Kelet-Magyarország, 1971. március (31. évfolyam, 51-74. szám)

1971-03-27 / 73. szám

5. oldat

A kollektív szerződés —

kollektiv munka

Móricz Zsiomond: ,,TWe!em a (eclmizá't embert...“

Fényes csizmában a vizsgabizottság előtt

HÁROM ÉV ŐTA kollektív szerződés szabályozza a vállalatoknál a munkával, a munkakörülményekkel és a munka díjazásával, elismerésével kapcsolatos kérdéseket á dolgozók és a vállalat jogait és kötelezettségeit. A régebbi, minden vállalatra egyformán érvényes központi szabályozást olyan helyi megállapodások váltanák fed. amelyek számolnál«; a munkahelyi sajátosságokkal, speciális helyzettel és ezért jobban megfelelnek mind a vállalat. mind a dolgozók érdekeinek.

A hároméves tapasztalatok alapián megérett az idő arra, hogy a kollektív szerződések nagyobb előrelátással, hosz- szafob távra, a IV. ötéves terv időtartamára készüljenek. Ugyanis a kollektiv szerződések eaves fejezetei nem igényelnek minden évben újból szabályozást, változatlanul femttarthatók hosz- szabb időn át — feltéve, hogy első kidolgozásuk kellő körültekintéssel történik. Azok a fejezetek viszont amelyek nem állták az idő próbáját vagy a körülmények változása következtében nem megfelelőek. elvesztették időszerűségüket. módosíthatók az ötéves szerződés keretében is. amikor ez szükségessé vá^ik. így a szabályozás biztonságot adó folyamatossága és a mindenkori feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás egyszerre érvényesülhet.

MOST AZ ÜJ KOLLEKTIV SZERZŐDÉSEK KIDOLGOZÁSAKOR ebből nagyon fontos következtetéseket kell levonni. Mindenekelőtt azt. hogy a kollektív szerződés «+*',btl fejezetednek kidol- BOzásához az eddiginél alaposabb tájékozódás, részletekbe menő információk, az érdekeknek körültekintőbb

egyeztetése szükséges. Az elmúlt években részben időhiány, részben a feladat újszerűsége. szaka ti ansága miatt viszonylag szűk kor. a munkaügyi apparátus, a jogász és néhány szakszervezeti aKti- vista foglalkozott az egyes fejezetek kidolgozásával és megszövegezésével. A termeié*! különböző poszton dolgoA kórószál vékony Péchy László nagybirtokos, kor- mányfőtamácsos már nem volt jó képviselőnek. Pedig jó évtizedet ült a Parlamentben. S mint a szójárás tudta, jól ki-ki aludita ott magát

De most abban is látszott az új politikai irányvétel (a harmincas évek második felében). hogy katonajedöltje lett a választókörzetnek. Az ellenzéki jelöl tséget egy ügyvéd vállalta. Egyébként a község népe mitsem tudott arról, hol és műképpen történtek ezek a jelölések. S ha már vannak, természetesen minden erővel az ellenzéket kell támogatni — futott a hír.

Az ellenzéki ügyvéd az egyik udvarra szorult programbeszédét elmondani. A hatóság nem engedte a főutca kiszélesedő részére, a piactérre Indok: nem lehet ott zavarná az utcai forgalmat. De egy-egy jól kikerekített mondatra. ígéretre az udvaron is felhangzott az „éljeni” kiáltás. (Kisgazda- párti programmal lépett fel az ügyvéd.)

Nem számított viszont » forgalmi akadály, amikor a kormány jelöltje, nyugállományú. de így is katonai erőkhöz számító, a monoklis huszár ezredes érkezett választási beszédet tartani. Még az iskolából is kicipeltek egy katedra! dobogót és nemzeti színű takarót varrtak asztal térítőnek. Jó napjuk volt ma iskolásoknak, mert mintán osztályt a piactérre vozó irányítói nem vettek részt a munkában, s érdemben a dolgozók részvételéről is csal« kevés helyen lehetett beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetet vitára bocsátották, kérték és meg is kapták a dolgozók javaslatait, de a vitára bocsátott szabályozás annyira végleges volt. hogy szinte kizárta a mérlegelés, az érdembeni módosítás lehetőségét, legfeljebb arra adott alkalmat, hogy a dolgozók elmondják kívánságaikat, a reális lehetőségektől olykor távol álló igén veiket.

A kollektív szerződés elnevezésből értelemszerűen következik, hogy az egyik megállapodó fél a dolgozók kollektívája, tehát a döntésnél is a kollektíva választása, állásfoglalása a mérvadó, s az aláírás hivatalos aktusánál a szakszervezeti tanács a kollektíva képviseletében jár eL Erűtek az elvnek a kollektív szerződések kidolgozásának, előkészítésének egész folyamatában érvényesülnie kell. Előkészítő bizottságokra változatlanul szükség van, hogy az adott területhez legjobban értő, a munkaügyi, jogi szakemberek, a termelés különböző posztjain dolgozó gazdasági vezetők, a szak- szervezet legtapasztaltabb aktivistái a külön oöző rendeletek. s a vállalat anyagi helyzetére jellemző információk birtokában nyers tervezetet készítsenek tárgyalási alapul. De a dolgozók érdeklődésére, aktivitására csak akkor számíthat a tervezet, ha több változatú megoldásokat tartalmaz, ha a változatokhoz felsorakoztatja a mellette és az ellene szóló érveket, ha indokolja.a javasolt szabályokat, intéz’ ' "két.

ELŐFORDUL OLYAN NÉZET. hogy az ilyen vita és széles körű véleménycsere megnehezíti a helyes álláspont tisztázását, mivel a kollektívában ahány ember, annvifále érdek és annyi vélemény is lehet. Tény, hogy az emberek gondolkodása. i'*énye. szükséglete nem egységes és nem egyforma. Sokan sokféle szemszögből közelítik meg az előterjesztett javaslatot, s nyilván ütSzemben a fallal...

nultattak. Szünetelt a tanítás.

De az uradalomban a cselédekkel is abbahagyatták a munkát Őket is kivezényelték a kormánypárti jelölt beszédének meghallgatására.

Már sok mindent összehordó! a „vitéz” ezredes, jobb szemére az aranykeretes monoklit hol feltéve, hol levéve, amikor még mindig nem hangzott él egyetlen éljen kiáltás sem. Csak a néhány tagból álló intelligencia csapat verte össze néha puha tenyerét.

Ekkor csattant a tömegből egy közbekiáltás: „Hát a községből elvitt remondalo- vak?” Mennyit vágott az űriét után zsebre az ezredes úr?!

A fekete selyemzsinóron függő monokli kiesett a sötét szemgödörből. Csendőrök tolakodtak a hang irányába. De a nép szoros gyűrűt vont. hullámzása akadályozta a kakastoliasokat. S ekkor, mintegy megbeszélésre. más oldalról hangzott kiáltás: „Még az első nagy háború után lökött egy hold rongy földek ára se télt le. Máris új háborúról lenne szó. Béke kell nekünk, nem háború! Meg munka. föld, kenyéri Erről papoljon az ezredes úri!”

Most meg emerre indultak meg a csendőrök Am mint valami titkos jelre, a tömeg

kőző érdekek is létezhetnek. De ha az előterjesztés tárgyilagosan indokol, adatokkal dokumentál, minden bizonnyal az az állásfoglalás kerekedik felül, amely a túlnyomó többség érdekeit szolgálja. Az így hozott döntéseket a kollektíva magáénak érzi, s aktívan közreműködik a végrehajtásban, a közös akarattal elhatározott intézkedések megvalósulásának ellenőrzésében.

Az új rendelkezések — amelyek évente beszámolásra kötelezik a vállalatok igazgatóit a kollektív szerződés megvalósulásáról — ebben a kérdésben is nagy előrelépést tesznek. A beszámolót a kollektíva elé kril terjeszteni. írásban és a legkisebb részletekre kitérve. Indokolni kell. hogy melvik intézkedést milyen okból szőtték meg, vaw helyették hatálvon kívül Fontos része a beszámolónak az a vizsgálat. amely az Intézkedések hatását elemzi, megfekltek-e a rendeltetésüknek, azoknak a gazdasági, ösztönzési, szociális céloknak, amelyek megvalósítását célozták.

A beszámolót a gazdasági vezetés készíti, illetve készítteti eL többnyire ugyanazoknak a bizottságoknak a segítségével amelyek a szerződés ki de17—'"ában részt vették. A jelentés kiegészül a szak- szervezeti tanács véleményével és úgy kerül a dolgozók elé. A kollektíva az írásos anyagból olyan képet kap az elmúlt esztendőről amit kiegészíthet a munkahelyén közvetlenül szerzett tapasztalatokkal lemérheti, hogy helyi jelenség-e amit szóvá tesz, avagy az egész vállalatra jellemző tünet.

A VITÁKBAN ELHANGZÓ ÉSZREVÉTELEK, javaslatok feldolgozása, a beszámoló tanulságainak levonása és érvényesítése az új kollektív szerződések kidolgozásánál módot ad arra. hogy elkerüljék a leggyakrabban előforduló hibákat, érdcmbeli beleszólást biztosítsanak a kollektívának, s ezáltal a szerződéseket valóban az üzem alkotmánya rangjára emeli ék.

. Sőtér Edit

osztani kezdett. A felnőtt parasztemberek hátraarcot csináltak.

Csúfos kudarccal végződött a kormánypárti jelölt „bemutatkozása”.

Aztán elérkezett a szavazás napja. A több. mint ötezer lakosú községben alig pár száz dolgozó embernek adatott meg — a rengeteg kötöttség, kifogásol- hatóság miatt — a szavazás lehetősége. De ez is sokszoros túlerőnek számított a maréknyi kormányhű emberrel szemben. (Ezek többsége is állásuk, kenyerük féltése miatt fogta az erőszakos hatalom uszályát.)

Most már, a választást intéző korifeusok nem tartották elegendőnek az őrs tucatnyi csendőrét Katonaságot is vezényeltek a községbe.

A választás helyéül a nagyiskola, udvarán lévő két- tantermes kisiskolát jelölték ki. Hogy megint hol választották és kik. a szavazatszedő bizottság tagjait, mit sem tudott a lakosság

A tömeget tasrigálták B bejáratnál az egyenruhás fegyveresek. Egy „nadrágos- nak”, ha már 100 lépésre is feltűnt, utat nyitottak.

Az ismeirt kormánvemberek közül alig tért vissza szavazata leadása után egv-kettő, hogy az őrzött kijáraton át hazatérjen. A visszamaradók bementek az igazgatóhoz

Drukkol, mint egy kisdiák. Pedig hamarosan az ötvenbe lép Csernák András, a tirpákok egyik ivadéka. Remegő kézzel nyúl a tételért. Izgalommal nézi, mint a kártyás a lapot, aki huszonegyezik, vajon volt-e szerencséje? Aztán megnyugszik. Ünneplőbe öltözve, fényes csizmában, fehér, vasalt ingben ül a vizsgabizottság előtt.

Kissé sápadt, még remeg a hangja, de aztán egyre jobban belemelegszik. Három tételre kell választ adnia az elméletin. Kerek, precíz és szakszerű a felelet. Sorolja az idegen, latin hangzású szavakat. Egy parasztember. Harminc évvel ezelőtt furcsának tűnt volna. Most természetes. Egyik vizsgabizottsági tag megkérdezi:

Akit rábeszéltek

a tanulásra

— Mire mondták nagyapáink, hogy a köd vitte el a burgonyát?

Gondolkodik.

— A burgonyavészre.

— És ön, mint növényvédő munkás ezt szakszerűen, hogy nevezné?

— Fitoftórának.

Túl van az első izgalmakon. Kijön. Megkönnyebbülve sóhajt fel.

— Otthon tétel szerint fel- mondtam mind. Itt meg egyik-másik mégsem jutott eszembe. Az első tétel jól ment, a közepe döcögött. De meg kell tanulnom, mert benne dolgozom. És itt tévedni életveszélyes — magyarázza. — Több a kártevő, jobban kell ellenük védekezni, ha növelni akarjuk a terméseredményeket.

Az agronómus beszélte rá a tanulásra. A Bánffy-bokor- ban lakik. Innen járt Cserkeszre.

— Felszabadulás után végeztem ezüstkalászoson, de hol van már az a tudás, ismeretanyag a maihoz. Ezekről a vegyszerekről akkor nem is lehetett hallani.

Vizsgáznak a tsz-parasztok Nagycserkeszen. Kinn az udvaron sorban a modem növényvédő gépek. Benn az egyik teremben folyik az elméleti. Aki itt végzett, megy a gépekhez, s onnan a kór- és_ kárkép ismeretek következnek soron. Tizennyolc és ötvenévesek. Három tsz fogott össze: a Kossuth, a Rákóczi és az Uj Élet. így szervezték

„társalogni”, megbeszélni a várható eredményt. Majd a parasztszavazók látták, hogy az igazgatói irodából némelyeik többször is visszatértek a szavazóhelyiségbe.

Azután meg arra figyeltek fel hogy a szavazatszedő bizottság egyik embere, a község leggazdagabb kereskedője igen gyaikran meglátogatja az aprópadú iskolás illemhelyet. (A tantestület zárt WC-jétől ez esett közelebb.) Meg is jegyezték az egyszerű emberek: „A csupahas

Gundrák sok korbespálinkát ihatott az éjjel.” Az majd csak később derült ki. amikor néhány szemfüles ..nyomozó” utánanézett, hogy a kereskedő szavazólapokat semmisített meg az illemhelyen.

Másnap hajnalban ablakok zörrentek meg. Csendőrök szóltak be. készüljön a gazda. menjen velük az őrsre.

Riadt szemek néztek egymásra. Miért? Mi történt? De a válasz csak ennyi volt: „Velünk kell jönni!”

„Nem tettem semmi rosz- szat..” Ne pofázzon! Maga hangadó. Pillanat alatt lázadó is lehet. Ilyen gyanúval akár a börtönbe is ülhetne!” Délben érkezett a „hivata Ios” értesítés: a kormány

jelöltje győzött a községben De a kerületben is S a legderakabb emberek aznap és a rá következő éjszaka étien, számlán áldo- gáltak a csendőr-őrs pincéiében. a rücskös nedves falak felé fordulva.

Asztalos Bálint I

meg a háromhónapos betanított növényvédő munkásképzőt

— Befellegzett a „kapazin- nak” — újságolja az egyik szünetben Lakatos József, a megye egyik legfiatalabb, alig huszonnégy éves tsz-el- nöke. — Nagy szükség van ezekre az emberekre nálunk a Kossuthban is, ahol eddig 3 szakmunkás volt, s csak nyolc betanított. Az idén már 1700 hold földön végzünk vegyszerezést Plusz 150 hold a gyümölcsös és 25 a szőlő. Ismerni kell a legkorszerűbb vegyszereket, fel- használásukat, különben odavész az egész termés.

„'Nein szeretnék elmenni..“

Divatosan öltözött szőke, fiatalember Czuczor Sándor kerül sorra, akinek az a feladata, hogy termőkaros gyümölcsfa permetezéséhez készítse elő az egyik modern gépet. Alig múlt tizennyolc esztendős. Látszik, hogy ilyen öltözetben, nyakkendősen nem sok kedve van bíbelődni a masinával, de nekilát Sikerül. Mosolyog. Aztán a várakozó csoport felé megy.

— Sápadt vagy Sanyi. Talán nem sikerült? — így szól hozzá Földműves János.

— Úgy érzem, ment

— A Cigány-bokori iskolában végzett, a Vadas-bokorban laknak.

— Egy éve vagyok tag. Otti van a házunk mellett a tsz gyümölcsöse, almás, barackos, szőlő, ezért is gondoltam, elvégzem ezt az iskolát, s közel lesz a munkahelyem is. Nem szeretnék elmenni a tsz-ből — magyarázza. — Itt nőttem fel, a munkát, a szórakozást is megtalálom. Remélem, az idén már háztájit is kapok.

Vadas-bokorban áll az új kétszoba összkomfortos, fürdőszobás lakás. Tsz-kereset. ő meg segít az állattartásban, s a ház is neki épült.

Ádám József, a nyíregyházi szakmunkásképző igazgatója négy hallgatót szólít a géptanvizsgára. Néhányan összemosolyognak. Egyik halkan megjegyzi:

— Ezek majd őt fogják levizsgáztatni, hisz mind a négy traktoros volt.

Hallja ezt Ádám is. Kér-» dezget is tőlük. Egyiket is másikat is „megfogja”. Földmíves János, az egyik hallgató jön vissza. Ö újságolja;

— Ezek már a legújabb gépek, s bizony jobban kell ismernünk.

János bácsi kitűnője

Örömujjongva mondja az egyik hallgató.

— Képzeljétek, hogy Sebők János bátyánk mind a 45 növényvédő szert felismerte, a róluk szóló kártyákat úgy helyezte el, hogy abban semmi kifogást nem találtak.

Nem volt könnyű, mert a külső és belső gombabetegségek, valamint az állati kártevők szerint kellett csoportosítani úgy, hogy melyik ellen mit használna. És soknak nincs magyar neve!

Kitűnő lett. Az egyetlen. A másik szenzációt a tanfolyam legidősébb hallgatója, Sztre- bbrnyi István bácsi szolgáltatta. Reggel mentővel vitte be feleségét Nyíregyházára. Visszajött és levizsgázott.

Közben megérkezik Babica András bácsi, a Rákóczi Tsa 64 éves párttitkára. Vizsgáztak az „övéi” is, hatan. Egyiknek is, a másiknak is bele-bele hallgatott a feleletébe. Úgy tűnt elégedett.

Móricz Zsigmond, a nagy magyar realista is járt erre. Iskolát is meglátogatott Egyik riportjában, amelyet 1939. október 21-én írt, a következőképpen vall: „Egyáltalán mindenkit szeretettel köszöntök, aki egy lépést is tesz a szellemi élet felé. Tisztelem, vagy még Inkább respektálom a technizált embert is, mert bennem kismértékben van meg az erre való képesség, bár kezdettől fogva vágytam rá.”

Tiszteljük és respektáljuk hát mi is ezt a tizennyolc

parasztembert, akik egy

újabb lépést tettek a szellemi élet, a tudomány, a technika megismerése felé.

Farkas Kálmán

SZAKMÄT TANULNAK az állami gondozott fiatalok a tiszadobi ifjúsági nevelőotthonban. Képünk: Sütő Béla harmadéves lakatostanuló, aki sikeres szakmunkás/izsga után a Nyíregyházi Vasipari Ktsz-ben fog dolgozni, mellette szakoktatója, Mezei István, Elek Emu felvétel»