Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM ÄRA: 80 FILLER I9TL MÁJUS 29, SZOMBAT LAPUNK TARTALMASOK El nem mondott hozzászólás « oMa9 A pedagógusok bérezéséről 0. ohtaJ» Sportturmix ‘(9. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal) Kádár János csehszlovák-—magyar barátsági nagygyűlésen mondott beszédet A CSKP kongresszusának pénteki napja Flesch István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a CSKP XIV. kongresszu­sán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője pénteken Usti Nad Labemba, az észak-csehor­szági megye székhelyére látogatott. Útjára el­kísérte Jan Gregor, a szövetségi kormány el­nökhelyettese, Leopold Kovalcik, a CSKP észak-csehországi bizottságának vezető titkára, Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete és Frantisek Dvorsky, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vete. Kádár János és kísérete útközben megállt Terezinben, s megtekintette az egykori náci koncentrációs- tábort, ahol a második világhá­ború éveiben 19 ország állampolgárai, közöttük magyarok ezrei szenvedtek fogságot vagy mártírhalált Kádár János a magyar küldöttség nevében koszorút helyezett el a fasizmus áldozatainak emlékművénél és beírta nevét a vendégkönyv­be. A megye határában a magyar delegációt a nemzeti bizottság vezetői virággal köszöntöt­ték. Usti Nad Labemba érve Kádár János fel­kereste a 150 éves vegyipari és kohászati kom­binátot, Európa egyik legrégibb vegyipari üze­mét, s dr. Václav Grim igazgató kíséretében végigjárta az ;wem termelőegységeit, műhelye­it. Ezt követően a gyár magyar és csehszlo­vák zászlókkal feldíszített dísztermében barát­sági nagygyűlést tartottak. A magyar vendége­ket először Leopold Kovalcik, a CSKP észak­csehországi bizottságának vezető titkára üdvö­zölte, majd Kádár János mondott beszédet KÁDÁR !ÁNOS: képeink céljai közösek Szívből örülünk, hogy a CsehSilovákia Kommunista Pártja kongresszusára érke­zett küldöttségünk ellátogat­hatott ide, és ha rövid időre is, de alkalmunk nyílott be­tekinteni a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egyik legjelentősebb ipari központ­jának, a cseh ipar és mun­kásmozgalom egyik bölcsőjé­nek, az Usti Vegyipari és Ko­hászati Kombinátnak életébe — mondotta bevezetőben Ká­dár János, majd átadta Cseh­szlovákia munkásosztályának, testvéri népeinek a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép szívből jövő, elv­társi üdvözletét és jókíván­Pártjuk XIV. kongresszu­sának fényét növeli, hogy egybeesik Csehszlovákia Kommunista Pártja megala­kulásának 50. évfordulójával — folytatta Kádár János. — Közismert, hogy a csehszlo­vák kommunisták az egész nép társadalmi felszabadítá­sáért, a haza szabadságáért vívott harc élvonalában küz­döttek. Nagy megbecsülést, elismerést vívtak ki maguk­nak világszerte a fasizmus el­leni hősi ellenállásukkal. * A csehszlovákiai, 1948-as febru­ári felkelés úgy került be a szocializmus nemzetközi tör­ténetébe, mint a munkásosz­tály hatalmáért vívott harc példamutató hőstette. A nép szabadságáért, a nemzeti füg­getlenségért, a szocialista forradalom győzelméért ví­vott hosszú harc során kion­tott vér, az áldozatok nem voltak hiábavalók: él, erős, fejlődik legnagyobb vívmá­nyuk, a nép oltalma és re­ménysége, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Kádár János méltatta ez­ótán a csehszlovák népnek a szocialista forradalom győ­zelmét követő időben, az épí­tőmunkában elért nagy si­kereit. Külön köszöntötte a terü­let dolgozóit, akik az ország ipari termelésének 11 száza­lékát, barnaszéntermelésé­nek 70 százalékát, a hőener­giának, a vegyipari termé­keknek igen nagy részét ál­lítják elő. A magvar nép — folytatta az MSZMP KB első titkára t- mindig nagy figyelmet ta­núsított Csehszlovákia né­peinek harca, munkája iránt. Az őszinte érdeklődés orszá­gaink közvetlen szomszédsá­gából, népeink közös törté­nelmi- múltjából, évszázadok­ra visszanyúló kapcsolatából, egy negyedszázad óta pedig közös, szocialista elveinkből és céljainkból, az internacio­nalista érzésekből fakad. Mi, magyarok saját tapasz­talatainkból is tudjuk, hogy a szocializmust építő népek­nek keményen kell dolgozni­uk, harcolniuk, olykor nagy áldozatokat is kell hozniuk az eredményekért, a szocia­lista vívmányok védelméért, a szocializmus győzelméért. Erről tanúskodik Csehszlová­kia Kommunista Pártjának, munkásosztályának, dolgozó népének harca is. De a tör­ténelem arra is tanít, hogy érdemes küzdeni és nincs olyan nehézség, amelyet ne lehetne legyőzni, ha a párt helyes úton halad, a mun­káshatalom, a dolgozó nép állama erős, a nép a szocia­lista célokban egységes. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának XIV. kongresz- szusa arról tanúskodik, hogy a csehszlovák kommunisták, a munkások, a szocializmus hívei lépésről lépésre leküz- dik a korábbi években felhal­mozódott problémákat. Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának 1969 áprilisi plénuma, a Husák elvtárs körül tömö­rült új vezetés fordulatot hozott a szocialistaellenes erőkkel vívott harcban, és attól kezdve a helyzet az or­szágban egyértelműen a marxista-leninista erők ja­vára fejlődik. Bizonyos, hogy a most ülé­sező kongresszus megerősíti ezt a pozitív irányzatot. A tapasztalat azt bizonyítja, ha a párt bátran szembenéz a valósággal és a kérdésekre, legyenek azok bármily nehe­zek, helyesen, nyíltan vála­szol, akkor meg is oldja azokat. A nép nagy többsége a magasabb rendű, a minden korábbi társadalomnál de­mokratikusabb szocialista rendszer híve. Sokszorosan bebizonyosodott: a szocializ­mus céljai vonzóak, s ha azok tisztán, torzulás nélkül mu­tatkoznak, mindenkor elnye­rik a munkások, parasztok, értelmiségiek, az egész nép alapvető tömegeinek támoga­tását. A szocializmus eszméi a párt és a tömegek össze­forrott erejével párosulva, Csehszlovákiában éppen úgy, mint a világ bármely: orszá­gában — legyőzhetetlenek. Kádár János ezt követően hazánk helyzetéről, népünk eredményeiről szólt, majd hangoztatta: Munkánkban és körülmé­nyeink alakulásában is meg­határozó szerepe van a min­denkori nemzetközi helyzet­nek. A nemzetközi kommu­nista mozgalomban, külpoliti­kánkban a csehszlovák elv­társakkal közös, azonos el­veken alapuló irányvonalat követünk. Az elvek tekinte­tében mi elkötelezettek va­gyunk. A haladó erőkkel va­ló egységre, a kapitalista or­szágokkal békés egymás mel­lett élésre törekszünk; anti- imperialista, szocialista béke­politikát folytatunk. Az MSZMP KB első titkára rámutatott: a párt mély meggyőződése, hogy a ma­gyar nép legvalódibb érde­keit, országunk szocialista fejlődését szolgálja, nemzeti függetlenségünket biztosítja azáltal, hogy fejleszti az együttműködést, a szövetségi kapcsolatokat a felszabadító Szovjetunióval, a baráti Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­sággal, a szocialista világkö­zösség más országaival. Az internacionalizmus, a népek és az összes haladó erők egysége megtöri az imperia­lizmus minden mesterkedését és képes megvédelmezni a szocializmus, a béke általá­nos érdekeit mindenhol és minden körülmények között Szólni kívánok a Varsói Szerződés Öt országának, köz­tük a Magyar Népköztársa­ságnak a Csehszlovákiával kapcsolatos 1968 augusztusi közös lépéséről is — mon­dotta Kádár János. Úgy tartjuk, hogy ez a lé­pés szükségszerű volt egy olyan különleges helyzetben, amikor a csehszlovák dolgo­zók minden vívmánya ko­moly veszélybe került, ami­kor belső elleni orrad alom ki- robbantása és imperialista intervenció egyaránt fenye­getett. Vannak, akik vitat­ják, fennállott-e ilyen sú­lyos és közvetlen veszély? Számunkra, kommunisták számára a hatalom kérdése sohasem elvont, csupán el­méleti jellegű kérdés, mert nem is lehet az. Önök tudják, hogy 1919. augusztusában az (Folytatás a 2. oldalon) Lapzártakor, 23 órakor érkezeti Moszkvái ól Felbocsátották a Mars-3 bolygóközi űrállomást A naprendszer bolygói­nak kutatási programja keretében és a Mars boly­gó teljesebb tanulmányo­zása céljából pénteken, magyar idő szerint 16 óra 26 perckor a Szovjetunió­ban felbocsátották a Mars —3 jelzésű automatikus bolygóközi űrállomást: A Mars—3 heliocentrikus bolygóközi pályára vezérlése ugyanolyan módon, történt, mint korábban a Mars—2 bolygóközi űrállomásé. Aj automatikus űrállomás sú ya a hordozórakéta utolsó foko­zata nélkül 4656 kilogramm. A Mars—3 űrállomáson tu­dományos műszereket he­lyeztek el a Mars és a boly­gót környező térség tanulmá­nyozására, valamint egy fran­cia szakemberek által készí­tett berendezést, amelynek segítségével a Nap rádiósu­gárzásának szerkezetét tar.ul­(Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülése Pénteken kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Orosz Ferenc, a megyei ta­nács elnöke tájékoztatta az SZMT tagjait és a meghívott vendégeket Szabolcs-Szatmár 1971—75. évi fejlesztési és gazdasági terveiről. Részlete­sen ismertette azokat az el­képzeléseket, amelyek me­gyénk további fejlődésében aiapvetőek lehetnek. Kanda Pál, az SZMT veze­tő titkára ismertette a ter­vekkel kapcsolatos szakszer­vezeti feladatokat. Ezek kö­zött első helyen szerepelnek azok az intézkedések, ame­lyek a munkások élet- és munkakörülményeinek javí­tását szolgálják. A szakszer­vezetek szorgalmazzák a kommunális beruházások megvalósítását. Felhívta a figyelmet a műszaki fejlesz­tések, az üzemszervezések, s az újítómozgalom lehetőségei­re. Hangsúlyozta: a szakszer­vezeték fontos feladata, hogy felkarolják a dolgozók kezde­ményezéseit. Szólt arról: kö­vetkezetesen kell dolgozni azért, hogy a megyei és az or­szágos bérszínvonal közötti különbség a negyedik ötéves terv során ne növekedjék. A rövidített munkaidőben dolgozó több, mint 36 ezer munkásról is szólt az SZMü vezető titkára: jó eredmény^ hogy szélesedett a rövidített munkaidőben dolgozók szá­ma, ugyanakkor felhívta a fiJ gyeimet az indokolatlan túl-í órák megnövekedésére. Al szakszervezeti szervek felada­táról szólva kierrlelte: bát­rabban lépjenek fel a tervezés és a megvalósítás idején is a vállalatok belső mechaniz-j musának korszerűsítéséért A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ezt követően elfő« gadta a szakszervezeti vá? lasztásokról adott tájékozta-? tót, valamint az SZMT elnök­sége által . végzett munkáról készített jelentést Podgomij és Szadat tárgyalásairól közös közleményt adtak ki Kairóban közös közle­ményt adtak ki Nyikolaj Podgomij látogatásáról. Anvar Szadatnak, az Egye­sült Arab Köztársaság elnö­kének, az Arab Szocialista Unió elnökének meghívására Nyikolaj Podgomij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnö­ke 1971. május 25—28 között nem hivatalos baráti látoga­tást tett Kairóban. Ny. V. Podgomij több íz­ben találkozott és eszmecse­rét folytatott Anvar Szadat- tal, az EAK elnökével. A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt: B. N. Ponomar- jov, az SZKP KB titkára. A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyi minisztere, I. G. Pavlovszkij. hadseregtábomok, az SZKP KB tagja, á Szovjetunió hon­védelmi miniszterének he­lyettese. V. M. Vinogradov, az SZKP KB póttagja. a Szovjetunió kairói nagyköve­te, M. D. Szityenko, a Szov­jetunió külügyminisztériu­ma közel-keleü osztályának vezetője; egyiptomi részről Husszein El-Safei alelnök, Mahmud Favzi miniszterel­nök, Hafez Badavi, a nem­zetgyűlés elnöke, Aziz Szidki Abdel Haiem, Szajed Maréi és Mahmud Riad miniszter­elnök-helyettesek, Moham­med Ahmed, az elnökségi ügyek minisztere, A. Zajjal, a nemzetgyűlés ügyeivel megbízott miniszter, Moha­med Szadek hadügyminisz­ter és Mohammed Ghaléb, az EAK nagykövete a Szovjet­unióban. A tárgyalások során a fe­lek véleményt cseréltek a Szovjetunió és az EAK kap­csolatainak további fejlődé­sével összefüggő számos kér­désről. valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet és közel- keleti helyzet időszerű prob­lémáiról. A szovjet fél nagyra ér­tékelte az EAK vezetőségé­nek Szadat elnök által ki­fejtett azon eltökéltségét, hogy továbbra n> azon a ha­ladó imperial istael 1 enes úton jár, amelyet G. A. Nasszer követett és amelyet 1968- ban a Nemzeti cselekvés chartája és A március 30-i program határozott meg, kör vetkezetesen folytatja a tár­sadalmi haladás és a társa­dalom szocialista átalakítá­sának irányvonalát. A tár­gyalásokon megállapították, hogy Izrael az Amerikai Egyesült Államok támogatá­sára támaszkodva agressziót követ el. Álláspontjának lé­nyege nyíltan területrabló jellegű. Izrael az 1967-es há­borúban megszállt valameny- nyi arab terület bekebelezé­sére törekszik. A válság po­litikai rendezését célzó min­den javaslatot elutasítva és konokul elzárkózva az elől, hogy kivonja csapatait az 1967-ben megszállt területek­ről, Izrael világosan kinyil­vánítja terjeszkedő törekvé­seit és az egyre fokozódó nemzetközi elszigeteltség helyzetébe kerűL Izrael sem­mibe veszi az ENSZ alapok­mányának és a nemzetközi jognak az alapelvett, politi­kája komoly veszélyt jelenít 4 nemzetközi békére és bizton-4 ságra. Újból leszögezték, hogy 4 Közel-Keleten tartós, szilárd és igazságos béke csak úgy alakulhat ki, ha Izrael kivo? nul az 1967-ben megszáll! valamennyi területről és teW jes egészében végrehajtja ad ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határod zatát. A szovjet fél kijelentette; hogy a Szovjetunió továbbra is sokoldalú segítségben éd támogatásban részesíti aj EAK-ot és más arab országo-i kát az izraeli agresszió elg len. Anvar Szadat, az EAK eM nöke mélységes háláját fel jezte ki a Szovjetuniónak, ad EAK-nak az izraeli agresszió elleni harcához nyújtott se­gítségéért és támogatásáért és nagyra értékelte az SZKP XXIV. kongresszusának Igaz* ságos és tartós békét a Kő? zel-Keleten című nyilatkoza­tát. 4 & oldatosa Vilié PROlETÍRJAt, EGYES Ö LJETEK I

Next

/
Thumbnails
Contents