Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

I oldat KELET-MAGYARORSZÁG t®fí. Jttljtí* íft CSALÁD —OTTHON 3 és 3 1/2-es tűvel műszá­las fonálból kötjük. A minta 5-tel osztható + 2 szem. A patentrészeket 1 sima, 1 for­dítottal kötjük a kabátnál 3, az ujjaknál 5 cm szélesség­ben. A minta leírása: 1. sor: a színén végig sima. 2. sor: 2 sima, 1 szemet rá- hajtással átemelünk a másik tűre és ezt még kétszer meg­ismételjük, 2 sima ismétlés. 3. sor: 2 sima az előző sor ráhajtással átemelt szemeit a ráhajtással együtt simán le­kötjük. 2 sima ismétlés. A második és harmadik sor ismétlésével dolgozunk. Az eleje belső szélénél mi­kor a mintás részt kezdjük kötni, a 8 első szemet bizto­sítótűre szedjük és a többi szemen kötjük a mintát és alakítjuk ki a nyakkivágást. Ha készen vagyunk a két elejével, akkor ehhez a 8 szemhez még egy szemet hozzáveszünk és 1 sima, 1 fordított kötéssel a hátközé­pig kötjük az egyes része­ket, ott összevarrjuk és a pántot igen apró öltéssel hozzávarjuk a kabáthoz. Uj­jak után elkészítjük a 2 zse­bet. 27 szemmel 11 cm ma­gasságig a mintával kötünk, itt beleszaporítunk 6 szemet és 2 cm-t kötünk 1 sima 1 fordított kötéssel. Az övét tetszés szerinti szélességgel 1 sima. 1 fordított kötjük kb.( 130 cm hosszúsággal. Ha kész vagyunk, vasalás nélkül állítjuk össze a kabá­tot és varrjuk fel a zsebeket. Mit mond a tudós A dohányzás ártalmairól Soha annyi tudományos és szociológiai mű nem foglal­kozott a dohányzás ártalmai­val, mint az utóbbi évtized­ben. A konklúzió sajnos na­gyon világos és nem hagy szemernyi kétséget sem: a dohány ártalmas. A nikotin nagyobb nyo­mást idéz elő az artériákban és szűkíti a véredónyeket, ezért van az, hogy a vére- dény-megbetegedések (in­farktus, angina, trombózis) sokkal gyakrabban sújtják a dohányosokat. Az emésztőrendszerben ál­talában szájüreggyulladást, savhiányt, gyomorfekélyt és nyambélfekélyt okoz. Bebizo­nyosodott, hogy a dohány ká­ros hatására az idegrendszer­ben memóriazavar, figyelem­kiesés állhat elő, de ezenkí­vül — bár ritkábban — szé­dülés, remegés, olykor a azemidegek romlása állhat eiö. S végül a légzőszervek terén a dohány krónikus bronchitist, gégegyuüadást. gégerákot és tüdőrákot idéz­het elő. Ezen a számtalan káros hatáson kívül azzal is vádol­hatjuk a dohányt, hogy esz­tétikai szempontból kellemet­len hatásai vannak: a do­hányosok sárga fogai, kelle­metlen lehelete, megí'eketült újjai ás könnyező szeme nem valami épületes látvány. Végeredményben min­denki tudja, hogy a dohány ártalmas, de mindenki to­vább dohányzik és ezt az ellentmondást meglehetősen nehéz lenne megszüntetni. A dohányzás elleni kam­pányban külön meg kell győznünk a nőket arról, mi­lyen veszélyt rejt magában a dohányzás rájuk és gyerme­kükre nézve. A do­hány veszélyezteti a magzat életéi, de veszé­lyezteti az újszülött egészsé­gét is a szoptatási idő alatt. Kimutatták, hogy ha a nő terhessége alatt dohányzik, a nikotin képes áthatolni a móhfalon és így közvetlenül megmérgezheti a magzat vé­rét és azt is bebizonyították, hogy a nikotin különböző szervi elváltozásokat idézhet elő az embriónál. Ez a fé­lelmes méreg az anyatejjel- is beliatolhat a csecsemő szer­vezetébe és jóvátehetetlen károsodásokat okozhat. Gomb nélküli kabát Szabad idő A természetjárás gyönyörűsége Gardrób a lakásban „Bár anpyi pénzem lenne, hogy gyalog járhatnék” — sóhajt fel a mai kor embe­re. És valóban, a kerekek éj­jel-nappal forognak, szinte mindenkiből géppel „közleke­dő” ember lett, akinek saját közlekedési eszköze, a lába fá­radni kezd. Egyre több a ke­ringési és anyagcserezava­rokban szenvedő ember, s alig akad közöttünk néhány, aki egy kis esti sétára szánja rá magát. Holott az emberi test szerkezete megkívánja a moz­gást. Még a hosszú időre leál­lított autó is veszít teljesítő- képességéből és az a szer­szám. amelyet nem használ­nak, berozsdásodik. A különböző közlekedési eszközökön elfáradt tagjaikat sokan tornával, vagy egyéb sporttal próbálják lazítani, ami hasznos és helyes. De semmi sem pótolhatja a ter­mészetjárás áldásait, a gya­loglás felfrissítő hatását, he­gyen-völgyön, réten át, távol a zajos várostól. A természet- járás nemcsak a testnek tesz jót, hanem balzsamként hat az idegekre és a szellemre: lefoglalja a szemet és fület, a . gyalogló újra ismerkedik a . természettel, felüdítik az út­menti virágok és bokrok, a szabad tarka sokfélesége. A fák alatt jobb étvággyal eszik az ember, mint akár a legfényesebb városi vendéglő­ben. Valamennyi üdítő kedvtelés közül legolcsóbb a természet- járás. Felhívjuk azonban a figyelmei, hogy elengedhetet­len a jó bakancs, amely ké nyelmes és amelynek vastag talpa alkalmas arra. hogy a köves helyeken is könnyen járjunk. Természetes az is, hogy semmi szűk, kényelmet­len holmit ne vegyünk ma­gunkra. a lényeg a réteges, kényelmes és könnyű öltözék. Kell egy kis hátizsák, amely­ben elfér néhány dolog, ami­re szükség lehet: egy pulóver, egy összecsukható esernyő egy kis elsősegély csomag (ki­sebb sérülések a lábakon né­ha előfordulhatnak) és egy kis csomag szőlőcukor. De ajánlunk még egy napszem­üveget és turistabotot is. Aki nem elégszik meg az­zal, hogy csupán lakóhelye környékén gyalogoljon és akit csábit a kaland, az ismeretlen — akár hazájában, akár kül­földön — az yegyen egy jó tér­képet, amely részletesen fel­tünteti a gyalogutakat, stb. Persze a természetjárást gyermekkorban legjobb elkez­deni, s különösen korunkban fontos, hogy aztán a gyerme­kek majd a felnőtt korban is szinte nélkülözhetetlennek tartsák a kapcsolatot a termé­szettel, a vasárnapi, vagy a szünidei természetjárást. El­foglalt szülők számára jó al­kalom ez arra is, hogy őszin­tébb és barátibb beszélgeté­sekre kerülhessen sor a gye­rekekkel, akár az úgynevezett kényes kérdésekről is. A természetjárás legszebb időszaka a nyár. Nemcsak a festőket ihleti meg az erdő szín pompája, az egyszerű em­ber is elgyönyörködik a ter­mészet csodáiban. A nyári ki­rándulások jó. tüdőtágító sé­ták. igazi felüdülést jelentenek a nagy melegben. A századfordulón alakult ki, a svéd építészetben, hogy a lakásokba „belépő szekré­nyeket” készítettek, amelyet helybeli öltözködésre szán­tak. Ezt nevezték el a ruha­tár után gardróbnak. A gardrób természetesen ma már nem olyan szekrény, amelyben öltözni lehet, ha­nem beépített szekrény, amely nélkül már el sem képzelhető a modern lakás. A szériában készített laká­sokat a tervezők már eleve úgy készítik, hogy az előszo­bában, kisebb-nagyobb terü­letre beépített, illetve gar­dróbszekrényt terveznek. A modern, lakberendezési elvek szerint a nagyvárosok­ban, a magasba törő épületek lakásainál általában megha­tározott négyzetméter lakó­terület jut egy emberre, illet­ve köznapi nyelven eleve úgy tervezik: hány szemé­lyes lesz a lakás. A szobák, amelyekben a családi élet zajlik kis méretüknél fogva, nem rakhatók tele ruhás- szekrényekkel, tároló búto­rokkal. Márpedig minden család rendelkezik olyan hol­mikkal, amelyekre csak egyes évszakokban van szük­sége. A ruhatárolás és egy­általán, a család holmijának a tárolása tehát a gardrób feladata. 4 modern lakások gardróbszekrénye két-, három-, sőt hatajtós is lehet, aszerint, hogy a lakást hány tagú családra tervezték, és eszerint mennyi a szek­rényszükséglet. A szekrények belső ^beosztását akasztós, polcos, szellőző stb is készen kapja a beköltöző. A gardrób- szekrény tulajdonsága azon­ban mindig az, hogy „eme­letes”, tehát a felső polcok olyan rákodóhellyel szolgál­nak, amellyel egy közönséges ruhaszekrény általában nem rendelkezik. A felső polcok­ra. — így ajánlják a belső- építészek. — olyan holmit kell elhelyezni, amelyre ál­talában ritkán van szükség. Ide rakhatók a bőröndök. így tárolhatók télen a nyári, és nyáron a téli holmik. A családi házakban talán még nagyobb szükség volna ilyen .emeletes tároló ruha­szekrényekre, — gardróbok­ra, hiszen ott sokszor csalá­dok, dinasztiák élnek együtt, és gond a családtagok holmi­jának elhelyezése. A családi házakban éppen olyan természetesség­gel lehet gardróbszekrényt beépíteni, elhelyezni, mint a városi, házgyári lakásokba. A bútoripar évek óta gyárt és importál is emeletetes gardróbszekrényeket. Még­pedig nemcsak előszobába, vagy konyhába alkalmas fes­tett kivitelben, hanem fénye­zett és furnérozott, szoba­szekrény jelleggel (Ciprus néven) is. Ezeknek a szek­rényeknek jellegzetességük, hogy lábuk nincs, a ruha­szekrény kis szekrényekkel magasítható, akár a mennye­zetig. Ha lakószobába visz- szük be, ügyeljünk arra, hogy a szekrény színe, de leginkább elhelyezése ne rontsa meg a szoba belső egységét, harmóniáját. Ter­mészetesen célszerű és aján­latos, ha gardrób beépítésé­vel, elhelyezésével, már a tervezésnél, építkezésnél szá­molnak. Nem véletlen, hogy a mo­dern lakásoknál mindig az előszobába, és ritkább eset­ben a lakószobába tervezik a gardróbot. A szekrények ugyanis helyet igényelnek,, amit a lakótérből’ fi tervezők nem szívesen vesznek el. Másrészt, természetszerű, hogy hazaérkezéskor, illetve otthonról távozáskor öltöz­ködünk: kabátot veszünk fel vagy vetünk le. És ez legin­kább az előszobában törté­nik. Azonkívül az előszobába tervezett gardrób a lakás bármely helyiségéből, így a konyhából is a legrövidebb úton megközelíthető, tehát használata nem jelent külön fáradtságot. A gardrób, — magyarul be­épített szekrény, — miután hasznos és befogadóképessé­ge általában a legideálisabb, falun és városban egyaránt * mai modern iakások, csalá­di házak fontos es rangos bú­tora lett. K. M. TOIÍNAÜTEMEZÖ KÉSZÜLÉK. A „Le Barge Instrument Company of St. Louis” bemutatott egy „tornaütemező” készülékét, amelynek az „elektromos ütemező” (Electro Cadence) nevet adta. ölfajta sebességre állítható be és időtartamkapcsolójával megfe­lelő, tetszés szerinti kombináció választható ka mindenfajta testgyakorláshoz. Övre kap­csolható, fülhallgatóval mdkö dik. (MTI KUlíöldi Képszolgalat) Receptek ÍZES SAJTKEVERÉK. 10 dkg vajat keverőtálban kike­verünk. Hozzáteszünk 10 dkg átpasszírozott márványsajtot és 10 dkg krémsajtot; finom reszelővei belereszelünk 2 darab kemény tojást, 3 db (villával összetört) szardíniát, egy kávéskanálra való szardí­niaolajat, egy mokkáskanál- nyi vitaprikot és egy kis cso­mó vágott metélőhagymát. Megsózzuk, borsozzuk és hab­verővel simára keverjük (jól lehűtve, mint egy vajkré­met). Szárazon pirított zsem­leszeletekkel tálaljuk, hóna­pos retekkel, friss paradi­csommal, zöldpaprikával, vagy új hagymával körítve. SAJTOS OSTYACSEMEGE: 15 dkg vajat simára keve­rünk. Hozzáteszünk 15 dkg átpasszírozott márványsajtot (rokfortot). Gyengén meg­sózzuk, és hozzáveszünk még egy evőkanál sört, egy-egy mokkáskanálnyi mustárt és paradicsompüré konzervet, 3 dekányi szardellapasztát és 1 kis csomó, finomra vágott metélőhagymát; az egészet habverővel simára keverjük. Külön megtisztítunk, és só­val megpirítunk 5—6 dkg mandulát, és gorombára ösz- szevágjuk. Szétrakunk 20 db sós ostyalapot (amit az üzlet­ben készen vehetünk). A sajtkrémet egyenletesen el­osztva, elsimítjuk és mind­egyiket megszórjuk egy ke­vés vágott sós mandulával. Végül egymásra rakjuk, két­szer tízes csomagokba, kissé lenyomkodva az ostyalapokat, úgy, hogy két kisebb, dobos­tortaszerű sajtos ostyacseme­gét nyerjünk belőle. Hűtőbe tesszük, hogy jól megder­medjen, és forró vízbe már­tott »késsel felszeletelve ad­juk asztalra. A tetejét vé­konyra vágott hónaposretek- szeletekkel díszíthetjük. KÁVÉS JÉGKOCKA: 1,5 <9 erős, friss presszókávét fő­zünk, és vékony ruhán át­szűrve lehűtjük. Ekkor két evőkanál rumot keverünk ba­le. A hűtőszekrény jégkocka- fagyasztó részébe töltjük, ben­ne hagyva a kódtára osztó részt, és jól kifagyasztjuk. Mint a jégkockát szokás, egy pillanatra forró víz fölé tart­juk, és így borítjuk ki a kávé­kockákat. Kitűnő, ha talpas poharakba kakaólikőrt töltünk és mindegyik pohárba 3—4 kávékockát teszünk. Szívó­szállal adjuk asztalra. Üdít. frissít, ha hideg tejbe vágy- hideg kakóba tesszük: a ru ­mot ilyenkor természetesen el­hagyjuk belőle, és két dl ká*' vét fogyasztunk meg hozza. KAVÉHAB: Hozzávalók: .t tojássárgája, 8 dkg cukor. 2 dl tejszín. 2 dkg kávé, 2 ká­véskanál kakaó, cseresznye (kompót vagy friss gyümölcs), A kávéból erős kávékivonaí tot főzünk úgy, hogy egy féi- pohárnyi legyen. Tiszta ruhán átszűrjük, belekeverjük a to­jássárgákat, a cukrot, és góz fölött, habverővel állandóan és gyorsan addig verjük, míg könnyű, habszerű nem lesz (úgy készítjük, mint a bor­sodónál szoktuk). Ekkor le­vesszük a tűzről és tovább keverve teljesen lehűtjük. Közben a tejszínt habba verjük, és a habkeverővei ál­landóan verve, bekeverjük a krémbe. Talpas poharakba töltjük, és a hűtőszekrényben megdermesztjük. Kb. 3—4 órai hűtés után a tetejét meg­szórjuk kakaóval, és néhány szem cseresznyével (vagy kompóttal) díszítjük. Piskóta- szeletet adunk hozzá. SVÁJCI FALATKA: (ma­gját- változatát téliszalámival készíthetjük). Hüvelyknyi széles, ujjnyi vastag kockára vágunk szalámit; mindegyik­re 1—1. hasonló nagyságú ementáli sajtdarabka kerül, .majd a tetejére ecetes-sós vízben megfőzött, apró gyöngy- vagy 'dughagyma. Ezt a három egymásra rakott hozzávalót fogpi&zkálóval át­szűrjük, és egymás irwi tálra rakva kínáljak.

Next

/
Thumbnails
Contents