Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
«n apr-nts t«. fin n»r »» » r,v a nnnw a r» f <tiän1 Megteremtődi k a gyorsabb fejlődés i 'tételei Beszélgetés Szilágyi Imrével, a KSh legyei KÉPVISELŐJELÖLTEK 18-as számú választókerület 20-as számú választókerület Spisák András Bánóczi Gyula igazgatósága vezetőjével Nem látványos munka, de roppant izgalmas annak, aki •árt a számok adatok nyelvén, aki a Legtöbb ember számára élvezhetetlenül száraz számtengerből kutatja a társadalmi-gazdasági összefüggéseket. s azt a tudomány rangiára emeli. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága ti- aesnkilenc éve alakult, s azóta tartja kezét Szabolcs-Szat- már fejlődésének ütőerén. Nyolcvanhatan mérnek, elemeznek. jeleznek úgyszólván mindent. ami itt történik. Precíz munkával, hiszen elég egyetlen téves adat, máris torz a kép. Nekik pedig őszinte képet kell adniuk. Vannak, akik azt hiszik, hogy a statisztika ma elektronika. sematikus adatgyűjtés — és ezzel kész. Szilágyi Imre. az igazgatóság vezetője cáfol: a tulajdonképpeni sfatisztikusi tevékenység csak ezután kezdődik S bizonyításképpen megmutat több szekrényt megtöltő kötetet, tanulmányt értékelő cikket — Mit ad a statisztika a megyének? — Hatszázezer ember életét. az élet változásait Az eredményeket s azt is mutatja, amit még tenni kell. Ha csak egy évig nem elemezzük alaposan a helyzeteit, már nem is ismerjük a megyét —■ Ml az, ami önt a legkellemesebben érinti a tizenkilenc esztendő változásainak folyamatából? — Hogy megteremtődtek a feltételei egy nagyon eredményes fejlődésnek. Míg 1052-ben a munka, a megélhetés volt a gond míg egyértelműen mezőgazdasági jellegű volt megyénk, ma már több körzetünkben — a városokban és a tlszavas- Vári, klsvárda—záhonyi, nyírbátori, vásárosnaiménvi körzetben — vegyes jellegű a tájegység. Az úl ipari üzemek és a mezőgazdaság fejlődő technikája képesek lesznek megkötni az emberek mind nagyobb hányadát L/treiöt+pif azok a települések. amelyekre már lehet építeni. — Wo e’őtt van két statisztikai évkönvv, az 195?-es és az 1970- es. Mit tart érdemesnek ezek alapiin ŐSZ’ szehasonlítani? — Sok mindent el kellene mondani. De csak ahogv lapozok: itt van mindjárt a csecsemőhalandóság. 1037- ben ezer gverek közül ISO nem érte meg az egv évet. ötvenkettőben ez a szám 79 ma pedig 3G Ez mutatta az akkor) é8 a rnai életszínvonalat a lakásköriilmérjyeicrit az egészségi'wi ellátást és még sok mindent — Mondana vab- ir*H a mezőgazdaságról? — A kert és szótő összterülete még ötvenhatban is 36 500 hold volt * ebben szerenelt a dzsungel, s a szórvánvcvümölrsös is. Tavaly ezek nélkül 73 000 holdas gyümölcsösünk volt Nag'diz^mi méretek, jól ápolt, exporttermelésre képes kertek Még egv összehasonlító a(Jat' tavaly lényegesen f.'.WU Mer 1006 Vadonnal több ken véren Korát t»rmeP rrvvrvénk ü’bben benne van a 161 kezelt tatai a gépéis munkáia a mfitrágva gr okos «Tervezés g jobb fajta — a az. hogv a szóéin- liv+r mezőgazdaság mire ke Des — Hányán dolgoztak tizenkilenc éve a megye iparában? — Pontosan 4347-en. Olyan üzemünk, amely kétszáznál több munkást foglalkoztatott csak három volt. A kisvár- dai Vulkán, a demecseri keményítőgyár és a nyíregyházi fermentáló. — És ma? — Harmincnál több az ilyen üzennünk S több olyan munkahely is van, ahol a létszám meghaladja az 1500- at. A meeve szocialista iparában 35 000 ember dolgozik pillanatnyilag. És sorolhatnám tovább, mit változott még itt az élet — Tessék. — Például nagyon nagydolognak tartom, hogy az 52/ 53 as tanévbe\ négyezer-ki- lencszázharminchárom tanuló járt a középiskolákba megyénkben, jelenleg közel tizenegyezer. Főiskolás egy sem volt helyben, ma ezer- kétszázhatvanhét csak a nappali tagozatokon. S hogy nem teltek az évek feleslegesen, azt ez Is bizonyítja: az 1960-as népszámlálás idején a tizenöt éven felüli lakosság húsz, ma negyvenkét százaléka rendelkezik az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettséggel. Ak- kqr a tizennyolc éven felüli szabolcsiak öt ma 10,8 százaléka érettségizett, vagy végzett főiskolát, egyetemet Jelenleg tízezer a megyében élő diplomások száma. Nem kell bizonygatni, hogy ez mit jelent — Mit mérnek most, amit még nem tudtak mérni 1952- ben? — Ilyen új rovataink vannak, mint ipari gépgyártás, gumiipari termékek exportja, perlit, rnullit stb. Ha akkor lett volna a megye iparának cikklistája, s összehasonlítanánk a maival, ég és föld a különbség. Ma teljesen komplett gyártmányaink vannak, míg akkor a jellemző Inkább a nyersanyag, a félkésztermék volt S nem mondok újat azzal, hogy akkor az építőipar kézi munka volt, anyaga tégla, homok, mész. Ma szerelőipar, anyaga tufa, gázszilikát, kohóhabsalak, panel, blokk. Pékár Jani már nem éL Míg élt tizennégy évéből két évig kisdobos volt a kisváros fúvószenekaréban. Kotta nélkül dobolta a Szózat, a Kossuth- és tűzoltóinduló do- bolnivalóját. A Szózatban kevés volt az ütnivaló, de Jani azt is rendszeresen elvétette. Szilárd bácsi, a zenekar akkori karnagya nem állhatta, azt mondta, büdös. Pedig Jani tiszta gyerek volt, csak a szakmája volt a veszte. „Laboráns” volt heti 3 pengőért az „Aranyszarvas” patikában. Innen volt az az átható szaga is. A laboráns- sága pedig abból állt, hogy a Főtéri közkútból naponta négyszer vitt vizet, egy kiskocsira szerelt nagy hordóval. Követ is mosott. Még büszke is volt a laboránssá- gára. dehót már nem él a kis Pékár. Mert hiába volt Pennfente, ktskukta c. latin konyhán, akkor még nem isházgyári e, riban nem háztartási ge gángépkocsi, felsőfokú inté sok minden n ami van. Vagy: akko>lt televízió, em volt mami voltak lyeink. És volt még, mutat- U éle- 1 is. — Ezek ják az eml tőnek váUozt — Ezek is, de méi tsok is. Például, hogy akk kilencvenhárom községi, en volt villany, ma mint a kétszázharmincban. 4. háztartás fogyasztott vi. mos energiát, jelenleg ent» a háromszorosa. S a villan megváltoztatta az élelet mindenütt Végül még két szám — hiszen mi a számok nyelvén gondolkodunk —: ötvenkettőben kétszázhatvan, hetvenben négyszáznyolcvan orvos élt megyénkben. — Meggyőzőit, a számokkal lehet politizálni. — Lehet és kell is. Ezek a kiragadott összehasonítások önmagukban is politizálnak, bizonyítanak, agitálnak: milyen nagyszerű évek vannak mögöttünk. — ügy tudom, az igazgatóság él is a lehetőséggel. Hogyan? — Számos tanulmányban elemeztük megyénk helyzetét, tártuk a megyei és az országos vezetés elé a mindig hű képet megyénk és má* tájegységek közötti különbségről, a megyénkén belüli aránytalanságokból, gondok- róL Elfogultság nélkül mondhatom, egy-két téglával talán mi is hozzájárultunk ahhoz a nagyméretű változáshoz, ami itt végbement, hi szén a tényeket jól kamatoztatták a niegye javára A statisztikus is szabolcsi lakos, nemcsak számokká’ bajlódó, de megyéje sorsáér érző ember is. örül a fejlődésnek, s mostanában mind több oka van az örömre. De az országos összehasonlító adatokat is látja. Azt mond ja, van még kit, kiket utolérnie. S ez további tettekre sarkallja az elektronikával dolgozó, de szívvel érző embert Kopka János merték a penicillint, sem a sztreptomicint, s ez az angyalképű, kedves, kis kölyök azóta a menyországi zenekarban játszana, ha volna ilyen. A kis Pékár különben remek pajtás volt, kifogyhatatlan a csínytevésben. Piacon soícat ácsorgó kubikos papája tizennegyedik gyerekként tartotta számon, ha ugyan számolgatta őket szómlálha- tatlan gondjai között. Volt még egy büszke beosztása Pékár Jancsinak. Hajnalban járdát sepert a Fábri és Reiner cég előtt, s mert a patikához nem volt messze, nekik is „ki-kifutott” olykor. Némi pénzmag ezért is jött kezéhez. Emiatt sok taslit kapott a karnagytól. A zenekari próbákról rendszeresen elSplsák András szegényparaszti szülők hetedik gyermekeként . a nagykállói járás egyik kisközségében, Érpatakon született. Az érvényesülés útját előtte is a felszabadulás nyitotta meg. Szívesen emlékezik arra az időre, amikor tanítóképzőben diákoskodík, majd a Nyíregyházi 4-es számú Általános Iskolában tanít. 1051-ig tanítóskodott Nyíregyházán, ezután a Szakszervezetek Országos Tanácsához -.érül Budapestre. 1057-ig dolgozik a pedagó- us-szakszerveze.ben. Szakszervezeti munkásé rán sokat járt Szabolcsban. A felesége is bölcs megye szülöttje. Közelebbről a vásá- aményi járásból származik. Ezért is vá- i ottálc ezt a járást, amikor tanulmányi fel- ü őnek kérte magát. 1958-tól a járási tana űnökhelyettese lett. Egy évet dolgozott a j i pártbizottságon is, majd 1964-ben a jára mécs vb-elnökévé választották. Hivatali kaja mellett a pártban magas vá- lasztt ;szt3égeket tölt be. Tizennégy éve a párt j i végrehajtó bizottságának tagja. 1950-tc dig tagja a megyei pártbizottságnak is. A vú 'snaményi járás még a kevésbé iparosodó, -.abolcsban is az elmaradottabb területek k tartozik, kedvezőtlen a talajadottsága U nagyon meg kell dolgozni a jobb megélh ért. Mint kulturális ügyekkel foglalkozó éli \elyettes, már abban az időben Is sokat f» Vkozott a járás mezőgazda- sági problémán A közművelődési és népművelési feladat t mindig eszköznek tartotta az emberek t|h nak, életmódjának megváltoztatásához. N érdemei vannak a járás mezőgazdaságál átszervezésében. 1964- től, mint a járási tai vb-elnöke tett sokat a szövetkezetek megszi, ításáért. A mezőgazdasági . lelés fokozása mellett a járás lakosainak ^színvonalát a foglalkoztatottság bővítésév ehet növelni. A IV. ötéves tervben a járá Tületén több ezer ember foglalkoztatását kel. ígoldani. Ma még sok az egy keresőre jutó e. tottak száma és az országosnál jóval alacsor, >b az átlagkereset is. Ha csak ezeket a tee két említjük, máris lesz miért tevékenyked ibben a járásban a leendő képviselőnek. A vásárosnaményl és a nyí. dai jelölőgyűléseken még sok-sok helyi mivalóval bízták meg a választók jelöltjül Spisák András több, mint két évtizede áll :őz szolgálatában, mindennapi munkája , olgozók jgyének intézése. Hivatásává, életele ’é vált a társadalmi tevékenység. A képviseli. iltség megtisztelő bizalom számára . Ha meg osztják április 25-én, erre a bizalomra rá h kar szolgálni. Ahogy eddig, úgy ezután is a 'ás dolgozóinak segítségével, összefogás 1, együttesen oldják majd meg a Hazafias l front programjában foglaltakat. Szabolcs-Szat- márban is távolról, Csenger- ből Indult Bá- nóczi Gyula életútja. Apja itt volt gazdasági cseléd, majd az elsők között lépett be, lett egyik alapító tagja a csengeri Lenin Tsz-nek. Legkisebbik gyermeke szülőfalujában kezdte iskoláit, majd a Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum elvégzése után a Debreceni Agrártudományi Egyetem következett. A diploma, a mérnöki képesítés birtokában a nagyvarsányi gépállomáson vállalt munkát. Nem sokkal később a Hodászl Községi Tanácsnál nevezték ki mezőgazdasági felügyelőnek, s itt már nemcsak szakmai feladatokkal kellett megbirkóznia. Közéleti tevékenységét mégis 1959-től jelölhetjük: ekkor a nagykállói gépállomás párttitkári funkcióját bízták rá, közben rövidebb időre a nagykállói járási pártbizottságon dolgozott, majd 1961-től a vásárosnaményi járási pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője, később a járási pártbizottság titkára. A felkészült, szerény és szorgalmas fiatalember igyekezetére nemcsak közvetlen munkahelyén figyeltek fel, számon tartották másutt is. 1865-ben még nagyobb feladatot bíztak rá: megválasztották a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkárává. A legutóbbi képviselői és tanácsválasztások alkalmával újabb fontos feladatot kapott. A 19-es választókerület — a fehérgyarmati járás 34 közié-"" gének több, mint negyvenezer lfikosa — szavazott bizalmat Bánóczi Gyulának, s felhatalmazta arra, hogy képviselje érdekeiket a Parlamentben. Miközben eleget tett sokrétű feladatának a megye ifjúsági életének irányításában, közben, mint az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagja, aktívan részt vett a parlamenti munkában is. S amikor már látszott volna a közös erőfeszítés eredménye, akkor jött az árvíz. A katasztrófa főként az ő választókerületének lakosait sújtotta. A képviselő azokban a hetekben, hónapokban idejének nagy részét a reményt - vesztett emberek között töltötte, biztatott, bátorított és intézkedett. — Most mégis úgy érzem, még többet kell együtt lenni a választókkal. Érződött ez a jelölőgyűléseken is, hiszen a problémákat leginkább a helyszínen lehet felfogni. Mert probléma van még bőven. Igaz, az elemi csapás okozta károk nagy részét már sikerült pótolni. De nem mindent. Sok létesítmény vár még újjáépítésre és nagyon sok ember várja még a további bíztatást, a jó szót és a segítséget. Bánóczi Gyula, — akit 1970 őszén a párt megyei végrehajtó bizottsága tagjává is megválasztották — fiatal kora ellenére jó ismerője a legfontosabb társadalmi gondoknak. Munkabírását, eddigi tapasztalatát szeretné e gondok gyorsabb apasztásának szolgálatába állítani. késett. Többnyire futtában eszegetett, ha volt valami szerzeménye. Ami nem lett volna akkora bűn, mint az, hogy a Fábri és Reiner citromot is tartott, s ha már valamihez Jancsi hozzájutott, abból előbb-utóbb turpisság született. így lett baj a citromból is. Amint egyszer elkésve megjelent az ajtóban, már javában próbált a zenekar. A karnagy nem láthatta őt. mert az ajtónak háttal állva dirigált, de a zenekar tagjai annál jobban látták, s amikor a kis imposztor elővette citromját, csak úgy kézzel szétcíbáita és elkezdte nyalogatni, egyszerre elhallgatott klarinét, fuvola, kürt, s csak a nagydob és cintányér dolgozott. Kapo 's érte, dehát ilyen volt a Pékár. Kár, hogy csak volv legkönnyeztük, amikor fei » posztóval bevont kis dobj más vitte a temetésén. Igé. 't, hogy nem feledjük. Del. hol vannak azok az igére. ? Majdnem négy tizedet váratott magára ez a á emlékező néhány sor is, hogy napvilágot iát, ahhoz egy másik kis dobos meg je ése adott élményt. Találkozásunk úgy e t, hogy az egyik vidéki, kü, ségi iskola farsangi mulatt gának mókás felvonulása egymást követték a kis iskolások ötleteit dicsérő eredeti és főleg házilag készült jelmezek. Volt Hófehérke, madárijesztő és öreg juhász, de volt olyan is, amelyet a pékár! idők gyerekei még nem Ismertek. Az egyik legényke tévének, a másik űi hajósnak, mosógépnek, a következő rakétának álcázta magát A jelmezek bevonulását kelle- jnes muzsikával úttörők zenekara kísérte. Alig voltak néhányan, de felszerelésüket sokan irigyelhetnék. Ritmusukra táncolt a sok kis iskolás és nagyon boldogan szórakoztak. A zenekar tagjai helyes, kulturált legénykék, de közülük egy, a dobos egyszeriben ifj. Pékár Jánosra emlékeztetett. Nagyon megtetszett és arra gondoltam, milyen más világban kínlódott az én Jancsi pajtásom, és mennyire más az élete ennek a kisdobosnak, Kormos Lacinak. (A névben szándékosan tévedtem egy kicsit.) Kormos Laci arcán épp úgy tt láttam a .kedves mosolyt, emében az í örök gyermek r.ta csillogását, mint akkor t a kis Pékárnak. Termete, k \ 14 éve, egyező, mégis m. iyi különbség. Mennyivel má 'léket tudott a világról az . régi kisfiú. Hammel József A kis Pékár
