Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
*. oMaT Kélet-magyarqrsz T 1971. fSnftis !f. iz Izvesztyija riportja Grecsko marsall földközi-tengeri látogatásáról pen horgonyt vetve pihenőt tartottak. A Rickets, amely oldalán 5-ös számot visel, minden teketória nélkül a szovjet hajóegység közvetlen közelébe úszott. A szovjet tengerésztiszteket felháborította az amerikai aknaszedő kapitányának rendkívüli neveletlensége, amely durván sértette a tengerhajózás és a tengerész etika összes szabályait. Ulanov kapitány, a Dzer- zsinszkij cirkáló parancsnoka ekkor a következő üzenetet intézte fényjelekkel a Rickets kapitányához: „Uram, ez itt nem a Broadway, sétája számára keressen biztonságosabb helyet”. • Az amerikai hajó röviddel a figyelmeztetés után távozott a szovjet hajók körzetéből. Ezt követően a földközitengeri szovjet hajóegység tisztjei a Dzerzsinszkij fedélzetén nagy figyelemmel hallgatták meg Grecsko marsall, honvédelmi miniszter beszédét, aki nagyra értékelte számos szovjet hadihajóparancsnok magas fokú katonai tudását. Brandt Nixonnál Richard Nixon amerikai elnök kedden délután a washingtoni Fehér Házban fogadta Willy Brandt nyugatnémet kancellárt. Ezzel megkezdődtek a nyugatnémet kormányfő kétnapos washingtoni tárgyalásai, amelyeknek keretében Nixon elnökön kívül Rogers külügyminiszterrel találkozik majd. Brandt washingtoni tárgyalásainak központi témái: a 'Nyugat-Berlinről nagyköveti szinten folyó négyhatalmi tárgyalások. Érdekes riportban számol be Valentyin Golcev, az Izvesztyija különtudósítója Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter földközi-tengeri szemleútjá- ról. A miniszter a Dzerzsinszkij cirkáló fedélzetén tett látogatást a Földközi-tengeren hajózó szovjet egységeknél. A Dzerzsinszkij cirkáló útja felettébb felkeltette az amerikai kémszolgálat figyelmét. Amikor a szovjet cirkáló és a kísérő szovjet hajók hozzákezdtek a Boszporuszon való átkeléshez, megjelent egy amerikai felderítő naszád, amely egyébként rendszeresen „ráragad” az áthaladó szovjet hadihajókra. Az amerikai kémhajó ez alkalommal sem tétlenkedett: fedélzetén lázas sürgésforgás kezdődött. A fényképező- és filmfelvevő gépek egész ütegét vetették be az amerikaiak. A szovjet tengerészek ötletesen válaszoltak a CIA ügynökeinek arcátlanná fajuló tevékenységére. Előkerültek a zsebtükrök, s a visszaverődő éles napfény valósággal megvakította a buzgó „fényképészeket”. A Dardanellákat elhagyva, s kiérve a Földközi-tengerre, a szovjet hajókat jobbról és balról hatalmas teherszállító hajók, olajszállító és halászhajók követték. Ezt a „díszkíséretet” az amerikai 6. flotta megzavarodott parancsnoksága repülőgépekkel is kiegészítette, amelyek szüntelenül ott húztak el a szovjet hajók felett. Azt, hogy az „amerikai díszkíséret” nem volt véletlen, a szovjet tengerészek több ízben is kipróbálták. Amikor a szovjet hajók megálltak, s hozzáláttak a horgonyvetés- • hez, „kísérőik” ugyanezt tették, amikor a szovjet hajók járása felgyorsult, a „kíséret” fokozta a sebességet. Amikor a szovjet hajók irányt változtattak, „követőik” éles kanyart vettek. Mindez — úgy látszik — nem volt elég az amerikai flottaparancsnokságnak, amely még pótlólagosan a szovjet hajók közelébe vezényelte a Rickets nevű aknaszedő hajót. Amikor az amerikai aknaszedő utolérte a Dzerzsinszkij cirkálót és két társát, a szovjet hajók épRiad elutazása előtt találkozik Harmel belga külügyminiszterrel, aki szerdán érkezik Kairóba; továbbá részt vesz Szadat elnök és Fejszal szaud-arábiai király szombaton kezdődő tárgyalásain. Szadat és Fejszal a két ország kapcsolatairól, a közel-keleti kérdésről és a Perzsa-öböl helyzetéről folytat megbeszélést. KNDK-beli hivatalos látogatását befejezve Nicolae Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség kedden elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Egyhetes látogatása során Ceausescu tárgyalásokat folytatott Kim ír Szénnél, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. A közleményben Ceausescu és Kim ír Szén — nyugati hírügynökségek szerint — sík- raszálltak a katonai tömbök feloszlatásáért és a külföldön állomásozó csapatok visszavonásáért „a nemzeti határok mögé”. Románia támogatja a KNDK törekvését az ország „békés egyesítésére, amit magának a koreai népnek kell végrehajtania, külső beavatkozás nélkül” — szögezi le a közlemény, amely szerint a párt- és kormányküldöttség KNDK-beli látogatása jelentősen hozzájárul nemcsak a két érintett ország, de az összes szocialista ország közötti együttműködés kiépítéséhez és a barátság elmélyítéséhez. Gandhi asszony a menekültkérdésről A kelet-pakisztáni menekültek problémájáról folytatott négyórás vita végén Indira Gandhi miniszterelnök kedden a parlament felsőházában szenvedélyes hangú beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a világközösség felelősséggel tartozik, mert a kelet-pakisztáni válság nemzetközi következményekkel járhat. A mintegy hatmillió kelet- pakisztáni menekült gazdaságilag óriási megterhelést jelent India számára, amely maga is a világ egyik legszegényebb országa, — hangsúlyozta Indira Gandhi. Politikai megoldást kell találni a menekültek problémájára — mondta a miniszterelnök-asszony, de kijelentette, hogy a kelet-pakisztáni politikai megoldás lehetősége napról napra távolabbinak látszik. Mosoda helyett a Fehér Ház... A Life Magazin legutóbbi száma feleleveníti a szerencsétlen sorsú Kennedy elnök országlásának egyik humoros epizódját, amelyről Pierre Salinger, az elnök egykori sajtótitkára számol be. Salinger szerint a Fehér Ház egyik legtitkosabb, legjobban őrzött telefonvonalán, amelyet csak akkor lenne szabad használni, ha az ország katonai konfliktusba keveredik, valamelyik reggel befutott egy hívás. Kennedy a legrosszabbtól tartva emelte fel a kagylót — Az elnök beszél — mondotta ünnepélyesen. Nagy csönd lett — Akkor ez biztos téves kapcsolás — hallatszott egy ijedt hang a drót túlsó végéről. — A francia mosodát hívtam. A Life szerint a Fehér Ház távközlési szakértői heteken át vizsgálták a telefon- vonalakat, de soha nem tudtak rájönni, hogyan kapcsolódott be egy városi hívás a Fehér Ház legforróbb drótjára. Mahmud Riad Moszkvába látogat Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a hónap végén Moszkvába látogat, hogy kicserélje a szovjet— egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányait. E hírről a keddi A1 Ahram számol be. Hozzáfűzi, hogy a külügyminiszter hivatalos küldöttség élén utazik a Szovjetunióba. Ceausescu a VDH-ba utazott Tepavac hazaiadul! Kínából A jugoszláv kormányküldöttség Mirkp Tepavac külügyminiszter vezetésével kedden befejezte egyhetes látogatását a Kínai Népköztársaságban és Sanghajból elindult Jugoszláviába. A küldöttség látogatása során hivatalos megbeszéléseket folytatott a kínai vezetőkkel, felkeresett több vállalatot, társadalmi szervezetet és megtekintett történelmi nevezetességeket. Lázár Ervin: Zuhanórepülés 20, Robbant a hír, Csapó harsogva hahotázni kezdett. Furcsa nevetés volt, a másik három nem tudta mire vélni — olyannak tűnt, mintha Csapó fájdalmában nevetett volna. „Mit röhögsz” —kérdezte tőle Huszár Imre, ő meg gyűlölködő, nekikesere- det arccal így válaszolt: „Úgy kell neki! A családja! A szent felesége! Mit össze tudott papolni. Most megkapta!” „Nem vagy te normális, Csapó” — mondta erre Huszár. Csapó lefeküdt az ágyára, hátat fordított a társaságnak. „Hol van most ?” — kérdezte Kocsis. „Hol lehetne?! Iszik” — mondta szomorúan Huszár. „Szemét egy nő, a 6zeme se állt jól, nem tudom mit szeretett rajta eny- nyire ez a süket Pista” — mondta Kocsis. Pálinkás vigyorgott „Ja, fiaim, a dohány”. Bírót állítólag egy maszek KISREGÉNY zöldségesért hagyta ott a felesége. Ez persze, mármint a maszek zöldséges, csak kósza hír volt egyedül az otthagyás tényét vehették biztosra. Bíró hazament szombatpn, az üres lakásban csak egy levetet talált: „Éld csak egyedül ezt a rohadék vándoréletet és cicáazál továbbra is a pusztai cafikákkal! Nekem elegem volt, jobb lesz, hogyha nem mászkálsz utánam.” Valahogy így szólt a levél. Bíró még aznap visszatért a pusztára, beült a kocsmába és ivott. A többiek így találtak rá, vasárnap este. Merevrészegen ült egy sarokasztal- nál, egyikükhöz sem szólt egy szót sem. Csapó oda sem ment hozzá, a többiek sem erőltették. Had igyon. Egyikük sem maradt vele a kocsmában, hazamentek, de lefeküdni sem tudtak, idegesen ültek a pállot levegőjű szobában. „Neked kellene vele beszélni” mondta később Csapónak Huszár Imre. „Szarok a pofájába” — felelte dühösen Csapó — „Csak dögöljön bele a tisztességébe.” Tizenkettő felé feküdtek le, eloltották a villanyt, de mindenki tudta a másikról, hogy nem alszik. Feszülten várakoztak, s ez a feszült várakozás csak akkor pukkant ernyedté, amikor Bíró benyitott az ajtón. Nem gyújtott villanyt, az ágya felé tapogatózott. a többiek a félhomályhoz szokott szemmel jól iátták, hogy Bíró tökrészeg. Fáradtan leült az ágya szélére, lehorgasztotta a fejét. Sokáig ült így, aztán amikor Huszár szelíden azt mondta neki, „Feküdj le, Pista, aludjál” — hörgésszerű hang tört fel a torkán, fölállt, sietős bizonytalan léptekkel kiment. „Hova a francba ment ez?” — kérdezte Huszár. „Giíádik egyet. Has_znos ilyenkor” — felelte Pálinkás. Erre megint csend lett néhány percig, aztán Csapó hirtelen felugrott, feltépte az ajtót és kirohant. Nem tétovázott, egyenesen a gépek felé futott. A puszta melletti réten állt a két gép. Talpát keservesen nyomta a kemény kavics, a harmatos fű között meg-megcsúszott Meghallotta a cirregő zúgást. Bíró most indít! Lélekszakadva rohant, még éppen idejében nyitotta ki & gép ajtaját beugrott, sajgó fájdalom csapott a térdébe, kiálló vasba verte. Belekapaszkodott Bíróba. „Pusztulj innét” — sziszegte Bíró. A légcsavar megindult, Bíró el akarta indítani a gépet, ő meg szabad balkezével vakon a műszerfalon kutatott. Végre ki tudta kapcsolni a motort. Bíró elengedte a botkormányt, igyekezett Csapót kilökni a gépből, szerencsére a lábkormányhoz szíjazott lába akadályozta a teljes erőkifejtésben. „Hagyjál! Hagyjál, te szar selyemfiú, te hülye hímringyó!” — üvöltötte. Csapónak sikerűit őt lerántani az ülésről, egy darabig mind a kétten a gép oldalán lógtak, Bíró lába nehezen szabadult ki a lábkormány szíjából. Aztán a földre huppantak. Bíró felugrott, Csapó hirtelen becsapta a repülőgép ajtaját s már nem tudta kivédeni Bíró ütését Megtántorodott. Bíró igyekezett kinyitni a repülő ajtaját, a másik ráugrott. A földre estek. Bíró ütni próbált artikulátlan hangok törtek fel a torkán; Csapó igyekezett lefogni a kezét. Végre felülkerekedett a földre szorította a részeg karját Bíró teste elemyedt, hüp- pögő, nehéz nyüszítés tolult az ajkára. (Folytatjuk) KOMMENTÁR 7000 oldal plusz 7 A világsajtó két legtekintélyesebb lapjának, a moszkvai Pravdának és a New York Ti- mesnek keddi száma egyaránt adatokat — leleplező és elgondolkoztató adatokat —közöl az indokínai háborúról. A New York Times vasárnap megkezdett sorozatát, a „Vi- etnam-archívum”-pt folytatja. A Pravda szemlsírója, Viktor Majevszkij az Irdokínában elkövetett amerikai bűntetteket vizsgáló bizottság munkáját ismerteti. Majevszkij maga is tagja volt ennek a bizottságnak. A New York Times tény- dossziéja (amelynek teljes terjedelme 7000 oldal) a múltat — a közelmúltat — leplezi le. Azt az utat mutatja be a maga valóságában, amelyet az Egyesült Államok tett meg a vietnami ügyekben való mérsékelt részvételtől a totális háborúig, a VDK bombázásáig — a New York Times birtokába került „szigorúan titkos”, a „legszigorúbban titkos” jelzésű anyag (amelyből a becslések szerint mindössze 6—15 példány készült) megfigyelők szerint valóságos politikai rsbbanássorozatot indíthat el. Az adatok nyíltan leleplezték azt, hogy a legfelsőbb amerikai katonai és állami vezetés éveken át meghamisította a nyilvánosságra hozott tényeket. így például mindaz, amivel a VDK bombázását indokolta, nem volt más, mint előre elgondolt, a legapróbb részletekig kidolgozott provokáció. így például nyilvánosságra került egy ún. „30 napos forgatókönyv”, amelyet Johnson elnök is jóváhagyott és amely pontosan előírja azt a 30 napra tervezett politikai diplomáciai of- fenzívát, amelynek be kellett vezetni a „D” napot a VDK elleni első tömeges amerikai bombatámadás napját. A forgatókönyvet 1964. május 23-án terjesztették az elnök elé és ezt követte a forgatókönyv szerinti pontos színjáték: az 1964 augusztusi, úgynevezett tonkini incidens, majd 1965 februárjában a támadás. A New Yqrkban nyilvánosságra került anyag minden bizonnyal még azokat is megdöbbenti Amerikában, akik valamiféle álnemzeti szólamok bűvkörében élve elhitték, hogy az Egyesült Államok valamiféle védekező háborút folytat sok ezer kilométerre országának határaitól. Tudatos, hideg fejjel kigondolt és szívás propagandamunkával leplezett agresszióról van szó. Nem szocialista ország sajtója, hanem a kapitalista propaganda vezető orgánuma bizonyítja ezt. A New Ifork Times a közelmúlt tényeit idézi. A Pravda azokról a részletekről számol be, amelyek már napjainkban történnek. Azokról a tényekről, amelyeket most a legújabb propagandaverzió a vi- etnamizálás, az amerikai csapatok lassú kivonásának változatát hivatott leplezni. A VDK-t érő provokációk napjainkban is folynak. Ez év március 21-én és 22-én például 127 repülőgép támadta az országot. Ez év áprilisában 1875 különböző bombát, 118 repeszhatású bombát tartalmazó tartályt dobtak le egyetlen vietnami tartomány sűrűn lakott területeire. A Vietnami Demokratikus Köztársaság déli részein 100 kórházat, 533 egészségügyi állomást és szülőotthont, 76 iskolát semmisítettek meg a bombák — írja Majevszkij. A New Yorkban közzétett jelentés, a moszkvai egyoldai las cikk tényeket közöl. Tényeket, amelyekkel szemben a- leghangzatosabb propagandaszólam is hatástalannak bizonyul. Mert a tények az igazságot hordozzák. Megnyílt az MSZEP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Honecker közölte, hogy a jövőben is az NDK árucsereforgalmának háromnegyed részét bonyolítják le a szocialista országokkal. Az új ötéves terv előirányozza az ipari árutermelés 34—36 százalékos növekedését. A falvakban fennálló munka- és életkörülményeket közelebb kell hozni a városi körülményekhez. Erich Honecker megállapította, hogy az NDK-ban mind tökéletesebb formában jut kifejezésre a munkásosztály hatalma és vezető helye. „Meggyőződésünk, hogy társadalmunk fejlődése során a csaknem az egész munkás- osztályt átfogó szakszervezetekre mind nagyobb -szerep hárul.” „A VII. pártkongresszus óta pártunk tovább növekedett. Sorainak egysége szilárdabb és fokozódott a párttagok tömörülése a Központi Bizottság körül” — hangsúlyozta Erich Honecker. Közölte, hogy az NDK 18 éyét betöltött állampolgárai közül minden hatodik a Német Szocialista Egységpárt tagja. A tömegkommunikációs eszközök jelentőségéről szólva Honecker közölte, hogy a Német Szocialista Egységpárt napilapjai a VII. kongresszus óta 6G0 000-rel, kereken 5,3 millióra növelték példányszámaikat. „Pártunk Központi Bizottságának nemzetközi tevékenysége a beszámolási időszak alatt arra irányult, hogy aktív módon járuljon hozzá a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdulásához, valamennyi antiimperialista erő tömörüléséhez” — állapította meg Honecker. Az 1969-es moszkvai tanácskozást nagy jelentőségű lépésnek nevezte a nemzetközi kommunista mozgalom akcióegységének megszilárdításában, valamennyi antiimperialista erő együttműködésében. Az NSZEP Központi Bizottsági ezzel összefüggően határozottan elítélte a kínai vezetésnek a marxizmus—leniniz- mus és a szocializmus érdekei ellen irányuló politikáját, amely az imperialistaellenes erők egyesítésének komoly akadálya. Az NSZEP nemzetköz! kapcsolatairól a beszámoló a többi között megállapítja: „Az SZKP-hez és a szocialista testvérországok más kommunista, valamint munkáspártjaihoz fűződő hagyományosan szoros kapcsolatok mellett sikerült értékes és állandó kapcsolatokat létesíteni Európa, Ázsia és Latin- Amerika számos baloldali szocialista és szociáldemokrata pártjával is.” A beszámoló kifejezésre juttatja: „Az NSZEP amellett foglalt állást, hogy a kommunista és munkáspártok átfogó nemzetközi tanácskozásai mozgalmunk rendszeres gyakorlatává váljanak. A kommunisták és a forradalmi erők egységtörekvése objektív szükségszerűség, a nemzetközi osztályharc törvényszerű irányvonala. Az NSZEP Központi Bt-' zottságának közel ötórás beszámolója után, amelyet Erich Honecker terjesztett elő. a tanácskozás a késő délutáni órákban meghallgatta a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, amelyet Kurt Seibt, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztett a kongresszus elé. Ezt megelőzően a szovjet űrállomás legénységének üdvözletét a kongresszus nagy lelkesedéssel elfogadott válaszüzenettel viszonozta. Kurt Seibt beszámolója után megkezdődött és szer-' pán folytatódik a vita a Központi Bizottság beszámolója fölött. Felszólalnak a vendégküldöttségek vezetői is. Várhatóan szerdán mondja el beszédét Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára és sor kerül Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának felszólalására is.
