Kelet-Magyarország, 1971. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

2. ddal (TELÉT MAGYARORS7Ä<3 1971. áprffig ti » Áttekinthetetlen a kelet-pakisztá ii helyzet A kelet-pakisztáni „ideig­lenes kormány” elismerést kért ,,a világ szabadságsze­rető és demokratikus nem­zeteitől.” A kormány meg­alakulását kedden Űj-Delhi jelentetté be egy közelebbről meg nem nevezett rádióadó­ra hivatkozva. A kormány el­nöke, Tadzsuddin Ahmed, a PTI indiai hírügynökség je­lentése szerint most ugyan­ezen a rádióadón át közölte „valahonnan Kelet-Pakisz- tánból”: „Ellenállásunk meg­teremtette a szabadságmoz­galmak történetének új ra­gyogó példáját, minden idők számára.” Ezután fordult el­ismerésért a világ országai­hoz. A rádió szerint az új kormány a közép-nyugati Chuadangában székel majd, 16 kilométernyire az indiai határtól. A pakisztáni és az indiai rádió időközben homlokegye­nest ellentétes jelentéseket közöl a kelet-pakisztáni hely­zetről Az Iszlamabadi (Pa­kisztán) adó szerint már helyreállították a telefonkap­csolatot Dacca és Narayan- ganj között és a kelet-pakisz­táni közúti szállítási vállalat megint autóbuszokat járat Daccából Comillába. Ezzel szemben Uj-Delhi szerint Kelet-Pakisztánban elkeseredett és heves harcok folynak, amelyek során a központi hatalom erői elfog­laltak ugyan két várost, a „Bangla Desh” — így nevezik Kelet-Fakisztánt a felkelők — „felszabadító erői” ellenőrzik viszont a jutatermelés köz­pontját, Sylhetet. Indiai parlamenti képvise­lőkből kedden Uj-Delhiben „országos koordinációs bi­zottság” alakult azzal a cél­lal, hogy összhangba hozza a sok száz új szervezet mun­káját a kelet-pakisztáni nép megsegítésére. Az egyik ilyen szervezet, amely „Bangla Desh segélybizottságának” ne­vezi magát, kedden bejelen­tette. hogy öt mozgókórházat küld a határra. Csou En~»aj amerikai asztaiiteniszezőket fogadott Mint John Roderick, az AP hírügynökség kiküldött tudósítója jelentette, a kínai látogatáson tartózkodó ktíl- . íöldi asztalitenisz-csapatok tagjai szerdán felkeresték Csou En-lajt, az államtanács elnökét a kínai országos né­pi gyűlés nagytermében. A látogatás alkalmával az amerikai fiatalok, vezetőik, az újságírók és Csou En-laj baráti beszélgetést folytattak. Egy ízben az amerikaiak­hoz fordulva, Csou En-laj megkérte őket, hogy adják át a kínai nép üdvözletét az amerikai népnek, azután egyebek között kijelentette: „A múltban Kína és az Egyesült Államok népe kö­zött sokféle kapcsolat volt. Ezek hosszú ideje szünetel­nek. Most azzal, hogy elfo­gadták meghívásunkat, új kapcsolat nyílt a kínai és az amerikai nép viszonyában. Bízom benne, hogy barátsá­gunk újrakezdése kivívja majd népeink többségének tá­mogatását. Egyetértenek ve­lem?” Az amerikaiak tap­soltak. Csou En-laj az amerikai tudósítót, Roderickot is ki­tüntette megszólításával, fel­ismervén benne azt az ame­rikait, akivel 23 évvel ez­előtt beszélt utoljára. „Mr. Roderick, ön megnyitotta a kaput” — mondotta. Ezután folytatta a beszél­je ' ést az amerikai sportolók­kal Kijelentette a miniszter- elnök: A múltban „sok ame- ' rikai barát” látogatott Kíná­ba — Önök — mondotta — megtették az első lépést, s hiszem, hogy a jövőben még több amerikai barát látogat hozzánk. Kína és az Egye­sült Államok népe a közel­jövőben sokfajta kapcsolattal rendelkezhet és hiszem — mondotta Csou En-laj — hogy erre mielőbb sor kerül. ★ Nixon elnök szerdán intéz­kedéseket jelentett be az Egyesült Államok, valamint a népi Kína idegenforgalmi és kereskedelmi kapcsolatainak megjavítására. Áz elnök megígérte, hogy hamarosan hatálytalanítják a nem stratégiai árucikkek Kínába történő exportálását korlátozó rendelkezéseket. Az elnök által bejelentett rendelkezések a következők: — az Egyesült Államok kész beutazási vízumokat kiállíta­ni a Kínai Népköztársaság állampolgárainak; a pénz­ügyi rendelkezéseket olyan értelemben módosítják, hogy amerikai üzletemberek a Kí­nai Népköztársaságban a dol­lárt fizetési eszközként hasz­nálhassák; hatálytalanítják a kínai hajók és repülőgépek üzemanyag-ellátására vonat­kozó korlátozásokat, kivéve a VDK-ba. KNDK-ba és Kubá­ba irányuló kínai forgalmat. Az amerikai hajók számára lehetővé teszik, hogy kínai árukat szállítsanak bármilyen nem kínai kikötőbe. Más ál­lam lobogójával ellátott ame­rikai hajók viszont befuthat­nak kínai kikötőkbe is. Hassák beszámolofa az SZKP XXIV. kongresszusáról A CSKP prágai ás közép­csehországi bizottságának rendezésében a csehszlovák főváros kongresszusi palotá­jában csütörtökön aktívagyű­lést tartottak, amelyen Gus- táv Husák. a CSKP KB első titkára, az SZKP XXIV. kongresszusán részt vett csehszlovák küldöttség veze­tője beszámolt a szovjet kommunisták tanácskozásá­ról. Az SZKP kongresszusának legfontosabb vonásai sorában említette a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom, valamint az antiimpe- rialista egységfront további megszilárdulását. Ismét bebi­zonyosodott — mondotta —, hogy a Szovjetunió és kom­munista pártja az egységbon­tó törekvések, többek között a kínaiak akciói ellenére vál­tozatlanul az az erő, amely­re harcukban nemcsak a szo­cialista országok, hanem a kapitalista világ pártjai is, az összes forradalmi alakula­tok elsősorban támaszkodhat­nak. Husák emlékeztetett a csehszlovák delegáció felszó­lalásának kedvező kongresz- szusi visszhangjára, s rámu­tatott, hogy a CSKP-ra a testvérpártok ma már úgy tekintenek, mint a mozgalom szilárd részére. Gustáv Husák kijelentette, hogy a delegáció a CSKP dokumentumainak szellemé­ben, 1 .millió kétszázezer csehszlovák kommunista és a nép óriási többségének névé ben mondott köszönetét a szocialista országok által nyújtott internacionalista se­gítségért. India segítségei nyújt Ceylonnak Colombo régi erődjében gépfegyvereket szereltek fel arra a hét katonai helikopter­re, amelyet India szállított az országnak az ultrabaloldali felkelők leküzdésére. A gépe­ket azonnal a közép-ceyloni fennsíkra irányították, ahol tizedik napja elkeseredett harcok folynak a kisebbség­ben lévő kormányerők és a lázadók között. A kormányt aggasztja, hogy a lázadók sikeresen szi­várogtak be a fővárosba és összeköttetésük is jó. Egy ki­vételével a ceyloni rádiótár­saság minden igazgatóját el­bocsátották, mert kiderült, hogy a lázadók a rádió hul­lámhosszán adnak és kapnak utasításokat. Az indiai külügyminiszté­rium szóvivője szerdán kö­zölte, hogy az indiai kor­mány segítséget nyújt Cey­lonnak a szigetországban ki­tört felkelés letörésében. A szóvivő hangoztatta, hogy a felkelők elleni had­műveletekbe az indiai kato­naság nem fog bekapcsolód­ni, „olyan segítséget nyúj­tunk Ceylonnak, amilyent az ország kormánya kért tő­lünk” — mondotta. Bandaranaike asszony, cey­loni miniszterelnök szerdára virradóra elhangzott rádióbe­szédében köszönetét mondott azoknak a „baráti országok­nak”, amelyek rendelkezésre bocsátották a ceyloni bizton­sági erők által kért felszere­léseket. A mlnlszterelnöknő- nek ez a bejelentése egybe­vág azokkal a korábbi hírek­kel, amelyek szerint indiai és pakisztáni helikopterek telje­sítenek járőrszolgálatot a ceyloni főváros környékén. — Ajánlanám, hogy esi" szó g .ssa értelmi képességeit, mert a továbbiakban sokkal több leleményességre lesz szükség. Maga szerint mi a jobb dolog: maszek vendég­lősnek lenni, akit állandóan lopnak a pincérei és a sza- k "sai, vagy gebimsnek len­ni. aki fize'ést kap azért, hogy lophasson. — Gebinesnek iráni, — mond >a Számódi. Zima végül is kimondja; döntő sz^ntenciá.. — Nahát, erről -an szó gehn esek leszünk Mon.t Ca »lóban. * Egy nyitott sportkocsi szí gírd a Nizzá:-»1 Monte Car lóba átvezető autósztiáíán A kocsit Szántódi vezeti és m í ette Margit ül ikit most hoz a nizzai repülő! érről. Csomagot hátul. Szántódi elégedett, boldog, nyugodt ember benyomását kelti, Ma git viszont annál idegesebb. Hiába tárja elé Szántódi a gyönyörű tájat, a tengert, a pálmasorokat, villákat, ő majdnem sír. — Nem tetszik, Margitka? — Miért néni jött ki elém a repülőtérre? — Mert Zima szobafogság­ra ítélte. Őrzi, mint égy vér eb. Attól fél, hogy elrabolják. Hogy a fejére esik egy cse "ép. Zima teljesen begőzölt. Margit ezt nem érti. — És a kaszinóban ki dol- ;ozik? — Se nki Még egyszer sem játszó »unk Csak néz ük de rre is elment annyi pénz. Máj. Ezt aztán végképp nem érti lány. — És ez a kocsi? — Béreljük Hitelben la­kunk, hitelben élünk. Egy­KISREGÉNY két nap, és itt olyan botrány lesz .. — És magát ez nem izgat* ja? — Engem nem. En nem ­Vee t ,:k ezen semmit. Küld­tem haza néhány csomagot. És láttam a Riviérát. Mond­ja már, visszamegyek kul- túrotthon-igazgatónak. De Zi­ma fél. Neki a karrierje fo rog kockán. Neki adták a pénzt, hogy rengeteg valutát termeljen. De hát tudja, hogy van az, ami bevált otthon, a lottóra, az még egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz ide- kint is. Tudja milyen össze­gekbe megy itt a játék? És más a szisztéma. Bemegyünk a kaszinóba, Luciánó remeg, mint a nyárfalevél. Mindig kitriV valamit. Most ez nem jött k: most az nem jött ki A pénz meg fogy Most az* tán már ha akarna se tudna bemenni, mert hármóniknak sincs annyi pénzünk, hogy a belépőt megváltsuk. Margit fel van háborodva. — És akkor engem miért hívtak ki? Szántódi elmosolyodik. — Nyaralni. Ennyi maga nak is jár. — Köszönöm szépen. A kocsi a szálloda felé kö­zeledik. Szántódi lassít és figyelmezteti Margitot. — Én azonban nem mond­tam semmit. Az öreg kiad­ta az ukázt, hogy a csődöt az utolsó pillanatig titkolni kell. Az összekötőnek minden nap azt mondja, hogy nyerünk ezer dollárt, de majd egy szerre küldjük haza... Megállnak a szálloda előtt, t \ londiner közeledik a kocsi felé. Szántódi odafordul a ányhoz: — Van magánál valami pró? — Minek? — A hordárnak. — Hozza maga a csoma­got. Szántódi fölényes mosoly lyal hárítja el ezt a lehető séget (Folytatjuk) Olaszországi jegyzetek (2.) Válás — nem olasz módra Gianni Morandi, a nálunk is ismert táncdalénekes az egyik képes hetilap körkér­désére ezt válaszolta: „Az 1970-es év eseményeiből em­lékezetes marad a válási törvény elfogadása (végre!) Annak, akinek elölről kell kezdenie, és annak is, aki, mint én, hisz a családban. De az igazi családban, amelyet a szeretet egyesít, nem a kényszer”. Morandival együtt még sok millió olasz írhatná le vagy mondhatná ugyan­ezeket a szavakat, hiszen a válás jogának törvénybe ik­tatása sok évtizedes adósság törlesztését jelenti a felvilá­gosult gondolkodású olasz polgárok szemében. Sokkal több ez, mint közönséges há- lószobaügyek kiteregetése (a bírósági tárgyalás alkalmá­val). Az emberi jogok egyi­kének érvényesüléséről van szó. A válás ügye évtizedekig megosztotta az olasz politikai élet különböző erőit, csoport­jait. Ebben a kérdésben azonban nem annyira politi­kai, mint inkább világnézeti és vallási szempontok jelez­ték a vízválasztót. Ennék bizonyítéka, hogy most az\ egyik tábort a keresztényde­mokrata párt, a másikat pe­dig az összes többi alkotta. A törvény ugyan nem minden­ki számára kielégítő, mert még most is sok értelmetlen megszorítást tartalmaz; de az a lényeg, hogy megszűnt a „válás olasz módra”, a nem kívánatos házastárs megölé­se, amivel Pietro Germi nagysikerű filmjének főhőse „oldotta meg” családi prob­lémáját. Amit. az olasz par- lamefit — majdnem egy év­százados vita után törvény­erőre emelt, az már válás emberi módra. Népszavazás ? Az ügynek azonban nem annyira politikai, mint in­kább vallási összefüggései vannak, különös tekintettel az olasz állam és a Vatikán viszonyára. Az egyház dog­matikus okokból ellenezte — és ellenzi — a vállást, mond- Ván, hogy amit Isten megkö­tött, azt ember föl nem old­hatja. Ez magyarázza azt, hogy a válási törvény elfo­gadása után néhány napig igen feszült volt a helyzet. A legkonzervatívabb egyházi körök és vallási egyesületek erőteljes kampányt indítot­tak a válás ellen, és azzal fenyegetőztek, hogy népsza­vazás útján vonatják vissza a törvényt. (Az alkotmány értelmében ötszázezer aláírás kell ahhoz, hogy egy törvény hatályosságáról népszavazást tartsanak.) Az egyháznak nem okozna különösebb nehézséget, hogy összegyűjtse a szükséges alá­írásokat. A tervezett keresz­teshadjárat mégis várat ma­gára, és könnyen lehet, hogy végleg elmarad. A szenvedé­lyek csitultával ugyanis józan számvetést végezhettek a Vatikánban, és rájöhettek ar­ra, amit baloldali politikusok és újságírók mondanak: a népszavazás katasztrofális eredménnyel járna, mert könnyen lehet, hogy 13—1»> millió katolikus a válás mel lett szavazna. A )ápa még távol-keleti útja idején érte sült a parlament döntéséről és sietett elítélni a válást. Ál láspontja természetesen nem változott azóta sem, de a Vatikánba visszatérve mái eléggé mérsékelten és min len harciasság nélkül szól írről a problémáról. Ezé: nem változtat az sem, hogj december végén a Vatikán két jegyzéket is küldött az olasz kormánynak, amelyet azzal vádol, hogy megszegte az egyház és az állam viszo­nyát szabályozó, 1929-ben kö­tött lateráni egyezményeket (a konkordátumot). A Vatikán A vallásháború tehát el­maradt, mert hívei rájöttek, hogy az végképp — és az egész világ előtt — semmivé foszlatná a katalikusok^ állí­tólagos politikai egységét, amely eddig is inkább volt mítosz és vágyálom, mint valóság. De még az egyházon belül, is súlyos problémákat okozna, mert a reális gondol­kodású alsópapság és a mo­dernebb fölfogású főpapok kellemetlen helyzetbe kerül­nének. Köztudomású, hogy az olasz püspöki karban nem kevesen vannak azok, akik hajlanak bizonyos újításokra és készek tudomásul venni a mai világ jelenségeit. Maga VI. Pál pápa egyéb­ként nem annyira újító szel­lemű, mint elődje, XXIIL János volt. Egyik római be­szélgetőpartnerem úgy jel­lemezte a pápát, hogy a po­litikában eléggé nyílt, de a vallási dolgokban merev. El­lenzi például a munkáspapok tevékenységét, a papok há­zasságkötését., a vallási rítu­sok reformját. Nagyhatalmi politikát folytat; nem szere­ti, ha mások megelőzik a „korszerű?’g”-ben (például »• bírálja az egyik előző cik­kemben már említett tömeg- szervezetet, az ACLI-t, mert az túlságosan elkötelezett és baloldali ra Vatikán politi­kájához képezi.) Ennek el­lenére igyekszik! azért fon­tolva haladni. Bizonyíték rá az a legutóbbi intézkedése, amellyel visszavonuló­kényszeríti a 80. élefipvi betöltő bíborosokat. A papi nőtlenség ugye Visszatérve a házasság és a válás problémáira: föltűnt nekem, hogy az olasz film­gyártás milyen gyorsan és élénken reagál a divatos időszerű témákra. Karácsony táján két olyan filmet mu­tattak be, amelyik — kissé megtévesztő, de annál „pi- kánsabb” címmel — a papi nőtlenség testi és lelki prob­lémáit boncolgatja, nem cse­kély iróniával. Az egyiknek a címe: A nős pap, a másiké, amelyet én is láttam: A pap felesége. Ez utóbbiban Mar­cello Mastroianni a pap, aki majdnem megnősül és Sophia Loren az a fiatal, de a sze­relemben eléggé tapasztalt nő, akit végül nem vesz fele­ségül. (A történetet nem me­sélem el, mert remélem, hogy előbb-utóbb Magyarországon is vetíteni fogják a filmet.) A papok legális nősülése alighanem sokáig várat még magára, de az első olasz vá­lást már kimondták decem­ber végén. A modenai bíró­ság érvénytelenítette a 25 éves Luigia Benassi és a 29 éves Alfredo Coppi hét évvel ezelőtt kötött házasságát, mi­ntán hat éve különéltek. Az anyakönyvvezető pedig ,ui- giát hajadonnak, Alfredot nőtlennek jegyezte be. A kö­vetkező években száz- és .zázezrek család' állapota fog megváltozni. A türelmetlen nemszeretők között olyan is- nert személyek is vannak, nint Catherine Spaa1- film- zínésznő és Maria Callas iperaénekesnő. Todero Frigyes Közel-keleti helyzetkép A tripoli chartához tartozó országok államfői szerda dél­előtt találkoztak Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet Központi Bi­zottságának elnökével. Az egy és egynegyed órás ta­nácskozás napirendjén az el­lenállási mozgalom helyzete és a jordániai helyzet szere­pelt. Délben az államfők megtar­tották harmadik zárt ülésü­ket. A részvevők között nem volt ott Nimeri szudáni el­nök. aki egyiptomi lapjelen­tések szerint szerdán délelőtt el is hagyta az egyiptomi fő­várost. ★ . Golda Meir kormánya — az izraeli és az amerikai saj­tó támogatásával — össze­hangolt kampányt indított az Egyesült Arab Köztársaság ellen, azt állítva, hogy az egyiptomi légierőket az utób­bi időben a legkorszerűbb szovjet harci repülőgépekkel — MÍG 23 és Szuhoj—7 — szereltek fel. Az EAK meg­ítélése és eddigi tapasztalatai szerint az izraeli kampány mögött kettős szándék húzó­dik meg. Izrael egyfelől ily módon készíti elő a talajt to­vábbi amerikai fegyverszál­lítások számára, másfelől a kampány segítségével próbál kijutni abból a politikai zsák­utcából, amely expanziós ter­veit veszélyezteti. 24. Csurka István:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents