Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

fc «Sfcd KWLBt-MAGYAROItäSOtt» MINDEN NEGYEDIK.» Megyebeli pedagógusok üdülése, pihenése lBBnd több szó esik mos­tanában — a tanulókon Kí­vül — a pedagógusok túlter­heléséről, Szabolcs-Szatmár megyében az átlagosnál ne­hezebb körülmények között élnek és dolgoznak a pedagó­gusok. ezért is jelentős a pe­dagógus-szakszervezet me­gyei bizottságának erőfeszí­tése. hogy mind több óvónő, tanító, tanár jusson el az ország üdülőibe, vegye igény­be a kedvezményes hazai és külföldi tanulmányutak, ki­rándulások nyújtotta lehető­ségeket. A megyei bizottságon el­mondták — mint ismeretes —. a 9200 szabolcsi oktatási dolgozó közül a szakszerve­zeti tagság 6—7 százaléka kaphat SZOT-üdülőj egyet egy évben, s ez kevésnek bizonyul. Ezért a szakszer­vezet megyei bizottsága az elmúlt négv évben megszer­vezte a saját üdültetést is. Haidúszoboszlón 350. Mis­kolc-Tapolcán 200. Fonyó­don 320 szabolcsi pedagógus üdülhet június, július. au­gusztus hónapokban. Csalá­dos üdülésről is gondoskod­tak a fonyódi gimnázium épületében, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem kollégiumában Balatonsze­mesen gyermekeket üdül­tetteic. Oláh Gábor, a pedagógus­szakszervezet megyei titkára elmondta, hogy sokszor úgy érezték, hogy a saját üdülte­tés esetében erőn felüli fel­adatra vállalkoztak, mert ne­hezen sikerült előteremteni az anyagi fedezetet, másrész­ről az üdülők nyári működ­tetése nagy energiát, sok munkát kívánt. De hét év alatt fokozatosan egyre több szabolcsi pedagógus vehet - v '--dvezményes üdül­tetésen: 1963-ban még a tag­ság 10 százaléka, az elmúlt évben már néhány tized hí­ján a szabolcsi pedagógusok 25 százaléka, minden negye­dik igénybe vehette az üdü­lés valamelyik formáiét. Az elmúlt négv év alatt a me­gyei bizottság tervszerű kül­földi utazási tCrogramokat lebonyolított. Valamennyi szomszédos szocialista or­szágban jártak szabolcsi ne­velők. eljutottak Ausztriába és Olaszországba is. Külön említésre méltó, hogy a len­gyel pedagógusokkal évek óta hagyományos csereüdültetési kapcsolat alakult ki. A megyei bizottság titká­rának tájékoztatása szerint már a tavaszi szünetben megkezdődnek a hazai és a külföldi társas- és tanulmá­nyi utak. Az országjáró — és fővárosi — tanulmány­utak. kirándulások mellett — 31 szabolcsi pedagógus uta­zik tanulmányi útra Olaszor­szágba április hónapban. 40- en ’ —> m/elországba, július­ban ismét egy szabolcsi cso­port útja Gdanskba. Krakkó­ba és más lengve! városokba vezet. A járási tanácsok mű­velődési osztályai is szervez­nek hazai és külföldi utakat, mintegy 200 pedagógus veszi igénvbe a kedvező lehetősé­geket örvendetesen fejlődik a pedagógus-üdültetés a me­gyében, m°brben jóval az or­szágos átlag felett áll Sza­bolcs. Megjegyezték a szak­szervezeti megyei bizottságon, hogy tovább akarják szélesí­teni az üdülők körét, igye­keznek kiküszöbölni az aránytalanságokat az egyes alapszervezetek között, szorgalmazzák az üdülője­gyek elosztásában a juta’nm- jell^get és a teljes nyilvá­nosságot, hogv azok is része­süljenek a társadalom — és a szakszervezet — kedvezmé­nyes akcióiból. akik eddig nem tudtak, vagy nem akar­tak a szervezett üdülésben részt venni. & Átszervezik Nyíregyháza helyi közlekedését Kilenc és fél millió utas egy év alatt — Új százszemélyes autóbuszok — Július l-töl üzemel a Jókai téri autóbuszállomás Jelentős változtatásokat tervez a helyi autóbuszforga­lomban a Volán 5. számú Vállalata az új menetrend bevezetésével egyidőben. Az utóbbi években ug­rásszerűen megnőtt az au­tóbusszal utazók száma, 1970-ben már 9 és fél millió utast szállítottak. 3 millióval többet, mint egy évvel ko­rábban. A megnövekedett fel­adatok ellátását csak jóval több autóbusz beállításával lehet biztosítani, ezért eb­ben az évben összesen huszonhét új Ikarus 66- os százszemélyes autó­buszt vásárolnak. Ezekkel, valamint a meglévő csuklós autóbuszokkal oldják meg a kö»1 "kedés teljes rekonstruk­cióját. A helyi járatok menet­rendjének kialakítása most történik A városközpontból sugarasan induló vonalak az eddigiekben is jó összekötte­tést teremtettek, ezért a vo­nalhálózaton lényeges módo­sításokat nem terveznek. Ki­vétel a 12-es iárat útvonala, amelyet az új úthálózatnak megfelelően változtatni kell A legnagyobb forgalmat le­bonyolító járatokat, a 8-as, 9- es és 12-es autóbuszok vo1 nalait úgynevezett törzsvona­laknak képezik ki, amelye­ken csúcsforgalmi időben a 10— 15 perces autóbuszindí­tást kell megvalósítani. Az eezéb vonalakon a csúcsfor­galomban a 20—30 perces in­dítási sűrűség az indokolt. Az autóbuszok iobb kihasz­nálása érdekében bevezetik a kocsikiviltásos rendszert, amelv szerint a csuklós au­tóbuszok nagyobb része a reggeli és a délutáni csúcs- fo— ’~>i időszakban dolgozik naoközben pedig a kisebb foefn<Toőók','posső.ijű új Ika­rus 66-os típusú autóbu­szokkal bonyolítják le a for­galmat A helyi forgalomhoz szoro­san kaocsotóHik az elővárosi forgalom átszervezése. A osrvoVíVt izény Ovnia*a- nza—NVMelek. Tbréov— pr, cfyU vfr­tU^a. é<; TfsTav».* eVz* a -tr eve; >r IrinVhlf bői Jelentkezik Cél- és gyorsiára tok beállításával csökkentik ezeken a vonala kaa a zsúfoltságot. Az új menetrend életbelépésének időpontjakor már üzemelni fog a Jókai téri távolsági au­tóbuszállomás Is. A menetrend kialakításá­hoz a Volán 5. számú Válla­lata széles körű felméréseket végzett. A vállalatok igényei­nek megismerése érdekében levélben kértek választ a munkakezdésekre, a dolgozók létszámára, hogy milyen vo­nalakat vesznek igénybe, s hogy mennyi a vidékről bejáró dolgozók száma. Kü­lönösen a reggeli csúcsforga­lomban zsúfoltak az autóbu­szok. ezért a Volán javasol­ta. hogy a munkaidőkezdést húzzák jobban szét. Sajnos, a vállalatok eddig nem sokat tettek a ciklikus munkakez­dés bevezetésére. A forgalom érdekében az úthálózat kornyoi-űsítését is felvetették. A 8-as járat a Kossuth utca átépítésének el­készülte után a vasútállomás és Sóstó között az erdei út­vonalon fog közlekedni. A Guszev lakótelep megközelí­tése a Rókabokor—Guszev közötti út átépítésével fog javulni. A MÁV-bérház—Hu­szár sor részen egv új autó­busz-forduló megépítésével a 8-as járat útvonala meg­hosszabbítható. A KPM Közúti Igazgatósága és a vá­rosi tanács kezeléséi* m álló utakon emellett mét; több. kisebb hiányosságot meg­szüntetnek. mintegy biztosít­va a jó buszközlekedés elő­feltételeit. A városi tömegközlekedé' átszervezése a helyi igények jobb kielégítéséből indul ki. A későbbiekben — a déli ipar­telep felépülte után és a Korá­nyi Frigyes út mellett épülő 3 ezer lakásos lakótelep elké­szülte után — újabb változ­tatásokat kell végezni az út­hálózatnak megfelelően. (lányi) Újjászülető szabolcsi városok Megvalósuló rendelési tervek — Az ipar és a városfejlesztés Élénkülő társadalmi élet Város. Egy éve használja ezt a címet Kisvárda, másfél esztendeje Mátészalka, s ré­gebbről a megyeszékhely, Nyíregyháza. Ahhoz azonban, hogy a vá­ros valóban az legyen, a vá­rossá szervezésen, a hivatalos aktuson kívül nagyon sok minden kell. Jó példa erre a megyeszékhely, Nyíregyhá­za. Néhány esztendeje kez­dődött csak meg az a fejlő­dés, amely a várossá válás sorában jelentős fordulatot hozott. , A városrendezési terv — amely hosszú évekig készült, s többször átdolgozták, mó­dosították a változó követel­mények alapján — új konst­rukciót valósít meg koraiak­kal, sugárutakkal. Pontosan kialakultak az ipartelepek, ahol kedvező lehetőségeket teremtettek a város iparának távlati fejlesztéséhez, amely alapvető ahhoz, hogy tíz év múlva 75 ezres, harminc év múlva 100 ezres korszerű vá­ros, a környék központja le­gyen Nyíregyháza. Kinőtt keretek Amilyen nagy gonddal jár Nyíregyházán a szanálás, az ígéretes városrendezési terv megvalósítása, ugyanolyan problémákkal kell szembe­néznie másik két városunk­nak is. A Kisvárdai Városi Tanácson látható makett egy teljesen új, a maira alig ha­sonlító rendezett, szép tele­pülést ígér. Az új negyedek­kel alig van gond, a nemrég kijelölt utcák már benépe­sedtek, sok az új ház. A ne­hezebbje azonban ezután jön, amikor már csak bontással valósíthatják meg az elkép­zeléseket, az értékes város­központi telkekre, amelyeket most földszintes házak fog­lalnak él — hamarosan szükség lesz. Mátészalka is kinőtte már a régi kereteket. Uj, város­széli lakótelepekkel már alig­ha volna célravezető a fej­lesztés. Néhány szép új épü­let azonban már azt jelzi: az első lépések megtörténtek a központ rekonstrukciójában. A három új áruház, a bank épülete, a most épülő né-- hány emeletes lakóépület már a jövő Mátészalkáját jelzi. De nagy szükség is van ezekre a tervekre, mert sür­get az új: hosszú évekig tar­tott, míg gyakorlatilag is megindulhatott a megyeszék­helyhez hasonlóan másik két városunkban is az ipartele­pítés. Együtt járnak ezzel az örömök és a gondok. Nem kész, előre gyártott városré­szekkel jönnek az egyik nap­ról a másikra az új gyárak. Nagyon sok munkával itt keli felépíteni, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy megsokszoro­Áruliázak, éttermek 1975-ig A várható kereskedelmi forgalom évi 10 milliárd Az Országos Tervhivatal és a Belkereskedelmi Miniszté­rium kereskedelemfejleszté­si programot készít. Ezt ala­pos felmérés előzi meg, amely a napokban fejeződött be megyénkben is. A felmé­rés arra terjed ki, hogy egyes területeken milyen ke­reskedelmi fejlesztést szük­séges végrehajtani a IV. öt­éves tervben. (A felmérés tehát nem a ténylegesen megvalósítandó terveket ösz- szegezi, hanem a szükségle­tet, — bár a szükségletnek legalább kétharmadát meg is valósítják: ennyire máris van pénz.) A megyei tanács vb ke­reskedelmi osztálya — más megyei szervekkel közösen — kidolgozta milyen forga­lom várható 1975-re, a terv­időszak végére. Eszerint a jelenlegi évi 6 milliárdos kis­kereskedelmi forgalom me­gyénkben 1975-ben tízmil­liárdra nő! A növekedés üte­me másfélszerese az orszá­gosnak, viszont nálunk a leg­kisebb az egy lakosra jutó bolti terület. A forgalom növekedése ál­talában egyenletesnek vár­ható, kivéve a ruházatot és a vegyesiparcikket. Ezekben 41. illetve 93 százalékos nö­vekedés várható, az előbbi kevesebb, az utóbbi több az átlagosnál. E nagyarányú fejlődés eredményeképpen megyénk megközelíti (94 százalékra) az egy lakosra jutó országos áruforgalmat A felmérés arra terjedt ki: milyen fejlesztés szükséges a gyors ütemű áruforgalom-nö­vekedéshez? Eszerint 130 településen 114 ezer négyzetméter nagyságú területtel kell növelni a ke­reskedelmi hálózatot, bár emellett 17 négyzetméternyit felszámolnak. (Nyilván, hogy újat építsenek a régi helyett.) összességében tehát majd­nem 100 ezer négyzetméter­rel kell növelni a meglévő hálózatot. A szükséglet 60 százaléka a nyolc kiemelt településre kellene. (A három város, to­vábbá Nyírbátor, Vásárosna- mény, Tiszavasvári, Záhony cs Fehérgyarmat.) ABC-áraház épül Máté­szalkán, Nyírbátorban és Nyíregyházán, két iparcikk­áruház a megyeszékhelyen, étterem Nyírbátorban és Fe­hérgyarmaton, Nyíregyházán pedig kettő. Nagy súlyt kapott a felmé­résben J az ellátatlan területek fejlesztése. A megyei tanács ezeknek segítésére hamaro­san pályázatot hirdet: a mi­nisztérium tíz egység létesí­tését e területeken egyen­ként egymillió forinttal se­gíti. K. L zott ütemben szükséges fej­leszteni magát a várost: a kereskedelmet, közlekedést, kulturális intézményeket, nem is beszélve az egész­ségügyi hálózatról Nemcsak három város gondja S ebben mindhárom helyen hasonlóak a gondok. Mert például Nyíregyházán is év­tizedig kellett várni, míg egy új ABC-áraház épült, aztán szinte egyik évről a másikra természetes, hogy négy szép élelmiszer-áruházunk van. Mátészalka zsúfolt kis üzletei után már öröm bemenni a Kraszna áruházba, az ABC-, vagy a lakberendezési áru­házba. Kisvárdán is határo­zott törekvések vannak: a városi tanács már nem járul hozzá a régi, szűk üzletek toldozásához. Uj áruházakra van szükség, s ha kell, nem­csak helyben néznek utána: a legjobb feltételeket ajánló szövetkezet, vállalat kapja meg az üzemeltetés jogát. A közlekedés, a kulturális intézmények — függetlenül attól, hogy mióta város, vagy központ — mindhárom váro­sunkban fejlesztést igényel­nek, a kultúra új épületeket Hasonló a helyzet az egész­ségügyi intézményeknél, ren­delőknél, kórházaknál, bár ebben a harmadik ötéves terv már lényeges változást ho­zott. Annál is inkább fontos ez, mert az egészségügy gondjai nemcsak a három vá­ros gondjai, hanem a környe­ző községeké, a megyéé is. Ebben a tervek konrétak: a IV. ötéves tervben befejező­dik a kisvárdai kórház újjá­építésének harmadik üteme, amellyel egyidőben rendelő- intézet is épül, új épülettel gazdagodik a mátészalkai és a nyíregyházi kórház is. A fejlődés a három város­ban nagy ütemmel indult. Ezt a legmagasabb fórumok határozatai alapozták meg — előbb a Politikai Bizottság, majd a kormány és a Gazda­sági Bizottság intézkedései járultak hozzá, hogy a me­gye, annak néhány központi fekvésű nagy települése, így Mátészalka és Kisvárda i* elmozdulhasson a holtpont­ról A tervekben nagy jelentőség gű és a megoldásra évtizede* óta váró elképzelések való­sulnak meg a három város­ban. A nők foglalkoztatása nagyüzemekben, új munkahe­lyek jórészt olyan szabolcsi szakembereknek, munkások­nak, akik évekig máshová jártak dolgozni (ingáztak, ez­zel egy külön nevezetességei teremtve megyénknek) — csak egy, de nagyon lényed ges részét képezi a fejles»-1 tésnek. Új lehetőségek A következő évek azonban újabb próbát is jelentenek városaink vezető testületéi­nek, vezető szakembereinek Uj, nagy jelentőségű rendeled tek láttak napvilágot, máé ezek alapján készültek az öt­éves pénzügyi tervek és » költségvetések. Alapvetően változott a tanácsok gazdái- kodása, érdekeltsége a terii-J létükön működő vállalatotok kai kialakított kapcsolat. Ah* hoz ugyanis, hogy még gyem« sabban fejlődhessenek váró* saink, még több pénzzel ga»* dálkodhassanak, maguk ti hozzájárulhatnak: jelentő* sek azok az összegek, ame­lyek mint megosztott, áten­gedett bevételek a váron pénztárába folynak. A taná­csok is érdekeltek abban; hogy az ott működő vala mennyi vállalat, üzem gaa> daságos legyen. A gazdasági és a városié#* lesztési tervek így kölcsönt sen kiegészítik egymást. Éá érdemes ezeken a kapcso­latokon a hivatalos munka­időn túl is javítani. Mindhá­rom város lakói között sok a lokálpatrióta, a város, a kos; ügyeiért felelősséget érző ember. A „nagy” témák rael* lett az ilyen emberek mun­kájára is számítani kell ar­ra a megélénkülő társadalmi életre, amely maga is hoz­zájárulhat, hogy járási jogú városaink valóban városok legyenek. Marik Sándor Sorompó nélkül Záhonyig 9 Épül az űj 4-es főútvonal Évről évre nagyobb gondot okoz az utak állapota és mi­nősége, a lakott területeken átmenő magasabb rendű út­vonalak hajtűkanyarjai, a ke­rékpárok és lovas kocsik, gya­logosok közlekedése a növek­vő gépjárműforgalomnak. Ezért esik egyre több szó a 4-es fő közlekedési út nyomvo­nalának megváltoztatásáról, amelynek építéséhez már ki­vonultak a Betonútépítő Vál­lalat dolgozói. Először az út Kisvárda és Záhony közötti szakasza ké­szül el és ez teljes hosszában eltér a jelenlegi vonaltól. Ajak előtt egy felüljáróval vezetik át az utat a vasúton, elhalad Komoró és Tuzsér vasútállo­mása mellett és csak bent Zá­honyban tér vissza az eredeti nyomvonalhoz. A mintegy harminc kilométer hosszú új 12 méter széles koronájú út — ebből nyolc méter aszfaltbur­kolat — az előzetes becslések szerint 120 millió forintba ke­rül. Az útépítés meggyorsításá­ra egy nagy teljesítményű asz­falt és betonkeverő épül Kis­várdán, így az út forgalomba helyezésének időpontja 1973 ra várható. Ezzel egyidőben kezdik meg az út Nyíregyháza előtti szakaszának építését is Űjíehértó és Nyíregyháza kö­zött. Az út űj vonala üjfehér«- tón nem keresztezi a vasútvo-’ nalat, hanem a vasút mellett halad egészen a mátészalkai vasútvonal beágazásáig és az­után felüljáró megépítésével tér vissza a Debreceni utcára* Nem tisztázódott még, hogy Nyíregyházán milyen vonalon, vagy a város megkerülésével épül-e meg a főútvonal. Ez csak a városrendezési terv jó­váhagyása után tisztázódik. Az azonban biztos, hogy ha a vá­roson kívül épülne az út, ak­kor Nyíregyháza és Oros kö­zött halad majd eL A város belterületén — a jelenlegi el­képzelések szerint — a Tünde utca—Hatzel tér—Kossuth gimnázium—Hunyadi utca út­vonal a legvalószínűbb, bár ez sok lakás és középület szaná­lását vonná maga után. Nem tisztázódott még a fő­útvonal Nyíregyháza és Kis­várda közötti szakaszának út­vonala sem, annyi azonban biztos, hogy a 4-es út Sza­bolcs megyén áthaladó nyolc­vankét kilométeres szakaszán egyetlen vasúti kereszteződés sem lassítja majd a forgalmat. A 4-es út megépítése egy­ben a legnagyobb volumenű munkája a közúti igazgató­ságnak a negyedik ötéves terv folyamán, hiszen ez az összes munkájuk mintegy negyven százalékát jelentig . < mi ápröte £

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents