Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
4971. iprffls SB. ItlftST-MAGYASÖftSfcÄ** S. cftdaf A szép munka RECÉS VASLEMEZ. Ez a padló. Súlyos vaskoriatok. Ezek mutatják a bejárható világot. Morajló, hatalmas gépek. Ezek diktálják az itt lévők munkájának ritmusát. Nehéz vegyszer- és olajszag a levegőben. Ezt lélegzik be műszak alatt. Gumicsizma. Ormótlan munkaruha. Hőség. A verítéket törlő kéz masza- tos nyoma az arcon. Megszokott kép. Fölvillanhat a televízió képernyőjén, szerepelhet újságcikkekben, megörökíthető fényképen. Csak a részletek ,változnak. A recés vaslemez helyett töredezett, olajtól feketésre vált beton a padló. A vaskorlátok helyett maguk a gépek szabják a közöttük járható keskeny utat. A részletek változnak, a lényeg azonos: élő s éltető üzem. Munka. Értéket teremtő emberi tevékenység. Ott, a vegyszer — és olajszagú levegőben, a harmadik ötéves terv legnagyobb szülöttének, a Dunai Kőolajipari Vállalat oldószeres paraffinmentesítő üzemének morajló gépei mellett mondja ki egy kölyökképű technikus: „Szép munka ez!” Frázis? Komolyan gondolta, mert hisz annak értelmében, amit tesz, amit csinálnia kell. Pedig főnökei vannak, akik nem mindig kedvesek, akik utasítanak. A levegő nehéz, a munka piszkos. Mégis: szép munka. Mitől, miért szép a munka? Akkor is, ha piszkos? Ha nehéz? Marx mondta ki a történelem új irányát is kirajzoló megállapítást: a munka emberi szükségletté válik a jövő társadalmában, a szocializmusban. Illúzió lenne ma arról beszélni, hogy ez így van? Már ma is vannak —s nem is fehér hollóként! — olyanok, akik számára az élet egyet jelent a munkával. Mert elégedettek ' vele, örömüket lelik benne, mert értelmét látják. Nyomon követhetik, miként épül be munkájuk a nagy egészbe, miként válik annak szerves, soha többé el nem különíthető, alkotó részecskéjévé. Van közöttük kétkezi munkás éppúgy, mint a szellem szerszámát alkotásra fölhasználó. Találni járműlakatost, fúrómestert mérnököt, mindenféle foglalkozási ágban lelni embert, aki hittel mondja: szép munka. SZÉP MUNKÄT esak «Éyaa ember végzehet, aki « helyén van, aki úgy érzi, hogy amit ő csinál, s ahogyan csinálja, azt más és úgy nem tudja megtenni. Mégis: ritkán, s akkor sem eléggé alaposan figyelünk, adunk erre. A munka pszichológiája és szociológiája tudomány, ma már az, da ezt a tudományt csakis a gazdasági-társadalmi alapok szocialista formája tudja igazán kibontakoztatni. A gazdasági-társadalmi alapok adottak, szocialisták. Mégis: vannak, akik nem hisznek munkájukban, lenézik azt mert rossznak, értelmetlennek, semmiféle örömöt nem tartogatónak ítélik meg. Miért? Mert látják, elég, ha A munkásszálló semmiben eem üt el az új lakótelep többi épületétől: csillogó, széles üvegfelületek, színes erkélyek, merészen hajló vasbeton felületek. Az előcsarnokban díszpálma, szőnyeg, társalgóasztalok, széles, tekintélyes portáspult Előkotrom a noteszemet; gt hét végi munkásvohaton megismert fiú nevét keresem. A portás gyanakodva méreget. — Honnan tetszik keresni? A rendőrségtől? Mert sajnos, azok is elég gyakran megfordulnak erre. A szobában ismerősöm, és három lakótársa. (Már vártak — az asztalon poharak, felbontott. de tele üveg bor.) Kosa László 19 éves, építőipari segédmunkás Erős vál- • lú. szögletes arcú, összekulcsolt kezén kidagadnak az inak. — Én leérettségiztem. Apám azt akarta, maradjak is * a Mfubao. ü» ***»' ősszeütik a bútor eresztékeit, eldolgozni, enyvezni, száradni hagyni nem kell. Elég, ha fölskiccelik a vázlatot a papírra, hisz5 úgysem lesz meg a kellő anyag, a mikron pontosságú megmunkáláshoz a szükséges gépkapacitás. Úgy vélik: elég az, ha megmagyarázzák miért silány az, ami silány. Elég? Kinek kell az ilyen munka? Kinek lehet elég? Embertelenebb, erkölcstelenebb, lealázóbb, mint az értelmetlen, a céltalan, a silány munka, nincsen. Szép munka — csúnya munka. Jó munka — rossz munka. Egyszerű, iskolás párhuzamok. Pöttöm gyerekek Írogatnak ilyeneket a füzetükbe szorgalmi feladatként. Csöpp praclijuk szorítja a tollat, nyelvüket is kidugják szájukon a nagy igyekezetben, hogy — szépre sikerüljenek a betűk, egyenesek legyenek a sorok. Szépre? igen! Már a gyermekben, az alig nyíló tudatú emberpalántában megvan a szép munka, az értelmes erőfeszítés iránti vágy, akarat, elszánás, mindaz, ami kényszerűből, muszájból, nyögve végzettből mássá, örömet, elégedettséget adóvá változtatja a munkát. A homokvárnak is szépnek kell lennie, szépnek a babára varrt ruhának, a faragott vesszőnek, a marná névnapjára barkácsolt, ügyeskedett ajándéknak... Az ifjúvá, majd felnőtté serdült, érett emberből sem hiányoznak e tulajdonságok. ám az ösztönnel kapcsolódó tudatot még sokszor csúffá teszi a közöny. a semmit nem tisztelés. az orra hegyéig sem látó ostobasága. Mert 'ezek még a tiszta, könnyű munkát is nehézzé,. rosszá torzíthatják, nemhogy az amúgy is nehezet. Eltorzíthatják, mert a legfontosabbat: az értelmét veszik el! A KAPÁLÓ, falat fölhúzó, esztergáló. tervező- asztalnál dolgozó ember rövid pihenői alatt mindig fölméri, mit tett, meddig jutott. Tekintete jólesően simít végig a gyomtól tisztult növénysorokon, a habarcs ölelte téglákon, az újat körvonalazó tusnyomokon, ha tudja... Ha tudja, hogy nem marad ebek harmincadjára a termés, nem döntik le a falat. mert közben mást gondoltak vagy éppen valamit elfelejtettek, nem fuserálják el a tervet a kivitelezéskor... Ha tudja, hogy munkája valódi értéke és haszna szabja meg rangját, hitelét mások előtt, ha tisztában van azzal, hogy pontosan azt tette, amit tennie kellett, mert ezt várták tőle. (M) KOMMENTÁR A kiválóak érdeme A megyei tanács vb és az SZMT elnöksége, a tanácsi vállalatok közül az 1970. évben elért kimagasló eredményeiért Kiváló vállalat címmel tüntette ki a VAGÉP-et és a Szatmárvidéki Faipari Vállalatot. Ismeretes, hogy mindkét vállalat vezetése^ évek óta stabil, gyorsain reagálnak az újra, átgondolt iparpolitikát folytatnak. Kiemelkedő eredményeket értek el sok mindenhán. Ezért a VAGÉP például 1960 óta már négyszer volt élüaem, illetve kiváló vállalat, a Szatmárvi- ■ déki Faipari Vállalat is hosz- pzú éveken át az egyenletes és dinamikus fejlődést mutatja. Akad még más is. Ez pedig az ipartelepítés. Két olyan vállalat kapott most ki turné- lést, amelyek úttörők voltak a szabolcsi iparfejlesztésben. És ez mindenképpen érdem. Különösen az. ha számításba vesszük, hogy tanácsi vállalatokról van szó. Jelentős ipari bázisokat teremtettek Szaboles-Szatrn árban. Ismeretes, hogy a VAGÉP kis szolgáltatóvállalatként kezdte a működését, kezdetleges műhelyekben. Két vidéki. telepe lett később: Nyírbátorban és Tiszátokon. Később még az sem rázta meg a VAGÉP-et. hogy — segítve a Haitómű- és Felvonógyár megalapozását — átadta telephelyét. a már üzembe helyezett új telepét, szakmunkásokkal, gépekkel, szociális helyiségekkel segített Újrakezdték mindent. S volt erejük, akaratuk arra, hogy BaJkányban. Deme- eserben újabb telephelyeket létesítsenek. Kisugárzó hatásuk eredményeként fejlődött ki a Nyírbátori Vegyesipari Vállalatból a Vastömegcitoripari Vállalat, s ma már büszkék vágyunk az ebből továbbfejlődött Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregységére. Hasonló szép munkát végzett az iparfejlesztésben a Szatmárvidéki Faipari Vállalat is. ök hoztál? létre áz ÉRDÉRT mátészalkai telepét. Vásárosnaményban a volt téglagyárban megalapozták a ládagyártást, s ebből fejlődött ki a Ládaipari Vállalat gyáregysége. ahol sok nő keresi kenyerét. Ezenkívül főváros' gyártól átvette a faipari szerszámok gyártását. Ezt végzik Győriéi eken. Meghonosított.," a mérővesszőgyártást Nyírből token és a tansaergvártást Mátészalkán és Nyírbéltekeu. A két üzemnek a munkaerő-foglalkoztatottságra a kihatása — a létesült üzemekben — meghaladja a 3 és fél ezret. Ezek taton most nem szerepeltek az ért -ke’é-ekben de mindenképpen ide illenek. F. K. SOROZATBAN KÉSZÜLNEK A MUNKARUHÁK A GÁVAI VEGYES KTS5I KÖZELMÚLTBAN ÁTADOTT ÜJ ÜZEMCSARNOKÁBAN. ELEK EMIL FELVÉTELE. Válság után Kocsordon A megoldás útja: kollektív döntések, jó munkaszervezés Üj vezetőséget választott 1970. június elsején a kocsor- di Uj Élet Termelőszövetkezet. Nyilvánvalónak látszott, hogy a tizenhét | lliós árvízkár, a nyolcad iK mérleghiányos esztendőt hozza. Az elnök lemondott, s a tagság a teljes vezetőség leváltását kérte. A falu hetvenkét tagot számláló pártszervezete nem maradt közömbös az események alakulásában. Szószólója lett a jog.os kívánságoknak. A tsz munkahelyein négy vonhat kommunista dolgozik. Egyétértétíek a kommunisták abban az általános kívánságban, hogy elnöknek Tóth Józsefet, a Mátészalkai Gépjavító Állomás főagrcnó- rreusát hívják meg, aki mintegy két évtizedes közszolgálati ideje alatt sokszor megfordult Kocsordon. tanfolyamok tucatját vezette. Megismerte a falut, a közös gazdaság termelési lehetőségeit. így az új vezetőségbe azok kerültek, akik a tagság bizalmát élvezik. Nemcsak beszéllek A rendkívüli, új tsz-veze- tőségi választást, majd az idei tervtárgyaló közgyűlést, a pártszervezet részéről kezdeményezett tanácskozások egész sora előzte meg. Nem csak beszéltek, eredmények sorát mutatták fel. A talajerő kellő szinten tartása érdekében. az elmúlt év őszén 24 ezer mázsa vegyes műtrágyát rendelt a tsz. A kommunista traktorosok 20 ezer mázsa műtrágyát juttattak ki a területre, a korábbi évek háromszorosát. A kommunista tsz-lagok számára nincs „kényes” munka. A példamutatás erejével hat az olyan cselekedet, mint ifjú Földi Jánosé, Jakab T. Ernőé, akik mint traktorosok, elsőnek kezdték el a tavaszon a vöröshere felülvetéset. ' Ilyen etozrpenyek és munkák közepette dolgozta J>i, partszervezet, az új vezetőségválasztó köz- és tervtárgyaló . gyűlés programját, Sorrendben így zajlottak az események: kibővített pári- vezetőségi tanácskozás, párt- taggyűlés, tsz-küldöttgyűlés. Ez utóbbiba mind a nyolc brigádból 10—10 főt delegált a szövetkezeti tagság. Készpénsf izetés havonta A párttagság — a széles körű észrevételek nyomán — javasolta, jobban kell törekedni a korszerű gépesítésre. Ennek alapján, határozott a tsz tervtárgyaló közgyűlése, hogy a gépesíthető kraszno- dári napraforgó termelését idén 200 holdról 350 holdra növelik. Vegyszerezéssel termelnek 200 holdon kukoricát. A pártszervezet javaslatára fogadta el határozatban a közgyűlés, hogy a munkaegység díjazásról a teljesít- ményes készpénzfizetésre térnek át. Ennek 80 százaié-1 kát havonta rendszeresem előlegezik. Egyhangú tetszés^ sei fogadták el a pártszervezetnek azt az indítványát, hogy — a kedvezőbb, lehetőségek kihasználása céljából. — a háztáji jószágértékesítés a tsz útján történjen. S végül. 28 milliós idei terv teljesítését fogadta; el a ko- csordi Uj Élet Tsz tervtár-. gyalo közgyűlése. Ez reális feladat. Feltételé annak, hogy pontos legyen a bérezés, hogy az egyjagra jutó átlagkere- ‘séf 16-ezer fóripil^rül ala- Kf>* csordon!) Lehetővé válik aa esedékes hitelek rendezése.Nem máról holnapra Sok tapasztalat van árraé hogy egy válságban lévő "közös gazdaságot nem lehet máról holnapra „megváltani.” Uj elnök, új vezetőség csak abban az esetben válthatja valóra a kívánt célokat. ha nem maradnak magukra. A pártszervezet, a falu kommunistáinak jó meglátása, kezdeményezése is annyit fog érni, amennyit » falu jóléte érdekében megvalósítanak belőle. Asztalos Bálint Fiúk a szállóban Hivatalban 1300-at adnak, szakmám nincs, mi mást vá- laszthattam volna? Erővel bírom, a pénz meg rendes: 2500—2800 majdcsak mindig megvan. Dienes István ipari tanuló. Csendes szavú, rebbenő tekintetű fiú. A másik kettő. T. Béla és M. Ferenc nem akar beszélni az eljövetelről. Szótlanul forgatják poharukat, maguk elé merednek. Kosától, még a vonaton elbeszéltekből tudom, hogy T. valami gyerekkori szerelem, M. meg a pesti szórakozóhelyek miatt vette a vándorbotot. Megkérdezem hogy szokták meg a szállót, a városi életet. M. felélénkülve körbetölt, erről szívesen beszél. — Jü «4 naegwn mindenünk. Televízió, játékterem, zuhanyozó, főzófülke — akárcsak egy igazi szállodában. Három mozi is van a közelben... — Meg öt kocsma — jegyzi meg félreérthetetlen hangsúllyal Dienes. — Na és! Otthon is oda jártunk, itt miért keresnénk egyebet! Az persze más, ha randim van, ha olyan a lány, elviszem én akár a Gellértbe is... — Hová jártok legsűrűbben? — Hát... itt van nem mesz- sze a művelődési ház, szombatonként oda megyünk a szállás lányokkal. De nem valami jó hélv. már két verekedésünk is volt a bittes gyerekekkel... — Miért? — Lenézik a szállósokat, hogy malterosok, pedig hát ők is melósgyerekék, csalt éppen városiak, arra vannak úgv fel. Kosának eímzem a kérdést : — Kikkel barátkoztok, vannak haverjaitok? — Nincsenek. — A válasz kicsit mere?'. Mintha a magától értetődő a „nincsenek” lerme — Ha elmegyünk. /együtt megyünk, legtöbbször x mind a négyen. A többi szal- lóssal sem barátkozunk. Van itt mindenféle ember, még börtön viselt is. — Mondta a portás, hogy a rendőrség elég gyakran vizitel. — Múlt héten elloptak egy táskarádiót, azelőtt ingeket, télikabátot. Zárni kell itt mindent Elcsendesedünk. A- téma kínos, egymás közt már sokat meditálhattak ezen. Majd fociról, öltözködésről. filmekről beszélgetünk. Kiderül: a mozi és a televízió a leggyakoribb mulatság, van úgy, hogy szignáltól szignálig nézik a műsort Cihelödok, még egy utolsó pohár. Oldottabb a hangulat, most már megkérdezhetem: _Azzal, hogv ellőttetek, tulajdonképpen mi változott az életetekben? Munka ma már otthon is akad. új barátokat nem szereztetek, mozi, televízió. kocsma, művelődési ház a faluban" is van A pénz? Aki utazik, annak a. különbség el is megy. K. kapásból válaszol, látszik, 'nem először mondja el ezeket _ Igaz, hogy jobban magunkra vagyunk hagyatva, de így jól. vagy rosszul, mégis a saját, lábán áll az ember... Küldési József Olvasónk írja: Bolt a tanyán B a k t alór á n t h á za - FI ór a-t a- nyán a lakosság élelmiszeres vegyes "cikkekkel történő ellátását biztosító bolt rendkívül elavul!, korszerűtlen. As épület sem .alkalmas arra, hogy ott bolt legyen, annak rendbehozatala, tatarozása már nem célszerű. Tanyánknak 220 lakosa van, úgy érezzük, jogos kérésünk, hogy nyissanak tanyánkon egy új, korszerű üzletet. Mar egy javaslat is elhangzott: a régi iskola és pedagógusiaké:* épülete — amely most üresen áll —. kiválóan alkalmas egy új üzlet kialakítására, még raktárhelyiségnek t* lenne helye. Javaslatunkat ugyan helyeselték az illetékesek. de nem tudjuk, hogy a megoldás miért várat oly soká magára? — írja levelében Kovács István tanácstag Fkjca-Uiayárai,
