Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

1871. június 19. KELET-MAGYARORSZAG 8. oldal Munkadíj a családnak is Napirenden az árvizes kölcsönök visszafizetése, a lakások befejezése (Munkatársunktól) A fehérgyarmati járási mű­velődési házban Simon Jó­zsef fiókvezető irányítása mellett az újjáépítési idő­szakra emlékeztető posta­munkában dolgoznak az Or­szágos Takarékpénztár járási fiókjának dolgozói az első Tészletek feldolgozásán. Áp­rilis első napjaiban megkez­dődött az árvizes házak fel­építésére adott kölcsönök visszafizetése. Simon József és beosztottai elmondják, hogy az év ele­jén sokan borúlátóan ítélték meg: hogyan fogják vissza­fizetni ezt az évi több mint húszmilliót azok a családok, akiknek a közösből szárma­ró jövedelme családonként körülbelül 13 ezer forint kö­rül jár. összegszerű elszámo­lás még nem áll rendelke­zésre — mondja, — de egy bizonyos: meglepően jó a fi- retőkészség. Még olyanok is megkezdték a részletfizetést, akiknek tulajdonképpen nincs tisztázva még a kölcsön ösz- szege sem. A szamosközi paraszti világ egyik legszi­gorúbb hagyománya, hogy a Kölcsönt vissza kell fizetni. Széles Lajos országgyűlési képviselő, a járási hivatal elnöke hasonló tapasztalatai­ról számol, be. Amióta meg­kezdődtek a részletfizetések, nagyon sok panaszos kereste fel, aki csak most jött rá ar­ra, hogy a havi három— hatszáz forint (vagyis évi négy—hatezer) nagy megter­helést jelent számára. Na­gyon gondos tanácsi munka szükséges ahhoz, mondja, hogy kiszűrjék azokat az ál­lampolgárokat, aki rászorul arra, átmenetileg csökkent­sék a fizetési kötelezettsé­gét. Erre van mód. Végezetül az OTP megyei igazgatóhelyetteséhez. Dániel Józsefhez fordultunk tájé­koztatásért. Megtudtuk, hogy az el­múlt évben Szabolcsban dol­gozó számtalan szövetkezet közül egyesek csak arra szer­ződtek, hogy az úgynevezett „Bondor-szintig” — tehát né­hány beköltözhető helyiség elkészüléséig — vállalták szerződésben az újjáépítési munkát. Mint ismeretes, va­lamennyi újjáépített ház el­jutott eddig. Ezeknek a vál­lalatoknak tehát tovább sem­miféle kötelezettsége nincs. Megtörtént a műszaki átvé­tel. Megállapították, hogy hány százalékos készültségi fokig végezték el a munkát és levonultak. A megmaradó hitelt az Országos Takarék- pénztár e pillanattól az épít­tetők rendelkezésére bocsáj- totta. Külön kedvezmény az. hogy az el nem költött hitel ötven százalékáig előleget vehetnek fel anyagköltségek­re. Másik kedvezmény, hogy amennyiben maguknak sike­rült munkásokat, vállalkozót, egy szövetkezetét, egy kis­iparost találni a munka be­fejezéséhez — sőt, ha bará­taik, családtagjaik, rokonaik, vagy akár saját maguk befe­jezik a munkát (a vakolást, vagy a padlózást) a munka­díj összegét is felvehetik. A teljes befejezést vállalt és vissza nem térő vállala­tokkal az Országos Takarék- pénztár a megfelelő szigorral készül eljárni. Eredetileg jú­lius 31-ig kellett volna befe­jezniük a munkát. Néhányan már leültek a tárgyalóasztal­hoz és egyhavi halasztást kértek. Többen meg is kap­ták augusztus 31-ig. Az említett problémák az ötezer újjáépített háznak csak egy kis hányadára vo­natkoznak. Másodrendű „családtag“ ? Fél évvel a szabolcsi kedvezményes rádióvásárlási akció után I z' : , Január 31-én fejeződött be a szabolcsi kedvezményes rá­dióvásárlási akció. A megyei és az országos szervek azért kezdeményezték a számos engedménnyel járó akciót, hogy Szabolcs-Szatmár me­gye is felzárkózzon a rádió- készülékekkel jobban ellátott megyékhez, az országos át­laghoz, Szabolcs-Szatmár ugyanis a városok között az utolsó előtti, a községek sorá­ban pedig az utolsó - helyet foglalta el évekig, az ezer lakosra jutó készülékek szá­mát illetően. Tízezer új előfizető Ez az arány — bár rész­ben magyarázzák az elmara­dást a nyírségi települési vi­szonyok, a tanyai lakosság magas száma, az egy kereső­re jutó átlagjövedelem is ala­csonyabb az országos átlag­tól — mégsem indokolt. Azért sem, mert a lényege­sen drágább és alig tízéves múltra visszatekintő tévézés — megyénkben is népszerű, a jó középmezőnyben foglal helyet Szabolcs-Szatmár az ezer lakosra jutó készülékek számát tekintve. A szabolcsi kedvezményes rádióakciónak éppen az volt a célja, hogy a nagyobb vá­lasztékkal, az olcsóbb készü­lékek megfelelő kínálatával, a korábbinál előnyösebb részletfizetési kedvezmények segítségével a megye 103 ezer rádiótulajdonost magában foglaló tábor tovább növe­kedjen. Az elképzelésből sok minden megvalósult: ez év február 1-ére tízezerrel több rádiótulajdonost tartottak nyilván Szabolcs-Szatmárban. Tízezer új készüléket vásá­roltak az elmúlt év novem­ber 20-tól 1971. január 31-ig. Megközelítően annyit, mint máskor egy év alatt. Időszerűnek bizonyult a szabolcsi kedvezményes rá­dióvásárlási akció még akkor is, ha közben apróbb hibák is hátráltatták a munkát- Ez jó­részt a papírmunkával füg­gött össze; néhány postahi­vatal ugyanis tévedésből megküldte az előfizetési díjat sürgető figyelmeztetését, hol­ott akik az akció idején vá­sároltak új készüléket, váltak rádiótulajdonossá — a ren­delkezések szerint — fél évig mentesüllek az előfizetési dí­jak fizetésétől. A felesleges zaklatást, nagyobb körülte­kintéssel el lehetett volna kerülni. De talán ennél is több bosszúságot okozott a vásárlók egy részének, hogy egyes típusokat hamarosan el kellett vinni a javítóműhely­be, nem mindig volt elegen­dő alkatrész, nem mindenütt hozott osztatlan örömet az új készülékek melleti rádiózás. Némaságra ítélt rádiók? Bár fix adattal nem ren­delkezünk, a tapasztalatok szerint az akciót követő hó­napokban is tovább emelke­dett megyénkben a rádióvá­sárlások száma. Ma már el­mozdult a szabolcsi rádiózás az utolsó és utolsóelőtti hely­ről, talán két-három lépcső­fokot is léptünk előre. De az országos átlagot még nemér­te el a megye, s ezt nem pusztán a számoknak kijáró kötelező tisztelet, valamilyen számmisztika mondatja ve­lünk. Valójában Szabolcs- Szatmárban a nem csupán kereskedelmi céllal megren­dezett rádióvásárlási akció sikere ellenére is sok még a tennivaló, hogyha szabolcsi, családok százai, ezrei vásá­rolják meg a még hiányzó készüléket, a sugárzott mű­sorok segítségével gyarapít­sák ismereteiket, csiszolják ízlésüket, szórakozzanak kel­lemesen. A rádió egész napos sokszí­nű műsorát ma még azok is kevésbé használják ki, akik évek vagy évtizedek óta rá- diótulajdoriosok. A tévé nép­szerűsége után a családi ott­honok megtűrt, „másodren­dű” póttagjává vált a rádió, holott az orvosi tanácsadás­tól a rádiószínházig, az óvo­dások műsorától a rádió­egyetemig a legkülönbözőbb korosztályok találhatják meg ej nekik való műsorokat. Versenyképesség, gyorsaság A rádió versenyképessége azzal is növekedett, hogy a készülékek többsége ma már hordozható, gyakorlatilag nincs olyan színhelye éle­tünknek, ahol ne vennénk hasznát a rádiónak; ne a rá­dió közölné velünk leggyor­sabban a friss hazai és kül­földi híreket. A szabolcsi kedvezményes rádióakció idestova féléves apropóján említjük meg: jó lenne továbbra is szorgosan ügyelni, hogy a kisebb tele­püléseken is legyen elegendő választék, olcsó készülék, to­vább könnyíteni a vásárlás­sal, a hitellel járú papír­munkát. Nemkevésbé fontos figyelemmel kísérni a garan­ciális szervizhálózat, a szol­gáltatás problémáit, a rádió­előfizetők jogos panaszait. A népművelőknek pedig nem árt jobban kiaknázni a rádióműsorok által kínált sokféle lehetőséget, hogy a tájékozódni, művelődni, szó­rakozni akaró szabolcsi em­ber nélkülözhetetlen „tarto­zékává” I váljék a rádió, amely pem a mások.bosszan­tását szolgálja — hangere­jével — hanem az igényes rádióhallgató műveltségének gyarapítását. P. G. A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója ESkészült a pedagógus bérrendezés végrehajtási utasítása Elkészültek a művelődés- ügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításai, amelyek — a kormány hatá­rozata alapján — intézked­nek az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és más dolgozók munkabéré­nek, továbbá a túlmunkadí­jaknak a megállapításáról. Az utasítások magukban fog­lalják a törzsfizetésre, a kü­lönböző címeken adható pót­lékokra, valamint a letelepe­dési segélyre vonatkozó elő­írásokat. A bérrendezés le­bonyolításával kapcsolatos főbb tudnivalókról, az élet­be lépő leglényegesebb válto­zásokról tájékoztattak a Mű­velődésügyi Minisztérium il­letékesei. Elmondották, hogy az alsó és középfokú oktatási intéz­mények pedagógusai, vala­mint gazdasági, műszaki, ad­minisztratív és kisegítő mun­kakörben foglalkoztatott dol­gozói bérrendezésének vég­rehajtásához — az egységes eljárás biztosítására — irány­elveket állítottak össze. Va­lamennyi pedagógus és egyéb oktatásügyi dolgozó törzsfi­zetését differenciáltan kell emelni. Az emelés mértéke a képesített pedagógusok ese­tében 12 százaléknál, de leg­alább havi 200 forintnál, egyéb oktatásügyi dolgozók­nál száz forintnál nem lehet kevesebb. A minisztérium il­letékesei hangsúlyozták, hogy az említett kötelező emelés és a 20 százalék (a képesített pedagógusok törzsfizetése' ugyanis átlagosan 20 száza­lékkal emelhető) közötti kü- lönbözetet kell az irányelvek alapján differenciáltan szét­osztani a pedagógusok kö­zött. Elsősorban azokat a peda­gógusokat részesítik előny­ben, akik kiemelkedő oktató­nevelő munkát végeznek; ke­resik és- eredményesen alkal­mazzák a hatékonyabb pe­dagógiai módszereket, politi­kailag és szakmailag rend­szeresen képezik magukat és részt vesznek a munkaközös­ség tevékenységében: megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak a fizikai dolgozók gyermekei tanulmányi ered­ményeinek javítására. Ará­nyosan magasabb fizetést kaphatnak azok a pedagógusok is, akik jelentős szerepet vál­lalnak az ifjúsági mozgalom munkájában, valamint a honvédelmi nevelés felada­tainak végrehajtásában; rendszeresen részt vesznek a pályaválasztási munkában: eredményesen dolgoznak a tanyai és falusi kisiskolák­ban. Magasabb törzsfizetést lehet és célszerű biztosítani azoknak a hiányszakos (pél­dául matematika, fizika, ide­gennyelv, mérnök-tanár, köz­gazdász stb.) pedagógusoknak is, akik magas szinten, ki­emelkedően látják el oktató­nevelő munkájukat. Az irányelvek hangsúlyoz­zák: a gyermekvédelmi in­tézmények pedagógusainak törzsfizetését úgy kell meg­állapítani, hogy az tükrözze a speciális feladatok megvaló­sításában, a nevelőotthonok nyitottságának megteremté­sében, a gyermekek differen­ciált iskoláztatásában, mun­kára nevelésében és az élet­re való felkészítésében elért eredményeket. A pótlékok megállapításá­nál az alsó és felső határos bértételek jó lehetőséget ad­nak a megkülönböztetésre, a minőségi munka nagyoírb arányú anyagi elismerésére. A működési pótlékok közül az osztályfőnöki pótlék az el­ső besorolás akalmával 100 forint lehet. A pótlékok eme­lésének aránya — a területi pótlékot kivéve — általában nem haladhatja meg a 20 szá­zalékot. A területi pótlék jo­gosultságának és összegének megállapításakor elsősorban a pedagógusok mostohább életkörülményeit, a települé­sek út-, közlekedés- és lakás- viszonyait, valamint az el­látás lehetőségeit kell figye­lembe venni. A kisiskolák képesített pe­dagógusokkal történő ellátá­sát szolgálja a megváltozott összegű letelepedési segély is. Ezt elsősorban olyan helysé­gekben célszerű megállapíta­ni, amelyekben a pedagógu­sok területi pótlékra is jo­gosultak. A letelepedési se­gély összege 2000-től 10 000 forintig terjedhet, s ez a se­gély egy alkalommal adható. A mostani bérrendezés kü­lönösen kedvezően érinti a pályakezdő pedagógusokat, akiknél a törzsfizetés alsó határát 25—30 százalékkal (az egyetemi végzettségű tanáro­két 1500-ról 1900 forintra, a főiskolai végzettségű tanáro­két 1400-ról 1750 forintra, a tanítókét 1230-ról 1600 forint­ra, az óvónőkét 1100-ról 1450 forintra) emelik. Az irányelveket tartalmazó dokumentum aláhúzottan fel­hívja a figyelmet, hogy a bérmegállapítás során mesz- szemenően érvényesítsék a demokratizmus követelmé­nyeit. A besorolás tantestü­leten belüli nyíltságát, a dif­ferenciálás igazságosságát. Az iskolaigazgatók tantes­tületi értekezleten ismertetik és egyidejűleg indokolják be­sorolási javaslatukat, majd a kinevezési jogkört gyakorló szervekhez továbbítják, ame­lyek gondoskodnak a besoro­lási okiratok kitöltéséről, to­vábbá arról, hogy azok leg-* később július 10-ig eljussa­nak minden pedagógushoz, illetve bérszámfejtő, szerv­hez. Az alsó és középfokú ok­tatási intézmények pedagógu­sai és más dolgozói az újon­nan megállapított felemelt fizetést augusztus első nap­jaiban kapják kézhez. A Művelődésügyi Miniszté­rium a végrehajtási utasítás­hoz — az irányelveken kívül — külön bértájékoztatót is kiad, hogy könnyítse az uta­sításban meghatározott fel­adatok megoldását. Egymillió — kempingekre Gyors fejlődés a Tisza menti üdülőterületeken A szabolcs-szatmári ide­genforgalom fő. területe Nyír­egyházán kívül á Tisza patt­ja. Az elmúlt évek során a rendkívüli természeti adott­ságok eredményeképpen egy- re-másra alakultak azok a vízparti telepek, amelyek már a megyén kívül is hír­névre tettek szert. Fejleszté­sükről elsősorban a környező járások és községek, vala­mint a fogyasztási szövetke­zetek gondoskodnak. A cél­szerűséget a megyei idegen- forgalmi tanács gyakorlati intenciói biztosítják. A ta­nács ebben az évben ötleten és elméleten kívül a két leg­frekventáltabb terület fej­lesztéséhez pénzt is adott: Gergelyiugornya részére 60Ó ezer, Tivadar részére pedig 400 ezer forintot. Az ugornyai és a tivadari kempingek fejlesztése tehát máris meggyorsult. A terüle­ten működő fogyasztási szö­vetkezetek saját erőből is te­temes összegeket ruháztak be, új büfék, vendéglők, köl­csönzők, pihenőhelyek épül­tek. A vásárosnaményi és a tarpai szövetkezet — a két kemping ellátásának gazdája — kiemelt területként kezeli a Tisza menti pihenőhelye­ket, mert a már eddig beér­kezett jelzések szerint foko­zódó bel- és külföldi ven­dégsereg várható ezen a nyáron. Jelentősen fejlődött erre a nyárra a dombrádi, a tisza- kanyári kemping is. Ezen a területen is megjelentek a termelőszövetkezetek, ame­lyek az ellátás javítása ér­dekében egészséges versenyt kezdeményeznek. A tiszalöki kemping további kiépítését elsősorban a környéken lévő vállalatok közreműködésével végzik. A Tisza mentén fekvő já­rások és községek vezetői tervet dolgoztak ki, mind a propagandára, mind a terület hasznosítására, fejlesztésére. Ez a biztosíték arra, hogy egy-egy erőtlen helyi kezde­ményezés helyett közös fellé­péssel tegyék igazán vonzó és kulturált üdülőterületté a Ti­sza partját. ítélet vesztegetési ügyben öt vádlottas vesztegetési ügyben ítélkezett a budapesti központi kerületi bíróság. Az ügy szereplői közül a 41 éves Éder György villanyszerelő, a 45 éves Gálanda Ferenc építésvezető volt a Vegyimű­veket Szerelő Vállalatnál. Éder korábban a RÁVISZ Ktsz-nél dolgozott. A szö­vetkezet 1969 nyarán — meg­rendelések hiányában — • le­maradásban volt az áruter­meléssel. Éder ’ és Galanda tudomást szerzett a kapaci­tásfeleslegről, valamint arról, hogy a RÁVISZ megrendelé­sek szerzése esetén jutalékot hajlandó fizetni. (Ilyenre egyébként a szövetkezetnél mindeddig nem volt példa.) Galanda megállapodott a RÁVISZ elnökével és fő­könyvelőjével, hegy megren­deléseket szerez részükre 2 százalékos jutalék ellenében. A jutalékos megállapodásról Éder is tudott. 1969 szeptember 2—októ­ber 27-ig Galanda — Éder közreműködésével — saját vállalatától egymillió forin­ton felüli megrendelést vitt a RÁVISZ-hoz: ezért több, mint 22 000 forint jutalékot vett fel, amelyet Éderrel meg­felezett. A megrendeléseket Galanda egymaga írta alá, s azokon nem szabályos cég­bélyegzőt alkalmazott. Ketten kapcsolatba kerültek Szeles Jánossal, a Vörös Október Tsz villanyszerelő részlegé­nek 30 éves vezetőjével is. Szeles arra kérte őket, hogy megrendelésekkel segítsék. Éder és Galanda ezért anyagi ellenszolgáltatást kért és megállapodtak, hogy az állo­mányon kívüli béralap ter­hére fejenként havonta 900 forintot kapnak. Ez a kapcso­lat 11 hónapig tartott — köz­ben a részleg beolvadt a MEZIPSZOLG-ba, s az utolsó részletet 1970 áprilisában vet­ték fel. A bíróság kétrendbeli foly­tatólagosan elkövetett vesz­tegetésért Galanda Ferencet tízhónapi, Éder Györgyöt nyolchónapi szabadságvesz­tésre ítélte, s fejenként 21 000 forint jogtalan vagyoni előny megfizetésére kötelezte őket. Szeles Jánost mint egyrend- beli folytatólagosan elköve­tett vesztegetésben bűnsegé­det háromhónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. A büntetés végrehajtását há­romévi próbaidőre felfüg­gesztette. A RÁVISZ főköny­velőjével szemben az eljárást a közkegyelem folytán meg­szüntette, a MEZIPSZOLG igazgatóját pedig bizonyíté­kok hiányában felmentette. 11 ezer fácán — félvadan 11 és fél ezer fácántojást hoztak ezen a tavaszon Sza­bolcs-Szatmár megyébe a va­dásztársaságokhoz. A szál­lítmányok egyik része május elején, a második fele június első napjaiban került a kel­tetőgépekbe, illetve a kotlók alá. Az eddigi tapasztalatok szerint a mesterséges keltetés jó eredményeket hozott. A május eleji ültetés csibéi már kikeltek, és vígan szaladgál­nak a „pótmamákkal”. A félvad fácántenyésztés érdekessége, hogy a géppel keltetett madarakat is tyúk alá helyezik, mert csak igy növekednek, így érzik magu­kat biztonságban. Nagy gon­dot igényel tartásuk, hiszen már 4—5 napos korukban ví­gan átugorják a félméteres akadályt, és próbálgatni kez­dik szárnyukat. lg" a társa­ságok a ketrecek fölé dróthá­lót feszítenek ki. Az idei kelésű 11 ezer fá­cánból az ősszel a kakasok már puskavégre is kerülhet­nek. A tyúkokra tilalmat rendelnek el, hiszen a jövő tavaszon már az ő „közre­működésükkel” is gyarapszik megyénk országosan is jó hí­rű vadmadárállománya.

Next

/
Thumbnails
Contents