Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

S. oldal KEr.,rr mast * Rn^«rr wn. áp-ffls if. Közös közlemény Pihenő eioil a Lanoliad (Folytatás az I. oldalról) ország kapcsolatait érintő problémákkal foglalkozott. Különös figyelemmel te; kintette át az európai hely­zetet. A két fél egyetértett abban, hogy minden e-őfe- szítést meg kell tenni a bi­zalom és a termékeny együtt­működés légkörének kia'okí­tására Európában tisztelet­ben tartva a függe'lens^g. a szuverenitás és a be nem avatkozás elveit, valamint a tippek azon jogát, hogy ma­git k döntsenek sorsukról. iS. két miniszter megállapí­totta, hogy Európában az utól'bi időkben mutatko­zó áidjődésbeB pozitív elemek jelenjek meg. amelyek azon­ban’. még kiegészítésre vár­nak. A folyamatban levő tár­gyaiéi tokon meg kell találni azokat t a megoldásokat, a molyt ?k jobban tükröz’k a béke, it népek közötti együtt­élés éi; a biztonság érde­keit. Európa politikai reali­tásainál t elismeréséből kiin­dulva jelölhetők meg azok az utak, amelyek az európai kapcsola tok jobb elrendezé­séihez vezetnek. A két fél ezért azt kíván­ja. hogy az Európában fo­lyamatbán levő párbeszédek, am elvekhez minden hozzájá­rulást md,g akarnak adni, mind széle sebb körűek legye­nek és légikörük mind eny­hültebbé váljon, hogy a fo­lyamatban levő különféle tárgyalások remélt sikere le­hetővé »'gye az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előmozdítása módozatainak felkutatását. Ezen a konferencián min­den szakaszban részt kell vennie valamennyi érdekelt országnak. A két fél egyetért abban, hogy az európai országok közötti párbeszéd a hatéko­nyabb együttműködésre, a szilárd biztonság megterem­tésére és olyan rendszer ki­alakítására irányuljon, amely sokrétűbb és gazdagabb a kölcsönös kapcsolatokban, beleértve a személyi, emberi vonatkozásokat is. A két miniszter egyetér­tett abban, hogy hasznos fenntartani az érintkezést a két kormány és képviselőik között’ az ENSZ, valamint szervezetei és ügynökségei munkájának megkör.nyíté sére. A felek hangsúlyozták az általános és teljes les :ere'és fontosságát, majd áttekin et­ték azokat a főbb kérdéseke, amelyeket jelenleg a genfi leszerelési bizottság üléssza­kán — amelyen mindke en részt vesznek — vizsg 11 ak Közöttük a biológiai (bakte­riológiai) fegyverek betiltá­sát. A két miniszter egye ér­tett abban, hogy ezekben a kérdésekben országaik kül­döttségei a leszerelési érte­kezleten gyümölcsöző kap­csolatokat tarthatnak fenn. A két miniszter vélemépy- cserét folytatott a közel-ke­leti helyzetről és hangsúlyoz­ták, hogy minden kezdemé­nyezést támogatni kell. .amely elősegítheti az ellen­tétek békés rendezését a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozata alap­ján. Kicserélték véleménvüke z indokínai helyzetről is; a két fél kifejezte azt az óha­ját, hogy az 1954-es és az 1962-es genfi egyezmények alapján mielőbb létrejöjjön a politikai megoldás, hogy a térség minden népe maga választhassa meg jövőjét. A két miniszter ismét ki­fejezte meggyőződését: hasz­nos, hogy a két kormány érintkezést tartson fenn egy­mással a fontosabb nemzet­közi problémákban kialakí­tott álláspontok kölcsönös megvilágítása céljából. A közös közlemény a to­vábbiakban a két ország kö­zötti gazdasági, kereskede mi és kulturális kapcsolatok bő vítésének lehetőségeit tekin­tette át. Az olasz minisztertanács elnöke, a magyar külügymi­niszter útján, meghívta a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, hogy tegyen látogatást Ol Ír­országban. A magyar kü - ügyminiszter a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében magyarországi látogatásra hívta meg az Olasz Köztársaság miniszter- tanácsának elnökét és kül­ügyminiszterét. A 'meghívá­sokat mindkét fél örömmé’ elfogadta. Á látogatások idő pontjáról a felek diplomáciai úton állapodnak meg. (Folytatás az 1. oldalról) irodalmunk történetében, mert elsők között rakta, erő­sítette azt az alapot, amelyre új, szocialista irodaim ónk épülhetett, mert elkötelezett, pártos művészete ma is pél­damutató. — A kommunista ember, a forradalmár katona és a szo­cialista író emlékét egység­ben kell megőrizni. Ez Zalka Máté művének egyetjen le­hetséges és igazságos értéke­lése — mondta dr. Garam- völgyi József, majd így fejez­te be beszédét: — Már történelemmé vált ez a legendás korszak, g csendben eltávoznak e nagy kor megmaradt tanúi is. Ne az utódok, az őket követői felelőssége. A régen pihenők­re és az el távozókra gondolva — ilyen évfordulókon nem elég csak meghajló. tisztelgő kegyelet. Kell a helytállás fo­gadalma lg, az ő helytállásu­ké, az azt valló és örökségü­ket vállaló hűség. Csak ez lehet igaz, őszinte emlékezés Az ünnepi beszédet követő en a tanárképző főiskola diáks?fnpadg, énekkara és szólistái adtak műsort. M. S. A TASZSZ hírügynökség jelenti a földi irányító köz­pontból. hogy végéhez köze­ledik a Lunohod—1 szovjet automata hold iáró mostani holdnappala. Már öt hónap múlt el azóta, hogy a hold­járó megtette első ..lépését’ a Holdon. A mostani holdnappal első elében a Lunohod rendkívül bonyolult felszíni körülmé­nyek között manőverezett. ami jelentősen kimerítette a íedéizati <m_Tgi a forrásodat. Ezért most fa!töltik a fedélze­ti energia telepeket.' s a tudo- n^ányos program végrehajtá­sa a holdjáró jelentéktelen mértékű helyváltoztatásai mellett folyik. A tudományos barendezé-; váj tora U arm 1 kifogást« lan u 1 működik A fülke hőmérsék­lete 2!! fok. a légnyomása 755 higanymilliméter. Ge^onl helyzetkép Egy pénteken kiadott cey­loni hivatalos közlemény szerint a hatóságoknak si­került leverni a lázadók szer­vezett ellenállását. A felke­lők csoport iáin süt maradvá­nyai az erdőségei, ben és a hegyvidékeken rejtőznek el. A katonai és rendőri egysé­gek átfésülik a lázadók tevé­kenységi területeit Az ország gazdaságának normális működése érdeké­ben a ceyloni kormány uta­sítást adott. a/PííJvnek értel­mében „ki kell zárni a Le­hetőségét annak”, hogy be­szüntessék tevékenységüket a bankok, a kereskedelmi és ipari d 'aemek és exportra ter­melő teaültetv’ónye'k. Romlott az Indiai—ps^sztánl viszony Az indiai kormány pénte­ken egy nyilatkozatban, ame­lyet szóvivője ismertetett, az­zal vádolta a szomszédos Pa­kisztánt, hogy a Kelet-Pa­kisztánban folyó polgárhábo­rúból „konfliktust akar csi­holni Pakisztán és India kö­zött”. A nyilatkozat szerint a pa­kisztáni rádió és sajtó az el­telt hetekben „hamis” rossz indulatú propagandát foly­tatott India rovására, nyil­vánvalóan abban az igyeke­zetben, hogy elterelje saját népének és a világ népeinek figyelmét a kelet-pakisztáni helyzetről. Az indiai közlemény végű} arról beszél, hogy a nyugat­pakisztáni katonai gépezet ..módszeres emberirtást” folytat Kelet-Pakisztánban, s ezt India-ellenes propaganda mögé akarja rejteni. Karachiból érkezett jelen té$ szerint csütörtökön este folytatódtak az elkeseredett harcok Kelet-Pakisztánban. az indiai határ közelében. Pa­kisztán szerint az „indiai be­hatolók és államellenes ele­mek súlyos veszteségeket” szenvedtek. A pakisztáni köz­ponti csapatok — mondja a rádió — az éjszaka folyamán Mymensing. térjégébep el­foglalták a nagy stratégiai fontosságú bh&irabi hidat és sok fegyvert zsákmányoltak. Az indiai központi rádió Ugyanakkor arrój tájékoztat hogy a pakisztáni hadsere? pénteken támadást indítóit Chuqdanga várossá ellen, ahol a „Oangla Desh” ideiglenes kormánya néhány napja állí­tólag megalakult, s amely az Utolsó, kelet-pakisztáni kézen lévő nagyvárosok közé tarto- ¥%■ A Jordániái miniszterelnök nyilatkozata Az arnrnani kormány viss­szautasítoíta azt a nyilaikpr zatot. amelyet Jasszer Arafat, r pelesztínai ellenállási rpoz- r,a]píTi vezetője az A) Áb­rámnak adott, valgmint a kilenc arab ország csütörtök •sti felhívását. Vaszfi Tál lordániai miniszterelnök ta­gadta Arafatnak azt az állí- bisát. miszerint Husszein Iz­raellel ék az Egyesült Álla­mokkal megegyezett a Palesz­tinái mozgalom felszámolá­sáról — cserében a jordándal területek vt n'zoszerzéséér*. Nem kevésbé édes hang­nemben utasítóira el ■» kor- rpá-ov szóyívője a kilenc arab ország csütörtök este Kairó­ban közzétett közleményéi. A szóvivő elismerte ugyan, hogy a csütörtök esti közle­ménynek vannak pozitív ré­szei. de hozzáfűzte, hogy elvan megé 1! apitásokat is tar­talmaz. amely ak „az Arafat által terjesztett téves Infor­mációkon” alapulnak. A Stíriai Arab Köztársaság ma ünnepli 25. születésnap­ját: negyedszázaddal ezelőtt, 1916. április 17-ép hagyta el Szíria területét az utolsó ide­gen gyarmatod tó katona, s így ez az arab ország is fel­szabadult a kolonialste ura­lom alól. Az elmúlt két és fél évtized gyökeres válto­zásokat hozott a szír nép éle­tében. A gyarmati rendszer­3 örökölt elmaradottságot g nem számolhatták fel teljesen, de az önálló nemzeti fejlődés során, különösen a haladó kormányok égisze alatt egész sor olyan változás következett be, amely meg­újította ennek az ósi közel- keleti országnak arculatát. Hozzá kell tenni: a háború, az izraeli agresszió, az imperia­lista hatalmak minden ak­namunkája ellenére! Szíria népét, akárcsak ál­talában a? arab nemzetet, fűti a nemzeti egység, a wgh- da arabijja vágya. Az első nagy kísérletet azonban, az Egyiptommal kötött uniót a két ország burzsoáziájának ellentétei hamar csődbe jut­tatták. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egységnek igazi tar­talmat csak a népi töltés, a haladó program adhat. Most remény van rá, hogy ilyen program alapján alakul ki a progresszív arab összefogás, amelynek körvonalait még csak felrajzolta ugyan az egyiptomi—líbiai—szudápi ál­lamszövetség tervei de amely máris annyira felkeltette a szíriai nép figyelmét, hogy általánosnak mondható ked­vező visszhangot keltett Asz- szad államfő közlése: a Stí­riai Arab Köztársaság is csat­lakozni fog a föderációhoz. Ez persze még csak távlati terv, de jelentősége kétség­telen: a Közel-Keleten létre­jöhet egy progresszív arab tömörülés magva. Szíria fejlődésének egyik záloga az a baráti együttmű­ködés, amely közte és a szo­cialista országok közt kiala­kult. Az 1967-es izraeli ag­resszió után Szíria ellenállá­sát, helytállását nem utolsó­sorban az a támogatás tette lehetővé, amelyet a Szovjet­unió nyújtott neki. A. Szov­jetunió segítségével állították helyre az ország védelmi ké­pességét, a Szovjetunió és más szocialista országok tá­mogatásával dolgoznak az ország iparosítását, a mező- gazdaság korszerűsítését cél­zó nagy nemzetgazdasági terveken. Elég példaként megemlíteni az Eufrátesz fo­lyón épülő nagy gátat, ame­lyen azok a szovjet szakértők •dolgoznak, akik korábban az EÁK-bah építették a Nílus tizenhét piramisnyi gátját, a hires asszuáni Saríd-el-Alit. Ez a gátóriás 600 000 hektár föld öntözését teszi majd le­hetővé és a rajta építendő vízi erőmű mintegy egymil- íiúrd kilowatt/óra energiát termelhet. Szíria, amely az elmúlt négy esztendőben 36 száza­lékkal növelte nemzeti jöve­delmét. az. új ötéves tervben — az izraeli agresszió által keltett nehéz.«gek: a búza­termő Golan-fennsík meg­szállása és a hadseregre szánt kiadások megnövekedése el­lenére — arra számít, hogy ez a növekedés eléri az 50 százalékot is. Egv új olajfi­nomító évi 2,7 mlVió tonna kapacitással, az első hazai műtrágyagyár, mezőgazdasá­gi gépgyár Aleppóban, fosz­fátbánya a keleti sivatagban, a vasút befejezése Latakia ki­kötőváros és Aleppó között, új autópálya Damaszkusz és az északi országrész között — Íme, néhány példa az új öt­éves tervben napirendre tű­zött beruházások közül, A szíriai nemzeti ünnep al­kalmat ad arra is, hogy kife­jezzük örömünket a magyar- szír kapcsolatok fejlődése lát­tán. Hazánk jószolgálati kül­döttsége nemrég járt -Szíriá­ban és a kölcsönös megértés szellemében folytatott gyü­mölcsöző megbeszéléseket: ezek nyomán tovább szélesít­jük gazdasági kapcsolatain­kat, fejlesztjük műszaki-tu­dományos együttműködésün­ket, a kulturális csere kereté­ben rádiós és televíziós egyez­ményt kötünk. „Magyarország megérti a közel-jcejetj válsággal kap­csolatos szíriai álláspontot és elítéli Izrael agresszív ter­jeszkedési törekvéseit, tá­rnokát.!« az prob nép 'kr,ck az agresszió következményei fel­számolásáért folytatott igaz­ságos jiarcäp'. Etí az állás­pontot az a közös közlemény gzägeate le, amely jószolgála­ti Küldöttségünk említett szí­riai látogatásáról számolt be. A mai szíriai ünnepen meg­újítjuk szolidaritásunkat a jogaiért küzdő Szíriai Arab Köztársasággal R idryánsrky Isíváa Hunért vlllámláfopiá^ Moszkvában Gaaíar Nimeri a szudáni forradalmi parancsnoki ta­nács elnöke, miniszterelnök pénteken hazautazó it Moszk­vából, ahol a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége és a szovjet kormány ven­dégeként tartózkodott. A vnukovói repülőtéren a magas rangú vendéget Nyl- kotaj Podgomij, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a miniszter­elnök első helyettese, Andrej Gromiko külügymi­niszter és Andrej Greesko honvédelmi miniszter bú­csúztatta. — Hogy képzeli? Meglát­ná, s azonnal hazazavarna. Bemennek a szállodába. Luciánó lakosztályában, a szállodában a bohóc és a lány már túl vannak a viszontlá­tás első örömeim Luciánó Margit előtt térdel. — Hát mesélj, mi újság' otthon? — Levizsgáztam Gazda­ságtanból négy' st kaptam- Anatómiából ötöst. — Ö, te drága Csakhogy itt vagy És még? — Renoválják a csárdát. — És még? A fiúkról nem hallottál? Nem züllött szét a társulat? — De. azt hiszem, most nem játszanak. Találkoztam a kis Darnógyöngyeivel meg Másszál Pesten. — Felköltöztek? Hová? — Az ügetőre. Max segéd- hajtő lett és a kis Darpó- gyöngyes a fogadója. Azt mondja, remekül élnek — Tudtam tudtam... — sopánkodik Luciánó, aztán elkomorodik. — Pedig nemsokára me­gyünk hgza Ott leszek áMás nélkül Nem kapok működési engedélyt. Meg kellett volna esküdni és fütyülni erre az egész marhaságra. Aztán ellágyul. — Szerelmem, csakhogy itt vagy Margit a kezébe fogja az arcát. — Lefogytál. Rossz a koszt? Luciánó csak legyint. — Nincs étvágyam Es ál­landóan reprezentálni kell. Az öregnek az a rögeszméje, hogy titkon figyelnek ben­nünket. Azérj is nem mer utánpótlást kérni. Hamis je­lentéseket küld haza. Margit figyelmesen, ho3z- szan nézi. Felötlik benne egy gondolat. — Miért lettél te ilyen gyáva? — Nem tudom. — Mgr nem hiszel magad­ban? — Már nem. — Nem hiányzik neked va­lami? — Micsoda? Margit hátradől az ágyon forrón suttogja a fülébe. — A gamma-tényező ★ Zima kopogtat az ajtón a szállodai folyosón. Az ajtó nem nyílik ki. Aztán végi* Margit egy sebtében magára kopott pongyolában kinyitja. Zima éppen csak. hogy kö­szön neki. nagyon ideges. — Luciánó hol van? — Elment a kaszinóba, — Hová? — A Kaszinóba. Kért tő­lem egy dollárt, kölcsön. Ez a bejelentés összezúzza Zimát. — Fáradjon be, Zima elv- társ. Megkínálom egy ki* hazaival. Zima beszédeleg. Most már ez az ntolsó reménysé­ge. — És gondolja. — Mi, nők nem azért va­gyunk, hogy gondolkozzunk... A kaszinó előcsarnokában történik az első erőpróba. Luciánó egy játékautomata előtt álL Kézében a notesze, és figyeli a gépen most ját­szó höl^y munkáját. A nő idegesen dobálja a pénzt a gépbe és erőszakosan rán­gatja a kart. Eredménytelenül. Sok pénzt beledobál, aztán diihö sen abbahagyja a játékqt. LúCiáhó számoL Vár. A no még hátranéz elmen­tében, hogy az utána kővet­kezőnek hogyan sikerül. Luciánó azonban számítá­sai szerint előzékenyen ma­ga elé enged még egy fiatal­embert, aki egy ér/nével kí­sérletezik. Luciánó éppen ezt várta. Gyorsan odaugrik, beledobja a pénzt, megtekeri a kallan- tyuti A gép pz egész tartal­mát kiadja hatalmas csöröm- pölésseL A nő bosszúsan nézi, Luciánó tömködi a zsebé­be a pénzt. Indul a kaszinó belső termeibe. A zseton váltó ablaknál kis afférja támad, mert a ren­geteg aprópénzt nem szíve­sen fogadják el. A megszá­mol ása is sok időbe telik, végül sikerül. Ä tisztviselő közji az ered­ményt — Ez ötszázhúsz frank, uram. Milyen címletekben parancsolja? — Egyben. A tiszviselő kiad egy 6t­százfrankos zsetont, és húsz frankot. Luciánó azt egy elegáns mozdulattal vissza­tolja. Indul beljebb. Luciánó helyet foglal egy asztalnál a legelőkelőbb te­remben, a ..Sálon Privé”- ben. Egy darabig'csak nézi a játékot, jegyezget Ez nem feltűnő, mert itt sok játékos jegyez. Noteszt Is adnak minden­kinek. ő azonban a sajátját használja. Szemben vele ipost ugyanaz a nő ül aki a játékautomatánál előtte állt. Gvendolin Rhelnmetall, svéd milliomospő. Észreveszi a bohócot, fi­gyeli. Luciánó azonban még neon tesz, egy pörgetést ki­hagy. Noteszében ellenőrizte szá­mításait, aztán a második pörgetésnél az ötszázas zse­tonját felteszi a 23 as szám­ra. A nő látja ezt. Csak azért is ezret tesz a mellett« való számra, a 24-esre. Kihívóan. Luciánó mosolyog. i Pörgetés. Kijön t huszon­hárma«. (Folytatjuk) Szírig nagy ünnepe 25. kisregény Csurka István:

Next

/
Thumbnails
Contents