Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
«. «KöaJ JrELET-MAGYARORSZAC» ÍMT1. április IS. HÉTFŐ: összeült az EAK, Szíria, Líbia és Szudán államfői értekezlete Kairóban. — Koszigin fogadta India és Pakisztán moszkvai nagyköveteit. KEDD: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslata Korea békés egyesítésére. — Zavargáson Ceylonban. SZERDA: Nimeri szudáni államfő és Riad egyiptomi miniszterelnök Moszkvába utazott. — Péter János hivatalos látogatásra Rómába érkezett. — Csou En-laj fogadta az amerikai pingpongozókat. CSÜTÖRTÖK: Belehalt sérüléseibe Rolovics stockholmi jugoszláv nagykövet. — Három arab államfő tárgyalásai Benghaziban. PÉNTEK. Négyhatalmi nagyköveti találkozó Nyugat- Berlinben. — Péter János VI. Pál pápánál, közös közlemény az olasz—magyar tárgyalásokról. SZOMBAT: Heves harcok az indokínai hadszíntereken. — Nixon beszélgetése amerikai főszerkesztőkkel. Ritkán adódik a világpolitikában olyan látványos és váratlan fordulat, mint amilyen most a kínai—amerikai viszonyban az Egyesült Államok asztaliteniszezőinek pekingi meghívása nyomán alakult ki. A sportban eddig is sokszor jelentkezett a politika hatása, olimpiákon, nemzetközi versenyeken gyakran ütköztek meg politikai és sportérdekek. Arra már kevesebb példa adódott, hogy a politika használjon ilyen nyíltan sportbeli lehetőségeket. .. A Pekingbe meghívott amerikai asztali teniszezők tiszteletére a sportcsarnok falaira kitettek ilyen jelmondatokat: „Éljen a világ népeinek nagy egysége!”, miután eltüntették a „Le az amerikai imperializmussal és láncos kutyáival!” feliratú táblát, amely korábban a csarnok dekorációjának egyik állandó eleme volt. Az egyik amerikai pingpongozó azzal lett a pekingi 18 000 néző kedvencévé, hogy vörös szalagot font vállát verdeső hajába és a nyugati hírügynökségek jelentése szerint még külön akrobatamutatványokkal is szórakoztatta a közönséget. Politikai akrobatamutatványnak számít, hogy a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok viszonyában ilyen hirtelen változások jelentkeznek. Nixon elnök például azzal egyidő- ben, hogy Csou En-laj miniszterelnök fogadta az amerikai asztaliteniszezőket és a „barátság újrakezdéséről” beszélt előttük, bejelentette az amerikai kormány egész sor új rendelkezését. A többi között azt, hogy a Kínai Nép- köztársaság állampolgárai ezután beutazási vízumot kaphatnak az USA-ba, vagy azt, hogy az amerikai hajók szállíthatnak már kínai árukat, olyan amerikai hajók pedig, amelyek más állam lobogója alatt járták a tengereket, befuthatnak kínai kikötőkbe is... E hírek hallatára e sorok írójának nyomban eszébe jutott egy kis varsói műemléképület, a Mysliew Iczki-palo- ta, amely egykoron a lengyel királyok vadászlakjául szolgált, a közelmúlt diplomácia történelmében pedig a hétpecsétes titokkal őrzött kínai— amerikai nagyköveti találkozók színhelye lett. 1955-ben kezdődött a népi Kína és az USA ilyen érintkezése — még Genfben. Később került át — főleg személyi okokból — Varsóba a nagykövetek találkozássorozata. Valószínű, hogy a nagykövetek megbeszélésein diplo- matikusabb csomagolásban kerültek napirendre a két kormány egymás elleni vádjai, ugyanakkor azonban kölcsönös javaslatai is. Mert például 1968. november 26-án ezt olvashattuk az Uj Kína hírügynökség egy jelentésében : „A kínai kormány a nagyköveti megbeszéléseken tizenhárom év során mindig fenntartotta két követelését: az amerikai kormány vonja ki fegyveres erőit Tajvan tartományból, kössön egyezményt a kínai kormánnyal a békés egymás mellett élés öt elve alapján...” A mostani kínai kezdeményezésekre ráillik, amit mára Nixon-kormányzat tevékenységének előestéjén sugallt kínai javaslatok kapcsán megfogalmazott a világsajtó: Peking ki akar törni a „kulturális forradalom” okozta elszigetelt helyzetéből, Kína a harmadik szupemagyhata- lomnak érzi magát és mint ilyen; a harmadik világ, az elmaradott országok nagyhatalmi szócsöve akar lenni az USA és a Szovjetunió mellett, azokkal szemben. Valószínű, hogy a pekingi és washingtoni javaslatok és gesztusok ugyanúgy követni fogják most egy darabig egymást, mint ahogyan egy labdamenetben a zöld asztal fölött pattog a kaucsuklabda... Stílusos folytatás, hogy amerikai részről már nem asztaliteniszezőket, hanem teniszezőket hívtak meg. Olyan sportolókat, akik már nagyobb területen, nagyobb labdával, nagyobb ütővel játszanak... Ez a kínai—amerikai gesztussorozat nem terelheti el a figyelmet az Egyesült Államok indokínai agressziójáról. Bár Nixon a csapatok kivonását ígéri, a háború „vietnamizálásának” tervéről, vagyis az indokínai háború folytatásáról azonban nem mond le. A harcok a félsziget hadszínterein, Dél- Vietnamban, Kambodzsában változatlan hevességgel folynak, laoszi békés falvakat tovább bombáznak amerikai terrorlegények... A népi erők ugyanakkor lankadatlan he- vességgel ostromolják a sa- igoni bábcsapatok és amerikai segítőik, irányítóik állásait. A Közel-Keleten ezen a héten az arab államok között három diplomáciai „front” alakult ki. Három probléma merült fel: Huszszein jordániai király csapatainak és a palesztin felszabadító szervezetek összeütközését miként lehetne a jövőben elkerülni, össze lehet e hívni az arab államfők újabb csúcsértekezletét, végül, hogy megvalósítható-e és milyen ütemben a tripoli charta országainak mind szorosabb szövetsége, uniója? A tripoli charta ügye újabb keletű. Az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia, Szíria és Szudán államszövetségéről van ebben szó. A négy ország államfője a hét elején előbb Kairóban tárgyalt egymással az unióról, majd Nimeri szudáni el-- nök hirtelen Moszkvába utazott. A három másik államfő Kairóból a líbiai Bengha1 ziba tette át tárgyalásainak színhelyét Közben Riad egyiptomi külügyminiszter szintén Moszkvába ment tárgyalni. Európai viszonylatban fontos diplomáciai eseménynek mondhatjuk külügyminiszterünk olaszországi útját Péter János tárgyalópartnereinek felemlítése is jelezheti a látogatás jelentőségét Sara- gat köztársasági elnök és Colombo miniszterelnök is fogadta külügyminiszterünket aki természetesen főleg A’d Moróval vitatta meg a ké ország kapcsolatainak ala kulásán kívül az európai biz tonsági konferencia élőké szításénak kérdéseit Ismeretes, hogy az össz európai értekezlet összehí vásához a NATO-hatalmak példáu' olyan feltételt ir szabtak, mint a nyugat-berlini kérdés rendezése, vágj' legalábbis előrehaladás a négy nagyhatalom nyugat berlini tárgyalásain. A nyilvánosságra került részletekből most már tudjuk: a Szovjetunió március 26-án igen részletes tervezetet terjesztett a három nyugati nagyhatalom képviselői elé. A nyugat-berlini rendezés új elemei találhatók ebben, a városba irányuló tranzitforgalom szabályozásától a nyugat-berlini polgároknak az NDK-ha való utazása kérdésén át egészen odáig, hogy a nyugatnémet diplomácia bzo- nyos konzuli tevékenységet végezhetne külföldön a nyugat-berlini polgárok javára. A rendezés természetesen magába foglalná annak leszö- gezését, hogy Nyugat-Berlin politikailag nem tartozik az NSZK-hoz. Pálfy József Válaszlói gyűlések megyénkben v 1 ' Április 16-án, pénteken Újabb vál 'tói gyűléseket rendeztek a megye három községében. A 19-es választókerület gyűlésén, melyet a cégénydá nyádi művelődési házban tartottak, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet és felszólalt a kerület két képviselőjelöltje: dr. Sándor Erzsébet és Széles Lajos. A nyíribronyi művelődési házban Fülöp János, a 6-os választókerület képviselőjelöltje, a I3-as választókerületben, az ököritófülpösi művelődési házban Danes Józse] képviselőjelölt találkozott választóival. (Folytatás az L oldalról) lyik. Szabolcs-Szatmár és Nyíregyháza saját fejlődése példáján át mutatta meg, mit jelentett az elmaradottság és milyen nagy utat tettünk meg. Említette a tanárképző főiskola, a szabolcsi iskola- és művelődési program megvalósításának nagy jelentőségét. Elmondta, ezek sokat jelentenek, de a kulturált, a közösségi emberért a szocialista kultúr» értékeinek széles körű terjesztésével, neveléssel nagyon sok fronton kell egyszerre harcolni. A tudományos-technikai forradalom korszakában élünk, ezzel lépést kell tartani. Ezt sem szabad azonban úgy értelmezni, mint azt a kapitalista világban teszik. Nekünk sokoldalúan képzett kommunista szakembereket kell nevelni, ezekre Van szüksége országunknak, népünknek. Államrendszerünk az embert szolgálja A termelés, a nemzeti jövedelem, a termelékenység alakulásáról szólva az előadó elmondta, hogy ezek összetartozó fogalmak, életszínvonalunk eddigi és további javításának is a feltételei. Ezek a belső feltételek. Arra is nagy szükség van. hogy zaklatott világunkban biztosítsuk az építőmunka külső feltételét, békéjét. Úgy véljük, hogy ezt a feltételt biztosítjuk akkor, amikor együtt menetelünk a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, s e szövetségi rendszerünket óvjuk, állandóan és következetesen szilárdítjuk. Biztosak vagyunk abban, hogy az emberi élet jövője a szocialista világ, a fejlődés szocialista útja. — Ezt az utat jártuk az elmúlt négy évben, s most bátran mondhatjuk, hogy nem hiába és hogy nem helytelen politikai vönalra adták állampolgáraink négy évvel ezelőtt a szavazataikat. Arra a kérdésre, hogy milyen politikára kérjük a szavazatokat most, azt válaszolhatjuk, ami pártunk X. kongresszusának fó jelszava is volt: tovább ezen az úton, magasabb szinten! A politikai hatalom erősítése minden dolgozó ember érdeke. Ha az fejlődik, minden elképzelés megoldható, amely ezt az érdeket szolgálja Biszku Béla elvtárs ezt követően arról szólt, hogy a X. kongresszus kijelölte fejlődésünk fő vonalát a gazdaság, a kultúra, az életszínvonal javulása területén. ■ Biztosak vagyunk abban, hogy összefogással, együttes erővel ez a program megoldható. Fontos célunk, hogy még tovább fejlesszük a tanácsokat, egész államrendszerünket, hogy az szolgálja jobban a dolgozó embert, vonja be a lakosságot még jobban a hatalom gyakorlásába, az ügyintézés, az államigazgatási munka ellenőrzésébe. Ezt célozzák elsősorban a tanácsok nagyobb lehetőségei. A demokratizmus helyes érvényesülését úgy értelmezzük, hogy a jó és fegyelmezett munka együtt jár az emberek nagyobb beleszólási jogával, e jogaik gyakorlásával a közügyek intézésében. Nem árt hangsúlyozni, hogy a hatalom nem személyeké, hanem a népé. Nekünk egyenes gerincű, szókimondó emberek kellenek. A tömegek erejével kell küzde- nünk azért, hogy levetkőzzék az úri Magyarország itt-ott még ható örökségét, sehol ne tűrjék meg a talpnyalást, a protekciót. Harcolnunk kell az ilyen egészségtelen jelenségek ellen — noha nem ezek a jellemzőek — így kell alakítanunk, formálnunk a közszellemet. Továbbra is segítjük ,t ^ a megye iparosítását Gazdasági céljaink szépek, lelkesítőek. Jelenleg közepesen fejlett ipari ország hazánk, de ha megvalósul a magasabb szintű tervgazdálkodás, úgy az ipar 32—34, a mezőgazdaság 15—16 százalékkal növeli termelését a negyedik ötéves terv során. Ennek következtében nagy lépést teszünk előre, s majd elmondhatjuk, hogy Magyar- ország fejlett ipari ország, korszerű mezőgazdasággal. Elmondta: hasonlóan nagy arányú fejlesztés előtt áll Szabolcs-Szatmár megye is. E táj gyors ütemű fejlődése tulajdonképpen már a harmadik ötéves terv során megindult. Ez megmutatkozott az új ipari üzemek létesítésében, a régebbiek korszerűsítésében, bővítésében egyaránt. A mezőgazdaságban kialakultak a szocialista termelési viszonyok, 3 ezáltal lehetőség nyílt a termelőerők fejlesztésére, az anyagi bázis létrehozására. E fejlődésben már jelentős szerepet játszik a megye saját alapjaival. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szabolcs e páratlan méretű fejlesztését az egész magyar munkásosztály nagyfokú áldozatkészsége tette és teszi továbbra is lehetővé. Szabolcs ma fejlődő iparral rendelkező és korszerűbb mező- gazdasággal termelő megye — és ez nagyon nagy dolog! Ismertette Biszku Béla, hogy 1965 és 1970 között jelentősen növelte termelését a szabolcsi mezőgazdaság, ipar és építőipar. Ez lényeges és fontos — hangsúlyozta, — de a megye munkaerő-problémáit még nem oldotta meg. Még ma is több, mint 30 ezer ember ingázik el a megyéből, s ezt a párt és a kormány számon tartja, ezen a továbbiakban is változtatni akar. De azt kérjük, hogy az újabb munkahelyek létrehozásakor arra is gondoljunk: ezek az üzemek egyúttal termelékenyebbek legyenek, mert ez Is mindannyiunk érdeke. A szónok a következőkben ismertette a negyedik ötéves terv fontosabb céljait. — A nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedik. Arányosan fejlődik az ipar és a mezőgazdaság. Növekszik az életszínvonal, amelynek alapja a termelés, a termelékenység további növelése. A munkások, alkalmazottak reálbére országosan 16—18, Szabolcs megyében — tekintettel a viszonylagos elmaradottságra — 20—22 százalékkal emelkedik. A reáljövedelem országosan 25—27, megyénkben 30 százalékkal növekszik öt év alatt. A területfejlesztésben a megye kiemelt helyen szerepeli — A negyedik ötéves terv megyei céljai összhangban vannak a központi célokkal, . azonban a fejlődés üteme, dinamikája gyorsabb lesz, mint másutt. Az ipari termelés évente 13—14 százalékkal növekszik és újabb 18—20 ezer munkahely létesül. Újabb gyárak, üzemek épülnek, mint például Nyíregyházán az új gumiabroncsgyár, hullámpapír és zsákgyár, tejporgyár, a Nyírségi Nyomda, a Hajtómű és Felvonógyár új üzemcsarnoka. Egyik legnagyobb beruházásunk a mátészalkai kötöttárugyár építése. amely mintegy háromezer dolgozót foglalkoztat majd. Megépül ott a Magyar Optikai Művek gyáregysége és egy korszerű bútorgyár is. Kisvárdán üzembe lép a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a baromfifeldolgozó üzem és az Öntödei Vállalat új mintakészítő üzeme. Tovább fejlődik Nyírbátor ipara. Bővül a motorkerékpárgyár üzeme, megépül az Auróra Cipőgyár. Szabolcs-Szatmár megyén belül Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Vásá- rosnamény lesz majd a beruházások és fejlesztések központja. A szabolcsi építőipar őt év alatt 13,5 milliárd forint értékben épít létesítményeket. A házgyári lakások építése jelentősen javítja a lakás- helyzetet. 1971 és 75 között újabb 20 ezer lakás épül a megyében. Be kell fejezni az árvíz sújtotta területeken a lakóházak építését és a művelődési, az oktatási, az egészségügyi és a mezőgazdasági létesítményeket is meg kell építeni. Javul a megye közlekedése is. Mintegy száz autóbusszal bővül a jelenleg meglévő közlekedési eszközök száma. Nagy feladatot kapott a megye mezőgazdasága is, amelynek mintegy 20 százalékkal kell növelni a termelését. Különös hangsúlyt kap a takarmánytermelés, hiszen fejleszteni kell az állatállományt. A negyedik ötéves terv során fejleszteni kívánjuk a művelődési intézményhálózatot. Uj megyei könyvtár, korszerű művelődési központ létesül Nyíregyházán. Kisvárdán, Mátészalkán, Nagykállóban új művelődési házak építését tervezik. Óvodákra állami erőből 70 millió forintot fordítunk. El kívánjuk terjeszteni a nyíregyházi példát, ahol az üzemek és vállalatok hozzájárulásából a tervezettnél 600-zal több óvodai férőhelyet tudunk megépíteni. Javul a megye egészség- ügyi ellátása. Megépül az új kisvárdai kórház és — amire régen nagyon nagy szüksége van a megyének — megkezdődik a nyíregyházi ezerágyas kórház építése. Szakrendelők létesülnek Kisvárdán, Nyírbátorban és Tisza- lökön. Nyíregyházán megoldódik az ipari vízellátás, az árvíz sújtotta területeken 21 község kap vízművet, vezetékes vizeit, a járási székhelyek mindegyikében lesz vízmű. A jelölőgyűléseken is _ elhangzott, hogy az új ötéves tervben a megye gazdasági, kulturális fejlődése nagyban függ a fegyelmezett munkától. Jóleső érzés, hogy a jelölőgyűlések több mint 200 ezer Szabolcs szatmári résztvevője, is, támogatásáról biztosította ebben pártunkat. Nagy szükség van erre, hiszen'‘Vrafitatánk valóra váltásához a vezetők és a termelő munkán dolgozók összefogása, együttes erőfeszítése nélkülözhetetlen. Biszku Béla elvtárs ezután munkánk nemzetközi feltételeiről szólt. Elmondta, külpolitikánk világos, elvi politika. Nemzeti érdekeinknek megfelelően a nemzetköziség érdekeiből kiindulva küzdünk a békéért. Ezt a - célt .szolgálja világos nemzetközi orientációnk. Politikai vonalunk helyes, ezt támasztotta alá az SéKP nemrég lezajlott XXIV. kongresszusa is, amely az MSZMP X, kongresszusával egyetértésben ítélte meg a nemzetközi helyzetet, az erőviszonyokat, a szocialista világ fejlődésének tendenciáit, az integrációt, a magasabb színtű gazdasági együttműködést. Lelkesítő és nagyszerű az a célkitűzés, amelyet a Szovjetunió kitűzött az SZKP kongresszusán. Lelkesítőek és nagyszerűek a mi céljaink is. Ne ijedjünk meg a realitásoktól: a nemzetközi munkásosztály és a haladó erők ezután is megoldják a rájuk háruló feladatokat A megoldáshoz — ha szerény mértékben is — hozzájárul hazánk, a Magyar Népköz- társaság is. — A fontos, hogy jól végezzük a hétköznapok munkáját. Érdemes dolgozni, összefogni mert ígv fejlődik még gyorsabban országunk, javul népünk élete. E politika melletti állásfogla’^s az április 25-én sorra kerülő szavazás is. amelyen a dolgozó ember támogatását kérjük további eredményeink eléréséhez. Ezzel a támogatással mindent képesek- vagyunk megoldani — fejezte be nagv tetszéssel fogadott beszédét a Központi Bizottság titkára. A nagygyűlésen felszólalt Jeszenszki Gábor, az építő- és szerelő vállalat lakatosa, képviselőielölt. Csépányi Ferenc címzetes prépost és Lencrvári Józané főiskolai Vári Mihály Szabadság te szüli nekem rendri című versének elhangzása után az Intemacionálé hangjai mellett ért véget a nyíregyházi választási nagygyűlés. Pingporigpoütika
