Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
< (AM |nwe-r tort Irnffis »: Korunk mezőgazdasága » kukorica fajtakísérletek létesítése A dohánytermelés jövedelmezőségének lehetőségei (2.) A P—135/1 TIPUSU KULTIVATOR MUNKA KÖZBEN. Az előnevelt palánta 5—8 leveles állapotban kiültethető. Az ültetés teljes egészében géppel végezhető. Legjobban bevált a dohányültetésre a TP—4, vagy TP—6 jelű félautomata ültetőgép. Jó szervezés mellett (palántabiztosítás stb.). A TP—4 géppel 5—6 kh ültethető be naponta 4 fő ültető dolgozó segítségével. Száraz időjárás esetén az RS—09-re szerelt permetező berendezés kis átalakítással biztosítja az öntözővizet a gépi ültetéshez. Ültetéskor a fajtánkénti sor-és tőtávolság az alábbiak szerint javasolhatóak: Szabolcsi fajta: 70x35 cm 23 000 tő kh Virginia 70x35 cm 23 000 tő kh Barley 90x30 cm 21 000 tő/kh NÖVÉNYÁPOLÁS, VEGYSZERES GYOMIRTÁS. A dohány szántóföldi ápolási és kezelési munkái közül legfontosabb a kapálás, a betegségek és kártevők elleni védekezés, a tetejezés vagy bugázás, valamint a hónaljhajtások eltávolítása. A növényápolási munkák számottevő kézi és gépi munkaerőt kötnek le. Ez szükségessé teszi a vegyszeres gyomirtás alkalmazását. A dohányültetvények vegyszeres gyomirtására, a BÁLÁN gyomirtószer a legalkalmasabb. (Dr. Bezsilla kutatásai nlapjan.) A BÁLÁN az ELANCO gyér készítménye, 19,4 % — hatóanyagtartalmú folyékony szer. Vízzel jól elegyedik. A gyomirtó hatását a csírázó gyommagvakra a talajba keverve fejti ki. A kezelendő terület gyomosságától függően 5—7 litert permetezünk ki kát. holdanként 300—400 liter vízben. A BALANT-t kipermetezéskor azonnal a talajba kell forgatni 8—10 cm mélyen, mert a szer illékony. A sorközi kapálás elvégzése akkor is fontos, ha a vegyszerezett terület teljesen gyommentes marad. A dohány ugyanis nemcsak gyomtalan, hanem rögmentes, porhanyó talajt kíván, különösen a fejlődés kezdetén. Gépi kapálásra legalkalmasabb az RS—09-es gépre szerelhető P—135/1 típusú kul- tivátor. A gép teljesítménye a dohány 50—60 cm-es magasságig 12—15 kh/10 óra. A gép 80 cm-es szabad magassága nz ettől nagyobb ültetvényekben sem okoz jelentős kárt. A későbbi kapálás nem szükséges, mert az ültetvény jól beárnyékolja a talajt és a gyomokat egyébként is elnyomja. A tetejezés, kocsozás, a növényvédelem az ipar előírásai szerint történik. BETAKARÍTÁS. Ma még hazánkban csak a hagyományos kézi betakarítást alkalmazzák. Világszerte terjed azonban a dohány betakarításának gépesítése. Az USA-ban elterjedt á Handy-Hank típusú félautomata törőgép, míg Kanadában a Harvester típusú félautomata törőgépet használják. Fenti gépek hazai kipróbálása még kísérleti stádiumban van. Érdemes lenne azonban néhány ilyen törőgépet a nagyüzemekbe is beállítani, mivel a szárítási ((«cjinplógin. t fejlődésével a Virginia típusú dohány gépi betakarítása tökéletesnek látszik. A természetes szárítású dohányok közül szabolcsi, Burley betakarítás után felfűzve szárítható. A gépi fűzés külföldi és hazai tapasztalatai szerint legalkalmasabb gépek a Piedmont—19 és Supra Metz. A Piedmont—19 géppel 1969- ben a leveleki Dózsa Mg. Tsz- ben végeztek kísérleteket a dohánykutató intézet irányításával. A tapasztalatok szerint a kézzel fűzött dohányok minőségéhez viszonyítva a géppel fűzött szabolcsi levelek világos osztályainak aránya 5 ®'o-kal növekedett, ugyanakkor az élőmunka- megtakarítás 48 % volt. A gépi fűzés azonban a szárítási technológia megváltoztatását is maga Után vonja. Az eddigi eredmények alapján az ún. Jalousi rendszerben — egymás alá aggatva — való szárítás elterjesztése javasolható. A Virginia termesztésben forradalmi változást hozhat az ún. Bulk-curing szárító- berendezés elterjesztése, üzemi kiterjesztése folyamatban van. Különösen jelentős lehet a berendezés mobil változata, amellyel lehetővé válik a szántóföldön való szárítás. Ezzel jelentősen csökkenthető a zölddohány szállítási költsége és javul a minőség. A természetes szárítású dohányok töves szárításával Is biztató kísérletek folynak. A javasolt agrotechnikai módszerek többnyire kísérletekkel igazoltak. Elterjedése a dohánytermelő gazdákon, a termelést irányitó szakembereken múlik. A dohánytermelés népgazdasági jelentőségét ismerve nem közömbös, hogy termelését az új módszerek 'bevezetésével jövedelmezően végzik-e a gazdaságok. Néhány gazdaságban végzett felmérések azt igazolták, hogy a javasolt módszerek alkalmazásával 20—30 %-kal volt növelhető a dohánytermelés jövedelmezősége. Dr. Ncmeskéry Tibor, a besztereci Mg. Tsz elnöke fl csicsóka termesztésének jeSentttsége A csicsóka fószkesvirágú- ak családjába tartozó gumós növény. Közeli rokona a napraforgó. Jellemző tulajdonságai : igénylelen. szárazságtűrő, bőtermő és fagyálló. A burgonyához hasonlóan gumóról szaporítható, 80x80- as kötésijén és az összes takarmánynövények között a legkedvezőbb termelési költséggel termeszthető, mert gumótermésén kívül nagy tömegű leveles szártermése besi lózható. Az ültetendő vetőgumó 8—10 q kh. ősszel vagy kora tavasszal. Kikelés után egyszer kapálandó. Más növényápolása munkát nem igényel. A gumóképződés augusztus— szeptember hónapokban indul meg. A szedése a legnehezebb munka, mert oldott 1 méteres körzetben, lefelé 50— 60 centiméter mélyen még található. Tápanyagban gazdag talajon fészkenként 6—8 kg, holdanként 150—250 mázsa gumótermést ad. De gyenge homoktalajon is elérhető 60—80 mázsa holdanként i termés. Fagyállósága révéin akkor is etethető házi- és erdei állatainkkal — február—április hónapokban —, amikor még legelőre nem hajthatók ki állataink. Erdei állataink kö- i zül az őzek, szarvasok és vaddisznók, sőt a fácánok és myulak is szívesen fogyasztják. Négv évvel ezelőtt Szabolcs megyéből 82 mázsa csicsóka vetőgumót vásárolt a pilisi parkerdőgazdaság, kifejezetten a vadállomány részére. Az erdei tisztásokban telepített esi csókások kedvenc legelőivé váltok a vadállománynak. Azóta lényegesein csökken a vadak által okozott kár. A csicsóka magas szénhidrát- és foszfortartalma az agancsképződést elősegíti. • A. csicsóka háziállataink takarmányozásában is nagyon fontos szerepet tölthet be, ha állattenyésztő üzemeink és egyéni gazdaságaink ismernék. hogy a csicsóka 15—20 százalék szénhidrátot tartalmaz, keményítőértéke és emészthető fehérjetartalma — gumó és szárban — magasabb a burgonya és a répáénál. Kelló szoktatás után igen kiváló abrakpótló, sőt abrak- helyettesítő takarmányává válik háziállatainknak, Ezt igazolja több szabolcsi állattenyésztő. A magyi, leveleki. ibrónvi és székely! mezőgazdasági tsz-ekben nagyobb területen ültettek csicsókát sertések részére. B. Tóth Ferenc apagyi lakos évek óta rendszeresen takarmányozza szarvasmarháival és sertéseivel. Jelenleg 3 tehene és 3 szép süldője naponta 40 kg csicsókát eszik meg, ezenkívül minden évben több mázsa gumót is ad jó áron. Dráviezki Miklós tászavasvári lakos több száz baromfival, Gál Lajos baktalórántházi lakos sertésekkel és házinyu- lakkal eteti saját termésű csicsókáját. A mólt év tavaszán Tisza- vasváriban 12 fajta csicsóka vetőgumót telepítettem a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetéből kapott gumókból. Ezek a gumók a legjobb termőfajták Inulintartalmuk igen magas, és egyéb kiváló tulajdonságaik dr. Isó István tudományos főmunkatárs több évtizedes nemesítő munkájának eredménye. Az egyik fajta pl. a csicsóka-napraforgó keresztezés. amelynek fészkes virága araszos nagyságú, kedvező nyáron magot is érlel nagy tömegű .gumótermése mellett. Ennek a fajtának a szára 432 cm-re is megnőtt az 1970-es évben. A múlt héten megtekintette a tiszavasvári fajtakísérletet dr. Isó István növénynemesítő és dr. Ketzer Tibor, a MÉM sopromkarpécsi kutatóintézetének r.övényne- mesítője. Vittek magukkal Tisza vasváriból fajtánként 10—10 kg vetőgumót igen gondos válogatásban és csomagolásban. és Apagyról 9 mázsa piros Tolna megyei táifajtát és Öfehértóról 1 mázsát. A két kiváló nővényneme- sítő elbeszélgetett a termelőkkel és örömmel állapította., meg hogy a esicsókater- mesztési kedv fokozódik. az állatok mohón eszik a gumókat. Szaktanácsokat adtak a termelésre és takarmányozásra, valamint az értékesítésre vonatkozóan is megígérték a termelőknek, hogy igyekeznek megfelelő, mázsánként 200 forint termelői árat biztosítani és a szerződéses termesztést beindítani. Ennek érdekében, több órás megbeszélést folytattak a világhírű Tiszavasváil Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetőivel és kalkulációt végeztek a csicsókából nyerhető fruk+ózszörp gyártására, amely kiváló gyógyszer a legyengült szervezetek és cukorbetegek számára. Magyar Balázs nyug. gimn. tanár, agrármérnök Fontos gazdasági feladat a tudomány alapján keresni a mezőgazdaságban a terméshozamok fokozásának legmegfelelőbb feltételeit. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetének szervezésével mind több gazdaság kapcsolódik be hibrid kukorica fajtapróbák kísérleti termelésébe. Érthető a nagyfokú érdeklődés, hiszen a kukorica legértékesebb szemes takarmányunk, s nem mindegy, mennyi a terméshozama. A tájegységeknek legjobban megfelelő fajták keresése megyénkben is mind szélesebb útra terelődik. (Különösen jól segíti ezt a Tisza menti tsz-szövetség szakapparátusa.) A Martonvásári Kutató Intézet útmutatója szerint, az üzemi kukorica fajtapróbák beállításához mindenekelőtt az alábbiakat kell szem előtt tartani. Homogén körülmények Először is, tisztán kell látni, hogy a fajtapróbák célja, összehasonlító képet adni a már köztermesztésben lévő és a közeljövőben köztermesztésbe kerülő újabb martonvásári hibridek adott körülmények közötti fejlődéséről és megjelenéséről. E fajtapróbák általános érvényű termésösszehasonlításra és faj- taérték-sorrend kialakítására önmagukban még nem elegendők, sőt könnyen félrevezetők. Mégis, ez a módszer könnyíti meg az Országos Fajtakísérleti Intézet kis- parcellás és nagyüzemi kísérleti egzakt eredményeinek egybevetésével az eligazodást, az évről évre növekvő számú hibridek között. A fajtapróbák beállításához pedig, a legfontosabb tudományos tanácsok a következőkben foglalhatók ősszé, ' A fajtapróba elhelyezésére, a kísérletezésben részt vevő gazdaságok olyan, egyenletes felszínű, mindenben homogén (elővetemény, trágyázás, talajművelés) táblát vagy táblarészt válasszanak ki, amely ősszel megfelelő mélységű és minőségű szántást kapott. S ahol tavasszal a talajmunkákkal biztosították a jó kultúrállapotot és gyommentességet. Helyezzék előnybe a kalászos elővetemé- nyes területet. Legyen a fajtapróba téMája járművel könnyen megközelíthető, te- nyészidő alatt az érdeklődőknek bemutatható. r A táblán belül a fajtapróba parcellák elhelyezése úgy történjen, hogy a vízgazdálkodást, napfényhatást befolyásoló, zavaró erdő, fasor ne legyen a parcellák közelében. Megszüntetett út, tanyaheiv ne essék a parcellákba. A jó kultúrállapot mellett a tápanyag-ellátottság tegye lehetővé, hogy az elvetésre kerülő hibridek potenciális termőképességüket kifejthessék. Adjanak vetésig minden 1 mázsa reálisan várható terméshez (holdanként 85—40 mázsa figyelembevételével) N=2,50, P205=l,7, K20=2.7 kiló hatóanyagot, A vetés előtti talajművelesekkel a műtrágyákat, de különösen a tavasszal szórt foszfort és kálit mélyen dolgozzák be a talajba. A parcellák nagysága A parcellák nagysága mindig azonos, lehetőleg 1 hold legyen. E területnagyság szükség esetén csökkenthető, de mindenképpen indokolt 12—24—36, vagy 60 sor vetése (ez a 6 soros vetőgép fordulónkénti 12 sorszámából adódik.) A talajlakó kártevők ellen, fertőzöttség esetén talajfertőtlenítéssel védekezzenek a gazdaságok. Az egyenletes vetés és komplett növényállomány előfeltétele, a jó minőségű magágy. Ezzel is tegyék lehetővé a kifogástalan vetés feltételeit. A hibrideket vessék az ismert lista szerinti sorrendben. Az egyes hibridek között nem kell sort kihagyni, mert ott ez esetben zavaró szegélyhatás jönne létre. A vetést pneumatikus szemenként vetőgéppel kell végezni, optimális időben. S a talaj. nedvességállapotától függgően. egyenletesén 6—8 centi mélyen történjen. A szükséges termőtövet a vetéssel kell biztosítani. (A fajtánként ajánlott termő tőszámot a kért és megküldött lista feltünteti.) A fajtapróbatömb legyen körülvetve minden oldalán, végén — a parcellák vetésével egyidőben — jó széles (lehetőleg legalább 20—30 m) kukorica szegélyvetéssel. Az ilyen szegély a fajtapróba- területet védi. a kelés idejétől a betakarításig, a különböző kártevőktől és külső kárhatásoktól. A fajtapróba egyes hibridjeit a bal első sornál jelöljék meg jól földbe vert jelzőkarókkal. Ezekre írják fel a hibrid nevét (például: Mv — DC 602). Gondoskodjanak a kísérletben közreműködő gazdaságok, hogy a hibrid területe a te- nyészidő alatt gyommentes, jó gazda gondosságával ápolt legyen. A növényápolási munkáknál vigyázni kell, hogy a tervezett tőszám ne csökkenjen. VETIK A KUKORICÁT A NYÍRBÁTORI KOSSUTH TSZ-BEN. AZ IDÉN 400 HOLDON TERMEL A KÖZÖS SZÖVETKEZET KUKORICÁT. KÉPÜNK: BAKTI JÁNOS HATSOROS GÉPPEL VÉGZI A VETÉST. Kék Emii felvéted A kísérlet értékelése Készítsenek a fajtapróbáról kis vázlatrajzot, jegyezzék fel a felhasznált szerves és műtrágya adagját, a vetés idejét, fajtánként a növényszámot, a kelés, címerhányás és az érés idejét. Ezek az adatok nagy segítséget jelenthetnek a gazdaságnak, de a környező gazdaságok- nak is, a megfelelő hibridek megválasztásakor. Az érdeklődők számára tegyék lehetővé, hogy szervezett fajtabemutatókon a fajtapróbákat megtekinthessék. Ez nyilván segíti őket is, hogy gazdaságukban növelhessék a kukorica terméshozamát. A vegetáció alatti megfigyelések, a közbeni szemlélődések közben alkotott előítélettől mindenkit óv az intézet. Az egyes hibridek ugyanis különböző fejlődési ritmusúak és így többször megesik, hogy amely hibridek a nyár folyamán a ieg- mutatósabbak. legbiztatób- bak, a végső értékelés során mérsékeltebb eredményt adnak, mint a korábban gyengébbnek látszok. Végeredményben a májusi morzsolt kukorica súlyban kifejezett területegységenkénti, gazdaságosan betakarítható terméseredmény dönti el alapvetően, az egyes hibridek termesztési értékét.
