Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-09 / 57. szám
V <n«rt KFT FT MAGYARÖft?SZ*0 MTI. márchif i. fTudomány % TECHNIKA ® Tudomány # TECHNIKA # Tudomány © TECHNIKA # Tudomány Víz alatti „vasaló64 n álnak. Talajegyengető g& pékét alka.maznak a balti kikötőkben is. Szellemesebb és egyszerűbb megoldásról érkezett most hír. Inercia berendezést konstruáltak a kőágyak kiképzésére, illetve a kő el- egyengetésére a tengerfenéken. Négy rugófejjel, mint egy hintát pontonokhoz erősítik a berendezést, amely aztán a tengerfenéken csorő- ként működik. Az inerciaelv alapján simító mozgást végez és valósággal „kivasalja* a kőmedret Súlya mindősz-; sze tíz tOAML A helyes táplálkozás a hosszú élet titka? A Himalája hegység egyik völgyében él a „bossaáéleífi” gunzák törzse. Átlagos életkorúk 118 —128 év. A nyolcvanéves gunza fiatalembernek számit, minden különösebb előkészület nélkül 48 k lo- méteres gyalogútra is vállalkozik. Egy francia expedíció megállapította, hogy hosz- szú életükben nagy szerepet játszik a diéta. A törzs vénei határozzák meg, ki mennyit egyen, korától, munkájától és az időjárási viszonyoktól függően. A táplálkozástudomány Iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés, így van ez a Szovjetunióban is, ahol 1918-ban rendeletileg alapították meg a Táplálkozástudományi Intézetet. Az első világháború tépázta országban, az ellenforradalom szüntelen támadása közben a szovjet kormány már fi jövőre gondolt, amikor elrendelte az intézet megszervezéséi De aktuális feladatok is terhelték a kutatókat. A központi országrész nagyvárosait — többek között Moszkvát és Pétervárt — súlyos éhezés fenyegette, ezért számításokat végeztek: mennyi kalória, illetve különböző nemű élelmiszer szükséges a munkaképesség fenntartására.” Megfeszített ütemben keresték a pótanyagokat, első tudományos publikációjuk az „Izlandi mohából készített liszt hasznos tulajdonságai” címet Visel#. . A legfontosabb kardié — Lenin utasítására — & gyermekek táplálkozását tartották. A jövő problémáival foglalkozva az egyik kutató így írt: „...amikor végre leszámolunk a szegénységgel, nem arra fogunk gondolni, hogy mivel tápláljuk a lakosságot, hanem arra, milyen tanácsot adjunk a helyes, racionális és szükséges mértékű étkezés érdekében...” Az intézetnek napjainkban több mint 20 laboratóriuma van, egyik közülük a „megelőző” táplálkozás laboratóriuma Feladata a foglalkozási ártalmak megelőzése, illetve hatásuk csökkentése a helyes étrend előírásával. — Az utóbbi időben — mondotta a laboratórium vehetője, Ivanov professzor — a messze utakra induló tengerészek számára dolgoztuk ki a helyes étrendet Hasonló feladatot oldottunk meg az Aeroflot kérésére. A repülő- orvosok megállapították, hogy « repülések után a személyzet — különösen a sugárhajtású gépeken — fehérje- és vitamin-anyagcseréje eltérő a normálistól. A huzamos ismétlődés viszont súlyos megbetegedésekhez vezethet. Az általunk javasolt étrend visszaállította a normális anyagcserét. Az intézet természetesein alapvetően a földi kérdésekkel foglalkozik. Uj — a korábbinál sokkal hatékonyabb — anyatejpótló tápszert készítettek a csecsemőknek. Bár előállítása költségesebb, a régivel azonos áron kerül forgalomba. Egy francia cég máris megvásárolta a gyártási szabadalmat. A hagyományos élelmiszerek mellett mesterséges táplálékok előállításával is foglalkoznak. A „Belip” tartalmazza mindazokat az aminó- savakat, mikroelemeket, amelyek feltétlenül szükségesek az élő szervezet számára. Ilyen együttes a természetben sehol sem található. A Belipből cukrászsütemény, puding, pástétom, fehérjekenyér, stb. készíthető. Már több üzemben megkezdődött a gyártása. Az intézet saját klinikáján betegségek gyógyításával is foglalkoznak diéta segítségével. Számtalan — általuk késéit — gyomor-beteg operáció nélkül is visszanyerte egészségét és munkaképességét. A klinika vezetője — Sza- voscsenko professzor — mosolyog. amikor a tanácsterem falán felfedezem a nagy Hip- pokrátész mondásait a táplálkozás helyességéről. — Hát igen. az ókori görögök már ismerték a táplálkozás hatását az ember egészségi állapotára. Haladunk tovább a régi megkezdett úton. Az intézet vezetője — Pok- rovszkij professzor — könyve „Beszélgetés a táplálkozásról” a közelmúltban látott napvilágot második kiadásban. Hamarosan szétkapkodtak. A professzor számtalan levelet kap, többek között külföldről is. Anny Teesler — az ismert amerikai filmszínésznő — így írt: „Nagyon hálás vagyok önnek az érdekes beszélgetésért. Meggyőződtem arról, hogy a szovjet táplálkozástudomány nagy eredményeket ért el. Klubunk tagjai lefordították a könyvét, és nagy haszonnal forgattuk. Még egyszer nagyon köszönöm. ön olyan dolgokat tárt fel előttünk, amelyek úgy tűnnek, régen ismertek és mégis az egészség, a szépség és a hosz- szú élet titkát jelentik”. * 1? Mesterséges holdak és, a .föld energiaforrásai A fejlődő űrkutatás sokat ígérő ága a világűrből felkutatni azokat az erőforrásokat, amelyek az emberiség jólétet és haladását szolgálják. Két amerikai cég megbízta az űrkutatási hivatalt, hogy olyan műszerezésű mesterséges holdakat készíttessen, amelyek Földünk különféle természet adta energiaforrásait mérnék fel az elkövetkező évtizedben. A program során a mesterséges holdak légi fotókat készítenének különböző érzékenységű filmekre, másrészt különféle műszerekkel méréseket végeznének. A légi fényképek és a műszeres mérési eredmények segítségével a mező- és erdőgazdaság potenciális adottságait vizsgálnák, hodrogeológiai légi fényképek segítségével rejtett vízforrások után kutatnának, a folyók vízszintjének változásait permanens módon rögzítenék, légi fotogeológiai-geofi- zikai mérésekkel érckutatást végeznének, a tengeri halászat számára halpadok vonulási irányát mérnék be és jelentenék a földi központokhoz. Először 50 millió dollárt irányoztak elő erre a célra, de ma már 200 millió dollárnál tartanak. A kutatok igye keze te most arra irányú! hogy a már bevált amerika meteorológiai és geofizika kutató mesterséges holdaka alakítsák át a fenti célokra A tervek szerint 1972-ben lő nék fel az első ilyen holdat, amelynek keringés közbeni pontos stabilizálása igen fontos technikai feladatot jelent, mivel a fényképező berendezések és tévékamerák optikáinak keringés közben állandóan a Föld felé kell nézniük. ORSZÁGÚTI CIRKÁLÓ. A Mercedes Benz autógyár különleges luxusautó mintapéldányát készítette el és mutatta be 1970 őszén. Sorozatgyártására a.igha kerül sor. hiszen már néhány száz vagy ezer darabos megrendelés is nagy szó lenne ebből a kb 60 ezer dollárba kerülő kocsiból. A 6,3 méter hosszú luxusautóban hét személy részére van kényelmes férőhely: a hátsó ü ésen hárman, az elsőn és a mögötte lehajthatóan kiképzett pótüléseken ketten-ketten foglalhatnak helyet. A hátsó ülés fölötti tetőrész úgy van kiképezve, hogy motorikusán hátrahajtható. Az utastérnek mind az első, mind a hátsó részében egy-egy rövidhu lámú telefon áll, a bennülők és beszélni kívánók rendelkezésére. A nyolchengeres, 300 lóerős motor 205 km/óra maximális sebességgel repíti a minden kényelemmel — tv-készülékkel, hé rázok rén nyel stb. — ellátott autó utasait. Ahhoz, hogy megbízható kikötőt, vagy vízi erőművi berendezést építsünk, ki kell kövezni a medret, afféle „ágyat” kell készítenünk zúzott kőből. Ez a munka nehéz és alacsony termeiéken;fcégü. Dereglyékről szórják a tengerbe a követ, amelyet aztán kézzel egyengetnek el. A búvárok nehéz kö rülmények között dolgoz nak. Egy műszak alatt egy ember 6—8 négyzetméterre, tud végezni. Ezt a műveletet már régen próbálják gépesíteni. Js- i pánban például speciális > föld alatti buldózereket hasaA jövő a könn} űszerkezeteké A negyedik ötéves tervtörvény 19. §-a előírja, hogy az építőiparban egyre nagyobb fokú gépesítés és gyorsabb építési eljárások honosuljanak meg. A gyorsabb építési eljárások között kiemeli a törvény a könnyűszerkezetek alkalmazását. Mennyiben gyorsítják meg a könnyűszer- kezetek az építőipar tevékenységét, és mit várhatunk nagyobb elterjedésüktől? A hagyományos építési mód — és már hagyományosnak kell tekintenünk a néhány éve. vagy évtizede még teljesen újnak számító paneles építkezést is — számos előnye mellett olyan hiányosságokat és hátrányokat is mutat, amely a kutatók figyelmét új* módszerek keresése felé irányították. Ellentmondásos pl. a paneles építkezésnél az hogy az építőanyagok nagy fajsúlya miatt egyre növekszik a panelek súlya. Ebből következik, hogy a panelek szállításához és szereléséhez nagy teherbíró képességű szállító- és emelőberendezések szükségesek, de olyan utak is. amelyeken a panelszállító trélerek közlekedhetnek. Problémák adódnak a hagyományos anyagok húzó- és haj 11 tószilárdságával kapcsolatban Ja. Ezek voltak a legfőbb okai, hogy a szakemberek előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az építőipar műszaki fejlesztési céljait más utakon kell megvalósítani. És ezt sok területen a könnyűszerkezetes építkezés érheti d I 1 szakemberek szerint ennek az elterjedése legalább olyan forradalminak ígérkezik, mint amilyen az 1960-as évek elején a Jiázgyárprogram” volt! Néhány adat 0 A könnyűszerkezete» fiúélem 1 négyzetméterének a súlya mindössze 40—100 kg, a vasbeton falpanel 350—500 kg súlyával szemben. A 15—20 cm vastag vasbeton lemez helyett 1,5—2,5 mm vastag fém, 2,5—5 mm vastag műanyag, vagy műfa rétegből készül * könnyű nagyelemes fal, közbe zárt hőszigetelő anyaggal (műanyaghab, ásványi gyapot, üveggyapot). A külső és belső lemezréteg egyidejűleg a fal „vakolata” is és az egész fal vastagsága ily módon mindössze 7—10 cm. Váz és szendvicsfal Az új szertcezettípus azonban — és ez is alapvető kö* Haza! gyártmányú könnyű acélvázra méretik a svend« vi »elemeket. IBnbség a régivel szemben — csak a saját súlyát, és a szél- nyomást képes tartósan hordani. Ezért az épület hasznos terheit és a födémek súlyát egy belső acélvázszerkezet viseli, mert a vékony lemezekből szerkesztett „szendvicsfal” a függőleges nyomást nem lenne képes elviselni A könnyűszerkezetes, építtetés e néhány műszaki jellemzője azonban még nem mutatja bevezetésének a* igazi építőipari jelentőségét A könnyűszerkezet« építkezés nem hagyományos építőanyagokkal dolgozik, hanem a technikai fejlődés, teljesen új termékeit használja fel: aluminium lemezeket, műanyaggal, lakkal, sománccal korro- zióvédett fémlemezeket Ezeket az anyagokat az építőiparnál fejlettebb más iparágak állítják elő korszerű, nagyüzemi módszerekkel és raktárról, félkész termékként szállítják az építőknek. Kőművesek helyeit 0 szerelők A könnyűszerkezetes építményt tehát nem kőművesek készítik: a házépítés inkább a hajóépítéshez hasonlít, ahol az előre gyártott nagyméretű elemeket a helyszínen illesztik össze a szegecselők, a hegesztők, vagy a lakatosok. A kisebb, egyszintes épületeket az iparilag fejlett országokban már háznagyságú köny- nyűszerkezetes sejtekből építik. Az ilyen háztípus a nevét is legfontosabb „szerszámáról", a szállító járműről kap-i ta „trélerház”. És ezek aa épületek viszonylag lóm anyagveszteséggel át is költöztethetik és szót is szedhetők. Az időjárás W kevésbé hátráltatja a könnyűszerkezetes épületek szerelését, az építőelemek és szerkezetek nedvességre, fagyra alig érzéki nyék. Rövid építési idő Mindazoknál m épfflettfpm soknál, ahol rövid építési idd» tartam és kis épületsúly a követelmény, már ma is indokolt a könnyűszerkezetek alkalmazása. Bevezetésének azonban többféle feltétele vaiv ezért szabott viszonylag hosszabb felkészülési időt a kormányzat e program beindítására: 1973-tól évente másfél millió négyzetméter könnyé szerkezet építene várható. A könnyűszerkezetes építédi móddal nagyobb építési sebesség érhető el, jobban szervezhető az építőmunka és köves élő munkát igényel. A munka minősége ugyanakkor összehasonlíthatatlanul jobt* mint a jelenlegi, csökken, esetleg elmarad az építkezések hosszú előkészítési ide ja, pL a felvonulások. Budaörsön, a HUNGAROFRUCT Olaszországból importált könnyűszerkezetekkel épített egy 1009 vagonos hűtőtárolót. Az épületet az alapozás elkészült* után 4 hónap alatt szerelték össze. Ha hagyományos módszerekkel építik, legalább ötször ennyi időbe telt volna. 8. X.
