Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-27 / 73. szám

f. oíUat XFT FT MAGYARARSTÁG 1971. märet tJ* ¥f. NATIONAL ZEITUNG: Kon gre>szus e.őlt A XXIV. szovjet pártkong­resszus megnyitásának köze­ledtére a nemzetközi közvé­lemény és a világsajtó érdek­lődése egyre inkább Moszk­va felé forduL A National Zeitung vezér­cikket szentel a kongresszus­nak és elsősorban a Szovjet­unió konstruktív és békesze­rető külpolitikáját méltatja, rámutatva a szocialista or­szágok egységének, gazdasági és katonai erejük további szilárdításának fontosságára Az Unsere Zeit című nyu­gatnémet kommunista lap azt várja a XXIV. kong­resszustól, hogy utat mutas­son az európai népek bizlon- sf ok megteremtéséhez. Henry Winston, a kong­resszusra induló amerikai kommunista delegáció veze­tője elutazása előtt a Kenne- dy-repülőtéren adott rövid nyilatkozatot a BT A bolgár hírügynökség tudósítójának. V!" —* --mnylatban kiemel­kedő jelentőségű esemény­nek nevezte az SZKP kong­resszusát, s hangoztatta: „Bi­zonyos vagyok benne, hogy a kongresszus újabb nagy jelentőségű állomás lesz an­nak a sokoldalú fejlődés­nek az útján, amely a Szov­jetuniót elvezeti a kommu­nizmushoz.” NOVO.TE VREMJAí „Mosolypolitika“ A Novoje Vremja legújabb száma elemző összeállítást közöl az Egyesült Államok és Kína között kialakuló „mo- solypoli tálkáról”. A szovjet hetilap a Christian Science Monitort idézve rámutat: jóllehet a folyamat kibonta­kozása lassú, mindamellett a washingtoni szakértők megfigyelései szerint „Peking reagálása észlelhető”. A továbbiakban a Novoje Vremja áttekinti az ..ameri­kai diplomáciai mosolypoliti­ka” demonstratív lépéseit Mint a Novoje Vremja megállapítja: — az ameri­kai—kínai kapcsolatok érez­hető mozgása első látásra a két hatalom közötti normális viszony kialakulása pragma­tikus nyitányának tűnhet. Ugyanakkor figyelemre mél­tó: az amerikai burzsoá sajtó, amely jelenleg fokozottan hív fel a Kínához való to­vábbi közeledésre, a Peking- gel kötendő kereskedelmi ügyletek utolsó korlátainak magszüntetésére. egyúttal kárörömmel üdvözli azt a szakítást, amelyet a jelenlegi kínai vezetők politikailag és ideológiailag a szocialista kö­zösség országainak viszony­latában végnez vittek, s kifejezik örömüket annak láttán is, hogy Peking a külkeresk'xlelem vonalán az imperial ista Nyugat felé tá­jékozódik. A szovjet hetilap felhívja a figyelmet arra. ho"\ a szo­cializmus ellenségei való­sággal újjongtak. amikor a Zsenmin Zsipao újból harcias tudósításokat közölt a ..Tien San hegvs^g körzőidben el­helyezkedő” határ menti helvőrségekről. . A Novoje Vremja befejező sül megállapítja: a kínai— amerikai kapcsolatok norma ljzál áfának kezdetét üd vö'zölni lehetne, ha a halad világközvéleményt nen' nyugtalanítaná az a nvilvár való tény. hogv Wash'ngtov mindig rv-wntosan akkor haj bó'-ol Peking előtt, am'ko Kínában úiólae felszít iák a szwisM’“"« hisztériát. A förtetrr**y; ^fwtn+e11 --<; rá galmaktól hemzsegő újabb pekingi nyilatkozat minapi közzététele ismételt bizonyí­tékot szolgáltat erre. KRASZNA.TA ZVEZDA: 27 evvel ezelőtt... A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja, cik­ket közölt abból az alkalom­ból, hogy 1944. március 26- án — 27 esztendővel ezelőtt — megkezdődött az európai népek felszabadítása a fasisz­ta iga alól. Ezen a napon a 2. Ukrán Front csapatai, Ivan Konyev marsall pa­rancsnoksága alatt, átlépték a Prut folyót — a Szovjet­unió és Románia államhatá­rát. Ez az ország volt az első, amelynek területére lépett a szovjet felszabadító hadsereg. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet harcosok, más né­peket felszabadítva, ugyan- ' olyan hősiességet tanúsítot­tak, mint a hazai földön. Csaknem minden második felszabadító harcos vérét on­totta más népek boldogulásá­ért. A szovjet hadsereg több, mint egymillió katonája és tisztje nyugszik az általuk felszabadított országok föld­jében. RACOTNICSESZKO DELO: Kit szolgálnak? „Kit szolgálnak a szovjetel­lenes támadások és rágal­Kommunista Párt központi lapja — terjedelmes szer­kesztőségi cikkben reagál pénteken a kínai sajtó leg­utóbbi szovjetellenes táma­dására. A kínai lapokban megjelent szovjetellenes cikk — írja egyebek között a Ra- botnicseszko Delo — „újabb kísérlet arra, hogy ellenakciót fejtsenek ki a nemzetközi kommunista mozgalom fejlő­désében érvényesülő fő ten­denciával, az egység és össze- forrottság erősödésével szem­ben.” A szerkesztőségi cikk hang­súlyozza a BKP és Bulgária megbonthatatlan egységét az SZKP-vel és a Szovjetunió­val, majd befejezésében rá­mutat: a bolgár kommunisták és az ország minden dolgozó­ja újabb kísérletnek tekinti a kínai akciót arra, hogy kárt okozzon a szocializmus és a béke, a nemzeti függetlenség és a demokrácia, a kommu­nista és az egész antiimpe- rialista mozgalom ügyének. „A BKP, híven internaciona­lista hagyományaihoz, kiállt és a jövőben is ki fog állnia nemzetközi kommunista moz­galom irányvonala mellett erősíteni fogja annak, s az összes antiimperiaUsta erők egységét”. NEUES DEUTSCHLAND. Visszautasítás Az NSZEP központi lapja a Neues Deutschland, pénteki kommentárjában határozott hangon visszautasítja Hei­nemann nyugatnémet állam­elnök venezuelai látogatása során lett kijelentéseit. Hei­nemann Caracasban „több szabadságot és több demok­ráciát” kívánt az NDK-ban lő németeknek. A Neues Deutschland han- .oztatja. hogy a nyugatnémet llamelnök venezuelai útját íz NDK rágalmazására hasz­nálja fel, hogy ezzel vissza- artsa a dél-amerikai álla- nokat kapcsolataik normali- álásától az NDK-val. A lap rámutat, hogy Heine nann caracasi botrányos ma­gatartása ismét rávilágít az úgynevezett belnémet kapcso­latokat szorgalmazó bonni po­litika igazi jellegére, arra, h /;y a szövetségi köztársaság mai vezetése is — hasonlóan a kereszténydemokrata kor­mányokhoz — gyámkodni akar az NDK fölött és szocia­lista társadalmi rendszerének felszámolására törekszik. LE PROGUÉS DE LYON: Magyarország az élen „Magyarország az élen a külföldi kiállítók között1 címmel számol be a lyoni vásár megnyitását megelőző vezérigazgatói sajtóértekez­letről a Le Progrés de Lyon című lap. A vásáron, amely március 27-én nyitja kapuit és ápri lis 5-ig tart, 24 ország kiállí­tói mutatják be érdeklődésre számot tartó árucikkeiket. Már a megnyitás előtt is nagy érdeklődés és várakozás előzi meg a hétfőn megren­dezésre kerülő magyar na­pot. A HANOI SAJTÓBÓL: A győzelem hírmondója Lam Son 719 A hanoi lapok csütörtökön pirosbetűs címek alatt szá­moltak be a „Lám Son 719” akció, a Laosz elleni invázió végleges kudarcáról. Mint a hivatalos közleményből ki­derül, a-9. -számú út- mentén vívott 43 napos rendkívül "ke­mény harcokban a" hazafias erők íetágádtííitatlan Straté­giai fontosságú győzelmet arattak. A Lam Son 719 akció poli­tikailag és katonailag egy­aránt súlyos kudarccal vég­ződött Ez a kudarc minde­nekelőtt súlyos csapást mért Nixon vietnamizálási programjára s egyben megin­gatta az amerikai kormány indokínai katonai elképzelé­seit, s a jövő amerikai lehető­ségeit is. A hazafiak győzel­me után kialakult helyzetben minden bizonnyal tovább erősödnek az ellentétek az USA-ban és Dél-Vietnambar is mind a politikai, mind r. katonai vezető körökben. A laoszi hazafias erők győzelme újra bizonyította a világ előtt, hogy egy pillanat­ra sem_ torpant meg az indo­kínai népek ellenállása. 1945 EGYIK ÁPRILISI ESTÉJÉN a moszkvai rádió adószobájába belépett a be­mondó. Leült a mikrofon elé, megszokott mozdulattal elrendezte maga előtt a hír­anyagot tartalmazó „flekke­ket”. Az ajtón kigyúlt a jel­zőlámpa: „adás”. A Szovjet­unió városaiban és falvaiban, az utcákon és a lakásokban felcsendült a jól ismert szü- netjfel. Ezután felhangzott a háború során különösen meg­szokott, megszeretett hang: Jurij Levitan hangja. Ö volt az, aki a moszkvai rádió be­mondójaként 1941. június 22- én bejelentette a háború ki­törését. Mennyi fájdalom, mennyi szomorúság, és ugyanakkor akaraterő és bá­torság csendült ki akkor a hangjából. Ö volt, aki be­mondta az első győzelmeket — milyen, örömteli, milyen lelkes volt a hangja. Ezen az 1945-ös áprilisi napon fjedig arról adott hírt a bemondó, hogy Magyarország szabad. Az adás véget ért. Jurij Le­vitan a hír beolvasása után ezúttal is, mint máskor oda­ment az ablakhoz. Ujjongó, emberáradatot pillantott meg az utcán. Azután felpiroslott a tavaszi égbolt az örömtü- zektől. Néhány perccel ké­sőbb maga Levitan is az ut­cán volt. Arcról nem ismer­ték, de amint megszólalt, egymásnak adták tovább az emberek: „Ez Jurij Levitan”. LEVITAN AKKOR IS a rádió közelében lakott, a Gorkij utca egyik emeletes házában. A szobája, ahol most beszélgetünk, inkább múzeum. Képek, szobrok, do­bozok... Szovjet emberek és külföldiek ajándékai. Bizo­nyos voltam benne, hogy Ma­gyarországról is van itt em­lék. Nem is csalódtam. A fa­lon megpillantottam egy ma­gyaros díszítésű csikóbőrös kulacsot. — Igen, ez Magyarország­ról való — mondja. — 1969 decemberében töltöttem ott ^ejgjthetetjgí), hetet. A íagyar Rádió és Televízió munkatársai hívtak meg. Részt vettem egy csomó • al­kotó vitában. Jártam az MSZBT-nél, ahol a Szovjet— unióról tartottam előadást. Valahogy úgy adódott, hogy visszaemlékezéseim során sokszor visszatértem a hábo­rús évekre. A találkozó rész­vevői között voltak kollégák, akik a háború alatt a moszk­vai rádiót hallgatták. El­mondták, milyen szomjasan itták minden szavát, és ho­gyan adták tovább a hallotta­kat. Arra gondoltam, hogy ezek az emberek milyen ve­szélynek tették ki magukat, csak hogy hallhassák Moszk­vát. AHOGY HALLGATOM A HANGJÁT, elgondolkodom: hogyan lesz valaki rádióbe­mondó? Hiszen ritka az a kisfiú, aki nem pilóta, vagy geológus, hanem rádióbemon­dó akar lenni. Valóban, Levitan sem be­mondónak készült, hanem színésznek. 1931-ben szülő­városából, Vlagyimirból Moszkvába utazott. A szín- művészeti főiskolán azt mondták neki, hogy túl fiatal még, meg aztán a színésznek kellemes külsőre van szüksé­ge. Jura Levitan azonban nem csüggedt el, mind a két kifogás kiküszöbölhető: va­lahol elhelyezkedik, a kere­setéből kiöltözik, s megszerzi a szükséges külsőt. Ekkor vett észre egy falragaszt, amelyen bemondókat kerestek a rá­dióhoz. Megpróbálta. Mint­egy nyolcszázötvenen gyűltek össze. Szép nők, komoly, jól­öltözött férfiak. A vidékies csenevész legényke meglehe­tősen kirítt közülük. Mégis felvették. Nyilván felfigyel­tek tiszta, bársonyos hangjá­ra. — Mi volt pályafutása leg­érdekesebb eseménye? — kérdeztem. — ÉRDEKES ESEMÉNY? Nagyon sok volt. A legemlé­kezetesebbet elmondom: A háború utolsó napjaiban tőr* tént. Hivatnak a Kremlbe, hogy átvegyem a győzelmet jelentő ünnepi napiparancs szövegét. Nagy örömmel ro­bogunk a Kremlbe, néhány perc múlva vissza a Szpassz- kij-kapun át. De ime: a Vö­rös tér tele emberekkel! (A lapok később megírták, hogy a téren valami 650 000 ember szorongott). Megpróbálunk áttörni a tömegen. Megállí­tanak: „Hova siettek? Pár perc múlva bemondja a rá­dió, hogy vége a háborúnak!" Mit tegyünk? Magyarázzuk meg mindenkinek, hogy na! mondjuk majd be, engedje­nek tovább? Vissza kellett fordulnunk a Kremlbe és megkérni az illetékeseket, hogy onnan mondhassuk be a hírt így történt, hogy a győ­zelem híréről szóló szöveget a Kremlből adtam a világ tudtára. Galina Gcraszimova (APN—KS) RÓMA A Quirinale palotában pén­teken délelőtt folytatódott Tito jugoszláv köztársasági elnök tárgyalása olasz ven­déglátóival. Ezúttal Saragat elnökkel, Colombo miniszter- elnökkel és Moro külügymi­niszterrel tanácskozott. Je­len volt Tepavac jugoszláv külügyminiszter. A tanácsko­zás légköre „rendkívül szí­vélyes” volt. BUENOS AIRES Alejandro Lanusse altá­bornagyot, az argentin szá­razföldi hadsereg parancsno- - "kát? lakira Roberta Levings- ton elnököt megdöntő vérte­den államcsínyt vezette. péai- tekem este beiktatták Argen­tína elnökévé. A be­jelentés némi megle­petést kc*t*"tt, mert latin- amerikai megfigyelők azt várták, hogy a k°ddi puccs után a három hadseregnem páronc írnokaiból álló junta kollektiven kormányozza majd az országot Lanusse beiktatása azonban azt je­leníti, hogy az új elnök csu­pán a törvényhozó hatalmat osztja majd meg Pedro Gna- vi tengernaggyal, a haditen­gerészet parancsnokával és Carlos Rey dandártábornok­kal, a légierők parancsnoká­val. de a végrehajtó hatal­mat egyedül gyakorolja. BONN A bonni Bundestag pénte­ken az NSZK biztonsági po­litikájáról folytatott vitát. Helmut Schmidt hadügymi­niszter hangoztatta, hogy a bonni biztonsági politika a nyugati szövetség általános stratégiájának része. A* "SZK — mondotta —- min­den európai partnernél töb­bel járul hozzá a NATO ere­jéhez. NEW YORK Gunnar Jarring svéd dip­lomata csütörtökön este a Közel-Kelettel kapcsolatos békéltető misszióját megsza­kítva Moszkvába utazott, ahol szabadságát tölti. Jar­ring Svédország moszkvai nagykövete, s hivatalos ten­nivalói is vannak a szovjet fővárosban. Ezzel, ha ideig­lenesen is, megszakadtak a Jarring védnöksége alatt fo­lyó közvetett béketárgyalá­sok. SZÓFIA „Már most megállapíthat­juk, hogy a Bolgár Kommu­nista Párt kongresszusa tör­ténelmi kongresszus ■ lesz, mert rendkívüli fontosságú dokumentumokat vitat meg, amelyek jelentősége nem Ideiglenes, nem rövid időre szóló, hanem egy egész tör­ténelmi korszakra a- mon­dotta Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Bulgária miniszterel­nöke azon a pleveni nagy­gyűlésen, amelyet egy új olajfeldolgozó üzem felavatá­sa alkalmából tartottak csü­törtökön a városban. Csurka István: Csurka István: A bábaképző társalgóját rendkívüli módon kidekorál­ták. Girlandok, virágok, dra­périák. Amikor Luciánó Szántódi karján megérkezik a terem­be, a bábanövendékek vala­mennyien felállnak, és tap­solni kezdenek. Az igazgatónő elébűk siet, bemutatkozik, az asztalhoz vezeti őket. Szavaikat ter­mészetesen nem lehet halla­ni a tapsviharban. Leülnek a díszes asztalhoz, szemben a bábanövendékekkel, a taps lassan elül, s az igazgatónő megnyitja az ünnepséget. — Szeretettel üdvözlöm a körünkben megjelent bohóc­művészt, s egyben megkö­szönöm. neki, hogy drága ide­jéből szakított számunkra is egy kis darabot, hogy meg­tarthassa nekünk ezt a ma bohóc—néző találkozót... Az igazgatónő nem ereszti le a hangját, minthogy egy­általán soha nem ereszti le a hangját, s nem fejez be egy mondatot sem. Emiatt aztán légzési zavarai vannak. Ami­kor újra levegőhöz jut, foly­tatja: Felkérem igen tisztelt Szán­tódi elvtársat, hogy a talál­kozónkkal kapcsolatos né­hány ideológiai kérdésről tartsa meg vitaindító előadá­Szántódi feláll. — Tisztelt bábanövendé­kek! Rövid leszek. Egy nagy művészt hoztam el önöknek, hogy ismerjék meg, és hogy ő is megismerje magukat. Ekkor letekint Lucianóra, minthogy ezt a célzást csak neki szabad értenie. Szántódi folytatja: — Mit mondjak, elvtárs- lok? A múltban nem voltak lohóc—néző találkozók. A bohócoknak nem volt semmi kapcsolatuk a közönséggel. És a közönség is csak a po­KISREGÉNY rondon látta a bohócokat, ha meg tudta váltani magának a jegyet, vagy be tudott lógni a sátor alatt, mint jómagam, kölyök koromban. Erről eny- nyit. Most pedig lássuk a medvét! — És szélesen mo­solyogva saját, jónak tartott viccén, közben a medvére mutat, Luciánóra. Á bábák vihognak, Luciánó azonban rendkívül kókadtan ül, alig vesz tudomást a történtekről. Szántódi leül, megböki Lu- ciánót, hogy álljon fel, és adjon valami műsort. Luciánón a zárt és zsúfolt teremben egyre inkább elha­talmasodik a részegség, má' a felállás is nagy erőfeszíté­sébe kerül, imbolyog. A bábák élvezik a dolgot nem is álmodják, hogy Luciá­nó valóban részeg. Azt hi szik, bohóckodik. — Tisztelt hölgykoszorú! Karját egy patef>kus moz­dulatra lendíti, a lendület azonban erősebb, mint ő ma­ga. Előbb csak megtáhtoro- dik, aztán még ugyanebből a tántorgásból egy rendkívül valószínűtlen csukafejessel átesik az asztalod, és elterül a növendékek előtt. A hatás leírhatatlan. Szán- tódit kivéve mindenki azt hi­szi, hogy ez a bemutatkozása, ez hozzátartozik a műsorhoz, és a bohóc mindjárt feláll. A bohóc azonban ott marad a földön. Szántódi egy darabig vár, hátha mégis feláll, aztán odamegy hozzá és megpróbál­ja feléleszteni. Teljesen ha­tástalanul persze, mert Luci­ánó az igazak álmát alussza. Apró kis pofonokat ad Luciád nónak, mindhiába. A bábaképző intézet beteg­szobája. Luciánó fekszik az ágyon, gondosan betakarva, egy bábanövendék pedig ott ül kissé távolabb az ágytól egy kis asztalkára dőlve, á lámpa fényénél olvasgat. A :arján egy szalag: ÜGYELE­TES. Luciánó lassan ébredezik, a eglátja a lányt. — Hol vagyok? ‘fe — Itt, nálunk. (Folytatjuk^ 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents