállapításakor elsősorban a pedagógusok mostohább életkörülményeit, a települések út-, közlekedés- és lakás- viszonyait, valamint az ellátás lehetőségeit kell figyelembe venni. A kisiskolák képesített pedagógusokkal történő ellátását szolgálja a megváltozott összegű letelepedési segély is. Ezt elsősorban olyan helységekben célszerű megállapítani, amelyekben a pedagógusok területi pótlékra is jogosultak. A letelepedési segély összege 2000-től 10 000 forintig terjedhet, s ez a segély egy alkalommal adható. A mostani bérrendezés különösen kedvezően érinti a pályakezdő pedagógusokat, akiknél a törzsfizetés alsó határát 25—30 százalékkal (az egyetemi végzettségű tanárokét 1500-ról 1900 forintra, a főiskolai végzettségű tanárokét 1400-ról 1750 forintra, a tanítókét 1230-ról 1600 forintra, az óvónőkét 1100-ról 1450 forintra) emelik. Az irányelveket tartalmazó dokumentum aláhúzottan felhívja a figyelmet, hogy a bérmegállapítás során mesz- szemenően érvényesítsék a demokratizmus követelményeit. A besorolás tantestületen belüli nyíltságát, a differenciálás igazságosságát. Az iskolaigazgatók tantestületi értekezleten ismertetik és egyidejűleg indokolják besorolási javaslatukat, majd a kinevezési jogkört gyakorló szervekhez továbbítják, amelyek gondoskodnak a besorolási okiratok kitöltéséről, továbbá arról, hogy azok leg-* később július 10-ig eljussanak minden pedagógushoz, illetve bérszámfejtő, szervhez. Az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógusai és más dolgozói az újonnan megállapított felemelt fizetést augusztus első napjaiban kapják kézhez. A Művelődésügyi Minisztérium a végrehajtási utasításhoz — az irányelveken kívül — külön bértájékoztatót is kiad, hogy könnyítse az utasításban meghatározott feladatok megoldását. Egymillió — kempingekre Gyors fejlődés a Tisza menti üdülőterületeken A szabolcs-szatmári idegenforgalom fő. területe Nyíregyházán kívül á Tisza pattja. Az elmúlt évek során a rendkívüli természeti adottságok eredményeképpen egy- re-másra alakultak azok a vízparti telepek, amelyek már a megyén kívül is hírnévre tettek szert. Fejlesztésükről elsősorban a környező járások és községek, valamint a fogyasztási szövetkezetek gondoskodnak. A célszerűséget a megyei idegen- forgalmi tanács gyakorlati intenciói biztosítják. A tanács ebben az évben ötleten és elméleten kívül a két legfrekventáltabb terület fejlesztéséhez pénzt is adott: Gergelyiugornya részére 60Ó ezer, Tivadar részére pedig 400 ezer forintot. Az ugornyai és a tivadari kempingek fejlesztése tehát máris meggyorsult. A területen működő fogyasztási szövetkezetek saját erőből is tetemes összegeket ruháztak be, új büfék, vendéglők, kölcsönzők, pihenőhelyek épültek. A vásárosnaményi és a tarpai szövetkezet — a két kemping ellátásának gazdája — kiemelt területként kezeli a Tisza menti pihenőhelyeket, mert a már eddig beérkezett jelzések szerint fokozódó bel- és külföldi vendégsereg várható ezen a nyáron. Jelentősen fejlődött erre a nyárra a dombrádi, a tisza- kanyári kemping is. Ezen a területen is megjelentek a termelőszövetkezetek, amelyek az ellátás javítása érdekében egészséges versenyt kezdeményeznek. A tiszalöki kemping további kiépítését elsősorban a környéken lévő vállalatok közreműködésével végzik. A Tisza mentén fekvő járások és községek vezetői tervet dolgoztak ki, mind a propagandára, mind a terület hasznosítására, fejlesztésére. Ez a biztosíték arra, hogy egy-egy erőtlen helyi kezdeményezés helyett közös fellépéssel tegyék igazán vonzó és kulturált üdülőterületté a Tisza partját. ítélet vesztegetési ügyben öt vádlottas vesztegetési ügyben ítélkezett a budapesti központi kerületi bíróság. Az ügy szereplői közül a 41 éves Éder György villanyszerelő, a 45 éves Gálanda Ferenc építésvezető volt a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnál. Éder korábban a RÁVISZ Ktsz-nél dolgozott. A szövetkezet 1969 nyarán — megrendelések hiányában — • lemaradásban volt az árutermeléssel. Éder ’ és Galanda tudomást szerzett a kapacitásfeleslegről, valamint arról, hogy a RÁVISZ megrendelések szerzése esetén jutalékot hajlandó fizetni. (Ilyenre egyébként a szövetkezetnél mindeddig nem volt példa.) Galanda megállapodott a RÁVISZ elnökével és főkönyvelőjével, hegy megrendeléseket szerez részükre 2 százalékos jutalék ellenében. A jutalékos megállapodásról Éder is tudott. 1969 szeptember 2—október 27-ig Galanda — Éder közreműködésével — saját vállalatától egymillió forinton felüli megrendelést vitt a RÁVISZ-hoz: ezért több, mint 22 000 forint jutalékot vett fel, amelyet Éderrel megfelezett. A megrendeléseket Galanda egymaga írta alá, s azokon nem szabályos cégbélyegzőt alkalmazott. Ketten kapcsolatba kerültek Szeles Jánossal, a Vörös Október Tsz villanyszerelő részlegének 30 éves vezetőjével is. Szeles arra kérte őket, hogy megrendelésekkel segítsék. Éder és Galanda ezért anyagi ellenszolgáltatást kért és megállapodtak, hogy az állományon kívüli béralap terhére fejenként havonta 900 forintot kapnak. Ez a kapcsolat 11 hónapig tartott — közben a részleg beolvadt a MEZIPSZOLG-ba, s az utolsó részletet 1970 áprilisában vették fel. A bíróság kétrendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetésért Galanda Ferencet tízhónapi, Éder Györgyöt nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte, s fejenként 21 000 forint jogtalan vagyoni előny megfizetésére kötelezte őket. Szeles Jánost mint egyrend- beli folytatólagosan elkövetett vesztegetésben bűnsegédet háromhónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. A büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A RÁVISZ főkönyvelőjével szemben az eljárást a közkegyelem folytán megszüntette, a MEZIPSZOLG igazgatóját pedig bizonyítékok hiányában felmentette. 11 ezer fácán — félvadan 11 és fél ezer fácántojást hoztak ezen a tavaszon Szabolcs-Szatmár megyébe a vadásztársaságokhoz. A szállítmányok egyik része május elején, a második fele június első napjaiban került a keltetőgépekbe, illetve a kotlók alá. Az eddigi tapasztalatok szerint a mesterséges keltetés jó eredményeket hozott. A május eleji ültetés csibéi már kikeltek, és vígan szaladgálnak a „pótmamákkal”. A félvad fácántenyésztés érdekessége, hogy a géppel keltetett madarakat is tyúk alá helyezik, mert csak igy növekednek, így érzik magukat biztonságban. Nagy gondot igényel tartásuk, hiszen már 4—5 napos korukban vígan átugorják a félméteres akadályt, és próbálgatni kezdik szárnyukat. lg" a társaságok a ketrecek fölé dróthálót feszítenek ki. Az idei kelésű 11 ezer fácánból az ősszel a kakasok már puskavégre is kerülhetnek. A tyúkokra tilalmat rendelnek el, hiszen a jövő tavaszon már az ő „közreműködésükkel” is gyarapszik megyénk országosan is jó hírű vadmadárállománya.
