Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

*. oWaS KELET-MA GY ARORSZÄff tm. »otfü» ft Kedvező lehetőségek a háztáji állattenyésztésben Az 1045/1970. (X. 17.) Korra, határozat igen kedvező lehe­tőségeket teremtett megyénk tehénállományának mennyi­ségi és minőségi javítására. „A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok, valamint a szakszövetkezetek tagjai a saját tenyésztésből származó, vagy vásárolt vemhesüsző tenyésztésbe állítása esetén — ha kötelezettséget vállal­nak az első elléstől számított 4 évi tartásra — darabon­ként 8000 forint állami támo­gatásban részesülnek.” Ennek a határozatnak meg­ismerése után megyénk terü­letéről 2807 vemhesüsző-tar- tási igény érkezett be a me­gyei állattenyésztési felügye­lőséghez, amelyből április 1-ig 1541 üsző felülvizsgálata történt meg és 1486-ra az első elléstől számított 4 évi tartás­ra a megállapodást megkötöt­ték és 11 888 000 forint már kiutalást nyert a tenyésztők részére. A jó tenyésztői kedvet bi­zonyítja, hogy a községi ta­nácsok szakigazgatási szerve­in keresztül közvetlenül a megyei állategészségügyi felügyelőséghez 2297 saját tenyésztésű vemhesüsző-visz- szatartási igény érkezett be. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat már eddig 510 vemhesüszőt helyezett ki 8 ezer forinttal olcsóbban, mint amennyiért felvásárolta. Megyénk dolgozó paraszt­sága felismerte azt a lehető­séget, amely a nyolcezer fo­rintos állami támogatásban rejlik: A fiatalabb állatok, lényegesen jobb genetikai — örökletes — jó termelőképes­ségekkel rendelkeznek, mint az idősebb tehenek. Különösen nagy segítség az állami dotáció azoknak a számára, akik idős, vagy ke­vés tejet termelő és nehezen fogamzó tehenekkel rendel­keznek és anyagi helyzetük nem elég erős ahhoz, hogy a jobb, drágább, fiatalabb, egészségesebb vemhesüszőket meg tudják vásárolni, ehhez jól jön a nyolcezer forint. Megyénk tehénállományá­nak 67,7 százaléka, — szem­ben az országos arány 45 szá­zalékával — a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságokban van. Ez a tehénlétszám a vemhesüszőkkel együtt az el­múlt évben 41 486 darab volt. Ha ennek a létszámnak 20 százaléka cserélődik 10 éven­te fiatal előhasi üszőkkel, az évente 64 000 000 forint körüli állami támogatást jelent a háztáji és kisegítő gazdasá­gok szarvasmarha-állománya- nak minőségi javításához. Kik használhatják ki a 8000 forintos állami támoga­tást? — Azok a szarvasmarhát tartó tulajdonosok tudják a legegyszerűbben kihasználni a nyolcezer forintos kedvez­ményt, akiknek tbc-mentes az udvaruk, és a saját neve­lésű vemhesüszőikre kérik, annak 7 hónapon felüli vem- hességi állapotában a tartási megállapodás megkötését. Ebben az esetben a vemhes­üsző mozgatás nélkül marad a helyén és kapja rá gazdá­ja a 8000 forint állami ked­vezményt. — Azok, akik az állatfor­galmi és húsipari vállalaton, vagy a megyei állattenyész­tési felügyelőségen keresztül vásárolják a 7 hónapon felüli vemhesüszőket tbc-mentes környezetből kapják azokat, de a saját udvaruknak is tbc-mentesnek kell lenni. — Előnyösen kihasználhat­ják azok is, akik eddig nem tartottak szarvasmarhát és most vemhesüszőt akarnak vásárolni, azt tbc-mentes kör­nyezetből kapják, tekintettel arra, hogy az udvarukon ed­dig szarvasmarha nem volt, itt semmiféle komplikáció a kihelyezésnél nem állhat fenn, az udvaruk tbc-mentes. — Azok a szarvasmarhát tartó tulajdonosok is kihasz­nálhatják a kedvezményt, akik saját maguk vásárolják a vemhesüszőt, itt azonban vigyázni kell arra, hogy a vásárolt 7 hónapos vemhes­üszőre az eladótól is megle­gyen a mentességi igazolás és a saját udvarnak is igazoltan tbc-r - itesnek kell lennie. A támogatás igénylésével kapcsolatban eddig több hi­ányosság volt, amelyek az ügy gyors intézését nehezítet­ték. Nagyobb bizalommal for­duljanak az igénylők a köz­ségi tanácsok szakigazgatási szerveihez, mert ott kapják meg a legtökéletesebb felvilá­gosítást, segítséget. Dr. Szkíta József Hogyan növelhető a magkender termése Szabolcs-Szatmár megye az a hely, ahol a kendermag­termesztés hagyományos kul­túrává fejlődött. Ez egyben azt is jelenti, hogy megyénk­ben úgy minőségben, mint mennyiségben a legjobb és legtöbb kendermagot lehet előállítani egységnyi terüle­ten. Sokéves megfigyelés bizo­nyítja, hogy a legmagasabb termésátlagok mellett a leg­jobb csírázó képességű ken­dervetőmagot az Ecsedi-láp, valamint a Rétköz-iápterüle- tek és ezek peremvidéke, to­vábbá a homokbuckák kö­zött húzódó elláposodott ma­gas szerves anyag tartalmú homokterületek adják, mint Nyírbéltek, Penészlek és kör­nyéke. Az említett talajok szerves anyagban és táplálóanyagban gazdagok, így a viszonylag rövid tenyészidejű fi 10—120 nap) kender itt találja mega gyors növekedésének és fej­lődésének megfelelő meny- nyiségű táplálóanyagot. A tápanyagok közül vi­szonylag sok nitrogént — ezenbelül elsősorban nitrát nitrogént igényel a kender. Az ammónia nitrogén viszont a jó minőség kialakulásának kedvez. A láptalajok ta­vasszal magas nedvességtar- talmúak és emiatt későn me­legednek fel. Ezeken a talajo­kon a természetes nitrogén- feltáródás lassú ezért nagyon jó — és a termés ugrássze­rűen növelhető — ha a vetés előtt a talaj táplálóanyag­készletétől függően 50 kilo­gramm nitrogén hatóanyag­nak megfelelő mennyiségű pé­tisót szórunk ki a területre. A pétisót azért hangsúlyozom, mert ebben a nitrogénmű­trágyában úgy a nitrát, mint az ammónia nitrogén jelen van és így hatásában hosszabb idejű, a termésre is jobb ha­tással van, mint az egyéb nitrogénműtrágyák. A kender az istállótrágyá­zást is nagyon meghálálja, azonban még az istállótrágya- felhasználás mellett is ajánla­tos az előbb említett nitrogén- műtrágya — az istállótrágya- mennyiségtől függően — tör­ténő adagolásra. Foszfor és káli általában elegendő van jelen a talaj­ban, mivel mind a két táp­anyagból kevesebbet igényel a növény, így ezeknek adago­lása nem kifejezetten szüksé­ges. A vetést ajánlatos legké­sőbb május 10-ig befejezni, mert a késői vetés a korai őszi fagyoktól sokat szenved és a termés egy része meg­semmisülhet (sok lesz a léha szem). Az 1970-es évben sok ilyen esettel találkoztunk. A jó termés alapvető feltétele természetesen a rendszeres növényápolás. Itt két nagyon fontos tényezőt kell kiemel­nünk, az egyik a helyes sor- és tőtávolság, amit 70x40, vagy 70x50 centiméteres tér­állásban határozhatunk meg. A másik tényező a helyes ivararányok beállítása. Elvi­rágzás után a hím kendert az állományból távolítsuk el, hogy a megmaradt magvas állomány levegősebb legyen, jobban elágazódjon a mag­termés jobban kifejlődhet, kevesebb szélkárt szenved, összességében a magasabb ter­mésben realizálódik. A kisze­dett hím kendert a gazdaság a rostipar részére értékesít­heti. A magkender betakarításá­val kapcsolatban a nehéz fi­zikai munkát, az aratás és cséplés gépesítésével a mini­málisra lehet csökkenteni. A betakarításhoz szükséges ara­tó- és cséplőgépeket a Felső- bagodi Gépjavító Vállalat gyártja és ezt minden ken- aermagtermelő gazdaság megvásárolhatja. A vásárlás­hoz a vetőmag vállalat anya­gi segítséget is nyújt a ter­melőszövetkezeteknek, mert azoknak a gazdaságoknak, amelyek gépet vásárolnak, minden átadott mázsa ken­dermag után 100 forint költ­ségtérítést fizet. A kézi csép- lést is a speciális VMC típu­sú magkendercséplővel le­het felváltani, így a munka könnyítése mellett a teljesít­mény is növekszik. Czomba Antal szakmérnök SZAKKÖNYVTÁRUNK Mezőgazdasági gépek javítása Több millióról van szó! Kb. ilyen értéket képvisel még egy közepes gazdaság gépparkja is, amelynek _ jó munkája, üzembiztos műkö­dése nemcsak népgazdasági, hanem vállalati érdek is Nem elég a rendszeres kar­bantartás, gondoskodnunk kel! a gépek tervszerű javí­tásáról is. A hogyanra, a legmegfele­lőbb technológia megvá­lasztására. a gépjavítás gaz­daságossági és szervezési kérdéseire ad egyértelmű vá­laszt dr. Ember Mihály és dr Janik József könyve. A géphibák okainak elem­zésével vezetik be a külön­böző felújítási technológiák ismertetését. részletesen tár­gyalva az azokkal kapcsola­tos műszaki és gazdaságos- sági követelményeket Eközben azonban gondolta' a jövő fejlődésére Is. Szá mos műszaki újdonság (plaz­masugaras. mikroíves feltöl­tő hegesztés, műanyagcs fel­újítás) alkalmazhatóságát a mezőgazdásági gépjavítás­ban e könyv lapjairól ismer­heti meg először magyar nyelven az olvasó. így e könyv nemcsak a mezőgazdasági gépészmér­nök-hallgatók színvonalas tankönyve, hanem a magas műszaki követelmények gaz­daságos megvalósítására tö­rekvő gyakorló gépészmérnö­kök és műszaki szakembe­rek nélkülözhetetlen segítő­társa. Kétszáz húsvéti mentesítő szerelvény KOMMENTÁR: Foglalkozási megbetegedések Kétszáz mentesítő vonatot indít a MÁV húsvétkor. A mentesítő vonatok többsége a fővonalakon közlekedik. Áp­rilis 9. 10 és 12-én a miskol­ci vonalon 41, a debrecenin 32, a hegyeshalmin 20, a békéscsabain 17. a pécsin 14 kisegítő vonatot vehetnek igénybe az utasoik. A debreceni igazgatóság a napokban készítette el a Nyíregyházára érkező és az onnan induló mentesítő vo­natok menetrendjét, amely szerint április 9-től 13-ig 51 szerelvény viszi a szabolcsia­kat a megyeszékhely, Buda­pest. Miskolc, Vásárosna- mény, Záhony és Mátészal­ka között. Az első ilyen vonat ápri­lis 9-én 4 óra 15 perckor érkezik a Nyugati pályaud­varról Nyíregyházára. Ezen a napon a Nyugatiból 16,48, 20.31 és 23,26 órakor érkezik még vonat a menetrend sze- rintin kívül. A Keleti pálya­udvarról egy mentesítő já­rat lesz 16,51 órakor, míg Miskolc felől négy érkezik 15,16. 17,34, 18,27 és 19 óira 53 perckor. Ugyanekkor öt mentesítő vonat indul Nyír­egyházáról, 11,30 és 22 ,00 óra­kor a Nyugatiba, 13,44-kor Vásárosnaményba, 18,49-kor Mátészalkára és 23,50 órakor Vásárosnaményon át , Zá­honyba. Szombaton az első mente­sítő vonat a Budapest, Nyu­gati pályaudvarról 0 óra 24 p>erckor érkezik Nyíregyhá­zára és 0,30 órakor indul tovább Kisvárdára. A Nyuga­tiból ezenkívül 1,08, 4,15, 13.10. 16,23, 16,48, 20,31 és 23.47 órakor is érkezik men­tesítő szerelvény. A Keleti­ből két vonat érkezik 0,52 és 16,51 órakor. Debrecenből Az ügyészség vádiratot nyújtott be a fehérgyarmati járásbírósághoz Demeter Sándor 23 éves rovott múltú kisszekeres.! lakos ellen — a kisebb bűntettek mellett — kilencrendbeli betöréses lo­pás miatt. Demeter a bolti betörésekkel 75 ezer forint kárt okozott, amihez hasonló nagy összeg ritkaság még a „szakma” profijai körében is. Tárgyalására hamarosan sor kerül Fehérgyarmaton. ★ — Egy este mentem haza­felé — mondja, mikor fel­hozzák a börtönből, — sár­rá gondoltam, szerezni kelle­ne egy kis pánzt. Otthon volt éltévé, hiszen jegygyűrűt akcJ.am vásárolni, nősülés előtt álltam, de hát... Is­mertem a kisszekeresi bol­tot. Felmentem a tetőre, s a padláson keresztül benn is voltam az üzletben. A pad­lásajtót — tudtam, — so­sem zárták be. (Azóta — hallom — igen.) Volt ott 9—10 ezer forint, de én csak négyet vittem el. — Ezen kívül még kétszer járt benn? — Igen, a más betörések között ide is ellátogattam. Mindig vittem el pénzt, de a látogatásaimat észre sem vették. Én mondtam el a_ rendőrségen, s azt hitték, tréfálok. A boltos állítólag félt elmondani... — Ezután a zsarolyáni ve­gyesboltot látogatta meg? — Ott be volt zárva a padlásajtó, de az összes pénzt elvittem. Másnap jár­tam arra, s láttam, hogy kinn vannak a rendőrök. — A nagyszekeresi vegyes­bolt után a jánkmajtisi ét­terem következett. Ez volt a „nagy fogás”? — Nyáron három hétig voltam ott kisegítő pincér. Tudtam, hogy a napi forgal­mat egy vaskazettában rej­tik el. Ezért mentem be gondoltam, megtalálom. De nem sikerűit. Kutattam de csak egy női táskában lei.em 12 ezer forintot. Már úgy gondoltam, távozok a szellő- zőnyílásoh, de a hűtőszek- I rényre nem tudtam felmen- • ege szerelvény jön a megye­székhelyre 14,26 órakor. A Nyíregyházáról induló első mentesítő április 10-én 3,00 órakor lesz Budap>est Ke­leti felé. A Nyugatiba há­rom vonat indul 8,00. 11,30 és 15,30 órakor. A 15,30 óra­kor induló gyorsvonat lesz, amely a menetrend szerinti­hez hasonlóan csak a kije­lölt állomásokon áll meg. Húsvét első napján, vasár­nap nem lesz mentesítő vo­nat, tehát csak a menetrend szerintiek közlekednek. Április 12-án pedig csak Nyíregyházáról induló men­tesítő lesz. A Nyugatiba nyolc szerelvény indul, amelyből kettő gyorsvonat, 15.30 és 18,30 órakor. A többi vonat 11.30. 14.50. 17.27. 18,35, 20,50 és 22,30 órakor indul Ezenkívül még egy járat lesz a Keletibe, amely 18,50 órakor indul Nyíregy­házáról. A kettős ünnep után, 13- án közlekednek utoljára a mentesítő szerelvényeik. Há­rom érkezők a fővárosból a megyeszékhelyre, 0,52 órakor a Keletiből, 1,08 és 11,30 órakor pedig a Nyugatiból. Budapestre ezen a napon hat vonat indul, a Nyugati­ba 3,30, 8,00 és 22,30 órakor személy, 15,30 órakor p>edig gyors szerelvény indul. A Keletibe két mentesítő viszi a szabolcsiakat 3,00 és 18,50 órakor, Miskolcra p>edig há­rom mentesítő Vesz 4,01, 5,53 és 7,50 órakor. Az utolsó mentesítő vonat tehát 22,30 órakor indul Szabolcsból. A MÁV a sorban állás el­kerülése végett megkezdte a menetjegyek árusítását is, így az utasok már most megvehetik a húsvéti jegye­ket ni. (Ittam is közben.) Ki­nyitottam az ajtaját, hogy a pxűcait lépcsőnek használ­jam, — de benn egy papír- dobozban megleltem 35 ezer forintot — Egy éjszaka: három be­törés. Vámosorosziban kettő, meg Kömörőn egy. — Vámosorosziban a ve­gyesbolttal szemben meglát­tam az italboltot, gondoltam bemegyek. Hat ajtóról kellett leszednem a lakatokat. Ak­korát pukkantak, hogy még! De a kutyák sem ugattak. Hazafelé elhatároztam a mo­toron, hogy a figyelem elte­relése érdekében kissé távo­labb is ellátogatok. Kömö­rőn egyszerű volt bemen­nem: alig nyomtam meg a raktárajtót a vállammal, s majdnem beestem. — Ilyen könnyű volt be­jutni? — Szinte gyerekjátéknak tűnnek, annyira egyszerű. De ezt nem azért mondom, hogy más is megpróbálja. Tény viszont, hogy a régi falusi boltok szinte tálcán kínálják a zsákmányt a be­törőnek. — Újonnan épülttel nem próbálkozott? — Nem. Azok vasbetonból vannak. K. I. Az űj. korszerű üzemek. építésével egyidőben szinte lekerült a napirendről a fog­lalkozási megbetegedések ügye. Sok gondot fordítanak a megelőzésre, műveltebbek, jobban képzettek a veszélyes szerekkel dolgozó munkások. Tavaly megyénkben már a mezőgazdaságban sem volt halálos kimenetelű, vagy tö­meges mérgezés. A foglalkozási megbetege­désekről végleg megfeled­kezni mégsem volna helyes. Ezt bizonyította az SZMT munkavédelmi bizottságának egy közelmúltban készített felmérése is. Elvétve bár, de olyan megbetegedés is elő­fordulhat, amelyről már évek óta azt gondolták: végleg a múlté. Néhány példa egy év sta­tisztikájából. A GELKA teker­csel őü zemében három dol­gozóinő gázmérgezést szen­vedett. a VAGÉP demecseri üzemében 9 dolgozónál — akik a szabadban mínium- mal. kézi ecsettel vasszerke­zeti elemeket festettek — az időszakos orvosi vizsgálat átommérgezést állapított meg. A legsúlyosabb eset azonban Kisvárdán, az Öntö­dei Vállalat gyáregységében történt, ahol az egyik csiszo­ló szilikózist kapjott. Ilyen, megbeteged és hosszú évek óta nem volt a megyében, ezért is indítottak alapos vizsgálatot. Az alapos orvosi ellenőrzés után 15 dolgozót küldtek Miskolcra speciális szakren­delőbe. A nem várt ered­mény: közülük hetet más munkakörbe kellett helyezni, nyolcat p>edig időszakos be­tegszabadságra javasoltak. A példa azt igazolja: na­gyon gondosan kell foglal­kozni a munkavédelmi elő­írásokkal. s olyan ártalmak­ra is fel kell figyelni, ame­lyek nem fordultak elő. vagy nem is jellemzőek az üzem­re. Az SZMT munkavédelmi bizottsága az eset nyomán foglalkozott az öntödei Vál­lalatnál e szokásos megelőző intézkedésekkel, s több ja­vaslatot tett a javításra. Az üzemek többségénél megyénkben súlyos megbete­gedések nélkül is sok jó, megelőző intézke­dést hoztak Több helyen szereltek be mesterséges el­szívó berendezéseket, újabb üzemekben tették rendsze­ressé az orvosi vizsgálato­kat, következetesen el­lenőrzik a védőételek és .ita­lok kiadását és a dolgozók lelkiismeretesebb munkavé­delmi oktatását. Az összkép tehát kedvező. Az előfordult foglalkozási megbetegedések mégis azt bizonyítják: a megelőzéssel következetesen szükséges foglalkozni, függetlenül at­tól hogy évekig nem volt komoly eset Az itt leírt há­rom példából is kitűnik, hogy a biztonsági előírások szigo­rú megtartásával mindegyik megbetegedés elkerülhető lett volna. M. S. Űjabb királysírok? Ismét megkezdődtek az ásatások a székesfehérvári középkori romkertben, ahol a középkori királyi bazilika „titkai” után kutat dr. Kra- lovánszky Alán, az István király Múzeum tudományos munkatársa. A munkák célja a bazilika mélyebben fekvő rétegeinek megismerése, s a legalsó r István király által épített nplom maradvá­nyainak a feltárása. Már az ásatások első, ősszel befeje­zett szakasza jó néhány nem­zetközileg is érdeklődésre számot tartó újdonsággal szol­gált. A legérdekesebb lelet egy 6x6 méteres oltár és a hozzá tartozó kriptaegység volt, amelyet 1083-ban, ál­lamalapító királyunk szentté avatására építettek. Dr. Kra- lovánszky Alán feltételezi, hogy rábukkantak István ki­rály régóta keresett sírhelyé­re. Újból megvizsgálják a már feltárt királysírokat. A feltételezések szerint számuk valószínűleg bővül, s újabb, eddig még ismeretlen sírbol­tok kerülnek elő. Az István király Múzeum célja az, hogy a középkori romkert anya­gát, a tavaly és az idén fel­tárt leletekkel kiegészítve, az eddiginél közérthetőbben, át­tekinthetőbben. mutassa be 1972-ben, a Székesfehérvár alapításának ezeréves évfor­dulóját ünneplő közönségnek. áldozat: hét bőit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents