Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
axvili. évfolyam, se. szám ÄRA 1 FORINT isii. Április u, vasárnap LAPUNK TARTALMÁBÓL Közéletünk demokratizálódása (3. oldal) Orvos a színpadon <5 oldal) Közétkeztetés Nyíregyházán (5. oldal) Tanárjelöltek sportköre Nyíregyházán (11. oldal) A béke és jólét programja Az utolsó mondat is elhangzott, kiürült a hatalmas kongresszusi terem. A küldöttek és a vendégek már a hazautazáshoz készülődnek, hogy élő szóval, a személyes élmény erejével mondják el otthon mindazt, ami tiz nap alatt a tanácskozóteremben történt — beszélni, beszámolni pedig bőven van miről: az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott beszédek, felszólalások a politikai, társadalmi, gazdasági és nemzetközi kérdések olyan széles skáláját érintették, amelyek minden bizonnyal még hosszú ideig az érdeklődés középpontjában maradnak a Szovjetunióban és a világ más országaiban egyaránt A kongresszus tanácskozásának tiz napja meggyőzően demonstrálta azt a hatalmas erőt, amely napjainkban a kommunizmus, a szocializmus eszméjének, az imperializmus ellen küzdők sokszínű táborának zászlaja alatt szerte a világon felsorakozik. Olyan sok nyelvű, sok ajkú, de mégis egy nyelven beszélő nemzeti fórummá vált ez a tanácskozás, amelynek minden eddiginél nagyobb vendégserege — a földkerekség 90 országából érkezett több, mint száz küldöttség — puszta jelenlétével, de még inkább a felszólalások tartalmával bizonyította, hogy a kommunista világmozgalom ereje, egysége, tekintélye és vonzereje az utóbbi években mennyire megnövekedett. Jelentősen fokozza ezt a vonzerőt az SZKP Központi Bizottságának kongresszusi beszámolójában felvázolt széles körű békeprogram, amelyről politikai megfigyelők joggal állapították meg, hogy az SZKP lenini hagyományainak töretlen folytatását, a XX. i kongresszus után kialakított politikai vonalvezetés továbbvitelét jelenti. Az öt nukleáris hatalom értekezletének összehívására és a leszerelés problémáinak átfogó megtárgyalására tett javaslatok, az indokínai és a közel-keleti háborús tűzfészek felszámolását, a konfliktus tárgyalásos úton történő rendezését sürgető felhívás, a jobb nemzetközi megértés és együttműködés előmozdítása, a még meglévő gyarmatok felszámolásának követelése, az embert körülvevő természet megóvásának hangsúlyozása olyan nagy jelentőségű békeprogram, amely alapos tanulmányozást érdemel, sokirányú eszmecserére ösztönöz. A mi számunkra, a szocializmust építő népek számára nem kevésbé közömbös az sem, hogy a kongresszus nagy hangsúllyal szólott a szocialista országok egységének, együttműködésének további fokozásáról, a bennünket összefűző testvéri szálak állandó erősítéséről is. Megkülönböztetett helyet foglal el a kongresszus a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében belpolitikai szempontból, a Szovjetunió belső élete vonatkozásában is. A Központ! Bizottság beszámolójában Koszigin miniszterelnöknek az új ötéves terv irányelveiről elmondott beszédében és a felszólalásokban olyan gondolatokat, társadalmi és gazdasági célkitűzéseket fogalma- rótt meg, mondott ki a kongresszus, amelyeknek a végrehajtásával új fejezet nyílik e kommunizmus építésében, a Szovjetunió fejlődésében. Hazaindult Moszkvából a Kádár János vezette magyar pártkuldottség Az MSZMP küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett az SZKP XXIV. kongresszusán, szombaton elutazott Moszkvából. Kádár Jánossal együtt utazott el Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, akik tagjai voltak a küldöttségnek. A magyar pártdelegáció búcsúzta* ásóra a szovjet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Dmitrij Poljanszkij, az SZKP PB tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, Konsztantyin Kuszakor, a Központi Bizottság osztályvezetője, Cennagyij Kiszeljov, a KB osztályvezetőhelyettese, Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint más hivatalos személyek. Részt vett a pályaudvari búcsúztatáson Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki tagja volt az MSZMP küldöttségének. Ott voltak továbbá nagykövetségünk vezető munkatársai. Az egyik moszkvai iskola úttörői búcsúzóul vörös szegfűcsokrokat nyújtottak át az elutazó vendégeknek. Biszkn Béla fogadta a szovfet űrhajós- és tudáskiiSöttsépt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában fogadta a V. I. Jaz- dovszkij professzor vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós- és tudósküldöttséget. Jelent volt a találkozón Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt A. N. Szorokin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Biszku Béla As vendégei bensőséges baráti, elvtársi beszélgetést folytattak. úr Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter szombaton délelőtt fogadta Anatoli) Vasziljevics Filipcsenka űrhajós ezredest és Borisz Boriszovics Jegorov űrhajós orvost, a szovjet űrhajósküldöttség tagjait. Részt vett a fogadáson Kovács Pál vezérőrnagy, miniszterhelyettes, valamint az MSZBT külügyi osztályának vezetője. A baráti találkozón Czinege Lajos vezérezredes a Magyar Néphadsereg nevében ajándékot adott át vendégeinek. Fő feladat: a nép anyagi és kulturális életszínvonalának felemelése Olaszországba utazik Péter János A szovjet gazdaság új ötéves tervének irányelvei Péter János külügyminiszter Aldo Morénak, az Olasz Köztársaság külügyminiszterének meghívására a kÖzeB napokban hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. Csehszlovák pártmunkás» küldöttség látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 5— 10 között hazánkban tartózkodott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi-X zottságának pártmunkásküldöttsége Lubomir Procház- kának, a CSKP KB osztály- vezetőjének vezetésével. A küldöttséget fogadta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést folytattak továbbá az MSZMP KB, a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ Központi Bizottsága több vezető beosztású munkatársával, valamint az MSZMP Baranya megyei Bizottságának vezetőivel. A csehszlovák vendégek szombaton elutaztak Buda- pestrőL Pullai Árpád felszólalása a bányászszakszervezet kongresszusán A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kangresz- szusa jóváhagyta a szovjet népgazdaság 1971—75. évi fejlesztési tervének irányelveit, amelyek fő feladatként tűzik ki a nép anyagi és kulturális életszínvonala jelentékeny felemelésének biztosítását a termelés gyors fejlődési üteme, a tudományos-műszaki haladás és a munkatermelékenység gyorsított növelése alapján. A nemzeti jövedelem a terv szerint öt év alatt 37—40 százalékkal növekszik. Az irányelvek rámutatnak, hogy valamennyi iparág fejlődését „a szovjet nép létfontosságú szükségleteinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében” kell irányítani Ebből a célból a közszükségleti cikkeket gyártó ipar gyorsabb fejlesztését és részarányának emelését kell előirányozni. Ugyanez vonatkozik a közszükségleti cikkek gyártásához szükséges nyersanyagok. gépek és berendezések előállítására is.” A hetvenes évek közepéig az ipari termelés a Szovjetunióban 42—46 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság területén az a feladat, hogy az évi átlagos termelést 20—22 százalékkal növeljék. A tervidőszakban a szovjet mezőgazdaság 1,7 millió traktort, több mint egymillió tehergépkocsit, 541 000 gabonabetakarító kombájnt kap. A szovjet nép életszínvonal- emelésének programja előirányozza. hogy az egy lakosra jutó reáljövedelem öt év alatt körülbelül 30 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak munkabérét a terv szerint átlag 20—22 százalékkal emelik, a kolhoztagoknak a közös gazdaságtól kapott bére pedig 30—35 százalékkal lesz magasabb. Az irányelvek hangsúlyozzák az irányítás, a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítésének szükségességét, valamint azt, hogy az irányítás területén a legújabb technikai eszközöket kell alkalmazni és még szélesebben be kell vonni a dolgozókat a gazdaság irányításába. Az ötéves terv folyamán havi 70 rubelre kell felemelni az ország minden körzetében valamennyi népgazdasági ágazat munkásainak és alkalmazottainak minimális bérét Fel kell emelni a dolgozók közepesen fizetett kategóriájának keresetét illetve illetményét Az irányelvek rámutatnak, hogy a nem termelő szféra ágazataiban növelni kell a jövedelmeket mindenekelőtt az orvosok, a tanárok, a bölcsődei és óvodai gondozónők illetményét Az irányelvékben megfogalmazott program előirányozza az adók csökkentését a dolgozó anyáknak nyújtott kedvezmények kibővítését Az új ötéves terv célkitűzései közé tartozik a gyermekes családok anyagi helyzetének javítása. Az irányelvek feladatul tűzik ki a társadalombiztosítás megjavítását. Növekszik az öregségi és rokkantsági nyugdíjak minimális értéke. A lakásépítkezés az új ötéves tervben még nagyobb méretű lesz, mint az előző tervidőszakban. A terv szerint összesen 565—575 millió négyzetméter alapterületű lakást építenek. Az irányelvek szerint sokoldalúan tökéletesíteni és bővíteni kell a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatait a szocialista országokkal „a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok testvériségének megszilárdítása, gazdasági integrációjuk következetes fejlesztése irányá- 1 ban”. Tervbe vették továbbá „az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő országokhoz fűződő szilárd külkereskedelmi és ' tudományos-műszaki kapcsolatok továbbfejlesztését a kölcsönös előnyök alapján, s az érdekelt országok gazdasági függetlenségének megszilárdítása érdekében". Kilátásba helyezik az irányelvek „a gazdaságilag indokolt külkereskedelmi és tudományos-műszaki kapcsolatok bővítését azokkal az iparilag fejlett tőkésországokkal, amelyek késznek mutatkoznak fejleszteni ilyen téren együttműködésüket a Szovjetunióval”. öt év alatt a külkereskedelmi forgalom 33—35 százalékkal növekszik, mindenekelőtt a szocialista országokkal folytatott kereskedelem minden módon való bővítése révén. A- szovjet nép az ötéves terv teljesítésével méltóan hozzájárul a békéért, a demokráciáért, és a szocializmusért harcoló erők tömörítéséhez. Az ötéves terv, miként az Irányelvek hangsúlyozzák biztosítja „a Szovjetunió védelmi képességének további növekedését, ami lehetővé teszi a szovjet nép és valamennyi szocialista ország még megbízhatóbb védelmét az imperialista agresszió veszélyével szemben, a békeszerető és felszabadító erők állásainak megszilárdítását az egész világon”. A kongresszusi határozat értelmében a Szovjetunió minisztertanácsát megbízták, hogy az irányelvek alapján, ez év augusztus 1-ig dolgozza ki az ország népgazdaságának évekre, minisztériumokra és szövetséges köztársaságokra lebontott fejlesztési tervét. Az új ötéves terv tervezetét 1971. szeptember 1-ig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé kell terjeszteni. Szombaton az ÉDOSZ- székházban folytatta tanácskozását a bányaipari dolgozók XX. kongresszusának 250 küldötte. A szombati vitában elsőként Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Pullai Árpád, a Központi Bizottság nevében üdvözölte a kongresszus küldötteit és rajtuk keresztül a 170 000 szervezett bányász dolgozót — A kongresszus vitájában felszólalók — mondotta Pul- Lai Árpád — kifejtették, hogy a szakszervezet központi vezetőségének beszámolójával egyetértenek, s ez azt jelenti, hogy a vezetőség, a testület megfelelően képviseli a bányász dolgozókat. A kongresszuson jó né- hányan szóvá tették az energiastruktúra átalakításának gondjait Magát az alapelgondolás helyességét senki sem vitatja, de a végrehajtás nem volt zökkenőmentes, a ez a bányászokat közvetlenül érintette. Elismerés illeti a bányászokat azért, hogy erejüket megfeszítve, sokszor szabadnapjaikat feláldozva dolgoztak, s többletfeladatokat teljesítettek. Pullai Árpád a továbbiakban a szakszervezeteknek a szocialista társadalomban elfoglalt helyéről, szerepéről szólt. A Központi Bizottság titkára felszólalása befejező részében arról szólt, hogy a negyedik ötéves terv a bányák dolgozói előtt is olyan széles távlatokat nyit, amelyekért érdemes dolgozni. Az egész kommunista világmozgalom, a szocialista eszme tekintélyét növeli, hogy minden eddiginél nagyobb gazdasági, politikai és társadalmi eredményeket rögzíthetett ez a kongresz- szus, s a kommunista építés vonzó, nagy tárlatokat nyitó programját vázolta fel. Ez a program elsősorban azt célozza, hogy az eddigit jóval felülmúló mértékben emelkedjék a szovjet emberek életszínvonala, anyagi jóléte. A kongresszuson elfogadott határozatokból azt olvashatjuk ki, hogy jogos a fel- tételezés: a következő években minden eddiginél érzékelhetőbben beérik a szovjet emberek eddigi hatalmas erőfeszítéseinek, a szocializmus, a kommunizmus építéséért a korábbi időszakokban vállalt áldozatoknak a gyümölcse. Sokatmondó az a tény, hogy az új ötéves terv irányelveiben — az ötéves tervek sorában ezúttal először — a köz- fogyasztási cikkek termelésének növekedési üteme meghaladja a termelőeszközök gyártásának növekedési tempóját, amit a nehézipar eddigi sokirányú fejlesztése tesz lehetővé. A mezőgazdaság fejlesztésére is jóval nagyobb összegeket készülnek fordítani, mint bármikor eddig. Mindez azt a jogos reményt kelti, hogy jelentősen javul a lakosság ellátása, több árut kínálnak majd az iparcikkboltok és az élelmiszer- üzletek. Az életszínvonal további emelését szolgálja a lakásépítés és a szociális intézkedések széles körű programja is. A gazdasági munka hatékonyságának növelése, a minőség javításának fokozott szorgalmazása minden szinten az ésszerűbb gazdálkodásra való törekvés, a gazda» sági reform eddigi szakaszának pozitív fogadtatása és további elmélyítésének terve — ez adja meg az életszínvonal emelésére, a kommunizmust építő ember szükségleteinek magasabb szintű kielégítésére irányuló nagy program realitását. VIIÄ6 PROLETÁRJAI, ESYK0UETBCI
