Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)
1971-03-09 / 57. szám
W71 mSrefns s. I. r*M Uj törvény a tanácsokról (1.) A lakosság szolgála'ában UTOLSÓ ÜLÉSÉN, mintegy a négy esztendei munka betetőzéseként fogadta el az országgyűlés a tanácstörvényt. A népképviselet legmagasabb szerve határozott Sírról: hogyan működjenek ezután a népképvi- sc-let alsóbb szerved, köztük azok, amelyek a legközelebb állnak az egyes emberekhez: a helyi tanácsok. A törvény- javaslat vitájában hangzott el: ..a tanácsok tevékenységének célja... a lakosság szolgálata. Ez adja munkájuk társadalmi jelentőségét, politikai jellegét”. Meghatározza a törvény, hogy a helyi tanácsokhoz tartoznak — és a közeli jövőben még szélesebb körben fognak tartozni — azok az államigazgatási feladatok, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. A jövőben szükségessé váló új intézkedéseket pedig már abban a szellemben hozzák, hogy amit csak lehet — intézzenek helyben. a községekben, nagyközségekben, városokban a tanácsok. Csupán egyetlen példa: *ok városnak, nagyközségnek voltak már korábban is olyan gondjaik, hogy a fiatalok otthon tartása. a nők foglalkoztatása érdekében szükség volna valamilyen üzemre. Azt is jól tudták a helyi vezetők, hogy üzem telepítése fellendülést hozna, magát a helységet is fejlesztené — ám ipartelepítésre, gyártelep létrehozására sem pénzük, sem jogkörük nem volt. Az új törvény most lehetőséget ad önálló vállalatok alapítására a tanácsoknak. * a nagyobb gazdasági önállóság névén megteremthetik hozzá az anya® alapokat is. MINDEZ — LEHETŐSÉG. A törvény szándéka és betűje nem a kötelező előírások rendszerén alapul. hanem éppen ellenkezőleg: kereteket ad a helyi követelmé- nveknek megfelelő önálló munkához. Egyetlen törvény- nyél aligha lehetne meghatározni mindazt. amit több ezer településen végre lehet hajtani. A helyi tanácsok éppen azért is kapnak fokozott önállóságot nagyobb hatáskört hogy a helyi viszonyok ismeretében élni tudjanak vele. A törvény az egyes helyi tanácsok belső szervezetét is csak nagy vonalaiban határozza meg. Azt viszont hogy hány tagú végrehaitó bizottságot. hánv függetlenített vezetőt választ a helyi tanács. mekkora és mivel foglalkozó szakigazgatási szervezetet hagy ióvá — a tanácsnak. a frissen megválasztott testületnek kell eldöntenie éMwn Is a tanácsnak van döntési ioga. hogv salát ha- t-Scva-z.*,*] melyeket ad át — az ügyintézés meggyorsítása érdekében — a végrehajtó bizottságnak Ezekben a kérdésekben a tanácsnak továbbra is döntő szava van: a végrehajtó bizottság ilyen ügyekben hozott határozatait megváltoztathatja vagy meg is semmisítheti. Olyan esetekben viszont. amikor a végrehajtó bizottság a törvényben számára előírt hatáskörében — tehát nem a tanács által ráruházott ügyekben — járt eh a tanács ugyancsak kifejtheti ellenvéleményét: ekkor a felsőbb szintű végrehaitó bízottá* "hoz — a megyeihez — fordulhat. ÖNÁLLÓAN IS RENDELKEZHET A TANÁCS. Ha a tanácstagok többsége úgy látja, hogv valamilyen kérdést helyileg szabályoznia kell. s ez semmilyen érvényes jogszabállyal nem ellenkezik — tanácsrendeletet alkothat. s ezt a helyileg szokásos módon kihirdetheti. A tanácsrendelet éppúgy kötelező az érintett állampolgárokra. mint az országos főhatóságok rendelkezései. Éppen a tanácsok önállóságának megnövekedéséből adódik, hogy több joga és kötelessége lesz ezután minden tanácstagnak. A törvény külön leszögezi, hogy a tanács minden tagjának azonosak a jogai és a kötelességei, így bármelyik tanácstag a tanács, vagy a végrehajtó bizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett közérdekű kérdést. vagy javaslatot. Ahhoz is joga van — az országgyűlési képviselők 5n- terpellációs jogához hason-‘ lóan —. hogy a tanácsülésen vagy azon kívül felvilágosítást kérjen bármelyik helyi vezetőtől, illetve a szakigazgatási szervektől. A megkérdezett köteles a tanácstag kérdésére lehetőleg a tanácsülésen, s ha erre nincs mód. 15 napon belül válaszolni. A TANÁCSTAGNAK JOGA, hogv képviselje válaszáéit — s ez egyben kötelessége is. Rendszeres kapcsolatot kell tartania azokkal, akik a tanácsba küldték, s be kell számolnia nekik munkájáról. Az is kötelessége, hogy mindig és mindenütt tanácstagi megbízásához méltóan lépjen fel és viselkedjék. Hivatalos személynek kell tekinteni — s hivatalos személyhez méltó magatartást is kell tanúsítania, mint a törvény kimondja: „minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység. illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a nép érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággai". Várkonyi Endre • * Izemekk a termelékenység növeléséért Doílár hulladékból — Alkatrész Pannóniához Kezdeményezés Tiszátokon Milyen intézkedéseket tesznek megyénk üzemeiben a termelékenység növelésére? — erre a kérdésre kerestünk választ három szabolcsi vállalatnál. Gépesítés Tuzséron A tuzséri ERDÉRT-telepen sokat várnak az idén a 8 darab 10 tonnás daru beállításától. Ezzel a telep átrakási kapacitása megkétszereződik. Egyes üzemrészeiknél második vagy harmadik műszak indításával, a rakodó-szállító gépek jobb kihasználásával is igyekeznek növelni a termelékenységet. A szint magas. Az előző 2 évben — mindig a megelőzőt alapul véve — 13,2, illetve 15,9 százalékkal nőtt a termelékenység, s most ezt a rendkívül magas hetvenes eredményt akarják újból túlszárnyalni. (Erre azért is nagy szükség van, mert ez teszi lehetővé a további bérszínvonal-emelést, tehát a dolgozók keresetének növelését) Emiatt ismét új termék előállításán is gondolkodnak a gépek jobb kihasználásán kívül. Tervbe vették a hulladékanyag komplett feldolgozását, s ennek érdekében új üzemeket is építenek. Most a telepen évi 9 ezer tonnára tehető a huliadékaaiyag, amelyet csak nagyon olcsón tudnak értékesíteni. Ha feldolgozzák, papíripari célokra, ez rendkívül alkalmas lesz még — apri lék formájában, — és tőkés viszonylatban olyan konjunktúra van ebből az anyagból, hogy tonnánként 15—17 dollárért is el lehet adni. Ezektől az intézkedéseik tő. várják, hogy tovább növekedik a telep milliárdos árbevétele, és a nyereség is, ami ta vály nem kevesebb, mint 72, millió forint volt. A csepeli szintért Nyírbátorban A Csepel Motorkerékpár- gyár nyírbátori üzemében most a termelékenység növelése helyett a „szintrehozás” szót használják. Hogy enmek mi a pontos értelme, az nyomban nyilvánvalóvá válik mindenki előtt, aki megismeri az üzem helyzetét. Most már állandósult az újabb és újabb motorkerékpár-alkatrészek gyártásának a letelepítése. Alig 1 év telt el a letelepítés megkezdése óta, s már száznál is több azoknak a daraboknak a száma, amit nem Csepelen, hanem Nyírbátorban készítenek,, a méltán népszerű Pannóniákhoz. Csepelen több évtized alatt alakultak ki az alkatrészek gyártásában a normák. Ezek bizony nagyon szigorúak, nagyon nehéz elérni őket. Amíg a munkások begyakorolják a munkafogásokat, megismerik az egyes alkatrészek leggyorsabb, legcélszerűbb elkészítésének módját, abba bizony néha három, vagy 6 hónap is beletelik. (És akkor esetleg áthelyezik őket egy másik alkatrészhez, mert olyan jól dolgoznak, hogy az újat képesek gyorsabban átvenni, mint mások.) Nyírbátorban tehát a csepeli szintet szeretnék mihamarabb elérni az egyes munkadaraboknál, — ez a termelékenység legfontosabb kérdése. De nehéz az üzem helyzete. Tovább folyik a letelepítés, új üzem is épül és újabb száz munkást fognak felvenni, — akiket szintén be kell tanítani. Félautomaták Tiszaiökön A Tíszalöká Vegyesipari Vállalatnál tavaly csökkent az egy főre jutó termelési érték. mert a korábbinál ol osóbb termékek játszották 1970-ben a főszerepet a vállalat árbevételében. (Az árbevétel viszont 11 millióval növekedett!) Most ezt a .termelési szintet szeretnék tartani de a korábbinál körülbelül 40 dolgozóval kevesebb létszámmal akarják elérni. Milyen intézkedést tesznek a termelékenység tervezett — 8 százalékos — növelése ér dékóben? A telepeken félautomata rendszerű behúzó kát szerel nék a gépekre, s ez a korszerűsítés egyedül 30 fős megtakarítást eredményez. A kisfástanyai telepen az év második feléhen elkészül a konvejorsor. Nyíregyházi tervek alapján, a Hajtómű- és Felvonógyár szakembereinek segítségével készítik el. Ezzel a gépsorral 180—200 méteres szakaszon gépesítik az anyag mozgatást, ami rendkívül sok fizikai munkát takarít mea És nemcsak fizikai munkát sok költséget is, emellett ez a kezdeményezés a legtávolabbra mutatók egyike megyénk iparában. (ki) Az építési és gépi berendezésekkel mintegy 10 millió forintból épült üzemházat birtokba vették a háziipari és népművészeti szövetkezet dolgozói. A gépek beszerelése folyamatosan történik. A képen: az orsózóban Encs Mária már az új, korszerű 48 orsófejes gépsoron dolgozik. A gép' sor negyedéves termelése mintegy 10 tonna fonal. Hammel József felvétele Amíg kirepülnek... Laczi János New York államban. Pertambolyban született. Tréfából sokan _ még most is Johnnak szólítják. Mindez azonban csak afféle romantikus érdekesség, aminek ma már szinte semmi jelentősége nincs. Ha csak nem számítja annak azt a csodálkozó tekintetet hivatalos személyek arcán, amikor be'etekintenek a személyi igazolványába és a születési adatokat olvassák. Gyerek volt még, amikor hazakerült Tiszabercelre. Munkát a téglagyárban kapott Most is itt dolgozik. Téglaki- bardó A legnehezebb munka ebben a szakmában. Már nyugdíjba mehetne, de még nem érzi, hogy szüksége lenne a pihenésre. Magas, szikár csupa izom ember Mi edzette ilyenné? A gyárban azt mondják: a nagy családdal járó munka és a gond. Nem ért rá elfáradni... Amikor a gyerekeket említi, arcán megenyhülnek a barázdák. János. István, András, Mária, Erzsébet, Boriska, Etelka, Lajos, Ilona, Sándor, Mihály... összesen tizenegy. A legidősebb 27, a legkisebb 5 éves. A felesége mondja, nagyon elkeseredett, amikor a harmadik fiú is megszületett. Férjével együtt négy férfi! Mi lesz velük, ha megnőnek? Most meg nein adná a világért. Előkeresi a fényképeket, s dicsekedve mutogatja. Két unoka is tartozik már a nagy családhoz. Ha együtt vannak, szinte alig fémek a lakásban. Pedig takaros, nagy ház, nem is régen épült A külső még tatarozásra vár. Egyszerre nem lehet mindent. Legjobb alkalom az összejövetelre a disznótor. Ebben a szezonban már két hízót vágtak. Nem mindig volt így. Amikor a gyár magánkézé« 'mit, nyáron hajnali háromtól, este 9 óráig dolgoztak. Akkor pihentek, ha esett az eső. Néha már nem is bánták. A téglavetésnél dolgozott akkor, s kézzel formáztak. A sárt egy ló kavarta, de-aztán a tulajdonos eladta, hogy azt se keljen tartani. Nekik kellett aztán előkészíteni az agyagot a téglavetéshez. Ha este nem készítették elő, akkor másnap nem volt teljesítmény, kereset. Ma már gépek végzik ezt a munkát. Csak a téglakihordást végzik kézzel. Napi 7 óra. Egy műszak alatt 5 ezer 800 darab, de 7—8 ezer is megvan. Nem nehéz kiszámolni, havonta és évente... Az elmúlt évben körülbelül 1 millió 800 ezer téglát hordott ki egymaAz egész gyár terve 10 millió darab. Nehéz kenyér. A decemberi munkalapját mutatja. Több, mint 3 és fél ezer forintot kapott. De megkereste már a háromezer-kétszázat is. A kihordok versenyében mindig ő az első, gyakran kap jutalmat is... Keresete után szép nyugdíja lenne már, megélnének belőle a négy kisebb gyerekkel. De még bírja. Felesége is dolgozik, tagja a termelőszövetkezetnek. Nyáron neki is segít, hogy több legyen a kereset. Ne legyen semmire szüksége d családnak. Pihenni? Van még rá idő. Talán akkor, ha majd a legkisebb is kikerül a családi fészekből... Tóth Árpád Jegyzet: Egy falu — egy műszaki A Hazafias Népfront Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsága mellett működő község- politikai és településfejlesztési társadalmi bizottság több mint egy éve indította el az „Egy falu egy műszaki” mozgalmat. Célja ennek, hogy a benne részt vevő mérnökök és technikusok társadalmi munkában adjanak tanácsokat műszaki, fejlesztési, községpolitikai kérdésekben a fejlesztésre kijelölt települések vezetőinek. Ezen túl kisebb volumenű középületek, bekötő utak, stb. tervdokumentációinak társadalmi úton történő elkészítésére is vállalkoztak. Az eltelt idő igazolta a mozgalom szükségességét és a műszakiak igen eredményes munkát végeztek és végeznek napjainkban is. Jelenleg mintegy z:i0 műszaki szakember vesz részt e nagyszerű társadalmi akcióban és segíti egy-egy község településfejlesztési, műszaki munkáját. Mérnökeink, technikusaink — középületek, bekötő utak, belsőségek vízrendezésének tervezése, stb. — ez ideig mintegy 1 200 000 fo- imt értékű műszaki terveket készítettek el, ezenkívül nagymértékben segítettek a községekben szakmai tanácsadássá! a községfejlesztési tervek készítéséhez, az építőipari kivitelezéshez. A Hazafias Népfront a műszaki mozgalom által jelentősen segítette a községeket, a kuzsjjgl tanácsokat a társadalmi- tervezés akciójának szervezésével és kibontakoztatásával, így olcsóbban és gyorsabban jutottak hozzá a kiviteli tervekhez és nem akadt el a fejlesztés a tervező kapacitás hiányán. Bebizonyosodott az is, hogy a műszaki hozzáértő megfontolására, tanácsadására elsősorban a tervezés megindítása előtt van szükség, akkor kell szakszerű választ adni a kérdések sorára: mit, miért, milyent, hová, mikor és hogyan? A községi tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetői bizalommal fordulnak a felvetődő problémákkal patronáló- jukhoz. Több helyen jó baráti kapcsolat alakult ki a község vezetői és az ott társadalmi munkát végző műszak! között. A megyei kőzségpolitikai es településfejlesztési társadalmi bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri e mozgalom munkáját, összegezi az elért eredményeket és a jól dolgozók megbecsülésében, elismerésében is közreműködik. A társadalmi bizottság jelenleg a műszakiak közreműködésével érezhető segítséget kíván nyújtani az árvizes területeken a középületek helyreállításához: közel kétmillió forint értékű társadalmi tervezési munka végzését vállalták. A bizottság felhívással fordul az árvíz sújtotta területek népfrontbizottságaihoz és az ott tevékenykedő társadalmi emberekhez, a műszakiakhoz; a középületek helyreállításában még hathatósabban működjenek közre es mozgósítsák más vonatkozású társadalmi munkára is a község lakosságát. Király István megyei munkatárs
