Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-09 / 57. szám

WH március 9 te+r s»»r*v-SRr>T?c>» 9 oldal Zárszámadás árvíz után a m «fész*; kai járásban A mátészalkai járás szövet­kezeti gazdaságai a legnehe­zebb évet zárták az elmúlt esztendővel. Az 1Ö70. május 14-én bekö­vetkezett számos—krasznai ár­víz és belvíz nehéz próbára tette a termelőszövetkezetek tagságát és vezetőségét. A gaz­dasági károk pénzértéke 193 millió forintot tesz ki, a bel­víz által okozott károké 12 milliót. Ám a közvetett ká­rok hatását pénzben kifejez­ni nem lehet. Ezek köziil leg­jelentősebb, a helyenként le­rakodott iszapréteg, vagy a tápanyag nagymértékű kimo- sódása. Ezek együttesen, va­lamint a nagymértékű gyo- tnosodás, ami az ár- és bel­vizes területen jelentkezett, a talajok utólagos megművelé­sével rendkívül nagy ráfordí­tást igényelt. Február 23-ig mindenütt megtartották a zárszámadó közgyűléseket. Az 1969-es év­ben már nem volt vesztesé­gesen gazdálkodó tsz a szál­kái járásban. A zárszámadá­sok alapján most 11 termelő- szövetkezet viszteséges: 9 tsz mérleghiányos 25 millió fo­rint összeggel, 3 tsz alap- és mérleghiánya 18 millió forint. Annak ellenére, hogy az előző évi tartalékalapból 22 millió forintot is felhasználtak a szövetkezeti gazdaságok. A kiesés legnagyobb mérté­kű a növénytermesztésben, az árbevétel-csökkenés az előző évvel szemben 171 millió fo­rint. A kiesések csökkentésé­re év közben igyekeztek a tsz-ek erőfeszítéseket tenni. Ennek eredményeként az ál­lattenyésztés árkiegészítő és melléküzemági tevékenység bővítésével a többletbevétel 69 millió forint Az egy dol­gozó tagra jutó részesedés já­rási átlaga 14 584 forint, át­lag 3052 forinttal kevesebb az előző évinél. A veszteséges szövetkezeti gazdaságok közül 8 termélő- «zövetkezetben került sor sza­nálási eljárás lefolytatására. Ezek közül 4 tsz 19 millió fo­rint vissza nem térítendő ál­lami támogatásban részesült, A vadászat Vadászok, szakemberek, laikus érdeklődők számára több könyvújdonságot jelentet meg a budapesti vadászati világkiállítás akalmából a Mezőgazdasági Könyvkiadó. vadászat kézikönyve” sók egyéb között hazánk vadá­szati adottságaival ismerteti meg az olvasót. Az elmúlt 10 évben több díjazott agancsot zsákmá­nyoltak hazánkban, mint az évszázad elejétől 1959-ig. Er­ről a „Tíz év aranyérmet trófeái” című könyvben ol­vashatnak az érdeklődők. «... ... ................... . a mérleghiány teljes vagy részleges rendezésére. Az 1970. évi zárszámadási eredményeket értékelve meg­állapítható, hogy a járás tsz- ei — az előző évektől eltérő­en — kedvezőtlenebb előfelté­telekkel kezdhetik az 1971-es évet. Annak ellenére is, hogy az őszi kalászosokat időben és jó minőségben elvetették és az őszi mélyszántást mara­déktalanul elvégezték. Problémát jelent, hogy a veszteséges tsz-ek hiányainak csak kisebb hányada került központi alapból rendezésre, nagyobb hányada saját, fe­dezésre vár. Az ilyen tsz-ek többsége a következő évekre fejlesztési alappal nem ren­delkezik, illetve lehetőségeik csekélyek. \ Éppen a nem elegendő sa­ját fejlesztési alapok követ­keztében indokolt a koncent­rálás. Beruházásokat elsősor­ban ott kell és lehet eszkö­zölni, ahol az a lehető leg­gyorsabban és leghatékonyab­ban megtérül. Mind a beruhá­zások, mind az alap és főként a melléküzemági tevékenység körében keresni kell a koope­rációs, társulási lehetősége­ket. E téren még igen komoly tartalékaink vannak a haté­konyabb gazdálkodás folyta­tásához A helyi adottságok lehető legnagyobb mérvű kihaszná­lása mellett, továbbra is maximális segítséget kell biz­tosítani a veszteséges terme­lőszövetkezeteknek. Tovább­ra is indokolt e gazdaságod megkülönböztetett állami tá­mogatása. A termelőszövetkezeti tag­ság bizakodása, helytállása, a vezetőség szakszerűsége, igye­kezete megvan. Ez és a továb­bi központi segítség együtte­sen lehet csak biztosítéka, hogy a tavalyi ár- és belvizes tsz-ek gyorsan megszilárdul­janak.. i 3t Dr. Bélteky Béla, a Mátészalkai Járási Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezetője kézikönyve Három kötet foglalkozik a vadon élő madarakkal. „A túzok” című kötet a pusztaié­ban lévő madár életmódját, s védelmének lehetőségeit, eredményeit ismerteti. A ma­gyar erdők „királynőjének” életét szokásait vándorlá­sát és vadászatát írja le Szabolcs József az Erdei szalonka című művében. A harmadik könyv „A fácán és a fogoly intenzív tenyészté­sé”-ról szót S végül a vadászait egyik fontos „kellékéről”, a kutyá­ról szól Biró Andor—Győri Jánce könyve: A kutya ki­képzése. Nagyüzem a kel e'őten A tavalyinál tüfelj iiapo: baromfi várta 6 Teljes nagyüzemmel dol­goznak március l-től a Ba­romfikeltető és Értékesítő Vállalat megyei keltetőállo­másai. A következő hetek, hónapok jelentik a szezont a naposbaromfi-piacon. Bár az idén a háztáji és kisgazdasá­gok vonatkozása bah is ked­vező változás tapasztalható: már januárban és februárban tekintélyes kereslet mutatko­zott: 855 ez^r hamoshire csi­bét adtait el. Ezt a változást érzékelteti az a két adat is, amely 1970 első hónapjá­ban, valamint az idén janu­árban értékesített hibrid és hampshire fajták darabszá­mát mutatja: tavaly 658 ez­ret most 1 millió 143 ezret vittek ki a keltetőkből, illet­ve az előnevelőkből a nagy­üzemi és kistenyésztők. Csi­beelőneveléssel már 48 tsz foglalkozik a megyében. Ez-% elsősorban tagjaik el­látását biztosítják. Az idén még nem ígérheti a vállalat az igényék mara­déktalan ellátását. de az már bíztató, hogy 1971-ben a szezon alatt kívánnak annvi naposállatot adni a háztájik­nak, mint az előző években egész esztendőben. A Baromfikeltető és Érté­kesítő Vállalat nyíregyházi, mátészalkai és kisvárdai ál­lomásain 100 gép. a tarpai és a pátrohai tsz. valamint a fehérgyarmati állami gazda­sági — amit jelan’eg a vál­lalat üzemeltet — és a jánk- m^tisi SZÖVOSZ keltetőál­lomásokon összesen 25 gép „termeli” a megye tsz- és egyéni barom fi ten vésztői ré­szére a naposcsibéket, kacsá­kat, libákat A tervek sze­rint egész esztendőben ösz- sze~en 7 millió 600 ezer da­rabot, 3 millióval többet, mint az előző ével;ben. De még ez is kevés lenne a várható igényeknek. Ezért nem csupán a mrgyei állo­mások az egyedüli forrásai a naposál’atpiacnak. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan, az idén is vásá­rol a baromfikeltető napos­baromfit más megyék társ- vállalataitól. nagyüzemi kelj tefőitől. hogv a kereslet meg­közelítő ellátást nyújthasson: Ebben az esztendőben már a naposbaromfi-értékesítés­sel foglalkozó ÁFÉSZ-eknek is megyén kívülről kell ezt az árut beszerezniük, miután a keltetőállomás nem újítot­ta meg az értékesítési szer­ződéseit a fogyasztási szövet­kezetekkel. Termel őszövet ­kezetekkel kötöttek együtt­működési megállapodást. A községekben tsz-tagok lették a keltető vállalat bizományo­sai. A saját értékesítőháló­zat kiépítése nem csupán a reklamációk csökkenését, de a naposbaromfi árának egy­ségesítését is lehetővé tette. Mindenkor a k^esle+nek, kínálatnak megfelelően álla­pítják meg az árakat. A ta­valyi 4.R1 forintos átlagárat tartják. Ez szezonban lehet magasabb, kisebb kereslet esetén atecsoovabb. de eg-^sz év átlagát tekintve a ba­romfikeltető és értékesítő által kiadott naposbaromfi árának emelkedésére nem kell számítani. Április elsejétől K R ESZ-t a n fo I y a m a gépjárművezetőknek A Magyar Autóklub nyíregyházi szervezetének idei terveiből A Magyar Autóklub nyír­egyházi szervezete rövid múltra tekint vissza: három éve a debreceni klubtól vált külön, s j.ett önálló. Az eddig eltelt Időszak alatt a baleset- elhárítási munkából vállalt részt, sok versenyen és tan­folyamon bővítetne a gép­járművezetők KRESZ-tudá- sát Az idei tervekben. Is a bal­esetmegelőzés a fő feladat. Az új közlekedési szabályok­ból április elsejétől tovább­képző KRESZ-tanfo.yamot szerveznek, amely négy elő­adásból áll, ahol gyakorlati ismeretekből is vizsgázhat­nak a gépjárművezetők. A balesetelhárítási munkában a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztályának is segít az autóklub. Közö­sen KRESZ-vetélkedőt ren­deznek. Az elmúlt évhez hasonlóan 1971-ben is rendeznek ügyes­ségi versenyt a magán autó­vezetők részére, ahol vezetés- technikai tudásukat bizonyít­hatják. A klubtagok gépjár­műveinek műszaki vizsgála­tát és díjmentes fényszóró beállítását két esetben végzi el a kxub — a Volán 5. számú Vá.lalat szakemberei bevonásával — májusban és szeptemberben. Az új autó- tulajdonosok részére Nyíregy­háza—Tokaj—Sárospatak útvonalon kocsibejárató tú­rát szerveznek, ahol a klub szakemberei és személygép­kocsijai állnak rendelkezés­re egy-egy esetleges műszaki hiba esetén. Augusztusban Moszkvics— Wartburg találkozót rendez­nek Tokajban a nemzetközi camping területén. A hagyo­mányos szüreti autósbálra szeptemberben kerül sor, előreláthatólag Nyíregyházán, a Sóstógyógyfürdőn. (b. A) Zoli más volt, mint öt testvére. Kezdettől fogva olyan lesütött szemmel járt, hogy a Banu családban már azt hitték róla. búskomorság­ba esett. Tanulni sem szere­tett, négy osztályt végzett mindössze, s ma is alig tud írni. Később a tuzséri fatelepre járt át dolgozni a dögéi szü­lői háztól. Itt ismerkedett meg 1965 januárjában egy el­vált asszonnyal, Balogh Ilo­nával és két hónap múlva összeházasodtak. Ica jó asszony lett. Bizo­nyára súlyos nyomot hagyott benne előző szerencsétlen há­zassága és férjét is nagyon szerette. Mosott, főzött, taka­rított az egész családra, el­végzett mindent, ami erejé­ből tellett. Soha panasz nem lehetett rá, még Zoli édes­anyja is csak a legnagyobb elismeréssel beszél róla A férje viszont már ekkor is túlzottan féltette. Ennek Igazából aligha lehetne meg­tudni a pontos okát, mert Ica egyáltalán nem volt kicsapon­gó. Nem is igen lett volna módja rá. Zoli ráparancsolt az édes­anyjára, hogy még a boltba se engedje el Icát, annyira vigyázzon rá. Megtörtént, hogy Zoli reggel felgereb­lyézte az udvart, s aztán így ellenőrizte: nem járt-e valaki a feleségénél. Máskor előfor­dult, hogy munkába indult, aztán lopva visszatért, hátha valakivel tettenéri Icát Ilyen persze sosem volt Aztán elköltöztek Dögéről. Mind a ketten a Csepel Autó­gyárban dolgoztak, majd a dunakeszi konzervgyárban. Albérletet Szigethalmon talál­tak. Itt egyre inkább megválto­zott az életük. Zoli lassanként minden idejét kocsmákban töltötte, feleségére pedig gyakran rázárta a szobaajtót. Részegen járt haza. megverte az asszonyt, oktalanul gyanú - sítgatta, olykor fojtogatta is. 1970 márciusára jutott olyan kátyúba először a házasságuk, hogy különköltöztek. De nemsokára ismét együtt éltek. Az asszony reményke­dett, hogy megváltozik a fér­je. Alig békültek ki, amikor a háziasszony közbelépésére volt szükség, mert Zoli féltékeny Indulatában tésztavágó késsel kínozta a feleségét. Az asz- szony gyakran menekült a szomszédokhoz, de már a he­lyi rendőrtől is kért segítsé­get. Aztán — szégyellték a hangos házaséletet — és más( helyre költöztek. Ott sem változott semmi. Ica augusztus 27-ig bírta. Ak­kor otthagyta az urát Ettől kezdve ritkán talál­koztak, főként azért, mert az asszony nagyon félt, hogy Zo­li beváltja ígéretét, ö ismer­te, milyen kegyetlen ember vált belőle, s tudta, hogy tar­tózkodnia kell tőle. Mind a ketten Kisvárdára jöttek dolgozni. Ica a söripari kirendeltségen helyezkedett d, Zoli a Vulkánban. A férfi azonban nem sokáig bírta a túl nehéz munkát, s visszatért a fővárosba. Hamarosan ismét Szigethal­mon járt, régi háziasszonyá­nak lakása körül, albérletet keresett. Egy ismerősük ér­deklődött: talán elváltak. Zoli erre gyűlölködő választ adott: nem váltak el, de erről nem is lehet szó, mert meg fogja ölni Icát. Hogy mit akart megbos­szulni? Ki tudja? Zoli most adt mondja, ak­kor is szerette még Icát. Ez nem lehet igaz, pusztán a birtoklási vágy hajthatta no­vember 28-án Kisvárdára, hogy felkeresse a feleségét, s kést rántson a „szeretett” nő­re. A látogatás után Ica rette­netesen félni kezdett. Aznap nem mert hazamenni albérle­ti szobájába, inkább Komoró­ba utazott szüleihez. Félelme a következő napokban szál­lásadóira is átragadt, olyany- nyira, hogy villanyt szerelték az udvarra, amely bevilágí­totta teljesen. Ennek a vil­lanynak állandóan égnie kel­lett, mert Ica annyira Mit, * Uj iparág : a műanyag Tudósítás Kelenföldről Kisvárdára 19ő9. tavaszán hozták nyil­vánosságra, hogy a Villamos Szigetelő és Műanyaggyárnak egy részlege Kisvárdára te­lepül. Ekkor határozták el az illatjkesek, hogy a Szabolcs­ba települő gyáregységhez szabolcsi fiatalok közül neve­lik az új vezető- és szakmun­kásgárdát. A kisvárdai járásban tobo­rozták azokat a 8 általános is­kolát végzett fiatalokat, akik kedvet és tehetséget éreznek — a ípegyénkbeai ismeretien — műanyaggyártó szakma elsajátításához. Külön cso­portban, de ugyancsak a kis­várdai járásból jött négy fia­tal s ők a „speciális lakatos” szakmát tanulják. Az új gyár­egységben nekik kell majd kezelni és karbantartani a modem gépeket. A szakmun­kás] elöltek tanműhelye a gyár telephelyén, Kelenföl­dén van. A szakmunkástanulók lét­száma Kelmföldön 20 fő. Ta­nulják a műanyagpréselést, a fóliázást és a műanyag- gyártás egyéb tudományát. A lakatos tanulók négyen van­nak, de ők külön tanműhely­ben kapnak kiképzést. Vala­mennyien kollégiumbon lak­nak. A kitelepült gyáregység az első években csalt közúti és vasúti járművek fékberende­zéséhez szükséges műanyag alkatrészeket fog készíteni. A tanulók kiképzési ideje 3 év, tehát 1972. júniusában fogják befejezni tanulmányaikat. A kitelepítést több szakaszban bonyolítják le. Az utolsó sza­kasz az új szakmunkásokkal együtt 1972. júniusában költö­zik. A műanyaggyártásnál 1963­ig csak betanított műnk ásó- kát alkalmaztak. 1962-től ez az iparág is szakmunkás-bi­zonyítványt ad. Szép szakma, jól fizetik, csak nem ismerik eléggé. Ennek köszönhető az is, hogy az elmúlt év tavaszán tr.úf liiába hirdették a kisván- dai járásban, hogy a gyár is­mét szakmunkástanfolyamot szervez. Kevés fiatal jelent­kezett, így újabb évfolyam már nem indult. Pedig még szük­ség lesz műanyaggyártó szak­munkásra Kisvárdán is... A gyáregység valamennyi leendő dolgozója szabolcsi és egészen fiatal. Papp Sándor kisvárdai származású mérnök lesz a gyáregység vezetője. A technikusait is szabolcsiak lesznek. Füredi Sándor érett­ségi vei jött Kisvárairól a gyárba — segédmunkásának! Aztán irodára került, s most tanulja a könyvelést és az ad­minisztrációs tudnivalóitat. A segédmunkások többség« szintén fiatal lesz. „A dolgo­zók átlagos életkora 26, vagy 28 év lesz nálunk” — állapít­ja meg Füredi Sándor. Gyulaházáról többen is je­lentkeztek erre a szakma-a. Köztük Németh Sándor, ■ ti „jó” végbi zonyítványt akar szerezni. Ök már nem fognak a nagyvárosba ingázni, Kisvárdán, a fiatal város fia­tal gyárában is megtalálják majd számításukat. Ék min­den este otthon lehetnek csa­ládjuk köréoen. A napokban kilenc gépet szállítanak le a leendő gyár­egységbe és a felszerelés után — előreláthatólag március vé­gfal — már megkezdik a pró­baüzemelést. Telj« kapaci­tással 1972. júniusában kezdik a termelést. ú. ábrá i ft Cjabb IBUSZ Legnagyobb utazási *r Ab­dánk, az IBUSZ kelendő programot állított össze erre az évre. A decemberben meghirdetett több. mint 100 féle külföldi társasutazás nagy részét ugyanis már egész évre eladták. Mindösz- sze néhány bolgár, csehszlo­vák, lengyel, román, bécsi és párizsi, valamint október vé­gére spanyol tengerparti uta­zás, üdülés „maradit meg”. A megnövekedett igények alapján a vállalat újabb le­hetőségeket kutatott fel, » nemcsak a hagyományos IBUSZ-vonalakon bővítette kínálatát, hanem néhány tel­jesen új, eddig hiányolt uta­zást is ajánl. Áprilisra és májusra to­vábbá al-dunai hajóutakat ik­tattak programba. Májusban háromnapos túrát szerveznek a magyar—bolgár, október­ben 8 napost Párizsba a ma­gyar—francia válogatott lab­darúgó-mérkőzésre, s eljut­hatnak a szurkolók a spa­nyolországi ökölvívó Európa- bajnoksógra. Az IBUSZ fennállása óta első alkalosn­hogy sötétben Zoli megtá­madja. December 12-én ismét a ki­rendeltségen kereste a felesé­gét Kihívta, s a kapu előtt beszélgettek. Az asszony ta­lán cigarettára akart gyújta­ni, amikor Zoli nyitott zseb­kést rántott elő és mellbe szúrta a feleségét. Icát néhány perc múlva megoperálták. A szúrás nem a szívét érte, hanem a tüdőbe vezető eret metszette el. Zoli gyáván elrohant a ka­putól, a bűnhődés elől azon­ban nem futhatott el. Ica munkatársai utána vetették magukat, s leütötték a félel­mében egy házhoz befutó fér­jet Átadtak a kiérkező rend­őröknek, akik először a kis­várdai kapitányságra szállí­tották. Itt tudta meg, hogy a műtét után nem indult meg újra az Ica szíve. Meghalt Azóta Zo­li a fogdában hosszú bünteté­sekre gondolva várja a tár­gyalást Háromszor meglátogatta az édesanyja, de szólni sosem tu­dott Csak sírt Km Mária társasutazások mai . Met-vez Mraasutazásófcal sájáf * panoráma busszal, Salzburg, Nürnberg, München érintésével az NSZK-ba. Szeptemberben öl ország — Ausztria, az NSZK. Belgium, Franciaország és Svájc — 13 városát ismerhetik meg a kéthetes körutazás részve­vői. Októberben 22 napost szovjet—japán társasutazás­ra is lehet jelentkemi. Gondoskodtak a belföldi idegenforgalmi igények ki­elégítéséről is. A fél- és egy­napos kirándulásoktól a 6—S napos országjáró társasuta­zásokig több. mint félezer lehetőség közül választhat­nak az érdeklődők. Az ide­genforgalmi szezonra as IBUSZ 40—50 százalékkal növelte a rendelkezéseire álló szállodai kapacitást Ifjú Tőröskereszfesek retélkfdéje Nyíregyházán, nomba*nr„ a megyed döntővel befejeződött a Magyar Vöröskereszt által szervezett egészségügyi ve* téMcedősorozat. Az Ifjúsági Vöröskereszt 50.. a Magyar Úttörők Szövetsége fennállá­sának 25. évfordulója alkal­mából kürt versenyen közel 200 ifjúsági vöröskereszté* csoport vett részt Szabolcs­ban. A szombati döntőn kilenc ál­talános iskola vöroskereszte* csoportja versenyzett a terü­leti döntőbe jutásért, amelyet Debrecenben rendezne!: meg öt megye, Hajdű-Bihar, Bor­sod, Csangrád, Békés és Sza­bolcs-Szaímár győzteseinek rész {vételével. Megyénkből a Nagykállói 2-es számú Általá­nos Iskola csapata jutott to­vább, megelőzve a selejtezők­ben is sikeresen szerepelt Mándok vöröskereszteseit. 3. helyen a vásárosnaményi é* a márki általános iskolások végeztek, örvendetes, hogy a megyei döntőn az elsősegély­nyújtás helyes alkalmazásából valamennyi résztvevő sikere­sen vizsgázott, de más egész­ségügyi ismeretekből is nagy felkészültségről tettek bizony­ságot a résztvevők. A nagy­kállói fiatalok kitűnő ver­senyzőnél jutottak a debre­ceni döstóbe. Egy rossz házasság története

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents